Pesti Napló, 1901. április (52. évfolyam, 90-118. szám)
1901-04-01 / 90. szám
90. szám. Budapest, hétfő PESTI TVRr RT.0., 1901. április 1.3 polgári perrendtartás tervezete ellen, de azért általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadták a jelentést. A részletes tárgyalásnál aztán előbb még a gyám- és nyugdíjintézet tételéhez történt jelentéktelen hozzászólás, aztán Enyiczkey Gábor tett javaslatot, hogy a Kúrián teljesítendő közvédői funkciók ellátására idősb ügyvédeket rendeljenek ki. Dr. Hagy Dezső titkár ez indítványt már az ügyvédség demokratikus elvénél fogva is ellenezte. S a választmány álláspontja mellett általános helyeslés közepett felhozta azt is, hogy a fiatal kartársak jobban is ráérnek e feladat teljesítésére. A közgyűlés napirendre tért az indítvány fölött. (Az új perrendtartás ellen.) Dr. Pried Vilmos szólalt fel ezután az új polgári perrendtartás tervezete ügyében, melyben a kar erős sérelmet lát. Az ügyvédi kar, — igy szólt a szónok, — egy évtized óta várja a törvény meghozatalát, mely hivatva volna helyzetén segíteni. S e helyett az új perrendtartási tervezete valóságos merénylet az ügyvédi kar függetlensége és létérdeke ellen. A kamara évi jelentésének a polgári perrendtartás tervezetére vonatkozó része túlságosan is enyhe. Épp ezért a következő módosítást ajánlotta : Az ügyvédi karnak az általános igazságszolgáltatással összhangzásban levő érdekei nemcsak feltűnően mellőztettek, de a tervezet számos rendelkezése egyenesen az ügyvédi kar függetlensége és léte ellen tör. Az ügyvédi kar, bár önérzettel hivatkozhatik azokra a szolgálatokra, amiket a jog és a közszabadság érdekében teljesített és teljesít és bár egyes osztályok a maguk külön érdekeit nyíltan és ridegen érvényesítik a közéletben, súlyos helyzete dacára a törvényhozást a maga anyagi sérelmeivel sohasem háborgatta. De azért nem hallgathatjuk el, hogy korunkban máris mélységes az elkedvetlenedés és egyre jobban meggyökerezik a nézet, hogy következetes hadjárat indult meg, melynek végcélja: az ügyvédség, mint egyik még fennálló önérzetes és független réteg megalázása, anyagi lesülyesztése és erkölcsi megcsorbítása. Tiltakozunk azon lappangó irányzat ellen, mely az ügyvédséget mintegy a közgyűlölet martalékául akarja odadobni s az ügyvédség gyengítését a közönség érdekéül tünteti fel, holott az a valóság, hogy jog csak ott van, ahol az ügyvédi képviselet érvényesül s az ügyvédség erélyes és éber ellenőrzése nélkül a közszabadság romokban heverne. A kamara ama reményének ad kifejezést, hogy nagyméltóságod nem ellensége az ügyvédi karnak, és már a legelső alkalommal vissza fogja vonni a tervezetnek az ügyvédi kar léte és függetlensége ellen törő rendelkezéseit. (Zajos helyeslés és taps.) Dr. Nagy Dezső előadó a választmány nevében is hozzájárult Fried Vilmos indítványához. Örül annak, hogy a közgyűlésen e tárgyban külön indítványt terjesztettek elő. A miniszter volt az, aki elrendelte, hogy az évi jelentések ezután ne a választmányból, hanem a közgyűlésből terjesztessenek fel. Tette pedig ezt azért, hogy az évi jelentésben ne csak a választmány szólaljon meg, hanem hogy az hit kifejezője legyen az egész kar közvéleményének. Igen helyesen teszi tehát a közgyűlés, midőn e jogával él. És éppen a perrendtartás tervezete az, amelyen a közvéleménynek a legerősebben kell megnyilvánulnia. Az a körülmény, hogy e részben az indítvány a közgyűlés kebeléből kelt, bizonyítja, annak erőteljességét. S ha a közgyűlés úgy találja, hogy a választmány jelentésének idevonatkozó része nem eléggé erős, készséggel járul ahoz, hogy ebbeli állásfoglalásának oly módon és oly szavakkal adassák kifejezés, mint ahogy azt a közgyűlés kebeléből jött indítvány kontemplálja. Elfogadja a dr. Fried-féle javaslatot, Dr. Vázsonyi Vilmos a közgyűlés hangos kívánságára emelt szót. Az előadó felszólalása után tulajdonképpen nincsen szükség beszédre, mert minden beszédnél többet ér a tett, hogy ime nincs közöttünk nézetkülönbség, mikor az ügyvédség ellenségeivel kell szembeszállani. Gonosz hadjárat folyik már régóta az ügyvédség ellen. Azt akarják, hogy a nép az ügyvédségben ellenségét lássa, aki a nép verejtékéből és véréből táplálkozik. Pedig mi a valóság ? Sajtó és ügyvédség nélkül nem volna többé jog és szabadság, hiszen ahova a sajtó ellenőrző megvilágító sugarai be nem hatolhatnak, ahováügyvéd a lábát be nem teheti, ott önkény, szeszély és szolgaság uralkodik. A kényelmes kormányzás hívei éppen azért gyűlöletükkel mindig elsősorban a sajtót és az ügyvédséget ajándékozták meg. E gonosz tendeciával szemben hirdetni kell a nép előtt azt az igazságot, hogy az ügyvédség a nép jogainak leghívebb támasza és barátja és ügyvédség nélkül rég elkobozták volna rég fennálló csekély jogait is. Hiszen mikor az előző kormány alatt megtámadták a sajtó, a gyülekezés és egyesülés szabadságát és a kényszerfotografálások voltak divatban, ez a kamara volt az egyetlen testület, mely nyíltan és bátran a közszabadság védelmére kelt s mellét szembeszegezte a reakcióval. Fel kell világosítani a közönséget, hogy az ügyvédség ellen törő tervezet nem a közönség érdeke és bár demokratikus álarcban jelentkezik, reakciót jelent, egy szabad és független réteget akar kiszolgáltatni a bürokrata önkénynek és lesülyeszteni a hatósági morzsákon élősködő koldusok sorába. Rámutat az ügyvédség történelmi szereplésére s igy folytatja: A rendi korszakban a honorácioinak jobb dolga volt, mint ma, mert a nemesség a honorácior kedvéért áttörte a rendiség korlátait és őt nemesi joggal ruházták fel. Az ügyvédség, mint pelikán, vérérével táplálva nemzetét, elsősorban küzdött e rendi korszak megdöntéséért, melynek helyébe, fájdalom, nem demokratikus, hanem kapitalista társadalom lépett, ahol a pénz az istenség és a honorációnak vagyoni háttér nélkül tekintélye nincsen. Hát az legyen most a hála az ügyvédség önfeláldozó működéséért, hogy meg akarják függetlenségétől fosztani és szolgai koldusosztálylyá akarják degradálni? Ne hazudjanak demokráciát az ügyvédség képmutató ellenségei. Ha szeretik a népet, adjanak neki jogot, egyenlőséget és jólétet és merjék ingyenessé tenni az igazságszolgáltatást. Tartsunk össze azzal az egyetértéssel mely mozgalmunk kezdetén mutatkozik és azzal az erélylyel és bátorsággal, mely a jog és igazság eszményének katonáihoz méltó, akkor az ügyvédség ellenségeinek merénylete sikerülni nem fog. Percekig tartó frenetikus taps és éljenzés honorálta szónokot. Dr. Valkányi Lajos kalocsai ügyvéd felszólalása után az elnök óriási lelkesedés közepette enunciálta a közgyűlés egyhangú határozatát, amelyivel az igazságügyi miniszterhez intézendő felterjesztést a fenti szövegezéssel elfogadták.(Ötvenezer koronás adomány.) A segítőalap tárgyalása alkalmából Györy Elek, a kamara elnöke hálásan emlékezett meg dr. Krausz Edének és nejének nagylelkű adományáról, kik az ügyvédi nyugdíjalap javára 50.000 koronát adományoztak. Indítványára a közgyűlés is hálás köszönetét nyilvánította az adományozóknak. (Egy bíró a miniszter ellen.) Olsavszky Lajos felpanaszolta ezután, hogy őt, mint törvényszéki bírót minden ok nélkül mellőzték a kinevezésnél, ellenben Plósz Sándor miniszter unokaöcscseit soron kívül előléptették, noha fegyelmi vizsgálat alatt állott az egyik. Győry Elek elnök félbeszakította a szónokot azzal, hogy nem engedheti meg, hogy a távollevő miniszterről, vagy bárkiről, aki nincs jelen, személyes támadásokat intézzenek. (A közgyűlés befejezése.) Öt perc szünet után a közgyűlés a választmánynak a tőzsde hatáskörének korlátozását célzó javaslatát elfogadta. A tárgysorozat ezzel ki volt merítve és az elnök a közgyűlést bezárta. TÁVIRATOK Vilmos császár a német hadseregről. Berlin, március 31. A reggeli lapok ma Vilmos császárnak egy beszédét közük, melyet a császár tavaly, május 29-én mondott a császár-dandár gyakorlata után adott ebéden. A tudósítás szerint a császár megemlékezett a testőr-lövészezrednek a nagybeteg Frigyes császár előtt 1888. május 29-én ártott díszfelvonulásáról és azután így folytatta beszédét : — Akkor még a jövő ködébe volt burkolva, hogy milyen helyet foglalok majd el a hadseregben. Ma már nincs kétség erre nézve. Elmondhatom, hogy a hadsereget, amióta én reám ment át a parancsnokság, úgy begyakoroltam és idomítottam, hogy ha harcba küldöm, megbízhatom benne, hogy nem vall szégyent. A császár azután elmondta, hogy soká latolgatta, hogy engedjen-e Albrecht herceg, Blumenthal és Waldersee tábornagyok kérésének és elfogadja-e most már a tábornagyi méltóság jelvényeit, mert porosz hagyomány szerint csak az lehet tábornagy, aki már csatát nyert, vagy elsőrangú erődöt bevett. Ez még nem adatott meg neki. De igenis joggal vindikálhatja magának azt az elismerést, hogy ez alatt a tizenkét év alatt minden erejével dolgozott a hadsereg fejlesztésén és hiszi, hogy sikerült a hadsereget feladata magaslatán tartani. — Néhány év múlva — így végződött átutólag a beszéd — reméli, elég erős lesz a tengeren is, hogy a német névnek mindenütt a világon becsülést szerezzen. Ez az új támadószárny, melyet a hadseregnek hatalmas flotta építésével szerzek, képessé teszi majd Németországot arra, hogy minden veszélyével dacoljon, akármilyen kombináció esetén is. Salisbury lemond, London, március 31. A Weekly Despatch értesülése szerint Salisbury állapotában olyan kedvezőtlen fordulat állott be, hogy a délfranciaországi útból aligha lesz valami. A nevezett lap szerint valószínű, hogy Salisbury lemondása a kabinet-elnökségről és visszavonulása a politikai élettől még április vége előtt fog bekövetkezni. Az új szerb alkotmány, Zimony, március 31. Belgrádi jelentések szerint a tervbe vett új szerb alkotmány a trónöröklést akként szabályozza, hogy az Obrenovics-ház egyenes fiágának kihaltával az uralkodó király egyenesági női leszármazottjaira száll át a korona. PESTI NAPLÓ. Az 1901. év április hónap 1-jével új előfizetést nyitunk lapunkra. Lapunk előfizetési ára: Egy hónapra . Negyedévre . • ••• !» — » Félévre ... Egész évre. . Kérjük azokat a t. c. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetésük lejár, hogy a lap megrendelését minél előbb megújítani szíveskedjenek. Lakóhelyüket változtató helybeli, valamint vidéki előfizetőinket arra kérjük, hogy régi címüket velünk tudatni szíveskedjenek, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. Különös figyelmébe ajánljuk előfizetőinknek, hogy a legszebb és legtartalmasabb divatlapot, a Divat-Szalont, a Pesti Napló előfizetői kedvezményes áron kaphatják meg, éspedig egész évre 12 korona helyett 8 koronán, félévre 6 korona helyett 4 koronán, negyedévre pedig 3 korona helyett 2 koronán. Az előfizetési díj a Pesti Napló előfizetésével egy utalványon beküldhető. NAPI HÍREK Napirend? Hétfő, április 1. Római katolikus. Hugó pk. — Protestáns: Hugó. — Görög-orosz : (március 19.) Kriz. és Dár. — Zsidó: Nisan 12. — A nap kél 5 óra 23 perckor, nyugszik 9 óra 13 perckor. — A hold kél délután 3 óra 57 perckor, nyugszik délelőtt 8 óra 56 perckor. — A pénzügyminiszter tagad délután 4 órakor. — Az Akadémia 1-ső osztályának ülése délután 5 órakor. — Nemzeti Museum: Természetrajzi-tár, nyitva délelőtt 9 órától d. u. 1 óráig — Az Akadémia Goethe-szobája nyitva délelőtt 10 órától déli 12 óráig. — Múzeumi könyvtár délelőtt 9 órától délután 1 óráig. — Akadémiai könyvtár nyitva délután 3 órától esti 7 óráig. — Állatkert a Városligetben, nyitva egész nap, belépődíj 60 fillér. — Gizella Auguszta főhercegnő temetése. A tegnap elhunyt Gizella Auguszta főhercegnőnek, József Ágost és Auguszta főhercegnő leányának holtteste április 3-án érkezik Budapestre s itt a budai várlak Zsigmond-kápolnájában helyezik örök nyugalomra. Széll Kálmán miniszterelnök, kit a főhercegi szülők és nagyszülők a gyászesetről értesítettek, a legmelegebb szavakban fejezte ki tiszteletteljes részvétét. József főhercegnő a kis főhercegnő beteg ágyához táviratilag meghívta dr. Erős Gyula gyermekorvost, a Poliklinika igazgatóját Voloscába, dr. Erős tanár már későn érkezett oda. A professzor holnap tér vissza Budapestre. — Elmaradó kihallgatás. Dr. Plósz Sándor igazságügyminiszter április 4-én, csütörtökön nem tart kihallgatást. — Virágvasárnapja. A templomok előtt szentelt bárkák jelezték, hogy virágvasárnapja van ma, Jézus Jeruzsálembe való vonulásának emléknapja. A főváros templomaiban istentiszteletekkel ülték meg a szép ünnepet. Templom után megnépesedtek a sétáló helyek, különösen a déli korzón annyian voltak, hogy mozogni is alig lehetett. — Br. techn. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a király engedelmét, mely szerint a műegyetemen is lehet doktori címet nyerni. A hivatalos lap közleménye eképp szól: a császári és apostoli királyi felsége Bécsben folyó évi március hó 22-én kelt legfelső elhatározásával, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a budapesti Józsefműegyelemen, a bemutatott szabályzat-tervezetben