Pesti Napló, 1903. szeptember (54. évfolyam, 238-267. szám)

1903-09-25 / 262. szám

1 16 Budapest, péntek PESTI NAPLÓ, 1903. szeptember 25. 262. szám (0 Az összeférhetetlen Burrián. A mi egykori kiváló tenoristánk, Burrián, aki szerző­dést szegve Drezdába szökött, úgy látszik, nem­csak velünk összeférhetetlen. Esztendeje szerepel a szász fővárosban s máris viszályba keveredett az udvari operaházzal, amiért az egy másik tenoristát is szerződtetett. Burr­án, akinek egyik legjobb szerepét, a «Walkür» Siegmundját, az új tenorista nagy sikerrel énekelte, megkezdte a harcot a szín­ház ellen ugyanolyan módon, mint annak idején nálunk, amikor egymásután háromszor lehetetlenné­­ tette a «Nürnbergi mesterdalnokok» előadását. Drezdában, ahol éppen Wagner-ciklus folyik, le­mondatta a «Siegfried»-et. Csakhogy a német szín­házak könnyen segíthetnek magukon; távirati után vendégszereplésre hívták meg Kraus doktort, a nálunk is ismert világhírű berlini hőstenort, aki természetesen feledtette a közönséggel Burrián le­mondását. Burrián erre, megint éppen úgy, mint nálunk, szerződése felbontását kérte, ha pedig ezt nem tennék meg, akkor az új tenorista elbocsátását követeli. Ezt a követelőzését és egész viselkedését a drezdai újságok a legélesebben elítélik. Szerin­tük Burrián abban bizakodik, hogy visszatérhet Buda­pestre. Valóban tudunk róla, hogy a m. kir. Ope­raház vezetősége még a múlt szezonban is min­dent elkövetett, hogy Burriánt visszahozza, sőt a Wagner-ciklus zavarai idejében vendégszereplésre is hívta, de Burk­án, bár folyton hangoztatta hajlan­dóságát, nem jött el Budapestre sem állandó szer­ződésre, sem vendégszereplésre. Így esett, hogy helyette ideszerződtették volt drezdai pályatársát, Anthesz Györgyöt, aki miatta távozott Drezdá­ból s aki első fellépésével nálunk nagy sikert ara­tott. Burk­án tehát ez esetben rosszul számított: Budapestről elmehetett Drezdába, de Drezdából egy­előre nem jöhet Budapestre. (*) A Szinészegyesületből. A Szinészegyesü­­­let tanácsa huszonhatodikén, szombaton délután rendkívüli tanácsülést tart, amelyen a nyugdíjsza­­bályzat revízióját fogják tárgyalni. A rendes tanács­ülés október hatodikén lesz, amelyre Hevesy Gábor és Hunyadi József vidéki tanácsosokat hív­ták be.­­ Népszínház. A válogatott cigánybandák döntő küzdelme ma kezdődött meg a Népszínházban nagy közönség előtt. A mai este dicsősége L­o­­v­á­n­k­a Nándoré volt, e bámulatos technikájú fiatal művészé, aki csak érzésben, közvetlenségben cigányos, egyébként a hegedű legnagyobb virtuózai közül való. Szóló­játéka voltaképpen nem is mérhető a verseny mértékével, de néhány nótával bebizonyí­totta, hogy a jó muzsikus jó cigányprímás is tud lenni.­­ Valószínűleg gyermekkora juttatta a kis Ber­kes Bélát a válogatott prímások közé. Csudagyer­meknek nem elég fiatal, prímásnak nem elég koros. De éppen elég idős, hogy­­ hegedülni tanuljon. Az országos cigányverseny zsűrije tegnap este tartott ülésében elhatározta, hogy döntő ülését csak kedden délben tartja meg és így a díjak kiosztása nem hétfőn este, mint tervezve volt, hanem kedden este fog végbemenni. A díjkiosztás teljes ünnepség­gel fog végbemenni a Népszínház színpadán a kö­zönség előtt; a zsűri testületileg fog megjelenni a színpadon s az előre meghívott kitüntetendő prí­másoknak ott fogják átadni a díjakat, miután a bírálati jelentést, amelynek megszerkesztésére dr. Molnár Gézát kérték föl, előbb föl fogják ol­vasni ; az aranyéremmel kitüntetett prímások egyike egy nótával fogja megköszönni a kitüntetést.­­ Holnap, pénteken Banda Marci és Balog Károly zenekarai versenyeznek az első díjért; szombaton Koczé Antal, vasárnap délután pedig Farkas Pali és Lukács Károly zenekarai szerepelnek. (*) Wagner Rikárd- szobra. A berlini Thier­gartenstrasse mellett felállították már Wagner Rikárd-szobrát. Wagner görög márványból készült ülőalakja négyszáz mázsa sulya, úgy hogy felállítása óriási nehézséggel járt. A nagy komponista szobor alakja egy ornamen­­sekkel gazdagon díszített román székben ül, melynek támláján nyugszik felöltője. A szék előrészét stili­zált oroszlánfejek díszítik. Wagnert a szobrász al­kotó tevékenységének pillanatában örökíti meg. Bal­keze a szék támláját érinti, mintha ujjaival keres­gélne a zongora billentyűin, jobbkezével pedig hang­jegylapok felé nyúl, mintha meg akarná örökíteni a hangokat. Eschenbachi Wolfram alakja foglalja el a talapzat baloldalát. Hódolva lép a dalnok a lép­csőfokokon fölfelé, pillantását Wagner arcára irá­nyítva. A XIII. századbeli pompás dalnok­ kosztümbe van öltözve, baljában lírával, jobbját erőteljes moz­dulattal fölemelve Wagner felé. A néző profilban látja Wolfram arcát. A dalnok lábainál tölgylevelek­­től átfont babérkoszorú hever. Eschenbachi Wolfram alakjának felhasználása a német császár ideája volt, ő készítette az első terveket hozzá. Ezzel külön hódolatát akarta bemutatni, mondá ő maga, Wagner géniuszának. A talapzat felírása mindössze ennyi: «Richard Wagner». Ma már a szobor teljesen készen várja a leleplezést, melynek ünnepségére már folynak az előkészületek. Érdekes, hogy a leleplezési ünnepen W­agner Cosima és a Wagner-család többi tag­jai nem fognak megjelenni. A tervbe­vett ünnepségeket ugyanis nem tartják méltónak Wagner emlékéhez. (*) A háromszínű «Szikra.» A német császár bécsi látogatása alkalmával a schönbrunni színház­ban megtartott ünnepi előadáson a többi között Pa­ill­er­on kis vígjátéka, «A szikra» is színreke­­rü­lt. A francia szerző darabjában különös mó­don hódoltak az osztrák színészek a német csá­szárnak : Witt kisasszony, az egyik szereplő, ugyanis f­e­h­­é­r ruhát öltött ez alkalomra, partnere, Kortz úr fekete frakkba öltözött, a darab harmadik szereplője, Tom­on cselédleány személyesítője pedig vörös parasztruhát viselt. Mikor a darab végén a három szereplő egymás mellett megjelent a tap­sokra, a német lobogó fekete-fehér-vörös színében hajlongtak Vilmos császár előtt. (*) Színházi újdonságok. A Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága Calderon «Két szék közt a pad alá» című darabja lesz, melyet még M­a­k­a­i Emil, a korán elhunyt kiváló poéta, fordított magyarra. Ezután R­u­tt­k­a­i György «Sötétség» című színműve kerül sorra, a női fősze­­repben Márkus Emíliával.­­ A Vígszínház most Mars és Desvalliéres «Maitre Nitouche» című bohózatra készül, mely «Doktor Nebántsvirág» címmel kerül előadásra, mint a színház legközelebbi bemutatója. A «Vígszínház» első eredeti, egész estét betöltő újdonsága Molnár Ferenc «Józsi» című bohózata lesz. A nagy sikert ért «Doktor úr» szer­­zőjének ez az új darabja november első felében fog színre kerülni.­­ A Népszínházban a jövő héten lesz a premierje, Erkel Jenő «Masinka, az egyetem gyöngye» című operettjének, melynek szö­vegkönyvét Rö­s­s­el Nándor írta. Az új operett címszerepét Koml­ós­s­y Emma kreálja. A «Ma­sinka» után ifj. Bokor József «Huszárkisasszony» című énekes bohózata következik, a női főszerep­ben K­ü­r­y Klárával. (*) A Filharmóniai Társaság programmja. Tíz hangversenye lesz az idei szezonban a «Filhar­móniai Társaság»-nak. Ebben a tíz hangversenyben az eddig már megkötött szerződések szerint részt fognak venni a következő művészek: And­ics­­György, Bartolucci Viktória, V­a­s­q­u­e­z grófné, Báró Emil versenymester, N­e­y Dávid, Broulik Ferenc, az Operaház tagjai, Doh­n­á­­n­y­i Ernő zongoraművész, G­m­einer Lula dal­énekesnő, Heermann Hugó hegedűművész, M­o­­r­e­n­a Berta, a müncheni opera tagja, M­a­r­t­e­a­u Henrik hegedűművész, Lister­mans Antal dal­énekes, T­essényi Margit zongoraművésznő, T­h­o­m­á­n István zongoraművész, továbbá a buda­pesti «Zenekedvelők Egyesülete» és a «Budai Da­lárda» énekkara. A műsor újdonságai: Bartók Béla: Kossuth-szimfónia ; Berlioz: Symphonie fénébre et triomphale ; G­­­ü­c­k-M­o 111: Ballet­­suite ; Herzfeld: Suite; Händel: Nyitány; Kajanus: I. finn rapszódia; Kessler: Szil­­veszteréji harangok; Massenet: Scénes pitto­­resques ; Mozart: Szerenád fúvóhangszerekre ; Rékai: Nyitány; Szerémy: Szerenád. Régibb művek: Beethoven: II., Vili., IX. szimfónia, Egmont-nyitány; Bruckner: IV. szimfónia; B­a­c­h-A­b­ert: Fúga; Brahms: II. szimfónia; Dvorák: Szláv rapszódia; Csajkovszki: V. szimfónia ; G­o­l­d­m­a­r­k: Tavaszi nyitány; H­a­y­d­n : Szimfónia; Liszt: Tasso ; Mendel­sohn: Camacho lakodalma; Saint-Saens: Danse macabre ; Schubert: H-moll szimfónia; Vándor­ábránd; Svendsen: Párisi karnevál; Wagner: Nagypénteki varázs; Weber: Oberon. (*) Eltörött a Dankó Pista nótás hegedűje. A Népszínház cigányversenyén nagy tetszést aratott «Eltörött a Dankó Pista nótás hegedűje» című «Sirató», melynek szövegét P­ó­s­a Lajos írta, dal­lamát pedig Sebők Gyuláné szerzette, megjelent most a Sekunda-cég kiadásában. Zongorára alkal­mazta Barna Izsó. A szép vers mély érzésű, szívből fakadó, gyönyörű melódiája csakugyan meg­érdemli, hogy minél szélesebb körben terjedjen el. Ára 1 korona 20 fillér. (*) Újdonság az Urániában. Az Uránia­­színház legközelebb Németh Péter «Berlini élet» című újdonságát mutatja be. (*) Budai nyári színház Szombaton ismét operaelőadás lesz a budai színkörben. Előadják B i­z z e t operáját, «Carmen»-t, a főszerepekben Anday Blankával, Mihályi Ernővel és Környei Bé­lával. FŐVÁROS. * Közgyűlés. A városatyák azt hitték, hogy a ma délutáni közgyűlés nem múlik el vihar nél­kül. Az ellenzék ugyanis indítványt akart terjeszteni a közgyűlés elé, mely szerint mondja ki a főváros, hogy adóhivatalainál a törvényen kívüli állapotok ideje alatt adót nem fogad el.. A vihar szamára szép számmal jelentek meg a városatyák a Lipót­ utcai városházán, a vihar azonban elmaradt és a köz­gyűlés napirendjét, egy sereg nyugdíjazási ügyet, meg néhány bérletmeghosszabbítást egy félóra alatt ledarálták. Szabó M. Ferencnek a Sárosfürdőre vonatkozó indítványát, amelyet tegnapelőtt bőven ismertettünk, kiadta a közgyűlés a tanácsnak. A közgyűlés hoz­zájárult ahhoz, hogy a kültelki borital- és hús­­fogyasztási adók beszedésére vonatkozó egyez­­­ményt az állammal hosszabbítsa meg a város. Elhatá­rozta a közgyűlés, hogy fölveszi az általános sza­bályozási tervbe a Kaplony­ utca meghosszabbítását s a Csanády­ tér rendezését. A tanács annak idején elhatározta, hogy a központi vásárcsarnokban ipari cikkeket július elsejétől kezdve csakis délután 1 óráig lehet árusítani. Ez ellen a határozat ellen az iparcikket árulók felebbeztek, de a közgyűlés úgy döntött, hogy nem tesz különbséget az iparcikket és az élelmicikket árulók között. Kimondta a köz­gyűlés, hogy a szüntet a III. kerületben szeptember 28-án kezdődik, a többi kerületben pedig október elsején. Tudomásul vette a közgyűlés a belügymi­niszter leiratát, melyben tudatja, hogy nem járul hozzá ahhoz, hogy a számvevői állást a számvevő­ség újjászervezéséig nem tölti be, mert a minisz­ter nem tartja célszerűnek, hogy az ilyen fontos állás betöltése bizonytalan időre maradjon. A köz­gyűlés fölhívta a tanácsot, hogy az állás betöltései iránt tegye meg az intézkedést. * Sertéshizlaló a Hűvösvölgyben. Megírtuk, hogy a lipótmezei tébolyház vezetősége sertéshizlalót akar berendezni a Hűvösvölgyben. A lipótmezei és hűvösvölgyi nyaralók arra kérték a várost, hogy a sertéshizlaló berendezését ne engedje meg, mert ez tönkreteszi a főváros egyik legkedvesebb nyaraló helyét. A főváros tanácsa mai ülésében foglalkozott az ügygyel és bizottságot küldött ki a dolog meg­vizsgálására. A bizottság tagjai: Kun Gyula taná­csos, F­ü­l­ö­p­p Kálmán tiszti főügyész, Leher­­m­a­n­n Adolf tiszti főorvos, H­e­u­f­f­e­r Adolf középítési igazgató és Folkusházy tanács­jegyző. A bizottság szombaton tart helyszíni szemlét. * A hordár-szabályzat. A keresdelemügyi miniszter kisebb jelentőségű módosítást kívánt a hordár-szabályzaton. A tanács mai ülésén hozzá­járult a módosításhoz s annak elfogadását javasolja a közgyűlésnek is, hogy a szabályzatot mielőbb életbeléptesse. * Megtagadott szubvenció. A Fehérkereszt­ Egye-sü­let segítséget kért a fővárostól. A tanács mai ülésén a kérelmet megtagadta, mert az egyesület nem szorult a főváros támogatására s az államtól­ megfelelő segít­séget kap. ) -- -----—----—— — TÖRVÉNYSZÉK■v'1 ^ (§) A vőlegény. A becsületét kereste mar a törvényszéken egy fiatal ember, aki, miután egy álló esztendeig volt vőlegénye egy leánynak, elszök­tette a menyasszonya asszony-nővérét. És ma el­jött a törvényszékre s azt követelte a bíróságtól,­ hogy büntesse meg a volt menyasszonyát, mert a kisasszony őt becsületében megsértette. A bírónak be kellett látnia, hogy a törvény szerint a fiatal embernek igaza van s megbüntette a fiatal ember, volt menyasszonyát — két korona pénzbüntetésre. Hiába, a törvény törvény. Ez a rövid foglalatja a mai tárgyalásnak, melyben Némedy Jenő fő­­városi fogalmazógyakornok volt a panaszos. Némedy Jenő fogalmazógyakornok, miután egy, álló esztendeig udvarolt Jaud Gabriellának, meg­kérte a leány kezét az anyjától, a gyámjától. Ez így van megírva az aktában, ezt maga Némedy sem tagadja. Az eljegyzés küszöbén aztán Némedy Jenő megszöktette a menyasszonya testvérét, Jaud Vir­­giniát, aki Renner Béla fogtechnikusnak volt a­ felesége. Mikor a szökés megtörtént, Jaud Gab­riella a testvérével, Hedviggel fölkereste N­é­­medy Jenőt a hivatalában. Kérdőre vonta a csal­­faságért s az akták szerint gazembernek, akasztó­­fára valónak, asszonyfosztogatónak­­nevezte a vőle­gényt. Állítólag azt is s mondták a* hölgyek* hogy

Next