Pesti Napló, 1903. május (54. évfolyam, 119-148. szám)

1903-05-27 / 144. szám

144. szám Budapest, szerda I9U3. május 27 7 NAPI HÍREK — Napirend. Szerda, májas 27. —• Római ka­tolikus: Magdolna. — Protestáns: Lucián. — Görög­­orosz (május 14.): Izidor. —- Zsidó: Sivan 1. R. Ch. — Nap kél: 3 óra 54 perckor; — nyugszik: 7 óra 27 perckor. — Hold kél: 4 óra 36 perckor, reggel; — nyugszik: 7 óra 55 perckor, este. — A horvát miniszter fogad délután 4 órakor. — A képviselőház elnöke- fogad délelőtt 9-től 10 óráig. —• A Kisfaludy- Társaság utolsó felolvasó-ülése az Akadémiában dél­után 5 órakor. — Nemzeti Muzeum: Képtár. Nyitva 9—1 óráig. — Országos képtár az Akadémiában meg­tekinthető 9—1 óráig. — Nemzeti Szalon kiállítása nyitva délelőtt 9-től este 8 óráig. Belépő-dij 1 ko­rona. — Közlekedési Muzeum a Városligetben, nyitva 9—1 óráig. — Mezőgazdasági Muzeum (Kerepesi-ut 72. szám) nyitva 9—1 óráig. — A Földtani Muzeum (Ste­­fánia-ut 14. szám) megtekinthető 10—1 óráig. Belépő­díj 1 korona. — Kereskedelmi Muzeum a városligeti Iparcsarnokban, nyitva délelőtt 9—12 óráig, délután 3 órától 6 óráig. — Múzeumi könyvtár nyitva 9—1-ig. — Akadémiai könyvtár nyitva délután 3-tól este 7 óráig. — Egyetemi könyvtár nyitva délelőtt 9-től 12 óráig és délután 3 órától este 8 óráig. — Fő­városi könyvtár (Károly-körut 28. szám) nyitva hétköz­napokon 9—1 óráig, vasár- és ünnepnapokon 9—12 óráig. — A Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára (V., Szemere-utca 6. szám, nyitva hétköznapokon féltiztől félkettőig. — Időjárás Budapesten. Az idő a főváros­ban ma, kedden, enyhe, derült volt Délután esett is egy ideig. Hőmérséklet reggel 7 órakor +12 fok, délben + 18-4 fok, este 10 órakor + 13 fok Cel­sius, — A Meteorologiai Intézet jóslata Magyar­­országra : Lényegtelen hőváltozással változékony idő várható, sok helyütt esővel vagy zivatarral. — Falb általános jóslata: (Május 20-ától 28-áig.) Zivatarok ugyan még ez időtájt is lesznek, de a ki­sérő esőzések már nem oly bőségesek. A hőmérsék­let az első napokban jóval a normális fölé emelke­dik, nyomban utána azonban épp oly mélyre sülyed alá. Huszonhatodika elsőrendű kritikus nap. Árvíz­veszélytől lehet tartani. — A király szemléje. B é c s b ő 1 jelentik: A király ma reggel hat órakor a Práterben szemlét tartott a Hladich alezredes vezérletével kivonult és a 4. és 84. gyalogezredhez tartozó két zászlóalj fölött. Kíséretében voltak Ferenc F e r d in á n d, Lipót Szalvátor, Rajner és Ferenc Szalvátor főhercegek, a hadtestparancsnok, a közös hadügyminiszter, a fő csapatfelügyelő, szá­mos törzs- és iőtiszt, valamint a kültöldi katonai attasék. — Személyi hírek. K1 o t i 1 d főhercegnő ma reggel Bécsből Ébenihalba utazott. — Ádel­­gunda és Mária bajor hercegnők ma München­ből Bécsbe érkeztek. — Becsből jelentik, hogy W1 a s s i.c s Gyuln közoktatásügyi miniszter délután odaérkezett, — Uj magyar nemesei:. A király T h e 11 m á n József nyugállománybeli honvédezredesnek és törvé­nyes nitödainak, különös kegyelemből és kivételesen a magyar nemességet «sebesi» előnévvel, M i e r k a Al­fréd törzskari századosnak és Mi or ka Emil 4-ik hu­szárezredben századosnak, a magyar nemességet «morVa­­lieszkói» előnévvel díjmentesen adományozta. — Kitüntetések. A király H ä n d 1 Vilmos Sel­mecbányái ágostai hitvallású evangélikus lelkész és fő­esperesnek, az egyház és a közügrek terén szerzett ér­demei elismeréséül, a Ferenc Jczsef-rend lovagkeresztjét, S t a n g 1 Ferenc Somlyó vásárhelyi római katolikus kántor­­tanítónak és Szabados József battonyai római kato­likus elemi iskolai tanítónak, a népnevelés terén szer­zett érdemeik elismeréséül, a koronás ezüst érdem­keresztet, Magyar i András 1. számú csendőrkerü­­letbeli őrmesternek a koronás ezüst érdetakeresztet ado­mányozta. — IJj asztalnokok. A király Vág szerdahelyi P p e­­p e 1 i c z a y Ödön temesvári főszolgabírónak, Laken­­b a c h e r János bécsi országos pénzügyigazgatósági pénzügyi tanácsosnak és Hoef f t-Oszkár kereskedelmi tanácsosnak az asztalnoki méltóságot adományozta. — Ad audiendum verbum a pápához. Öl­ni ü t z b ő 1 jelentik: K o h n érsek fölszólitást ka­pott, hogy ad audiendum verbum Rómába utazzék. Kohn érsek a jövő hónapban utazik Rómába. — A kassai Rákóczí-ereklyekiállitás. A kassai Rákóczi-ereklyekiállitás végrehajtó-bizottsága ülést tartott, amelyen Hoffmann Arnold főtitkár referált a legújabb ereklye-bejelentésekről* bejelen­tette, hogy Mnalik József múzeumi gazgató Kraszna­­horkára utazott az ottani ereklyék összeírására. El­határozták, hogy junius másodikén délután a, vá­rosház dísztermében nagygyűlést tartanak, amelyre gróf Apponyi Albertét, gróf C s á k y Albint, Berzeviczy Albertet és T h a 1 y Kálmánt, a kiállítás védőjét is meghívják. Majd Klebers­berg Gézának, a Kassai Sportegyesület alelnöké­­nek indítványát olvasták fel, hogy gyűjtsenek egy Rákóczi nevével díszített serleg beszerzésére, amely a hazai, de különösen a felsőmagyarországi test­nevelés előmozdítása végett R á k ó c z i-s e r 1 e g néven örökös vándordíj legyen, Végül elhatározták, PESTI NAPLÓ.__________ hogy junius tizennyolcadikén, amikor 200 éve lesz, hogy Rákóczi a kuruc sereg élére lépett, ünnep ke­retében megkezdik a Rákóczi-ünnepeket — Itt em­lítjük meg, hogy gróf Andrássv Dénes a Rákó­­czi-ereklyekiállitás céljaira ezer koronát adomá­nyozott. — Ibsen állapota. Krisztiániáiól táviratoz­zék : Az orvosok véleménye szerint Ibsen életét mostanában nem fenyegeti veszedelem. .— A bécsi sakk-torna vége. Négy heti erős küzdelem után — mint tudósítónk táviratozza — ma befejeződött a bécsi sakk-verseny, amelyből elsíő győztesként Csigorin Mihály, a hírneves orosz mester került ki, noha az utolsó fordulókban sok előnyt vesztett. Az első dij 2000 korona. Ez a verseny bebizonyította, hogy Csigorin a legkiválóbb mesterek közt is egyike a legelsőknek és különösen geniális a kombinációs játékban. Csigorin Mihály 1850. október 31-én Pétervá­­rott született, a gacsinái intézetben nevelkedett s mint fiatal ember is már nagyon kedvelte a sakkot. 25 éves korában már úgy emlegették, mint kiváló sakkmestert. Először 1881-ben a berlini versenyben vett részt és ott Winawer-rel osztozkodott a 3. és 4. díjban. A londoni versenyen 1883-ban Csigorin a negyedik, a newyorki sakkversenyen 1889-ben pe­dig Weisz Miksával együtt az első dijat nyerte. Hat év múlva Hastingsban Csigorint a második díjjal tüntették ki, a budapesti versenyen pedig első di­jat kapott. 1 Az 1400 koronás második dijat a fiatal amerikai mester, J. Marshall nyerte meg, aki merész és szellemes játékos. A harmadik dij (1500 korona) a bécsi mesternek, Marco-nak jutott. Marco a most le ajlott verse­nyen biztos és nyugodt játékával tűnt ki. A legcseké­lyebb előnyt is nagy ügyességgel tudta kiaknázni. Mieses és Teichmann 640—640 koronát kaptak, Pillsburynak 600 koronát Ítéltek meg, Sviderskire 550, Maróczyra 520, S c b le ch­­térré 450, végül Gunsbergre 200 korona jutott. A dijakat és a tiszteletdijakat nem az egység­szám szerint osztották ki, hanem a nyert és a remis játszmák arányában. így érthető, hogy Maróczy Géza mesterünk, aki egységszám szerint együtt van Mie­­sessel és Teichmannal, csak hetedsorban részesült tiszteletdijban. A mai utolsó forduló eredménye a következő volt: Csigorin megverte Teichmannt, akinek annyira fájt ma a szeme, hogy jóformán nem is játszhatott. Marco megverte Gunsberget. A Marőczy—Sviderszki, Schlechter —Marsha 11 és Mieses—Pi 11 sbury-játszmák remis-vei végződtek. Az eredmény az utolsó forduló után a követ­kező: Csigorin 13, Marshall llVa, Marco 11, Pills­­bury 10, Maróczy, Mieses és Teichmann 9, Svi­­derszki 8Vs, Schlechter 7, Gunsberg 2. A nyert játszmák szerint a sorrend igy alakul: Csigorin 12 nyert párti, 2 remis, Marshall 10+3, Marcó 9 + 4, Mieses és Teichmann 8 + 2, Pilis­­bury 6 + 8, Sviderszki 6 + 5, Maróczy 5 + 8, Schlechter 5 + 4, Gunsberg 1 + 2, — Gyászrovat. A főváros köreiben álta­lánosan ünnepelt szépség, Pscherer Katica, aki Bécsben lovag S'egenfel d-A n t o n y Alfréd kamaráshoz ment nőül, mint részvéttel értesülünk, e hónap 23-án rövid, súlyos betegség után meghalt. A holttestet, miután Bécsben beszenteliék, Buda­pestre hozták, s itt e hónap 26-án a kerepesi teme­tőben levő Pscherer -családi sírboltban temették el. A temetés a halottasházból történt, hol a felállí­tott ravatalt a koszorúk nagy tömege borította el. A gyászszertartáson jelen voltak a Pscherer-, Vere­­bélyi-, Herrmann-, Pékár-, Ábrányi-, Tömöry-, Gyengő-családok tagjai, és számosán az elhunyt ba­rátai és ismerősei közül. Tarjányi Ákos honvédhuszárőmagy Budai pesten negyvennyolcéves korában meghalt. Dr. Vasdónyey Géza, budapesti kir. tör­vényszéki biró, akit a minap a Nemzeti Kaszinóbau szélütés ért, ma meghalt. Egyike volt a legképzet­tebb bíráknak s halála széles körben keltett őszinte részvétet. Özvegy gróf Esterházy Lászlóné, szüle­tett báró Orczy Erzsébet, csillagkeresztes és pa­lotahölgy, a fejérvármegyei Sárosdon nyolcvan­négyéves korában elhunyt. Temetése ma délelőtt volt Sárosdon. R i g u t i n i Giuseppe tanár, az Accademia della Crusca tag'a, jeles filológus, Fiienzében, — mint onnan jeientik — meghalt. Rigutini, aki 1830-ban született szegény napszámos szőlőktől, eleinte jósra készült, úgy tért át a filozófiára s több helyütt tanárkodon. Különösen régibb olasz Írók müveinek kiadásával, továbbá a klasszikus nyelvekből való fordításaival tűnt ki. Számos jeles munkát irt s tagja volt az olasz nagyszótárt szer­kesztő bizottságnak is. — Az oroszországi zsidóüldözés. Péter­­várról táviratozzák: Sok idevaló polgár a postán röpiratokat kapott, melyek a zsidókat halállal fe­nyegetik meg. Hir szerint a fenyegetéseket Péter­­vár alapításának kétszázadik évfordulóján fogják beváltam. Ennek következtében sok zsidó család ■— jómódú és szegény egyaránt — elhatározta,­­hogy a jubiláris ünnepségek tartama alatt elköltözik a fővárosból. A szegényebbek a város szomszéd­ságában fognak meghúzódni, a gazdagabbak Finn­országba mennek. A Sándor-téren, ahol a zsidó házalók ócskaáru-piaca van, a múlt héten nagy riadalom támadt. Részeg munkások tömegesen lep­ték el a teret, mire a megrémült zsidók véreng­zéstől és fosztogatástól kezdtek tartani. A rendőr­ség is megjelent és felszólította a zsidókat, hogy haladéktalanul zárják be üzleteiket, ami meg is történt Általánosan az a vélemény, hogy a kisenevi zavargások itt is meg fognak ismétlődni. Ennek az aggodalomnak tulajdonítható, hogy a rendőrség a jubiláris ünnepségek ideje alatt nem engedélyezett semmiféle népmulatságot és még a tervezett evezősversenyt is a városon kívül fogják rendezni, hogy a városban nagyobb csoportosulás ne támadjon. A zavargásoktól való félelmében sok keresztény is elhagyta a fővárost Kisenev­­ből jelentik: A kisenevi kórházban meghalt egy Backer nevű zsidó súlyos elmebajban. Állítólag el­híresztelte őrültségében a kisenevi emberek közt, hogy tanúja volt egy rituális gyilkosság­nak. Sokan azt hiszik, hogy ez volt az oka a kisenevi vérengzésnek. A «Berliner Tageblatt» sze­rint Kisenevben újabb zavargások voltak. Egy há­zat a zavargók leromboltak. Volt egy titkos anti­szemita népgyülés és Kisenevben, de a rendőrség a gyűlésnek mintegy száz tagját letartóztatta. Mint Lembergből jelentik, ott a hatóság megtiltotta a sionisták-nak, hogy kongresszusukat ott meg­tartsák, mert a kongresszus napirendjére a többi közt a kisenevi vérengzés tárgyalását is ki­tűzték. — Megjutalmazott orvos. Széli Kálmán bel­­ügymin'szt t 200 koronával jutalmazta meg dr. D e m­­b i t z Sándor szi’vási körorvost, aki a trachomás betegek gyógykezelése körül nagy buzgóságot tanúsított és ezzel nagy sikert ért el. — Az «Irgalom-ház.» Auguszta főher­cegnő, a San Marco hercegnő által a gvögyithatat­­lan betegek számára létesített ó-budai «Irgalom-ház» fővédőségét elfogadta. — A jótékony intézmény ja­vára, melyben a szerencsétlen betegek valláskülönb­ség nélkül nyernek elhelyezést, újaiban a következő alapítványok s adományok érkeztek: gróf An­drás s y Dénes elhunyt hitvese emlékére 20.200 ko­ronával két ágyalapitványt; dr. C s á s z k a György kaloesai érsek káptalanéval együtt egy egyházmegyei beteg ápolására egy ágyalapitványt; Fejérváry Celesztin, Dvormkovics Celesztin emlékére egy ágyalapitványt tett. V a s z a r y Kolos hercegprímás 1000 koronát, az alapitó hercegnő ez évben 2700 koronát, báró L i p t h a y Béláné 400 koronát ado­mányozott. — Áz alapítók száma, akiknek élén a király áll, eddig kilencz. •— A «kegyeletes» fiú. Párisból jelentik: Egy évvel ezelőtt Párisban egy iszonyun megcson­kított holttestet találtak, amelyet több helyről kellett összeszedni. A tettest mind a mai napig nem lehe­tett megtalálni. A biskrai fegyenc-század egyik Badet nevű katonája most végre megvallotta, hogy ő volt a gyilkos. Badet a következőt mondta: — Én bátyja vagyok Casque d’Or színésznőnek, aki a «Les Apaches» cimü rablószövetkezet vezé­rének a kedvese. Én magam is az Apásokhoz tar­toztam é3 megöltem egy embert, akit annyira meg­­csönkitottam, hogy nem lehetett felismerni. Mind­­ezideig azért nem vallottam meg a bűnömet, mert édesanyám élt és nem akartam, hogy megérje fia gyalázatát. De most, hogy anyám meghalt, mindent megváltok.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék