Pesti Napló, 1902. január (53. évfolyam, 1-30. szám)

1902-01-01 / 1. szám

/ 4 Budapest, szerda _________PESTI IVAPTXX_________ 1902. január 1. • ii ■——i« ' ■ —- I ..................—■■—————a—————— nagy sokaságnak, amely azt hiszi, hogy a vi­lágnak jobbra kell fordulni, mert rosszabbra már nem fordulhat. Azoknak a csalódott fata­listáknak, akik azt hitték, hogy valamiképp mindig lesz, mert úgy még sohasem volt, hogy sohasem lett volna, s most mégis azt látták, hogy olyan idő köszöntött be, amely a seho­­gyan semnél is rosszabb. Nekik is a holnap a jövendő első szakasza, az új esztendő, a boldogulásnak ígérete. Félre azzal a tudattal, hogy az egyre tört hódító jelen leszereli a jö­vendőt s hódítmányát belöki a múlt sutjába, félre minden tudattal, amely rácáfol a bizako­dásra és apasztja a reménykedést! Éljen a holnap és báldogítson a képe! Boldog új esz­tendőt a világnak !­ gé. Németország és Venezuela viszálya. Budapest, december 31. Hála az Egyesült Államok singó sajtójának, meg­van a legújabb konflutus, ezúttal egy európai ha­talmasság és egész Amerika között. A konfliktus oka nagyon hasonlatos ahoz az összeütközéshez, amely nemrég jutott békés befeje­zésre Franciaország és Törökország között. Német vál­lalatoknak ugyanis Venezuelában mintegy negyven­millió márkányi követelése van, amely most, a vene­zuelai zavaros helyzet miatt veszedelemben forog. Németország e követelések érdekében felszólalt a venezuelai kormánynál, de felszólalásának nem lett semmi eredménye s ezért energikus lé­pésre szánta el magát. Elhatározta, hogy úgy tesz, mint Franciaország tett Törökországgal: megszáll több venezuelai vámállomást. Nem fog forma szerint háborút üzenni és a vámállomásokon kívül semmiféle területet sem fog megszállani, sőt ezeket az állomásokat is el fogja hagyni, mihelyt a lefoglalt vámbevételek a németek követelését fede­zik, de alattvalói követelésének feltétlenül érvényt szerez. Németországnak ezt az elhatározását az Egyesült Államok jingó-sajtója arra használja fel, hogy lármát üssön, felemlegesse, hogy Európának semmi köze sincs Amerika egy államának a belső ügyei­hez sem. Szerencsére az irányadó amerikai körök nem úgy gondolkoznak, mint a szenzációban dolgozó s­zin­­góizmustól megvadult sajtó. Roosevelt elnöknek egészen más a felfogása a dologról. Mint New­ Yorkból táviratozzák, az elnök kijelentette, hogy nem látja ugyan szívesen, ha magánkövetelések ására állami hatalmat vesznek igénybe, de­tország és Venezuela szuverén államok, veknek vitás dolgaihoz az Egyesült Államoknak a közük sincsen, amíg Németország nem szán­zik amerikai területet állandóan megszállni. A es jelentése szerint Washingtonban a német- szuelai viszály a legcsekélyebb nyugtalanságot kelti. Az Egyesült Államok kormánya semmi­­ben sem fog beavatkozni Németország megfelelő okvéseibe, hogy követeléseinek érvényt szerezzen. Ilyenformán tehát valószínű, hogy a német­venezuelai konfliktus csak a jingó-sajtó fantáziájá­ban él s hogy az affér vége az lesz, hogy Vene­zuela engedni fog a német követelésnek s az egész dolog éppen olyan békésen fog véget érni, mint a török-francia viszálykodás. Erre vall az a körülmény is, hogy az angol sajtó is, amely pedig mostanában tele van amerikai szimpátiákkal, egész határozottan Németország mel­lett foglal állást. Így, londoni távirat szerint a Daily Telegraph a kérdéssel foglalkozva, visszauta­­sítja azokat a rosszakaratú túlzásokat, amelyek Venezuela és Németország viszonyát illetőleg nap­világot látnak, és azt mondja, hogy Németországnak kétségtelenül teljesen jogos okai vannak a panaszra. Németország az egész ügyben a legdicséretesebb türelemmel és kétségen felül jóhiszeműleg járt el. Egy más hatalom sem járhatott volna el más, vagy jobb módon. (Távirat.) New-York, december 31. (Reuter.) Mint Caracasból jelentik, a hivatalos lap a kormány ,’^lapozatát közli, melyben ez kijelenti, hogy —•­s, a német vasút üzletvezetője ezentúl 'á-űzhetik a kormánynyal, mert e egyet­értésben áll a felkelőkkel és ezért el kell őt moz­dítani állásától és valószínűleg Venezuelából is ki kell utasítani. A vasúti forgalom még be van szüntetve. Bizonyos, hogy a német flottatünte­tést Venezuela kikötőiben a forradalom végéig elhalasztották. Uj regényünk. Még ezen a héten, most folyó regényünk mellett új regény közlését kezdjük meg. E re­gény elme távol a nagyvilágtól s szerzője Adeler Max, egy kiváló amerikai humorista. Adeler nem a Mark Twain iskolá­jából való, inkább Bret Hartehoz, vagy John Habbetonhoz áll közel az elbeszélő módja s főként a humora. Derűs, aranyos levegővel van elárasztva minden munkája s ez a derű a leg­teljesebb mértékben jut érvényre regényében. A családi élet kicsiny bajai, a kisvárosi társa­dalom apró összeütközései vannak benne vir­tuóz tollal megrajzolva s kacagó nyelven, szi­vet derítő s nyugasztaló humorral elmondva. Nem szatíra az, amit ír, hanem pajzánkodás, humorában nincsenek nehézkes bölcselkedések s mégis csupa életbölcseség az egész könyve. Nagyot kacag a cselédjével pörlekedő házi­asszonyon, megtréfálja az irigy szomszédot, megcsipkedi a tudálékos orvoshölgyet, szóval az élet apró fonákságait veszi a tollahegyére s tükörnek tartja az olvasó elé, de sohasem a moralista nagyképűségével, hanem mindig játszi jókedvvel, jóindulatú mosolygással. S mindezt egy bájos, kedves szerelmi történet keretébe foglalja bele. S még egy nagy érdeme van Adeler Maxnak. Amerikai humorista, de humorát nem­csak az amerikai viszonyokkal ismerős ember érti meg, hanem mindenki, mert a közös em­beri gyarlóságokat rajzolja. Ez röviden a jellemzése új regényünknek, amely, meg vagyunk győződve róla, ki fogja elégíteni minden egyes olvasónknak az ízlését s szívesen várt olvasnivalója lesz a család minden egyes tagjának, mert olyan alkotás, amelyben gyönyörűségét találja a komoly férfi épp úgy, mint a serdülő leány. TÁTIKÁTOK Német fenyegetés a galíciai lengyeleknek. Berlin, december 31. A Nordd. Alig. Ztg. a Czartom­szki herceg által a wrescheni esemé­nyek ügyében a galíciai tartománygyűlésen tett nyilatkozatra vonatkozólag azt írja, hogy ez a nyilatkozat első­sorban is jogosulatlan és hely­telen külföldi beavatkozás belpolitikai ügyekbe. A használt szertelen fordulatok épp úgy mutat­ják a tényleges események ismeretének teljes hiányát, mint a nemzeti gyűlölködést, amelyből ezek a manifesztációk eredtek. Czartom­szki her­ceg megjegyzései az összes lengyelek egységé­ről és a lengyel nemzeti öntudat kibővítésének szükségéről oly célra mutatnak, mely állami átalakulások nélkül el nem érhető. Ily tünteté­sekkel szemben egyik érdekelt kormánynak sem lehet majd rossz néven venni, ha kor­mányzatának védőbástyáit ily aggályos jellegű nemzetközi agitációkkal szemben megerősíti. Csak a galíciai tartománygyűlés ügyrendjének valamely hézaga magyarázhatja meg, hogy ily deklaráció a kom­ányközegek ellenmondása nélkül megtörténhetett. Angol-orosz megegyezés, London, december 31. A National Remview állítólag egy orosz diplomata tollából cikket közöl, amelyben ez Anglia és Oroszország meg­egyezése mellett argumentál. Ily megegyezés legfőbb akadálya szerinte eddig Angliának az orosz diplomácia ellen táplált és tévedésen alapító gyanakodása és Anglia nyugtalansága volt Oroszországnak Indiára vonatkozólag táp­lál­ állítólagos szándékai miatt. Oroszs­á­g sz­u­szív eljárása Közép-Ázsiában nem egy­­ T újabb zavarok Kínában. Peking, december 31. Leszár­t közölte a kínai kormány meghatóim hogy Oroszország nem hajlandó a­szági szerződést módosítani. Az ügy ..­­­. ugyan holt­pontra jutott. — Azt várják, hogy a kínai udvar január 7 én elutazik Paotingfu­­ből, hogy visszatérjen Pekingbe. Peking, december 31. Idevaló újságot* jelentik, hogy Ninghiafuban egy francia hit­térítőt és számos kínai keresztényt meggyilkol­tak. Ezt a hírt még nem erősítették meg hiva­talosan. A helyzet a harctéren. London, december 31. Kitchener zörd johannes­burgi távirata azt mondja, hogy a kü­lömböző angol oszlopok jelentése szerint e hónap 23-ika­ óta 35 búrt öltek meg, ötöt megsebesítettek és 237 búrt elfogtak , 51 megadta magát. Ezekben a számokban Devett veszteségei nincsenek beleértve. Megbízható forrásból eredő közlések szerint Devett emberei kö­zül harminc elesett és ötven megsebesült. Devett csapatai még Langberg mellett és ettől délre álla­nak. Kisebb kommandók Reitz szomszédságában állanak. Spens és Plumer Amersfoort vidékén ope­rálnak. E hónap 28-án Batz kommandójának egy részét a vasúton át délnek szorították. Spens 21 és Plumer három búrt elfogott. Bruce Hamilton e hó­nap 23-án Ermelótól keletre Grobelaar kommandó­jára bukkant, az ellenség a ködben négy hat tizenegy sebesült hátrahagyásával elmenekült. Skenzie északon tizenhét búrt elfogott és Frei jelenti, hogy további kielégítő haladásokat tet­ t előre kidolgozott tervnek az eredménye,­ körülmények következménye volt. A cikk azt mondja, hogy az angol és orosz közvetetlen érintkezése Közép-Ázsiában két részről való egyetértő ellenőrzés k­­ében előnyös. Mindkét országnak jeles­dekei vannak, amelyek oltalmára mindk­rél tekintettel kell lenni. A szerző azt végül, hogy sohasem talált egyetlen egy államférfiut­ sem, aki komolyan beszél az Indiába való betörésről. A cikk hete­ben hasonló megegyezést javasol Kínára hozólag is. A pápa az egyesületi törvényről, Paris, december 31. Több lap szerint­­ egy kiváló francia katolikusokból álló csoport mása alkalmával kijelentette, hogy az egy törvény a legsúlyosabb támadás a vallás ellen, me­lyet valaha Franciaországban láttak. Vigasztalhat­­lannak mondta magát a Franciaországban uraiké istentelenség miatt. A szabadkőművesek a Rómátl való elválás útján a skizmához akarnak jutni. Fran­­ciaországot a legsúlyosabb szerencsétlenség, a vall­ó elhagyása fenyegeti. Az egyetlen mentség a legs­­­zelebbi kamarai választásoktól lenne remélhető. A katolikusoknak meg kell tenniök kötelességüket támogatniok kell a Piou képviselő által alapító alkotmányos csoportot. Az új szerb hadügyminiszter: Belgrád, december 31. Antonies Vazul­kari alezredest, eddigi cett­jei szerb kört nevezték hadügym­­iszterré. Matkovich eddig ü­gyminisztert rendelkezési állományba helyez Választók a képviselőjük ellen. Nápoly, december 31. Feri szociális viselő, akinek a délolaszokról mondott bér­kamarában nemrégiben oly kínos feltűnést tegnap Torre Appiában beszédet akart mojd a lakosság oly ellenséges magatartást­­a iránta, hogy menekülnie kellett. A rendőr tudták a nép dühétől megszabadítani. .. megváltoztatott jegyzőkönyv Paris, december 31. A chilei kő /Zanas-ügynökségnek egy kommünik melyben hivatalosan megcáfolja a la­p jelentését, mintha a chilei kul­ irodája az e hónap 25-én Lar­ie jegyzőkönyvben egy szót megvált. Az igazság ellenkezőleg az, hogy

Next