Pesti Napló, 1903. május (54. évfolyam, 119-148. szám)

1903-05-26 / 143. szám

10 Budapest, kedd 1903. május 26. 143. szám. PESTI NAPLÓ — Nagy alapítványok. Aradról jelentik: D­e­n­g­­ József aradi nagybirtokos szülőhelyének, Uj-Aradnak kulturális céljaira a minap a követ­kező alapítványokat tette: 10.000 koronát az uj­, aradi szegények részére, 12.883-77 koronát két uj­­aradi szegény hajadonnak házassági hozományként és 23.000 koronát két uj­aradi gimnáziumi tanuló neveltetésére, ezenfelül pedig még egy óvodai célra szánt tágas, szép ház vételére 21.800 koronát. — Ibsen Henrik. Mint a «Berliner Tage­blatt» értesül, Ibsen állapota most nem ad aggo­dalomra okot, mert a költő agg korához képest elég jól érzi magát. Naponkint felkel és szobájá­ban járkál. Egy krisztiániai távirat szerint Ibsen szülővárosában, Skienben a minap leplezték le a költő mellszobrát, amit V­i­s­d­a­­ szobrász mintázott. Az egész lakosság kivonult a szoborleleplezésre. Utt­m­a­n­n polgármester mondotta az ünnepi beszé­det. Ibsennek egy másik szobra, amit L­i­n­d­i­n­g szobrász készített, a krisztiániai nemzeti színház előtt áll. — A munkásnők sztrájkja. Az újpesti juh­a­­gyér 500 sztrájkoló munkásnője vasárnap este fél 7 órakor gyűlést tartott a Központi kávéház udvarán, hogy a teendőket megbeszéljék. Magyar Mi­dós szólt először, összetartásra buzdítva a sztrájkolókat. G­á­r­d­o­s Mariska beszélt ezután rendkívüli hatás­sal. A juttagyári munkásnők, — úgymond — most kezdtek szervezkedni s már belátták, mily tűrhetet­len a helyzetük. A munkásleány már tizenkét éves korában belekerül az élet forgatagába, s megkeresi kenyerét, mikor a polgárság gyermekeit még a nevelőnő kiséri minden útján. 20 éves korunkban már sápadtak vagyunk, akkor már kiszívták vérün­ket a kizsákmányolók. Az egész munkásság támo­gatni fogja a sztrájkolókat, ezek pedig esküdjenek meg, hogy kitartanak mindaddig, míg győzni nem fognak. Itt esküdjünk a vörös zászló alatt, hogy inkább éhen halunk, semhogy győzelem nélkül mun­kába álljunk. (Viharos éljenzés.) Rosenfeld Józsa elmondja, hogy szintén dolgozott valaha a juttagyárban, piszokban, gyilkos levegőben. Nem hiszi, hogy akadjon sztrájktörő, de ha lesz ilyen, az ne kerüljön eléje, mert örökké meg fogja emlegetni azt a napot. (Viharos helyeslés.) Schneider András beszéde után az elnök ezután bezárta a gyűlést. A jutagyár igazgatósága közölte a sztrájkolók­­kal, hogy senkit sem bocsát el, hogyha ma mun­kába állanak. Ezzel azt remélte, hogy megbom­lasztja az össztartozást. De egy sem jelentkezett, sőt a gyár összes osztályaiból csatlakoztak a sztráj­­kolókhoz, akik így közel ezren vannak. Zavargás is volt ma a jutagyárnál. Ma reggel hét óra után, amikorra a jelentkezés ki volt tűzve, vagy félezer munkásnő állta körül a gyárat, de munkába egyik sem ment. Voltak olyanok — más osztályból — akik nem léptek sztrájkba. Mintegy negyvenen akartak bemenni a gyárba, de a sztráj­­kolók körülfogták őket és sikerült is tizenötöt rábe­szélni arra, hogy a sztrájkol­ókkal tartsanak. A többi huszonöt bement és dolgozni kezdett. Erre a sztráj­kolók beverték az ablakokat. A nagy kőzáporra va­lamennyi munkásnő kivonult a gyárból s az üze­met teljesen be kellett szüntetni. Az igazgató behi­vatott négy munkásnőt és kijelentette előttük, hogy valamennyi zavargó ellen bűnvádi följelentést tesz. Egyben telefonált az újpesti kapitányságra, ahonnan oltalmat kért. Most rendőrségi készenlét őrzi a gyárat. — Hamis pénzzel utazó rablók. Korod­­r­ó­l jelentik, hogy V­i­s­i Antal ottani földmives­­hez beállított egy idegen s jó pénzéért annak há­romszorosát kinálta. Visi elfogadta az ajánlatot s az ismeretlentől másnap estére a falu alatt talál­kozót kért, hogy pénzt szed össze. Rokonaitól két­ezer koronát kért kölcsön s a találkozóra sietett Ott már az ismeretlen két társával várt reá. Mikor a pénzt leolvasta, az idegenek egyike leütötte, pénzét elrabolta s megugrottak. Felesége találta meg eszméletlen állapotban. A csendőrök nyomoz­zák az ismeretlen rablókat. — Megégett a halálos ágyán. Késmárk­ról jelentik a következő megrendítő esetetet: Egy hetvenhatéves úriasszony, özvegy Mate­y Pálné halálos ágyán feküdt s fia, akit még egyszer életé­ben látni akart, tegnapelőtt este érkezett meg Kés­márkra. Az öreg uriasszony elébe küldte a vasút­hoz ápolónőjét, míg maga egyedül maradt otthon. Az égő lámpa mellett a beteg elszenderedett. Az öreg­asszony macskája a petróleumlámpát feldön­tötte s a­ szoba lángba borult. A halálos ágyhoz érkezett fiu már csak édesanyja összeégett holttes­tét találta­— A vitás főnyeremény. Február havában — mint akkor megírtuk — arra a felfedezésre jutott a pécsi adóhivatal számtisztje, Jánosházy Zsigmond, hogy Bazilika­ sorsjegyét, mely 1887 óta birtokában volt, 40.000 koronás főnyereménynyel kihúzták. A pécsi Schapringer bankczég, melynek egyik főnöke, Fürst Gyula közölte Jánosházyval az örömhírt, azonnal Budapestre küldötte a sorsjegyet beváltás végett, ahol az a ritka dolog történt, hogy a sorsjegyet a közoktatásügyi minisztériumban bemu­tató bankhivatalnokot és bankszolgát­­ letartóztatták, mert a minisztériumnál egy Louvier nevezetű fiumei könyvkereskedő letiltotta ezen és még több sorsje­gyet, mint a­melyeket állítólag tőle elloptak. Fiumé­ban és Budapesten a rendőrség részéről azóta sza­kadatlanul folyt a vizsgálat ezen ügyben. Fiuméban kiderült, hogy attól a Louvier nevű úrtól senki el nem lopta a sorsjegyeket. Budapesten pedig végre most beigazolást nyert, hogy Jánosházy tényleg egy budapesti, időközben likvidált bankcégnél vásárolta a sorsjegyeket részletfizetésre és tegnap, mint a Pécsi Napló közli, táviratilag értesítették a Schap­­ringer-céget, hogy a kultuszminisztérium számosz­­tásra kifizette a főnyereményre eső 36.000 koronát. A fiumei cselvetés így nem sikerült. — Pofozkodás — Kisenev miatt. Egy An­­drássy­ uti kávéházban csúnya verekedés volt tegnap délután, — mert egy vendég nem akart adakozni a Kisenevben megöltek hátramaradottjai számára. Egy Mayer Henrik nevű úr ugyanis gyűjtést in­dított az ismerősei között s igy odaért K. S. úrhoz is, aki azonban durván elutasította azzal, hogy adott már ő egy koronát. Mayer azt mondta, hogy olyan gazdag ember, mint K. S., legalább húsz koronát adhatna s szégyelheti magát, hogy nem szán rá többet erre az igazán jótékony célra. Erre K. S. tolakodó koldusnak nevezte Mayert, aki csattanós viszonválaszt adott, ugy hogy a tenyere nyomot hagyott a K. S. arcán. Nagy verekedés keletkezett aztán. A legtöbben Mayer pártjára keltek s K. S.-et végre is nem éppen­­udvarias uton-módon eltávolí­tották a kávéházból. A küszöbről még visszakiáltott, hogy följelentést tesz a rendőrségen. Az ügyben ta­lán az a legfurább, hogy Mayer Henrik katolikus vallásu, mig K. S. — zsidó ! — A pékek harca, megszűnt. A budapesti sütőmunkások több napig tartó elkeseredett küzdel­mének ma már megvan az eredménye. Hatszáz sztrájkoló sütőmunkás közül a mai napig négyszáz munkát vállalt. Emiatt a Slermina-kerti sztrájkta­nyáról a sütőmunkások már mind eltávoztak. Két­száz sütőmunkás, aki munka nélkül van még, a szakegyesületben tartózkodik. Ezek is még a hét folyamán munkát fognak vállalni. A szervező­­bizottság őrködik afelett, hogy a mesterek az elvál­lalt béremelést és a tízórai munkaidőt betartsák. Ahol ezeket megszegik, ott azonnal abbahagyják a munkát. A sztrájk következményeit csak a közönség fogja alaposan érezni a kenyéruzsora révén. — Gyászrovat. Nagy János 48-as honvéd, nyugalmazott református levita-tanító hetvenegyéves korában Nagyalmáson elhunyt. A szabadságharc idején több csatában vitézül küzdött a hazáért, majd az osztrákok besorozták s Olaszországból csak 1859-ben került haza, fele­lősebekkel. Ezután érdemesen szolgálta a népnevelés ügyét. Tisztelői­nek nagy részvéte mellett helyezték örök nyuga­lomra a derék aggastyánt. Csemicei Csemiczky Erzsike Budapesten tizenkétéves korában elhunyt. Breuer Mór, Debrecen város általánosan tisztelt polgára hetvenkile­ncéves korában, meghalt. Dr. B­a­k­o­n­y­i Samu országgyűlési képviselő édesatyját gyászolja benne. Ladoméri Szmertnik Ferenc e hónap 21-én, életének hetvenhharmadik éviben Almádiban meghalt. — A dunai ünnep mérlege. A dunai ünnep rendező bizottsága fe kéri mindazokat, akiknél gyű­j­­tőivek vannak hogy ezeket, még ha a gyűjtésnek nem is volt eredménye, a most folyó elszámolás érdekében sürgősen küldjék vi­sza. Hasonlóképpen a még hátralékos rendező-bizottsági díjak megkül­dését is kéri. A gyűjtőíveket a dunai ünnep köz­ponti irodájába (Vigadó-épület), a pénzküldeményt pedig a Belvárosi Takarékpénztárhoz kell küldeni. — Negyvenéves rabbi-jubileum­. Szent-Gott­­hardról jelentik: Friedländer Sándor szent­gotthárdi rabbi-helyettes vasárnap ünnepelte születésé­nek 70-ik­e­s lelkipásztor kív­lásának 40-ik évfordulóját. Ez alkalomból számosan üdvözölték az agg lelkipásztort, aki 400 kort­é­­­s­ látványt tett a szent-gotthárd­i á hu­i gimnázium szeg­ény so­eu tanulói számára. — Halálos kocsi kárrá". Kasselból táviratozza tudósítónk, hogy W­ilhem­shuge körül Kirchner százados éredládjáva szerencsétlenül járt. A kapi­tány feleségével, anyjával és két gyermekével séta­­kocsizást tett. Lovai megbokrosodtak és egy fának­­lódították a kocsit. A kapitány anyja meghalt, Kirch­ner, a felesége és gyermekei életveszélyesen sebe­sültek meg . A vidéki nyomdászok hálái. A Vidéki Nyomdatu­ajdonosok Országos Szövetsége ma dél­előtt tartotta a Otthon-kör termében rendkívüli közgyűléssel egybekötött népes értekezletét. Száznál több kisebb-nagyobb városból jelentek meg a nyomdatulajdonosok. Elnökké egyhangúlag Engel Lajost, a «Szegedi Napló» kiadóját választották meg, akinek energikus vezetésével óhajtanák a vi­déki nyomdák évek óta hangoztatott sérelmeinek orvoslását keresztülvinni. Sok panasz hangzott el, hogy az állam legerősebb konkurrense a vidéki nyomdászatnak. Kérni fogják a kormánytól, hogy a törvényszéki, postai, pénzügyigazgatósági és vasúti nyomtatványok egy részét a vidéki nyomdászoknál állíttassa elő, hogy így segítsenek azon a veszedel­mes munkahiányon, amely a vidéki nyomdászokat s vele együtt a munkások tömegét a tönk szélére juttatja. — Kosztits Milivoje szabadlábon. A buda­pesti napilapok egy belgrádi távirat alapján azt ír­ták, hogy Kosztits Milivojet, a budapesti szerb kereskedelmi múzeum igazgatóját Belgrádban letar­tóztatták. Kosztits ma levelet írt Abbáziából s koholt tudósításnak mondja a Belgrádból keltezett táviratot, amelyet egy estilapból vettek át a többi újságok. Kosztits vasárnap és hétfőn is Budapesten volt, azóta Abbáziában tartózkodik és sohasem volt letartóztatva,­­ amit készséggel közlünk. A szerb kereskedelmi múzeum értesítése szerint Kosztits betegsége miatt mondott le állásáról s mindent a legteljesebb rendben hagyott hátra. — Bérmálás a Ferencvárosban. A ferenc­városi plébánia­templomban ma volt a bérmálás, amelyen nagy számmal jelent meg a kerület pol­gársága. A bérmálás szentségét a tanulóifjúság közt dr. Kohl Medárd fölszentelt püspök osztotta ki fé­nyes segédlettel. A bérmálás száma megközelítette az ötszázat. A szentbeszédet a püspök mondotta. A felnőttek bérmálása június elsején, pünkösdhétfőn lesz, amire holnaptól kezdve lehet jelentkezni a plébániahivatalban. — Rókusi búcsú. A Rókuskórház felavató ünnepének évfordulója alkalmából az évente szoká­sos búcsút június elsején, pünkösdhétfőn tartják meg a Szent Rókus-kápolnában. A búcsú napján reggel hét órakor kezdődnek az ájtatosságok, míg az ünnepi zenés mise délelőtt tizenegy órakor lesz. — Hangtalan puska. Nem lehet még tudni, hogy a hadiszerek történetében milyen fontosságú az a találmány, amelyről most hír érkezik. Egy ma­gyar ember feltalált egy zajtalanul lövő fegyvert, amely a próbákon hir szerint bevált. A hir szerint ugyanis dubai Berka Sándor, a kassai cs. és kir. gyalogezred önkéntese durranás nélküli fegyvert szerkesztett s a parancsnokság kirendeltsége előtt megejtett próbáknál a löveg hang nélkül hagyta el a csövet. — Amerikából Európába — csónakon. New-yorki kábeltávirat egy vakmerő ember vállalkozásáról ad hírt. Egy Eisenbraun nevű német kapitány Bostonból mindössze tizenhét láb hosszú halászcsónakon indult el a tengeren azzal a céllal, hogy Európába csónakázik. Ha útja sikerül, csónakjával együtt a saint-lousi világkiállí­táson fogja mutogatni magát. — A párbaj­ellenes mozgalom vezére, Don Alfonzo de Bourbon herceg kedden este Budapestre érkezik, hogy a párbajellenes mozgalom ügyében több személyiséggel érintkezzék. — Jég és fagy. Sepsi-Szent-György­­r­ő­l táviratozzák. A napok óta tartó hűvös, esős időjárást ma délután három órakor záporeső vál­totta fel, majd percekig tartó sűrű jégeső követke­zett. A nagy mennyiségben lehullott jégtömeg a hőmérsékletet egész hidegre változtatta és a lakosság fagyia tart. A vetések állása eddig kedvező. A jég leginkább a rozsnak ártod. — Kisenev—Budapest. A Brüsszelben levő szocialista nemzetközi párttitkárság a magyarországi szociáldemokrata pártnak átiratot küldött, amelyben felszólítja, hogy az idevaló szocialisták is emeljék föl tiltakozó szavukat a kisenevi vérontás ellen. A magyarországi szocialisták legközelebb gyűlésen fog­lalkoznak a véres eseményekkel. — Vasárnapi csöndélet. P­u­­­a János nap­számos az éjszaka a Vizafogó 1424. számú telken verekedés közben hátbaszúrta Csapó Mátyis napszámost, akit a Rókus-kórházba szállítottak. — Tegnap este a Szentkirályi­ utca 16. számú ház előtt Keczeli Ferenc 24 éves napszámos meg­­szurkálta Osztermann Mór és Kindervei János napszámosokat. — R­á­c­z Ferenc 36 éves napszámos az éjszaka részegen beállított a Kere­­pesi-ut 78. szám alatt levő Tomor-féle vendéglőbe, ahol nagy lármát csapott. Róth­ Károly pincér ki akarta vezetni a korcsmából a garázda vendéget, amire az kést rántott elő és megszurkálta a pincér.

Next