Pesti Napló, 1903. szeptember (54. évfolyam, 238-267. szám)
1903-09-25 / 262. szám
1 16 Budapest, péntek PESTI NAPLÓ, 1903. szeptember 25. 262. szám (0 Az összeférhetetlen Burrián. A mi egykori kiváló tenoristánk, Burrián, aki szerződést szegve Drezdába szökött, úgy látszik, nemcsak velünk összeférhetetlen. Esztendeje szerepel a szász fővárosban s máris viszályba keveredett az udvari operaházzal, amiért az egy másik tenoristát is szerződtetett. Burrán, akinek egyik legjobb szerepét, a «Walkür» Siegmundját, az új tenorista nagy sikerrel énekelte, megkezdte a harcot a színház ellen ugyanolyan módon, mint annak idején nálunk, amikor egymásután háromszor lehetetlenné tette a «Nürnbergi mesterdalnokok» előadását. Drezdában, ahol éppen Wagner-ciklus folyik, lemondatta a «Siegfried»-et. Csakhogy a német színházak könnyen segíthetnek magukon; távirati után vendégszereplésre hívták meg Kraus doktort, a nálunk is ismert világhírű berlini hőstenort, aki természetesen feledtette a közönséggel Burrián lemondását. Burrián erre, megint éppen úgy, mint nálunk, szerződése felbontását kérte, ha pedig ezt nem tennék meg, akkor az új tenorista elbocsátását követeli. Ezt a követelőzését és egész viselkedését a drezdai újságok a legélesebben elítélik. Szerintük Burrián abban bizakodik, hogy visszatérhet Budapestre. Valóban tudunk róla, hogy a m. kir. Operaház vezetősége még a múlt szezonban is mindent elkövetett, hogy Burriánt visszahozza, sőt a Wagner-ciklus zavarai idejében vendégszereplésre is hívta, de Burkán, bár folyton hangoztatta hajlandóságát, nem jött el Budapestre sem állandó szerződésre, sem vendégszereplésre. Így esett, hogy helyette ideszerződtették volt drezdai pályatársát, Anthesz Györgyöt, aki miatta távozott Drezdából s aki első fellépésével nálunk nagy sikert aratott. Burkán tehát ez esetben rosszul számított: Budapestről elmehetett Drezdába, de Drezdából egyelőre nem jöhet Budapestre. (*) A Szinészegyesületből. A Szinészegyesület tanácsa huszonhatodikén, szombaton délután rendkívüli tanácsülést tart, amelyen a nyugdíjszabályzat revízióját fogják tárgyalni. A rendes tanácsülés október hatodikén lesz, amelyre Hevesy Gábor és Hunyadi József vidéki tanácsosokat hívták be. Népszínház. A válogatott cigánybandák döntő küzdelme ma kezdődött meg a Népszínházban nagy közönség előtt. A mai este dicsősége Lovánka Nándoré volt, e bámulatos technikájú fiatal művészé, aki csak érzésben, közvetlenségben cigányos, egyébként a hegedű legnagyobb virtuózai közül való. Szólójátéka voltaképpen nem is mérhető a verseny mértékével, de néhány nótával bebizonyította, hogy a jó muzsikus jó cigányprímás is tud lenni. Valószínűleg gyermekkora juttatta a kis Berkes Bélát a válogatott prímások közé. Csudagyermeknek nem elég fiatal, prímásnak nem elég koros. De éppen elég idős, hogy hegedülni tanuljon. Az országos cigányverseny zsűrije tegnap este tartott ülésében elhatározta, hogy döntő ülését csak kedden délben tartja meg és így a díjak kiosztása nem hétfőn este, mint tervezve volt, hanem kedden este fog végbemenni. A díjkiosztás teljes ünnepséggel fog végbemenni a Népszínház színpadán a közönség előtt; a zsűri testületileg fog megjelenni a színpadon s az előre meghívott kitüntetendő prímásoknak ott fogják átadni a díjakat, miután a bírálati jelentést, amelynek megszerkesztésére dr. Molnár Gézát kérték föl, előbb föl fogják olvasni ; az aranyéremmel kitüntetett prímások egyike egy nótával fogja megköszönni a kitüntetést. Holnap, pénteken Banda Marci és Balog Károly zenekarai versenyeznek az első díjért; szombaton Koczé Antal, vasárnap délután pedig Farkas Pali és Lukács Károly zenekarai szerepelnek. (*) Wagner Rikárd- szobra. A berlini Thiergartenstrasse mellett felállították már Wagner Rikárd-szobrát. Wagner görög márványból készült ülőalakja négyszáz mázsa sulya, úgy hogy felállítása óriási nehézséggel járt. A nagy komponista szobor alakja egy ornamensekkel gazdagon díszített román székben ül, melynek támláján nyugszik felöltője. A szék előrészét stilizált oroszlánfejek díszítik. Wagnert a szobrász alkotó tevékenységének pillanatában örökíti meg. Balkeze a szék támláját érinti, mintha ujjaival keresgélne a zongora billentyűin, jobbkezével pedig hangjegylapok felé nyúl, mintha meg akarná örökíteni a hangokat. Eschenbachi Wolfram alakja foglalja el a talapzat baloldalát. Hódolva lép a dalnok a lépcsőfokokon fölfelé, pillantását Wagner arcára irányítva. A XIII. századbeli pompás dalnok kosztümbe van öltözve, baljában lírával, jobbját erőteljes mozdulattal fölemelve Wagner felé. A néző profilban látja Wolfram arcát. A dalnok lábainál tölgylevelektől átfont babérkoszorú hever. Eschenbachi Wolfram alakjának felhasználása a német császár ideája volt, ő készítette az első terveket hozzá. Ezzel külön hódolatát akarta bemutatni, mondá ő maga, Wagner géniuszának. A talapzat felírása mindössze ennyi: «Richard Wagner». Ma már a szobor teljesen készen várja a leleplezést, melynek ünnepségére már folynak az előkészületek. Érdekes, hogy a leleplezési ünnepen Wagner Cosima és a Wagner-család többi tagjai nem fognak megjelenni. A tervbevett ünnepségeket ugyanis nem tartják méltónak Wagner emlékéhez. (*) A háromszínű «Szikra.» A német császár bécsi látogatása alkalmával a schönbrunni színházban megtartott ünnepi előadáson a többi között Pailleron kis vígjátéka, «A szikra» is színrekerült. A francia szerző darabjában különös módon hódoltak az osztrák színészek a német császárnak : Witt kisasszony, az egyik szereplő, ugyanis fehér ruhát öltött ez alkalomra, partnere, Kortz úr fekete frakkba öltözött, a darab harmadik szereplője, Tomon cselédleány személyesítője pedig vörös parasztruhát viselt. Mikor a darab végén a három szereplő egymás mellett megjelent a tapsokra, a német lobogó fekete-fehér-vörös színében hajlongtak Vilmos császár előtt. (*) Színházi újdonságok. A Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága Calderon «Két szék közt a pad alá» című darabja lesz, melyet még Makai Emil, a korán elhunyt kiváló poéta, fordított magyarra. Ezután Ruttkai György «Sötétség» című színműve kerül sorra, a női főszerepben Márkus Emíliával. A Vígszínház most Mars és Desvalliéres «Maitre Nitouche» című bohózatra készül, mely «Doktor Nebántsvirág» címmel kerül előadásra, mint a színház legközelebbi bemutatója. A «Vígszínház» első eredeti, egész estét betöltő újdonsága Molnár Ferenc «Józsi» című bohózata lesz. A nagy sikert ért «Doktor úr» szerzőjének ez az új darabja november első felében fog színre kerülni. A Népszínházban a jövő héten lesz a premierje, Erkel Jenő «Masinka, az egyetem gyöngye» című operettjének, melynek szövegkönyvét Rössel Nándor írta. Az új operett címszerepét Komlóssy Emma kreálja. A «Masinka» után ifj. Bokor József «Huszárkisasszony» című énekes bohózata következik, a női főszerepben Küry Klárával. (*) A Filharmóniai Társaság programmja. Tíz hangversenye lesz az idei szezonban a «Filharmóniai Társaság»-nak. Ebben a tíz hangversenyben az eddig már megkötött szerződések szerint részt fognak venni a következő művészek: AndicsGyörgy, Bartolucci Viktória, Vasquez grófné, Báró Emil versenymester, Ney Dávid, Broulik Ferenc, az Operaház tagjai, Dohnányi Ernő zongoraművész, Gmeiner Lula dalénekesnő, Heermann Hugó hegedűművész, Morena Berta, a müncheni opera tagja, Marteau Henrik hegedűművész, Listermans Antal dalénekes, Tessényi Margit zongoraművésznő, Thomán István zongoraművész, továbbá a budapesti «Zenekedvelők Egyesülete» és a «Budai Dalárda» énekkara. A műsor újdonságai: Bartók Béla: Kossuth-szimfónia ; Berlioz: Symphonie fénébre et triomphale ; Gück-Mo 111: Balletsuite ; Herzfeld: Suite; Händel: Nyitány; Kajanus: I. finn rapszódia; Kessler: Szilveszteréji harangok; Massenet: Scénes pittoresques ; Mozart: Szerenád fúvóhangszerekre ; Rékai: Nyitány; Szerémy: Szerenád. Régibb művek: Beethoven: II., Vili., IX. szimfónia, Egmont-nyitány; Bruckner: IV. szimfónia; Bach-Abert: Fúga; Brahms: II. szimfónia; Dvorák: Szláv rapszódia; Csajkovszki: V. szimfónia ; Goldmark: Tavaszi nyitány; Haydn : Szimfónia; Liszt: Tasso ; Mendelsohn: Camacho lakodalma; Saint-Saens: Danse macabre ; Schubert: H-moll szimfónia; Vándorábránd; Svendsen: Párisi karnevál; Wagner: Nagypénteki varázs; Weber: Oberon. (*) Eltörött a Dankó Pista nótás hegedűje. A Népszínház cigányversenyén nagy tetszést aratott «Eltörött a Dankó Pista nótás hegedűje» című «Sirató», melynek szövegét Pósa Lajos írta, dallamát pedig Sebők Gyuláné szerzette, megjelent most a Sekunda-cég kiadásában. Zongorára alkalmazta Barna Izsó. A szép vers mély érzésű, szívből fakadó, gyönyörű melódiája csakugyan megérdemli, hogy minél szélesebb körben terjedjen el. Ára 1 korona 20 fillér. (*) Újdonság az Urániában. Az Urániaszínház legközelebb Németh Péter «Berlini élet» című újdonságát mutatja be. (*) Budai nyári színház Szombaton ismét operaelőadás lesz a budai színkörben. Előadják B iz z e t operáját, «Carmen»-t, a főszerepekben Anday Blankával, Mihályi Ernővel és Környei Bélával. FŐVÁROS. * Közgyűlés. A városatyák azt hitték, hogy a ma délutáni közgyűlés nem múlik el vihar nélkül. Az ellenzék ugyanis indítványt akart terjeszteni a közgyűlés elé, mely szerint mondja ki a főváros, hogy adóhivatalainál a törvényen kívüli állapotok ideje alatt adót nem fogad el.. A vihar szamára szép számmal jelentek meg a városatyák a Lipót utcai városházán, a vihar azonban elmaradt és a közgyűlés napirendjét, egy sereg nyugdíjazási ügyet, meg néhány bérletmeghosszabbítást egy félóra alatt ledarálták. Szabó M. Ferencnek a Sárosfürdőre vonatkozó indítványát, amelyet tegnapelőtt bőven ismertettünk, kiadta a közgyűlés a tanácsnak. A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a kültelki borital- és húsfogyasztási adók beszedésére vonatkozó egyezményt az állammal hosszabbítsa meg a város. Elhatározta a közgyűlés, hogy fölveszi az általános szabályozási tervbe a Kaplony utca meghosszabbítását s a Csanády tér rendezését. A tanács annak idején elhatározta, hogy a központi vásárcsarnokban ipari cikkeket július elsejétől kezdve csakis délután 1 óráig lehet árusítani. Ez ellen a határozat ellen az iparcikket árulók felebbeztek, de a közgyűlés úgy döntött, hogy nem tesz különbséget az iparcikket és az élelmicikket árulók között. Kimondta a közgyűlés, hogy a szüntet a III. kerületben szeptember 28-án kezdődik, a többi kerületben pedig október elsején. Tudomásul vette a közgyűlés a belügyminiszter leiratát, melyben tudatja, hogy nem járul hozzá ahhoz, hogy a számvevői állást a számvevőség újjászervezéséig nem tölti be, mert a miniszter nem tartja célszerűnek, hogy az ilyen fontos állás betöltése bizonytalan időre maradjon. A közgyűlés fölhívta a tanácsot, hogy az állás betöltései iránt tegye meg az intézkedést. * Sertéshizlaló a Hűvösvölgyben. Megírtuk, hogy a lipótmezei tébolyház vezetősége sertéshizlalót akar berendezni a Hűvösvölgyben. A lipótmezei és hűvösvölgyi nyaralók arra kérték a várost, hogy a sertéshizlaló berendezését ne engedje meg, mert ez tönkreteszi a főváros egyik legkedvesebb nyaraló helyét. A főváros tanácsa mai ülésében foglalkozott az ügygyel és bizottságot küldött ki a dolog megvizsgálására. A bizottság tagjai: Kun Gyula tanácsos, Fülöpp Kálmán tiszti főügyész, Lehermann Adolf tiszti főorvos, Heuffer Adolf középítési igazgató és Folkusházy tanácsjegyző. A bizottság szombaton tart helyszíni szemlét. * A hordár-szabályzat. A keresdelemügyi miniszter kisebb jelentőségű módosítást kívánt a hordár-szabályzaton. A tanács mai ülésén hozzájárult a módosításhoz s annak elfogadását javasolja a közgyűlésnek is, hogy a szabályzatot mielőbb életbeléptesse. * Megtagadott szubvenció. A Fehérkereszt Egye-sület segítséget kért a fővárostól. A tanács mai ülésén a kérelmet megtagadta, mert az egyesület nem szorult a főváros támogatására s az államtól megfelelő segítséget kap. ) -- -----—----—— — TÖRVÉNYSZÉK■v'1 ^ (§) A vőlegény. A becsületét kereste mar a törvényszéken egy fiatal ember, aki, miután egy álló esztendeig volt vőlegénye egy leánynak, elszöktette a menyasszonya asszony-nővérét. És ma eljött a törvényszékre s azt követelte a bíróságtól, hogy büntesse meg a volt menyasszonyát, mert a kisasszony őt becsületében megsértette. A bírónak be kellett látnia, hogy a törvény szerint a fiatal embernek igaza van s megbüntette a fiatal ember, volt menyasszonyát — két korona pénzbüntetésre. Hiába, a törvény törvény. Ez a rövid foglalatja a mai tárgyalásnak, melyben Némedy Jenő fővárosi fogalmazógyakornok volt a panaszos. Némedy Jenő fogalmazógyakornok, miután egy, álló esztendeig udvarolt Jaud Gabriellának, megkérte a leány kezét az anyjától, a gyámjától. Ez így van megírva az aktában, ezt maga Némedy sem tagadja. Az eljegyzés küszöbén aztán Némedy Jenő megszöktette a menyasszonya testvérét, Jaud Virginiát, aki Renner Béla fogtechnikusnak volt a felesége. Mikor a szökés megtörtént, Jaud Gabriella a testvérével, Hedviggel fölkereste Némedy Jenőt a hivatalában. Kérdőre vonta a csalfaságért s az akták szerint gazembernek, akasztófára valónak, asszonyfosztogatónaknevezte a vőlegényt. Állítólag azt is s mondták a* hölgyek* hogy