Pesti Napló, 1902. augusztus (53. évfolyam, 209-239. szám)
1902-08-28 / 236. szám
4 Budapest, csütörtök ________PESTI NAPLÓ._______ 1902. augusztus 25. 236. szám. Felfedezett több százféle új rovart és madarat, lefényképezett eddig még teljesen ismeretlen vidékeket, összegyűjtött sok ládára való tudományos kincset s ma, Fiumében való kétnapi pihenés után, megérkezett a fővárosba. Üdvözlése a keleti pályaudvaron impozáns lest. Classics minisztert Zsilinszky államtitkár képviselte, Chyzer Kornél min. tan. és Horváth Géza múzeumi igazgató vezetésével megjelentek a, Múzeum összes tisztviselői, a tudományos világ sok jelese, Biró ismerősei és barátai, köztük néhány hölgy is. Az egybesereglettek tömegét megkétszerezte a pályaudvaron várakozó közönség, úgy, hogy mikor a fiumei gyorsvonat berobogott, a perronon ember ember hátán tolongott s az éljenriadal, amely felharsant, megszólaltatta a nagy üvegcsernok minden ékhóját. Egy elsőosztályú kupé ajtajában ekkor megjelent Biró Lajos, kísérve négy múzeumi tisztviselőtől, akik Kelenföldig eléje utaztak. Alacsony, vézna alak, az ember szinte csodálkozik rajta, hogy hogyan bírta ki mindazt a viszontagságot, amin keresztülment. Fekete szalonkabátot visel, a haja őszbecsavarodó s gyér, a hosszú, ritkás szakálla egészen ősz, a homloka magas, nagy intelligenciáról beszélő, a balszeme fölött egy kis sebhely van, rózsaszínű angoltapaszszal leragasztva. Feltűnő a szemének az élénk és derűs volta, egyáltalán az a nyugodt vidámság, ami az egész arcán elömlik s amit talán még fokoz a várakozó közönség soraiban folyton meg-megújuló lelkes éljenzés. Amint kiszállt a kupéból, először Zsilinszky Mihály üdvözölte, aztán Chyzer pár meleg szóval. Utána Horváth Géza múzeumi igazgató köszöntötte a múzeum nevében, amit Biró szintén röviden, érzéssel köszönt meg. A tömeg aztán éljenezve indult meg ki a nagy várakozó csarnokon át, középen Biró folytonos éljenzés között s szinte életveszedelmes tolongásban, amely csak akkor szűnt meg, mikor a közönség kiért az utcára, ahol Biró Chyzerrel és Horváth tal kocsira ült és ment a múzeumba, ahol a tiszteletére Fraknói Vilmos püspök vacsorát adott. Mikor a társaság megérkezett a Múzeumba, a tanácsterembe tértek, ahol hideg vacsorát szolgáltak fel. A vacsoránál az első felköszöntőt a házigazda, Fraknói püspök mondta, azon kezdve a szót, hogy miként a régi rómaiak a győzedelmes csatákról visszatérő hősöket a kapitoliumban fogadták, úgy Bírót legméltóbban a Nemzeti Múzeumban, a tudományok hajlékában fogadják, mert ő messze idegen földekről visszatért hős a tudományok hőse. Ezután beszédét azzal fejezte be, hogy Bírónak engedje meg az Isten, hogy friss erőben és egészséggel dolgozhassa is föl azt az óriási anyagot, amelyet összegyűjtött és végül mégegyszer üdvözölte édes hazájában. Horváth Géza igazgató a Tudományos Akadémia nevében, Sebestyén Gyula mégegyszer a Néprajzi Társaság nevében, Uhryk Nándor pedig az entomológusok nevében köszöntötte fel Birót, aki a köszöntőkre válaszolva, azt mondotta, hogy a, századrészét sem érdemli meg az elhangzott dicséreteknek, mert nem az ő érdeme, hogy a távolban egy olyan érdekes ismeretlen föld van, amelynek oly sok a szépsége és annyi az előttünk ismeretlen kincs. Hanem, hogy a dicséreteket századrészében is kiérdemelje, igyekezni fog majd az óriási anyagot úgy feldolgozni, hogy ez hasznára váljék a tudománynak. Birót beszéde után, amelyet korrekt, idegenben meg nem romlott magyar nyelven mondott, lelkesen éljenezték. Még Rácz István köszönte meg a házigazdának a szives vendéglátást és a társaság tizenegy órakor széjjeloszlott. Bíró Chyzer miniszteri tanácossal együtt ment el, akinél lakni fog. Az útjáról ma még nagyon keveset beszélt Biró Lajos. Az ünneplés nem adott időt a kérdezősködésre, abból a kevésből, amit mondott, a legérdekesebb az, hogy a saját útjáról való felfogása egyezik minden nagy utat tett embernek a felfogásával. Nem lát benne semmi rendkívülit s egészen természetesnek tartja, hogy ott járt. S a népet, amely közt járt, úgy fogja fel, mint a többi utazó: olyan emberek azok is, mint mi vagyunk. — Nem történt velem semmi úgynevezett «kaland», — mondotta. — Az árvidék, ahol jártam, csak innen látszik olyan rendkívül exotikusnak, a lakói pedig éppen olyan emberek, mint mi vagyunk, csak a színük más. A gondolkozásuk nem, legfeljebb primitívebb a mienknél. Érdekes és Biró Lajosra jellemző annak a sebnek a története, amely a homlokán van. Biró otthoni Újguineában többször is kapott valami bőrkiütést, ami itt a mi éghajlatunk alatt ismeretlen. Nem rosszindulatú betegség, ezért Biró hamar megtalálta az orvosságát, valami hintőport vagy kenőcsöt, amivel egy hét alatt mindig elmulasztotta. Kevéssel az elutazása előtt megint jelentkezett a kiütés és Biró ekkor nem mulasztotta el, sőt ellenkezően, mesterségesen tenyésztette magán s hazahozta, hogy itthon az orvosok tanulmányozhassák. Ez a kis adalék elég a Biró Lajos jellemzésére. Magával sohasem törődik, mindig csak az a cél van a szeme előtt, hogy a tudománynak hasznot tehessen. Budapest, augusztus 27. A hadsereg létszámszaporítása Október havában kellene a delegációk által a legutóbbi ülésszakban megszavazott tüzérségi reformoknak (tarackütegeknek felállítása és a hegyi tüzérség átalakítása), továbbá a haditengerészet legénységének szaporítását keresztülvinni. Hogy ezt keresztülvihessék, nyomban a parlamentek őszi ülése után úgy a magyar, mint az osztrák képviselőház elé egy-egy törvényjavaslat fog terjesztetni, mely, mint a «P. Lt.» írja, a szükséges létszámszaporítások dolgában egyelőre ideiglenesen fog intézkedni. E javaslatokkal — mondja a félhivatalos— a mostani, törvényesen megállapított újonclétszám közvetlen fölemelése még nincs tervezve, egyelőre pusztán az iránt kér a hadügyi kormány a törvényhatóságoktól fölhatalmazást, hogy a szükséges és már megszavazott reformok keresztülviteléhez igényelt legénységszaporítást a póttartalékból eszközölhessék. Az újoncjutalék részleges fölemelése csak a véderőtörvény revíziójával fog megtörténni, amikor az újoncok létszámát az új népszámlálás eredményei alapján fogják újból megállapítani. A vitás tengerszem, Grácból táviratozzék . A tengerszem-kérdésben kiküldött választott bíróság mai ülése csak egy óra hosszat tartott. Mniszek Thornicki tartományi főtörvényszéki elnök röviden összefoglalta eddigi előadását, mire a tárgyalást 10 órakor félbeszakították. A tárgyalást holnap délelőtt 0 órakor folytatják Bölcs osztálytanácsos, magyar védő előterjesztéseivel. Megyék és városok. (Helységnevek megmagyarositása.) Bács-Bodrog megye legutóbbi közgyűlésén azt a dicséretreméltó határozatot hozta, hogy a megye területén levő idegen nevű községek magyar nevet kapjanak. Mint Szabadkáról írják, a következő községek nyertek magyar nevet: A bajai járásban: Nagybaracska (Baracska), Bükkhegy (Bikity), Csátalja (Csataalja), Bácsdávod (Dantova), Regőce (Rigyica), Hercegszántó (Szántóvá). Az almási járásban: Bodrogjánk (Jankovác), Mátételke (Matheovics). A zombori járásban: Bortány (Bezdán), Gádor (Gákova), Bácskelecsény (Kernyája), Küllőd (Kossuth), Körtés (Kruselyva), Nemeshalom (Nemes-Militics), Ószives (Ó-Szivác), Bodrogregyen (Sztanisics), Újszíves (Új-Szivác). Az apatini járásban: Bácsapáti (Apatin), Szilberek (Bresztovác), Bácskertes (Kupuszina), Nagyszápár (Ó-Sztapár). A hódsághi járásban: Dernye (Doronya), Fülöplak (Filipova), Bácsordas (Karavukova), Liliomos (Lality), Paripás (Parabuty), Ráchalom (Rác-Militics), Vékás (Vajszka). A palánkai járásban: Bulkém (Bulkesz), Dunacséb (Cséb). A bácskulai járásban: Orbász (Ó-Verbász), Ujorbász (Uj-Verász), Veprőd (Veprovác). A zentai járásban: Magyarkanizsa (Ókanizsa). Az óbecsei járásban: Magyarbecse (ÓBecse), Túrja (Turia). A titeli járásban: Alsóimbós (Alsó-Kovil), Felsőkabos (Felső-Kovil), Dunagárdony (Gardinovce), Kács (Káty), Sajkáslak (Lak), Tiszamosóc (Mosorin), Sajkásszentiván (Kovil-Szent-Iván), Tündéres (Vilova). A zsablyai járásban: Sajkásgyörgye (Gyurgyevo), Boldogasszonyfalva (Goszpodince), Tiszabékás (Zsablyai, Nádalja (Nádaly). A topolyai járásban: Bácsér (Pacsér). — (Harmadfélmillió korona hiány.) A csanád- és temesmegyei árvaszéknél fölfedezett hiányok mellett ismét újabb árvaszéki hiányról ad ma hírt egy esti lap. Ezúttal Bács-Bodrogmegye árvaszékéről van szó, amelynél állítólag nem kevesebb, mint kétmillió negyvenkétezer korona hiányt állapítottak meg. A vármegye az árvapénztárakat 1881-ben vette át, majdnem minden községtől jelentékeny hiánynyal, amelynek erejéig kötelezvényeket vett át. Az árvaszék azután a nagykorúvá lett árvákat a törvény értelmében kielégítette, de a község által beadott kötelezvényekben, miután azokat vagy nem létező személyek írták alá, vagy behajthatatlanokká váltak, fedezetet nem találván, eként a hiány a mai napig két és fél millió koronára, nőtt és pedig annál is inkább, mert a kötelezvények érvényesítése céljából két évtizeden egy lépést sem tettek. Most, hogy az állam az árva pénztárakat 1903-ban átvenni készül, el akarnák ezt a hiányt tüntetni és ezért bizottságok járnak-kelnek a vármegyében, hogy a megye által történt átvételkor megállapított hiányokat a községekre rójják, illetve azokat a hiányok fedezésére bírják. A községek természetesen ellenszegülnek, mert máris a pótadóknak oly nagy terhe alatt nyögnek, hogy újabb pótadót — melyből a hiány födözendő lenne — el nem bírnának, de abban a véleményben is vannak, hogy a hiányért egyedül a mulasztásokat elkövető és vétkes gondatlansággal kezelő árvaszék a felelős. (Botrány az önálló vámterület miatt.) Veszprémből Írják: Veszprémben a Zuschmannféle kerthelyiségben augusztus 31-én, vasárnap délután három órakor népgyűlést tartanak az önálló vámterület érdekében. A veszprémi ipartestült elnöksége kijelentette, hogy a gyűlésen nem fog részt venni, mert politikai kérdést fognak tárgyalni. Az iparosok közt erre nagy elégületlenség tört ki, úgy, hogy Bauer Károly ipartestületi elnök hétfőre szűkebb bizottsági gyűlést volt kénytelen egybe hívni, amely azután kimondta, hogy a testület részt fog venni a népgyűlésen, egyszersmind elüljárósági ülés egybehívását is elhatározta. A leszavazott elnökség úgy segített magán, hogy az elüljárósági ülés megtartását lehetetlenné tette. Néhány elüljárósági tag mégis megjelent, de zárt ajtókra talált. Elhatározták, hogy erős interpellációval fogják megtámadni az egyesület elnökségét. A népgyűlésen egyébként több függetlenségi és 48-as képviselő és Várpalota ipari testülete is részt fog venni. TÁVIRATOK - A búrok, London, augusztus 27. A Daily Mail-nak Pietermaritzburgból azt táviratozzák, hogy a békekötés óta a transvaali határon a zuluk nagyon nyugtalankodnak. A veszedelmes vidéken az angolok már meg is engedték a búroknak, hogy fegyvert viseljenek, s a rendőrcsapatokat is megerősítették. A benszülöttek amiatt zúgolódnak, hogy a búrok elvették a földjüket és a marháikat. Nem sokkal a békekötés előtt a búrok heves harcokat vívtak a zulukkal; a harc mindkettejükre nézve nagy veszteséggel végződött, s csak fokozta a zuluk elkeseredését a fehérek ellen. Johannesburg, augusztus 27. (Reuters) A Leader jelentése szerint nagyszámú gyalogság, lovasság, lovasított gyalogság és tüzérség megy Krügersdorpból Rustenburgba és onnan a nyugati határra, hogy a benszülöttek között támadható zavargásokat megakadályozza. Hivatalos körökben elismerik, hogy csapatok indultak el ebben az irányban, de csak azért, hogy az Indiába rendelt csapatokat fölváltsák. Simonstown (Fokföld), augusztus 27. Krone családjával és sok más búr fogolylyal a Thagur gőzösön ideérkezett. Drezda, augusztus 27. Krüger drezdai képviselője a jövő nyárra villát bérelt Losvicban. A volt transvaali elnök a telet San Remóban tölti s onnan jövet nyár elején egyenesen Drezdába utazik és losvnci villájában fogja a nyarat eltölteni. Laibach, augusztus 27. (Saját tudósítónktól.) Tegnap óta 136 búr harcos van itt átutazóban Trieszt felé, hogy ott az angol konzulátuson letegyék a hűségesküt. A búrokat angol detektívek kisérik.