Pesti Napló, 1903. augusztus (54. évfolyam, 208-237. szám)

1903-08-23 / 229. szám

14 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ, 1903. augusztus 23. 229. szám tanságának gátat vetni. Sok volt a panasz Szabadkán is, ahol szinte járványszerűnek muta­tkozott a vásott­sági a nagyobb diákok körében. A bukások százalékszáma általában nem jelen­tékeny. Legnagyobb a nemzetiségi vidékeken, az alsó osztályokban. Átlag a diákok 70-80 %-a léphet felsőbb osztályba, 10-15 % javító­ vizsgát tehet, 15- 10 °/o-ot utasítanak az osztály ismétlésére. Az idén a tavalyinál kedvezőbb eredménynyel zárták az évet vidéki közép­iskoláink 45.500 diák vizsgázott, akik­nek 79 fl/o-a sikerrel végezte idei tanulmányait. 11 °/o bukott meg, 8 °/a két vagy több tárgyból. Volt saj­nos, 2 %, amelynek végleg ajtót mutattak. Ezek nem ismételhetnek magyarországi középiskolában. Érettségi vizsgát háromezer diák tett, 300 kivé­telével sikerrel. Mindössze nyolc százalékuk nyilvání­totta azt a szándékot, hogy kereskedelmi, illetve ipari pályára megy. Vallási statisztika szerint félszázezer diáknak 53 %-a róm. kat., 23,5 %-a izr., 19 °/o-a protestáns s végül 3 % a többi vegyesen. Ami az anyanyelvet illeti, 76 °/o-a magyar, 13 %-a­­német, 9 %-a tót. A tanulók egészségi állapota kedvezőtlenebb volt, mint az előző esztendőkben. Főképpen a vör­­keny, torokláb és kanyaró pusztított. 75 diák halt meg­ a múlt évben. A tanárok közül éppen félszáz lett a halál martaléka a vidéken, még pedig — fájdalom — több mint harminc aki hatvan éven alul volt. Az egyes intézetek közül legsúlyosabb csapások a ka­posváriakat érték. Ott hétszáz súlyosabb eset volt. Több hétre, sőt egy-két hónapra is kénytelenek vol­tak bezárni betegség miatt a székelyudvarhelyi, lo­sonci, zsolnai balassagyarmati, székesfehérvári és erzsébetvárosi iskolákat. Sok trahoma-eset is volt, a legtöbb Nagykikindán és Szabadkán. A szegedi áll. főgimnázium két tanárán másfél évtizednél nem sokkal tovább tartó működés után súlyos idegbajt állapítottak meg. Egyáltalán nagyon sok tanár be­tegeskedett nagy részben a fárasztó munka következ­tében. Nagyon káros következései mutatkoztak an­nak, hogy a minisztérium ezúttal is évközben intéz­kedett az áthelyezések túlnyomó részében. Nem egy értesítő közül olyan jellemző adatokat mint a sza­­ladkai főgimnáziumé: 183 esetben volt helyettesí­tés betegség, 110 esetben családi ügyek, 62-szer esküdtszéki tárgyalás s csak 3-szor hivatalos elfog­laltság miatt. Hathatósan ellensúlyozta a betegségeket az a gondosság amely egy-két év óta a diáknép testi ápolására, fejlesztésére irányul. A testi erő célszerű képzése, a szabad játékok, versenyek kultirálása óri­ási fontosságúnak bizonyul. Koronája ezeknek a tor­naverseny, aminő négy a múlt iskolai évben a helyi versenyeken kívül. Kerületi tornaversenyt rendeztek május végén Esztergomban, Debrecenben, Lőcsén és Sopronban, egy-egy városban 1000-2000 résztve­vővel. .Esztergomban a budapesti V. kerületi főgimn. tanulóin kívül a gyöngyösi és esztergomi tanítóképző és a váci piaristák növendékei győztek. Debrecen­­ben­ a debreceni ref. gimn. diákjai nyerték a legkü­­lömb dijakat; rajtuk kívül a nagykárolyiak és békés­csabaiak váltak ki. Lőcsén az odavaló diákok i­s főkép az egriek jeleskedtek; végül Sopronban a­ trencséni és újvidéki diákok arattak diadalt a soproniak mel­lett. A tanulók szorosan vett feladataikon kívül sok helyen nagyon szép eredménynyel foglalkoztak egyéb tanulmányokkal. A rendkívüli tantárgyak kö­zül a gyorsírást és a francia nyelvet szeretik legin­kább, azonkívül a zenének van sok híve. Legsike­resebb szinielőadást, illetve hangversenyt rendeztek a nagykanizsai és lévai gimnáziumban. Országszerte dicséretes haladásban van a segítő­­egyesületek működése s szépen szaporodik az ala­pítványt tevők száma. A nagyobb alapítványok ezek: buziási Eisenstädter Róbert Szegeden 5000 koronás alapítványt tett; kamataiból odavaló tanárok 3 éven­­kint külföldi tanügyi viszonyokat tanulmányoznak. 6000 koronát adott Takó János gyergyó­ ditrói plébá­nos egy székely diák eltartására, aki a marosvásár­helyi gimnáziumban tanul. Diákok részére 4000 koro­nát alapot tett Liechtenberg Mór és neje­­Szegeden, 2000-2000 koronát adott Baksay István Rimaszomba­ton, dr. Feledi Ferenc Balassagyarmaton és a meg­boldogult Morkuth Erzsébet Pozsonyban. 1000-ret adott le a Ceglédi Takarékpénztár és a podolini Kuzdy Árpád. Tanár is van az alapítók közt: Palczer Károly (Nagyszeben), aki 1000 koronát adott néhai felesége emlékére s nyugdíjazása után még öt évig tanított, csakhogy az alapot 2000 koronára kiegészíthesse. Tanárok különben még egész sereg kisebb összegű alapítványt tettek. Egy volt igazgató, I­m­e­t­s S. Jákó gyulafehérvári kanonok ped­g többféle iskolai célra több ezer koronát adott. Imets messze földön ismeretes jótékonyságáról. Kiemelkedik a jótékony iskolai adakozások közül az a jelentékeny összeg — 47000 korona — amelyet a csiksomlyói iskola kapott a megboldogult Schlauch Lőrinctől s ez a 10000 korona, amelyet a rozsnyói gimnáziumnak jut­tatott jótettekben örömét lelő gróf Andrássy Dénes, Krasznahorka bőkezű ura. Gyönyörűséggel olvastuk nem egy iskolai érte­­sitőben a bevezetést, a tanárok értekezéseit. Több olyan van köztük, amely a legelőkelőbb folyóiratban is kiválónak mutatkoznék. A legértékesebb tudo­mányos értekezések közül megemlítünk néhányat: Dombay Nárcisz: Optikai csalódások (Esztergom, fő­gimn.), Hanusz István: Magyar tört. emlékeztetők a fák birodalmából (Kecskemét, főreál.), Györffy E.: Az anarchisták Rómában (Szombathely, főgimn.), Bellaagh Aladár: Ékes szólás (Körmöczbánya, fő­reál. Bartalis József: A római jog és szellem hatá­sa a barbárokra (Gyulafehérvár, főgimn.) Néhány érdekes értekezés fejtegeti az iskolának, a társa­dalomnak és családnak egymáshoz való állapotát. Ilyenek vannak a lőcsei, fogarasi besztercebányai deési, Ceglédi, pozsonyi, miskolci, újvidéki, szilágy­­somlyói, zentai és székesfehérvári gimnáziumok érte­sítőiben. Kiváló érdekességü a dr. Bartha Györgyé (Szeged, r. k. főgimn.), ezzel a címmel: Vallásosság a családban. A magyar diszítő stílus tanításáról a középiskolában élvezetesen ír és rajzol a székelyud­varhelyi Csekély Adolf, valamint a szegzárdi Auer­bach Lipót. Többen kirándulást, utat írnak le. Sza­porodott a pedagógiai és a helyiérdekű cikkek száma. Sajnos, még mindig több olyan értekezést találunk, amelyek teljesen eltévesztették a helyüket, nem érte­sítőbe valók, sőt van egy, amely egyenesen a papír­kosárba való. Az értesítők arról is számot adnak, hogy a taná­rok milyen működést fejtenek ki a tanításon kívül Egybevetve a másutt is tapasztaltakkal a leg­teljesebb elismeréssel kell tanárainkról szólani. Szá­mos eszméjüket fogadta el és váltotta valóra a közoktatásügyi minisztérium is. A tanárság agitáció­­jának eredménye «az egységes középiskola»,amelynek megvalósításához megtörtént a kezdés a latin nyelv alkalmazásával a reáliskolákban. Ott van aztán a jobb tanári javadalmazás üpe s még­­egész sereg fontos és elismerést érdemlő dolog, ami a tanárság­nak köszönhető. Külön dicséretet kíván a tanárok társadalmi tevékenysége. Nem szabad megfeledkeznünk a tanárok, illetve igazgatók egy jelentős panaszáról, amely az iskolák helyiségére vonatkozik. A tanítás tervének gyakorlati alkalmazásáról szólva, nagyon sokan­ akadályul em­lítik az alkalmatlan iskolai épületek. Átalakítás, illet­ve kibővítést sürge­t a lévai, aradi, munkácsi, selmec­bányai, zombori és marosvásárhelyi intézet. Düle­­dező állapotban voltak már tavaly a nagykanizsai, máramarosszigeti és temesvári piarista gimnáziumok épületei. Valósággal tűrhetetlenek a viszonyok a fiumei, csíksomlyói és nagyszalontai intézetekben. Szomorú fölfedezést tettek Nagykikindán, ahol pedig csak három évvel ezelőtt készült a gimnázium helyi­sége. A lelkiismeretlen építés következtében máris repedeznek­ a falak, ropognak a gerendák Sok tekin­tetben hasonló az állapot a nyíregyházai gimnázium­ban. Viszont új épületbe költözött a rimaszombati, fogarasi, balassagyarmati, rozsnyói (ág. ev.) temes­vári és szegedi áll. főgimnázium, színház és művészet. (*) Budai nyári színház. Premier számba menő este volt ma a krisztinavárosi színkörben, a­hol M i 11 e c k e r n e k «A viceadmirális» című operettjét mutatta be Krecsányi társulata a budapesti közönségnek. Az előadás kiváló volt. A szereplők közül első helyen Per­é­n­y­i Margitot illeti k az elismerés. Szi­klai Kornél is teljes ele­mében volt. Mai sikere szépen sorakozik többi pompás alakításához. Jó volt még Kállai Lujza mellett Mihályi és a vendégszereplő Hegedűs Ferenc. A rendezés ötletes és gondos, csak a vég­nélkül hosszú felvonásközöket kellene rövidebbre szabni. (*) Hírek az Ipar­művészeti Múzeumból. Szent István-napja alkalmából felrándult vidéki kö­zönség nagy számmal kereste föl az Iparművészeti Múzeumot, s a modern lakberendezési kiállítást. E hónap 19., 20. és 21-dikán, amikor kivételesen 9—6 óráig volt nyitva a múzeum, 4342-en tekintették azt meg. Legtöbb látogató volt Szent István-napján, amikor 2764-en fordultak meg.­­ Az Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállítására nagy számban ér­keztek bejelentések. A kiállításon, mely november folyamán nyílik meg, egész sor olcsó szobaberen­dezés lesz látható. Nagymennyiségű újfajta olcsó paraszt-majolikát is jelentettek be az ország több vidékéről. Érdekesnek ígérkezik a máramaros megyei hímzések csoportja, amelyeket ott a kereskedelmi minisztérium kezdésére háziiparszerűen készítenek K­e­t­e Vilma vezetése mellett, F­a­r­a­g­ó Ödön tanár tervei nyomán. A kiállításra szóló tárgyakat október hónap végéig kell a múzeumhoz (IX., Üllői­ út 33—37.) beküldeni. (*) Népszínház. Krecsányi Ignác buda­­temesvári színtársulatának vendégszereplésével a Népszínházban a jövő hét minden napján Gorkij Maxim «Éjjeli menedékhely» című drámája kerül színre. (*) A Magyar Színházban néhány nap múlva befejezik az átalakítási munkálatokat a nézőtéren. A meginduló szezonban a nézőtérnek teljesen új képe lesz : a menyezetet és a falakat átfestették és gazdagon aranyozták, a páholyok fölszerelését meg­újították és az ülésekre is új átduzatok készültek. A Magyar Színház szeptember elsején, kedden nyitja meg kapuját Lehár Ferenc operettjével, «A dró­tostót»-tal. (*) Egy Erkel ivadék operettje. Az Erkel­családnak, mely a magyar zeneirodalmat már oly sok jeles termékkel gazdagította, egy ifjú tagja fog legközelebb a Népszínházban mint zeneszerző be­mutatkozni. Ez Erkel Jenő. Erkel Gyulának a Népszínház és az Operaház nyugalmazott kiváló karmesterének fia, kinek «Masinka, az egyetem gyöngye» című operettjét előadásra elfogadta a Népszínház igazgatósága. Növelni fogja a darab érdekességét, hogy a hangszerelés művészi mun­káját maga Erkel Gyula végezte. Az operett szö­vegét Rössel Nándor írta. (*) Zichy Géza új operája. Gróf Zichy Géza, aki a nyarat alsó-tátrafüredi villájában tölti, uj operán dolgozik. Az uj dalműnek szövegét is maga irta, csak úgy, mint a többi operáinál, s címe «Nemó» lesz. A darab cselekménye Rákóczi korában játszik s egy szerető pár szomorú történe­tét tárgyazza, amely szervesen függ egybe Rákóczi tragédiájával. Az opera hátterét a Rákóczi-korszak színes, érdekfeszítő eseményei adják. Az új opera három felvonásra s egy előjátékra oszlik. Az előjá­tékkal csaknem elkészült már a szerző. A nemesek kara, Zrínyi Ilona bánatos áriája és a szerelmi kettős a kiemelkedő számok belőle. Zichy Géza a­ operájával érdekes problémát akar megoldani.­­ Ugyanis a váltakozó ütemet alkalmazza s ezáltal akarja elérni azt, hogy a zene teljesen magyarossá váljon. (*) A Király-színház megnyitása. A főváros legújabb színháza, a Kirá­l­y-színház, amely Beöthy László igazgatásával az őszszel, október 15-én nyílik meg. Az építkezés befejezését megelőzte a művészi személyzet teljes szervezése, amelylyel az igazgatóság már elkészült, még­pedig olyanformán, hogy az énekes társulat mellé kiváló drámai erőket is szerződtetett. Beöthy László igazgató eddig hat eredeti és nyolc külföldi darab előadása jogát sze­rezte meg. A megnyitó estén Martos Ferencnek és H­u­s­z­k­a Jenőnek, a nápolyi életből vett ope­rettje, az Arany virág fog színre kerülni a címszerepben Fedák Sárival, akit három éves szerződése kizárólag a Király-színháznak kötelez le. (*) A Városligeti Nyári Színházban vasár­nap délután Újházi Ede vendégfellépésével mér­sékelt helyárakkal «A vén bakancsos és fia a hu­szár», Szigeti József énekes népszínműve kerül elő­adásra. (*) A berlini Wagner-emlék leleplezése. Wagner Rikárd műemlékének leleplezése október elsején lesz Berlinben. A leleplezés ünnepét azonban szeptember 30-án este nagy fogadás­ fogja megelőzni a parlament épületében. Az ünnepre csak 500 meg­hívót bocsátottak ki. A fogadó estén hangverseny lesz, amelyen a legelőkelőbb művészek és művész­nők fognak közreműködni. A közreműködők között Füredy, magyar hegedűművész is ott van. A lelep­lezés ünnepe nagyon fényesnek ígérkezik. Eddig több mint 2000 ülőhelyre történt előjegyzés. (*) Budai Nyári Színház. A Budai Nyári Színházban holnap, vasárnap délután a «Tündérlak Magyarhonban« című népszínmű, este, továbbá hét­főn, kedden és pénteken S­z­i­k­l­a­y Kornél és H­egedüs Ferenc vendégfelléptével «A viceadmi­rális» operette kerül színre. Szerdán O­ngy­á­n Klo­­tildnak, a Zeneakadémia növendékének felléptével «Rigoletto» című operát adják. Csütörtökön Szik­la­y Kornél vendégjátékával a «Nap és Hold» kerül színre. Szombaton O­­­g­y­á­n K­otild második fel­léptéül Troubadourt adják. (*)■ A «Tarka színpad». A Fővárosi Orfeum­ban működő «Tarka színpad» ez évi szeptember hónap elsején kezdi meg működését dr. Torkos Béla «Kié a kicsike ?» című vígjátékévál. (*) Hangverseny Tátrafüreden. Szent István­­napján fényesen sikerült hangversenyt rendeztek Tátrafüreden a Vörös Kereszt Egyesület javára. A hangversenyen Izabella főhercegnő s egész családja megjelent s nagy figyelemmel kisérte a művészek előadását. Kopácsi Juliska bájos hangjával, P­o­s­o­n­y­i Elemér virtuóz zongorajátékával aratott nagy sikert; a többi műkedvelő és közreműködő is nagyban igyekezett hozzájárulni a szép sikerhez. A főhercegnő hangverseny után külön megszólítással tüntette ki a művészeket és elismerését fejezte ki közreműködésükért és a briliáns előadásért. (*) Rákosi Szidi színésziskolája. Rákosi Szidi nyilvánossági joggal felruházott színésziskolá­­jában e hónap 24-én, hétfőn kezdődnek a beírások és tartanak szeptember 7 i kéig, amely napon a fel­vételi vizsga lesz. Az előadások szeptember 9-én

Next