Pesti Napló, 1903. augusztus (54. évfolyam, 208-237. szám)
1903-08-23 / 229. szám
14 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ, 1903. augusztus 23. 229. szám tanságának gátat vetni. Sok volt a panasz Szabadkán is, ahol szinte járványszerűnek mutatkozott a vásottsági a nagyobb diákok körében. A bukások százalékszáma általában nem jelentékeny. Legnagyobb a nemzetiségi vidékeken, az alsó osztályokban. Átlag a diákok 70-80 %-a léphet felsőbb osztályba, 10-15 % javító vizsgát tehet, 15- 10 °/o-ot utasítanak az osztály ismétlésére. Az idén a tavalyinál kedvezőbb eredménynyel zárták az évet vidéki középiskoláink 45.500 diák vizsgázott, akiknek 79 fl/o-a sikerrel végezte idei tanulmányait. 11 °/o bukott meg, 8 °/a két vagy több tárgyból. Volt sajnos, 2 %, amelynek végleg ajtót mutattak. Ezek nem ismételhetnek magyarországi középiskolában. Érettségi vizsgát háromezer diák tett, 300 kivételével sikerrel. Mindössze nyolc százalékuk nyilvánította azt a szándékot, hogy kereskedelmi, illetve ipari pályára megy. Vallási statisztika szerint félszázezer diáknak 53 %-a róm. kat., 23,5 %-a izr., 19 °/o-a protestáns s végül 3 % a többi vegyesen. Ami az anyanyelvet illeti, 76 °/o-a magyar, 13 %-anémet, 9 %-a tót. A tanulók egészségi állapota kedvezőtlenebb volt, mint az előző esztendőkben. Főképpen a vörkeny, torokláb és kanyaró pusztított. 75 diák halt meg a múlt évben. A tanárok közül éppen félszáz lett a halál martaléka a vidéken, még pedig — fájdalom — több mint harminc aki hatvan éven alul volt. Az egyes intézetek közül legsúlyosabb csapások a kaposváriakat érték. Ott hétszáz súlyosabb eset volt. Több hétre, sőt egy-két hónapra is kénytelenek voltak bezárni betegség miatt a székelyudvarhelyi, losonci, zsolnai balassagyarmati, székesfehérvári és erzsébetvárosi iskolákat. Sok trahoma-eset is volt, a legtöbb Nagykikindán és Szabadkán. A szegedi áll. főgimnázium két tanárán másfél évtizednél nem sokkal tovább tartó működés után súlyos idegbajt állapítottak meg. Egyáltalán nagyon sok tanár betegeskedett nagy részben a fárasztó munka következtében. Nagyon káros következései mutatkoztak annak, hogy a minisztérium ezúttal is évközben intézkedett az áthelyezések túlnyomó részében. Nem egy értesítő közül olyan jellemző adatokat mint a szaladkai főgimnáziumé: 183 esetben volt helyettesítés betegség, 110 esetben családi ügyek, 62-szer esküdtszéki tárgyalás s csak 3-szor hivatalos elfoglaltság miatt. Hathatósan ellensúlyozta a betegségeket az a gondosság amely egy-két év óta a diáknép testi ápolására, fejlesztésére irányul. A testi erő célszerű képzése, a szabad játékok, versenyek kultirálása óriási fontosságúnak bizonyul. Koronája ezeknek a tornaverseny, aminő négy a múlt iskolai évben a helyi versenyeken kívül. Kerületi tornaversenyt rendeztek május végén Esztergomban, Debrecenben, Lőcsén és Sopronban, egy-egy városban 1000-2000 résztvevővel. .Esztergomban a budapesti V. kerületi főgimn. tanulóin kívül a gyöngyösi és esztergomi tanítóképző és a váci piaristák növendékei győztek. Debrecenben a debreceni ref. gimn. diákjai nyerték a legkülömb dijakat; rajtuk kívül a nagykárolyiak és békéscsabaiak váltak ki. Lőcsén az odavaló diákok is főkép az egriek jeleskedtek; végül Sopronban a trencséni és újvidéki diákok arattak diadalt a soproniak mellett. A tanulók szorosan vett feladataikon kívül sok helyen nagyon szép eredménynyel foglalkoztak egyéb tanulmányokkal. A rendkívüli tantárgyak közül a gyorsírást és a francia nyelvet szeretik leginkább, azonkívül a zenének van sok híve. Legsikeresebb szinielőadást, illetve hangversenyt rendeztek a nagykanizsai és lévai gimnáziumban. Országszerte dicséretes haladásban van a segítőegyesületek működése s szépen szaporodik az alapítványt tevők száma. A nagyobb alapítványok ezek: buziási Eisenstädter Róbert Szegeden 5000 koronás alapítványt tett; kamataiból odavaló tanárok 3 évenkint külföldi tanügyi viszonyokat tanulmányoznak. 6000 koronát adott Takó János gyergyó ditrói plébános egy székely diák eltartására, aki a marosvásárhelyi gimnáziumban tanul. Diákok részére 4000 koronát alapot tett Liechtenberg Mór és nejeSzegeden, 2000-2000 koronát adott Baksay István Rimaszombaton, dr. Feledi Ferenc Balassagyarmaton és a megboldogult Morkuth Erzsébet Pozsonyban. 1000-ret adott le a Ceglédi Takarékpénztár és a podolini Kuzdy Árpád. Tanár is van az alapítók közt: Palczer Károly (Nagyszeben), aki 1000 koronát adott néhai felesége emlékére s nyugdíjazása után még öt évig tanított, csakhogy az alapot 2000 koronára kiegészíthesse. Tanárok különben még egész sereg kisebb összegű alapítványt tettek. Egy volt igazgató, Imets S. Jákó gyulafehérvári kanonok pedg többféle iskolai célra több ezer koronát adott. Imets messze földön ismeretes jótékonyságáról. Kiemelkedik a jótékony iskolai adakozások közül az a jelentékeny összeg — 47000 korona — amelyet a csiksomlyói iskola kapott a megboldogult Schlauch Lőrinctől s ez a 10000 korona, amelyet a rozsnyói gimnáziumnak juttatott jótettekben örömét lelő gróf Andrássy Dénes, Krasznahorka bőkezű ura. Gyönyörűséggel olvastuk nem egy iskolai értesitőben a bevezetést, a tanárok értekezéseit. Több olyan van köztük, amely a legelőkelőbb folyóiratban is kiválónak mutatkoznék. A legértékesebb tudományos értekezések közül megemlítünk néhányat: Dombay Nárcisz: Optikai csalódások (Esztergom, főgimn.), Hanusz István: Magyar tört. emlékeztetők a fák birodalmából (Kecskemét, főreál.), Györffy E.: Az anarchisták Rómában (Szombathely, főgimn.), Bellaagh Aladár: Ékes szólás (Körmöczbánya, főreál. Bartalis József: A római jog és szellem hatása a barbárokra (Gyulafehérvár, főgimn.) Néhány érdekes értekezés fejtegeti az iskolának, a társadalomnak és családnak egymáshoz való állapotát. Ilyenek vannak a lőcsei, fogarasi besztercebányai deési, Ceglédi, pozsonyi, miskolci, újvidéki, szilágysomlyói, zentai és székesfehérvári gimnáziumok értesítőiben. Kiváló érdekességü a dr. Bartha Györgyé (Szeged, r. k. főgimn.), ezzel a címmel: Vallásosság a családban. A magyar diszítő stílus tanításáról a középiskolában élvezetesen ír és rajzol a székelyudvarhelyi Csekély Adolf, valamint a szegzárdi Auerbach Lipót. Többen kirándulást, utat írnak le. Szaporodott a pedagógiai és a helyiérdekű cikkek száma. Sajnos, még mindig több olyan értekezést találunk, amelyek teljesen eltévesztették a helyüket, nem értesítőbe valók, sőt van egy, amely egyenesen a papírkosárba való. Az értesítők arról is számot adnak, hogy a tanárok milyen működést fejtenek ki a tanításon kívül Egybevetve a másutt is tapasztaltakkal a legteljesebb elismeréssel kell tanárainkról szólani. Számos eszméjüket fogadta el és váltotta valóra a közoktatásügyi minisztérium is. A tanárság agitációjának eredménye «az egységes középiskola»,amelynek megvalósításához megtörtént a kezdés a latin nyelv alkalmazásával a reáliskolákban. Ott van aztán a jobb tanári javadalmazás üpe s mégegész sereg fontos és elismerést érdemlő dolog, ami a tanárságnak köszönhető. Külön dicséretet kíván a tanárok társadalmi tevékenysége. Nem szabad megfeledkeznünk a tanárok, illetve igazgatók egy jelentős panaszáról, amely az iskolák helyiségére vonatkozik. A tanítás tervének gyakorlati alkalmazásáról szólva, nagyon sokan akadályul említik az alkalmatlan iskolai épületek. Átalakítás, illetve kibővítést sürget a lévai, aradi, munkácsi, selmecbányai, zombori és marosvásárhelyi intézet. Düledező állapotban voltak már tavaly a nagykanizsai, máramarosszigeti és temesvári piarista gimnáziumok épületei. Valósággal tűrhetetlenek a viszonyok a fiumei, csíksomlyói és nagyszalontai intézetekben. Szomorú fölfedezést tettek Nagykikindán, ahol pedig csak három évvel ezelőtt készült a gimnázium helyisége. A lelkiismeretlen építés következtében máris repedeznek a falak, ropognak a gerendák Sok tekintetben hasonló az állapot a nyíregyházai gimnáziumban. Viszont új épületbe költözött a rimaszombati, fogarasi, balassagyarmati, rozsnyói (ág. ev.) temesvári és szegedi áll. főgimnázium, színház és művészet. (*) Budai nyári színház. Premier számba menő este volt ma a krisztinavárosi színkörben, ahol M i 11 e c k e r n e k «A viceadmirális» című operettjét mutatta be Krecsányi társulata a budapesti közönségnek. Az előadás kiváló volt. A szereplők közül első helyen Perényi Margitot illeti k az elismerés. Sziklai Kornél is teljes elemében volt. Mai sikere szépen sorakozik többi pompás alakításához. Jó volt még Kállai Lujza mellett Mihályi és a vendégszereplő Hegedűs Ferenc. A rendezés ötletes és gondos, csak a végnélkül hosszú felvonásközöket kellene rövidebbre szabni. (*) Hírek az Iparművészeti Múzeumból. Szent István-napja alkalmából felrándult vidéki közönség nagy számmal kereste föl az Iparművészeti Múzeumot, s a modern lakberendezési kiállítást. E hónap 19., 20. és 21-dikán, amikor kivételesen 9—6 óráig volt nyitva a múzeum, 4342-en tekintették azt meg. Legtöbb látogató volt Szent István-napján, amikor 2764-en fordultak meg. Az Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállítására nagy számban érkeztek bejelentések. A kiállításon, mely november folyamán nyílik meg, egész sor olcsó szobaberendezés lesz látható. Nagymennyiségű újfajta olcsó paraszt-majolikát is jelentettek be az ország több vidékéről. Érdekesnek ígérkezik a máramaros megyei hímzések csoportja, amelyeket ott a kereskedelmi minisztérium kezdésére háziiparszerűen készítenek Kete Vilma vezetése mellett, Faragó Ödön tanár tervei nyomán. A kiállításra szóló tárgyakat október hónap végéig kell a múzeumhoz (IX., Üllői út 33—37.) beküldeni. (*) Népszínház. Krecsányi Ignác budatemesvári színtársulatának vendégszereplésével a Népszínházban a jövő hét minden napján Gorkij Maxim «Éjjeli menedékhely» című drámája kerül színre. (*) A Magyar Színházban néhány nap múlva befejezik az átalakítási munkálatokat a nézőtéren. A meginduló szezonban a nézőtérnek teljesen új képe lesz : a menyezetet és a falakat átfestették és gazdagon aranyozták, a páholyok fölszerelését megújították és az ülésekre is új átduzatok készültek. A Magyar Színház szeptember elsején, kedden nyitja meg kapuját Lehár Ferenc operettjével, «A drótostót»-tal. (*) Egy Erkel ivadék operettje. Az Erkelcsaládnak, mely a magyar zeneirodalmat már oly sok jeles termékkel gazdagította, egy ifjú tagja fog legközelebb a Népszínházban mint zeneszerző bemutatkozni. Ez Erkel Jenő. Erkel Gyulának a Népszínház és az Operaház nyugalmazott kiváló karmesterének fia, kinek «Masinka, az egyetem gyöngye» című operettjét előadásra elfogadta a Népszínház igazgatósága. Növelni fogja a darab érdekességét, hogy a hangszerelés művészi munkáját maga Erkel Gyula végezte. Az operett szövegét Rössel Nándor írta. (*) Zichy Géza új operája. Gróf Zichy Géza, aki a nyarat alsó-tátrafüredi villájában tölti, uj operán dolgozik. Az uj dalműnek szövegét is maga irta, csak úgy, mint a többi operáinál, s címe «Nemó» lesz. A darab cselekménye Rákóczi korában játszik s egy szerető pár szomorú történetét tárgyazza, amely szervesen függ egybe Rákóczi tragédiájával. Az opera hátterét a Rákóczi-korszak színes, érdekfeszítő eseményei adják. Az új opera három felvonásra s egy előjátékra oszlik. Az előjátékkal csaknem elkészült már a szerző. A nemesek kara, Zrínyi Ilona bánatos áriája és a szerelmi kettős a kiemelkedő számok belőle. Zichy Géza a operájával érdekes problémát akar megoldani. Ugyanis a váltakozó ütemet alkalmazza s ezáltal akarja elérni azt, hogy a zene teljesen magyarossá váljon. (*) A Király-színház megnyitása. A főváros legújabb színháza, a Király-színház, amely Beöthy László igazgatásával az őszszel, október 15-én nyílik meg. Az építkezés befejezését megelőzte a művészi személyzet teljes szervezése, amelylyel az igazgatóság már elkészült, mégpedig olyanformán, hogy az énekes társulat mellé kiváló drámai erőket is szerződtetett. Beöthy László igazgató eddig hat eredeti és nyolc külföldi darab előadása jogát szerezte meg. A megnyitó estén Martos Ferencnek és Huszka Jenőnek, a nápolyi életből vett operettje, az Arany virág fog színre kerülni a címszerepben Fedák Sárival, akit három éves szerződése kizárólag a Király-színháznak kötelez le. (*) A Városligeti Nyári Színházban vasárnap délután Újházi Ede vendégfellépésével mérsékelt helyárakkal «A vén bakancsos és fia a huszár», Szigeti József énekes népszínműve kerül előadásra. (*) A berlini Wagner-emlék leleplezése. Wagner Rikárd műemlékének leleplezése október elsején lesz Berlinben. A leleplezés ünnepét azonban szeptember 30-án este nagy fogadás fogja megelőzni a parlament épületében. Az ünnepre csak 500 meghívót bocsátottak ki. A fogadó estén hangverseny lesz, amelyen a legelőkelőbb művészek és művésznők fognak közreműködni. A közreműködők között Füredy, magyar hegedűművész is ott van. A leleplezés ünnepe nagyon fényesnek ígérkezik. Eddig több mint 2000 ülőhelyre történt előjegyzés. (*) Budai Nyári Színház. A Budai Nyári Színházban holnap, vasárnap délután a «Tündérlak Magyarhonban« című népszínmű, este, továbbá hétfőn, kedden és pénteken Sziklay Kornél és Hegedüs Ferenc vendégfelléptével «A viceadmirális» operette kerül színre. Szerdán Ongyán Klotildnak, a Zeneakadémia növendékének felléptével «Rigoletto» című operát adják. Csütörtökön Sziklay Kornél vendégjátékával a «Nap és Hold» kerül színre. Szombaton Ogyán Kotild második felléptéül Troubadourt adják. (*)■ A «Tarka színpad». A Fővárosi Orfeumban működő «Tarka színpad» ez évi szeptember hónap elsején kezdi meg működését dr. Torkos Béla «Kié a kicsike ?» című vígjátékévál. (*) Hangverseny Tátrafüreden. Szent Istvánnapján fényesen sikerült hangversenyt rendeztek Tátrafüreden a Vörös Kereszt Egyesület javára. A hangversenyen Izabella főhercegnő s egész családja megjelent s nagy figyelemmel kisérte a művészek előadását. Kopácsi Juliska bájos hangjával, Posonyi Elemér virtuóz zongorajátékával aratott nagy sikert; a többi műkedvelő és közreműködő is nagyban igyekezett hozzájárulni a szép sikerhez. A főhercegnő hangverseny után külön megszólítással tüntette ki a művészeket és elismerését fejezte ki közreműködésükért és a briliáns előadásért. (*) Rákosi Szidi színésziskolája. Rákosi Szidi nyilvánossági joggal felruházott színésziskolájában e hónap 24-én, hétfőn kezdődnek a beírások és tartanak szeptember 7 i kéig, amely napon a felvételi vizsga lesz. Az előadások szeptember 9-én