Pesti Napló, 1902. január (53. évfolyam, 1-30. szám)
1902-01-01 / 1. szám
/ 4 Budapest, szerda _________PESTI IVAPTXX_________ 1902. január 1. • ii ■——i« ' ■ —- I ..................—■■—————a—————— nagy sokaságnak, amely azt hiszi, hogy a világnak jobbra kell fordulni, mert rosszabbra már nem fordulhat. Azoknak a csalódott fatalistáknak, akik azt hitték, hogy valamiképp mindig lesz, mert úgy még sohasem volt, hogy sohasem lett volna, s most mégis azt látták, hogy olyan idő köszöntött be, amely a sehogyan semnél is rosszabb. Nekik is a holnap a jövendő első szakasza, az új esztendő, a boldogulásnak ígérete. Félre azzal a tudattal, hogy az egyre tört hódító jelen leszereli a jövendőt s hódítmányát belöki a múlt sutjába, félre minden tudattal, amely rácáfol a bizakodásra és apasztja a reménykedést! Éljen a holnap és báldogítson a képe! Boldog új esztendőt a világnak ! gé. Németország és Venezuela viszálya. Budapest, december 31. Hála az Egyesült Államok singó sajtójának, megvan a legújabb konflutus, ezúttal egy európai hatalmasság és egész Amerika között. A konfliktus oka nagyon hasonlatos ahoz az összeütközéshez, amely nemrég jutott békés befejezésre Franciaország és Törökország között. Német vállalatoknak ugyanis Venezuelában mintegy negyvenmillió márkányi követelése van, amely most, a venezuelai zavaros helyzet miatt veszedelemben forog. Németország e követelések érdekében felszólalt a venezuelai kormánynál, de felszólalásának nem lett semmi eredménye s ezért energikus lépésre szánta el magát. Elhatározta, hogy úgy tesz, mint Franciaország tett Törökországgal: megszáll több venezuelai vámállomást. Nem fog forma szerint háborút üzenni és a vámállomásokon kívül semmiféle területet sem fog megszállani, sőt ezeket az állomásokat is el fogja hagyni, mihelyt a lefoglalt vámbevételek a németek követelését fedezik, de alattvalói követelésének feltétlenül érvényt szerez. Németországnak ezt az elhatározását az Egyesült Államok jingó-sajtója arra használja fel, hogy lármát üssön, felemlegesse, hogy Európának semmi köze sincs Amerika egy államának a belső ügyeihez sem. Szerencsére az irányadó amerikai körök nem úgy gondolkoznak, mint a szenzációban dolgozó szingóizmustól megvadult sajtó. Roosevelt elnöknek egészen más a felfogása a dologról. Mint New Yorkból táviratozzák, az elnök kijelentette, hogy nem látja ugyan szívesen, ha magánkövetelések ására állami hatalmat vesznek igénybe, detország és Venezuela szuverén államok, veknek vitás dolgaihoz az Egyesült Államoknak a közük sincsen, amíg Németország nem szánzik amerikai területet állandóan megszállni. A es jelentése szerint Washingtonban a német- szuelai viszály a legcsekélyebb nyugtalanságot kelti. Az Egyesült Államok kormánya semmiben sem fog beavatkozni Németország megfelelő okvéseibe, hogy követeléseinek érvényt szerezzen. Ilyenformán tehát valószínű, hogy a németvenezuelai konfliktus csak a jingó-sajtó fantáziájában él s hogy az affér vége az lesz, hogy Venezuela engedni fog a német követelésnek s az egész dolog éppen olyan békésen fog véget érni, mint a török-francia viszálykodás. Erre vall az a körülmény is, hogy az angol sajtó is, amely pedig mostanában tele van amerikai szimpátiákkal, egész határozottan Németország mellett foglal állást. Így, londoni távirat szerint a Daily Telegraph a kérdéssel foglalkozva, visszautasítja azokat a rosszakaratú túlzásokat, amelyek Venezuela és Németország viszonyát illetőleg napvilágot látnak, és azt mondja, hogy Németországnak kétségtelenül teljesen jogos okai vannak a panaszra. Németország az egész ügyben a legdicséretesebb türelemmel és kétségen felül jóhiszeműleg járt el. Egy más hatalom sem járhatott volna el más, vagy jobb módon. (Távirat.) New-York, december 31. (Reuter.) Mint Caracasból jelentik, a hivatalos lap a kormány ,’^lapozatát közli, melyben ez kijelenti, hogy —•s, a német vasút üzletvezetője ezentúl 'á-űzhetik a kormánynyal, mert e egyetértésben áll a felkelőkkel és ezért el kell őt mozdítani állásától és valószínűleg Venezuelából is ki kell utasítani. A vasúti forgalom még be van szüntetve. Bizonyos, hogy a német flottatüntetést Venezuela kikötőiben a forradalom végéig elhalasztották. Uj regényünk. Még ezen a héten, most folyó regényünk mellett új regény közlését kezdjük meg. E regény elme távol a nagyvilágtól s szerzője Adeler Max, egy kiváló amerikai humorista. Adeler nem a Mark Twain iskolájából való, inkább Bret Hartehoz, vagy John Habbetonhoz áll közel az elbeszélő módja s főként a humora. Derűs, aranyos levegővel van elárasztva minden munkája s ez a derű a legteljesebb mértékben jut érvényre regényében. A családi élet kicsiny bajai, a kisvárosi társadalom apró összeütközései vannak benne virtuóz tollal megrajzolva s kacagó nyelven, szivet derítő s nyugasztaló humorral elmondva. Nem szatíra az, amit ír, hanem pajzánkodás, humorában nincsenek nehézkes bölcselkedések s mégis csupa életbölcseség az egész könyve. Nagyot kacag a cselédjével pörlekedő háziasszonyon, megtréfálja az irigy szomszédot, megcsipkedi a tudálékos orvoshölgyet, szóval az élet apró fonákságait veszi a tollahegyére s tükörnek tartja az olvasó elé, de sohasem a moralista nagyképűségével, hanem mindig játszi jókedvvel, jóindulatú mosolygással. S mindezt egy bájos, kedves szerelmi történet keretébe foglalja bele. S még egy nagy érdeme van Adeler Maxnak. Amerikai humorista, de humorát nemcsak az amerikai viszonyokkal ismerős ember érti meg, hanem mindenki, mert a közös emberi gyarlóságokat rajzolja. Ez röviden a jellemzése új regényünknek, amely, meg vagyunk győződve róla, ki fogja elégíteni minden egyes olvasónknak az ízlését s szívesen várt olvasnivalója lesz a család minden egyes tagjának, mert olyan alkotás, amelyben gyönyörűségét találja a komoly férfi épp úgy, mint a serdülő leány. TÁTIKÁTOK Német fenyegetés a galíciai lengyeleknek. Berlin, december 31. A Nordd. Alig. Ztg. a Czartomszki herceg által a wrescheni események ügyében a galíciai tartománygyűlésen tett nyilatkozatra vonatkozólag azt írja, hogy ez a nyilatkozat elsősorban is jogosulatlan és helytelen külföldi beavatkozás belpolitikai ügyekbe. A használt szertelen fordulatok épp úgy mutatják a tényleges események ismeretének teljes hiányát, mint a nemzeti gyűlölködést, amelyből ezek a manifesztációk eredtek. Czartomszki herceg megjegyzései az összes lengyelek egységéről és a lengyel nemzeti öntudat kibővítésének szükségéről oly célra mutatnak, mely állami átalakulások nélkül el nem érhető. Ily tüntetésekkel szemben egyik érdekelt kormánynak sem lehet majd rossz néven venni, ha kormányzatának védőbástyáit ily aggályos jellegű nemzetközi agitációkkal szemben megerősíti. Csak a galíciai tartománygyűlés ügyrendjének valamely hézaga magyarázhatja meg, hogy ily deklaráció a kományközegek ellenmondása nélkül megtörténhetett. Angol-orosz megegyezés, London, december 31. A National Remview állítólag egy orosz diplomata tollából cikket közöl, amelyben ez Anglia és Oroszország megegyezése mellett argumentál. Ily megegyezés legfőbb akadálya szerinte eddig Angliának az orosz diplomácia ellen táplált és tévedésen alapító gyanakodása és Anglia nyugtalansága volt Oroszországnak Indiára vonatkozólag táplál állítólagos szándékai miatt. Oroszság szuszív eljárása Közép-Ázsiában nem egy T újabb zavarok Kínában. Peking, december 31. Leszárt közölte a kínai kormány meghatóim hogy Oroszország nem hajlandó aszági szerződést módosítani. Az ügy ... ugyan holtpontra jutott. — Azt várják, hogy a kínai udvar január 7 én elutazik Paotingfuből, hogy visszatérjen Pekingbe. Peking, december 31. Idevaló újságot* jelentik, hogy Ninghiafuban egy francia hittérítőt és számos kínai keresztényt meggyilkoltak. Ezt a hírt még nem erősítették meg hivatalosan. A helyzet a harctéren. London, december 31. Kitchener zörd johannesburgi távirata azt mondja, hogy a külömböző angol oszlopok jelentése szerint e hónap 23-ika óta 35 búrt öltek meg, ötöt megsebesítettek és 237 búrt elfogtak , 51 megadta magát. Ezekben a számokban Devett veszteségei nincsenek beleértve. Megbízható forrásból eredő közlések szerint Devett emberei közül harminc elesett és ötven megsebesült. Devett csapatai még Langberg mellett és ettől délre állanak. Kisebb kommandók Reitz szomszédságában állanak. Spens és Plumer Amersfoort vidékén operálnak. E hónap 28-án Batz kommandójának egy részét a vasúton át délnek szorították. Spens 21 és Plumer három búrt elfogott. Bruce Hamilton e hónap 23-án Ermelótól keletre Grobelaar kommandójára bukkant, az ellenség a ködben négy hat tizenegy sebesült hátrahagyásával elmenekült. Skenzie északon tizenhét búrt elfogott és Frei jelenti, hogy további kielégítő haladásokat tet t előre kidolgozott tervnek az eredménye, körülmények következménye volt. A cikk azt mondja, hogy az angol és orosz közvetetlen érintkezése Közép-Ázsiában két részről való egyetértő ellenőrzés kében előnyös. Mindkét országnak jelesdekei vannak, amelyek oltalmára mindkrél tekintettel kell lenni. A szerző azt végül, hogy sohasem talált egyetlen egy államférfiut sem, aki komolyan beszél az Indiába való betörésről. A cikk heteben hasonló megegyezést javasol Kínára hozólag is. A pápa az egyesületi törvényről, Paris, december 31. Több lap szerint egy kiváló francia katolikusokból álló csoport mása alkalmával kijelentette, hogy az egy törvény a legsúlyosabb támadás a vallás ellen, melyet valaha Franciaországban láttak. Vigasztalhatlannak mondta magát a Franciaországban uraiké istentelenség miatt. A szabadkőművesek a Rómátl való elválás útján a skizmához akarnak jutni. Franciaországot a legsúlyosabb szerencsétlenség, a valló elhagyása fenyegeti. Az egyetlen mentség a legszelebbi kamarai választásoktól lenne remélhető. A katolikusoknak meg kell tenniök kötelességüket támogatniok kell a Piou képviselő által alapító alkotmányos csoportot. Az új szerb hadügyminiszter: Belgrád, december 31. Antonies Vazulkari alezredest, eddigi cettjei szerb kört nevezték hadügymiszterré. Matkovich eddig ügyminisztert rendelkezési állományba helyez Választók a képviselőjük ellen. Nápoly, december 31. Feri szociális viselő, akinek a délolaszokról mondott bérkamarában nemrégiben oly kínos feltűnést tegnap Torre Appiában beszédet akart mojd a lakosság oly ellenséges magatartásta iránta, hogy menekülnie kellett. A rendőr tudták a nép dühétől megszabadítani. .. megváltoztatott jegyzőkönyv Paris, december 31. A chilei kő /Zanas-ügynökségnek egy kommünik melyben hivatalosan megcáfolja a lap jelentését, mintha a chilei kul irodája az e hónap 25-én Larie jegyzőkönyvben egy szót megvált. Az igazság ellenkezőleg az, hogy