Pesti Napló, 1903. szeptember (54. évfolyam, 238-267. szám)

1903-09-30 / 267. szám

16 Budapest, szerda PESTI NAPLÓ, 1903. szeptember 30. 267. szám ját. Annál nagyobb sikere volt K­r­a­m­m­er Teréz­­nek, aki Melindát ma ismét kitűnő diszpozícióval és­­nagy sikerrel énekelte. (*,­ A Nemzeti Színház tagjiainak köszönete. A Nemzeti Színház színpadán ma délben az össze­gyűlt személyzet nevében M­i­h­ál­yf­i Károly szép beszédben mondott köszönetet Somló Sándor igazgatónak azért a nemes eszméért, melylyel, Új­házi Ede örökös taggá való kinevezését kezde­ményezte. Az igazgató hatásos beszédben válaszolt. — A Nemzeti Színház tagjai szombaton este ban­kettet rendeznek Újházi Ede tiszteletére. (*) Újházi Ede ünneplése. Újházi Edét, a Nemzeti Színház k váló művészét, abból az alkalom­ból, hogy a belügyminiszter a színház örökös tag­jává nevezte ki, tegnap délután ovációban részesí­tették növendékei a Színművészeti Akadémián. Mikor a tanterembe lépett, az összegyűlt növendéksereg zugó éljenzéssel fogadta. Ezután Váradi Antal dr. igazgató méltatta Újházinak a színművészet és a színioktatás terén szerzett érdemeit. Újházi könyezve mondott köszönetet. (*) Búcsúzó művészek. A Magyar Színház­ban kis házi ünnepséggel búcsúztatták el ma este a színház két távozó tagját: B­o­r­o­s­s Endrét és Szilágyi Vilmost. Borosst október 1-től a Nemzeti Színház, Szilágyit pedig a Vígszínház szer­ződtette tagjai sorába. «A drótos tót» előjátéka után összegyűlt a személyzet a színpadon és a ve­zetőség nevében Zoltán Jenő igazgató, a sze­mélyzet nevében R­a­b­o­s Árpád rendező intézett meleg búcsúbeszédet a távozó két művészhez, kik mindketten alapítása óta tagjai voltak a színháznak. Azután átnyújtották nekik a Magyar Színház em­lékét: egy-egy ezüstkoszorút. Boross és Szilágyi meghatottan mondtak köszönetet. «A drótos tót» előadása alatt barátságosan ünnepelte a közönség Boross Endrét, aki Günter bádogos szerepében, mely egyik legimpozánsabb alakítása, lépett fel ma este utoljára a Wesselényi­ utcai színpadon. (*) A Nemzeti Sz­nh­áz előadásainak kez­dete. A Nemzeti Színház előadásai rendesen fél­­nyolc órakor kezdődnek, a korábban való kezdés a szinlapon mindig külön van feltüntetve. A pénte­k bemutató előadástól kezdve az az újítás lép életbe, hogy az előadást mindig a szin­apon jelzett időn túl tíz perccel fogják kezdeni. Az előadás megkez­désétől a felvonás végéig a nézőtérre senkit be nem bocsátanak s az ajtókat bezárják. Az ujítás által az igazgatóság az előadás zavartalan menetét kí­vánja biztosítani. (*) Dumas fits szobra. Párisban a Place Malesherbesen ma állították­ fel ifjabb Dumas Sándor szobrának a gipsz­mintáját Sa­nt-Marceaux szobrász, mielőtt a szobor­­ végleges befejezéséhez fogna, meg akart győződni róla, hogy a szobor alkalmas­­ a fel­­írásra. Ebből a célból meghívta gipszminta megtekintésére Dumas fils több barátját. Ott voltak: Sardou, Jules Clarette, Edouard Detaille és mások. Nagyon meg voltak elégedve a mintával, amely bőven ábrázolja az ifjabb Dumast. (*) Inzultált karmester. A bécsi operaház egyik karmesterét a minap az Operaház közelében kegyetlenül elverte a színház egyik ballerinájának apja. A ballerinát menten elbocsátották az Opera­ház kötelékéből, atyját pedig megbüntette a rend­őrség. (*) Szininövendékek vizsgálatai. Az Or­szágos Színművészeti Akadémia növendékei még újév előtt tartják meg vizsgaelőadásaikat. Az első vizsgaelőadás október 11-én, vasárnap este lesz, amikor Csillag Teréz tanítványai vizsgáznak a­­«Gyurkovics lányokéban. A második vizsga a rá­következő vasárnapon, október 18-án lesz. Ekk­or G­ál Gyula tartja meg növendékeivel a vizsgát. Színre kerül: «A létért való küzdelem.» (*) Dr. Nehántsvirág. Mars és Desvallieres bohózatában a címszerepet Goth­ Sándor játszsza. Hegedűs Gyula egy orvost, az «Őrnagy úr» pen­­dantját játszsza. Hálás szerephez jutott Tapolczai, Tanay, Szerémy és Vendrei is. A nők közül Kertész Ellának, Gazsi Mariskának, Pécsi Paulának és Harmat Hedvignek van nagyobb szerepe. (*) Magyar Színház. «A drótos tót» szombati előadása iránt nagy az érdeklődés. A jubileum es­téjén a színház minden látogatója megkapja az operett legnépszerűbb dalának hangjegyét egy em­lékalbum keretében, amelyet Lehár Ferenc arcképén kívül «A drótos tót»-ból vett tablók ékesí­tenek. Csütörtökön a Magyar Színház­­ két újonnan szerződtetett énekesnője: Keleti Ilonka és Pr­é­v­é­s­z Ilonka lép föl először. (*) Népszínház. Csütörtökön éri meg huszon­ötödik előadását a c­igányélet». D­a­n­k­ó Pista népszínműve még csak kétszer kerül színre s a holnapi előadás keretében közreműködik az első felvonás előtt Koczé Antal, ki aranyérmet és ezüst koszorút nyert az országos versenyen, a felvonás után pedig Farkas Pali fog játszani. — E hét péntekén kerül prezatér-bérletben szinte Erkel Jenő és Rössel Nándor operettje, «Masinka, az egyetem gyöngye», amelynek hangszerelését Erkel Gyula, az Operaház és Népszínház egykori karmes­tere végezte. (*) Vidéki szívészet. Az aradi Nemzeti Szín­ház titkára, Békési Gyula lemondott állásáról, mert az ottani lapok sűrűn támadták Zilah­y igazgató művezetőségét. A színház személyzete erre nyílt levélben fejezte ki nagyrabecsülését a lemondott titkár irán­t és maradásra köré. Békési Gyula továbbra is megmaradt az aradi szintársulat kötelékében mint jel­emszínész. ■ Szendrey Mihály társulata a közönség elismerése mellett működik ez idő szerint Pozsonyban. A társulat erői: Sz. Rolnay Boriska, Andorffy Péter, Hunyadi József, György Ilona és Beregi Sándor. — Ara­ny­o­s­s­y Janka, a Vígszínház és Magyar Színház volt tagja, az aradi színházhoz szerződött. FŐVÁROS. * Eli van Sczerbovszky­val ? Közöltük a hivatalos jelentést, mely szerint Ma­tuska Alajos helyettes polgármester a Párisi Áruház katasztró­fájánál történt mulasztásokért Sczerbovs­zky Szaniszló tűzoltófőparancsnokot, valamint Planer Gyula mérnököt állásuktól felfüggesztette és fize­tésük kétharmad részének folyósítását beszüntette. Egyúttal elrendelte a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot Eszláry Sándor elüljáró ellen is. Ezek az urak október másodikáig felebbezhetnek a he­lyettes polgármester határozata ellen a fegyelmi bi­zottsághoz. Ezek után az ember azt hinné, hogy Sczerbovszky Szaniszló tűzoltó fzaprancsnok tény­leg föl van függesztve állásától és hogy addig, amig fegyelmi ügye el nem dől, fizetésének csak egyharmadát kapja. Ez a feltevés azonban nagy tévedés, mert most is Szerbovszky Szaniszló intézi a tűzoltóság vezetésével járó teendőket és nem J­a­­n­­­c­s­e­k Andor tű­zfelügyelő. Sczerbovszky most is mindennap rap­or­tot tart, intézkedik és megjelenik a tüzeknél, akárcsak azelőtt. De a legérdekesebb a dologban az, hogy Sczerbovszky Szaniszló most is úgy hozza a fizetését, mint azelőtt, mert egy pil­lanatig sem volt letiltva a fizetése. Szóval, a helyet­tes polgármester határozata — úgy látszik — nem akart egyebet a közönség megtréfáz­ásánál. A ka­tasztrófa tizenhárom halottja követelte az elégté­telt s a­ főváros tanácsa az első pillanatban maga is azt hitte, hogy amit az a tizenhárom örökre elnémult ember követel, azt meg kell hallgatni Mikor azonban elhantolták azokat a szerencsétlene­ket, akkor a tanács ráteritette a feledés fátyolát az egész katasztrófára s csak úgy a forma kedvéért kiadott egy felfüggesztési határozatot. A főváros közönsége talán már elég nagykorú ahhoz, hogy ne engedjen magával tréfálni. * A közvágóhíd kibővítése. A főváros a szarvasmartia-közvágóhidat két istállóval bővíti ki. A­ szükséges munkákra ma tartották meg az árlej­tést. A különböző munkákra beadott legolcsóbb ajánlatok összege 260.335 korona * Kirakatok a kapubejárat alatt. A for­galmasabb utcák tele vannak olyan üzlethelyisé­gekkel, amelyeknél a kapubejáratok is be vannak építve kirakattal. Hogy tűzvész esetén milyen ve­szedelmesek ezek a kapu alatt levő kirakatok, az kitetszett a Párisi Áruház katasztrófájánál. A ható­ságok okultak is a szerencsétlenségből és a kerületi elöljárók most sorra rendelik el a kapubejáratok kirakatainak az eltávolítását. Természetesen a ke­reskedőknek zokon esik ez a reform s mindenáron kapálóznak ellene. Az érdekelt kereskedők ma a tanácshoz felebbezést nyújtottak be, melyben elmond­ták, hogy ez idő szerint nincs olyan szabályrende­let, mely a kapu alatti kirakatok felállítását enge­délyhez kötné, vagy a felállítást egyáltalában el­tiltaná. A kirakatokat tehát teljes jóhiszeműséggel állították fel s eltávolításuk esetén teljes kártérí­tést követelnek. Az érdekelt kereskedőknek azon­ban nincs igazuk, mert a városnak autonóm joga az, hogy minden intézkedést megtegyen, melylyel a várost tűzveszedelemtől és a Párisi Áruházéhoz hasonló katasztrófáktól megvédje. Másképpen ál­lana a dolog, hogyha a hatóságok az érdekelt ke­reskedőktől szerzett jogokat akarnának elvenni, akkor számot tarthatnának kártérítésre. De a ki­rakatoknak kapu alá építése nem szerzett jog, aminthogy egyáltalában nem is jog. A hatóságok eddig egyszerűen meg­tűrték, hogy a kapu alá is építsenek k­rakatot, ezután azonban közbizton­sági és tűzrendészeti nézőpontból nem fogják meg­tűrni. Az sem kifogás, hogy eddig a városnak nincs olyan szabályrendelete, mely a kapu-k­rakatok épí­tését eltiltaná. Ez nem ok, mert ami múlik, az nem késik, vagy legalább is reméljük, hogy nem késik. * A sertés­hidegpiac. A jövő hónap végén megkezdik a sertéshidegp­acot. A hentes ipartestület már évek óta kifogást tesz az él­en, hogy a hideg­piacon a vidékiek konkurrenciát csináljanak a hen­teseknek. Legutóbb újra kérte az ipartestület a piac rendezését. Azt kivánják a hentesek, hogy a piacon kicsinyben csak olyan budapesti hentes árusíthasson, akinek iparigazolványa van. A hente­seken kívül csak maguk a tenyésztők árusíthassa­nak a piacon, de csak öt kilónál nagyobb mennyi­ségben. * A tagló alkonya. Elérkezett a tagló alko­nya. Egy német ember fölfedezett egy pisztolyt, amelyről azt állítja, hogy kitűnően lehet alkalmazni állatok leölésére. A találmány teljesen kiszorítaná a taglót. Egy hamburgi cég most arra kérte a fővá­rost, engedje meg, hogy bemutathassa szabadalma­zott pisztolyát, amelyb­el az állatokat agyonlövik. A közvágóhídi bizottság Folkusházy Lajos el­nöklésével ma tartott ülésén a próbára az engedel­­met megadta. A próbát holnap délelőtt tizenegy órakor a szarvasmarha közvágóhídon tartják meg. EGYESÜLETEK. ** Az Országos Erdészeti Egyesület október 6-ikán délután fél 5 órakor ülést tart az Alkotmány­utca 6. száma alatt levő helyiségében. ** A Magyar Tisztviselők Országos Egyesü­letének választmánya szeptember 28-án ülést tartott P­e­c­h­á­t­a Endre kúriai bíró elnöklésével. A választ­mány megfesttette néhai T­u­r­ó­c­­­y Adolfnak, az egye­sület volt alelnökének arcképét, G­e­r­s­t­e­r Károly festő­­mű­vész­zel. A sikerült arcképet külön emlékünnep ke­retében fogák leleplezni. Végül harminc új tagot vet­tek fel. Október 1-től hetenként háromszor vivő­esték lesznek. ** A baranyamegyei sásdi Társaskör II. Rákóczi Ferenc halálának kétszázadik évfordu­­lója alkalmából október 11-ikén hangversenynyel egybekötött emlékünnepet rendez. Varga Jenő, a társaskör elnöke Hajós Elzát, a pécsi Nemzeti Színház énekesnőjét közreműködésre kérte fel, aki a meghívást el is fogadta. ** Kevés a jótékonyság. A Fővárosi Szegény­ Gyermekk­rt Egyerületben, am­íg mind­k cszterd­amn há­romszáz szegény elhagyott és árva gyermeket lát el ingyen élelemmel, téli és nyári ruhával s amellett haza­fias oktatásban is részesíti őket, most folynak a felvé­telek. A háromszáz helyre már eddig közel hét­szá­zan jelentkeztek, amiből nyilvánvaló, hogy a társadalom még mindig nem tesz eleget a nyomorban sínylődő kis­dedek istápolására. SPORT. Budapesti őszi futtatás. Saját tudósítónkig’ — Óriási kvótával kezdődött és nagy meglepe­téssel végződött a mai futtatás. Mindkét szenzáció véletlennek a műve, mindkettő erős kritikára kész­tet. Az első futást a Lovaregyesületnek eddig szo­katlan pontossága tette oly váratlanul meglepővé. A kasszáknál még alig kötöttek fogadást, amikor a startszalag már felbillent, így esett meg, hogy Sárkányra, melynek egy budapesti futása alapján nagy esélye volt, alig volt tét. Ezúttal tehát a publikum volt hibás. Megszokta a kényelmes, lassú játékot, aminek ma aztán megadta az árát. Majd­nem m­inden csoportban akadt egy-egy panaszkodó,a­ki alig tudta szavakba önteni fájdalmas keservét a harmincegyszeres kvóta elszalasztásán. A Lovar­­egyesület eljárását helyeseljük, mert közönségün­ket csak így lehet a versenyek gyors lebonyolítá­sához hozzászoktatni. Nem menthető ezzel szemben a Lovaregyesü­­­let egy másik intézménye, amely az utolsó verseny szenzációját okozta. Már többször szóltunk az ellen,­ hogy az 1400 méteres verseny célpontja a kis tri­bün előtt van. Az első hely közönsége már csal a nagy belépődíjáért is megkívánhatná, hogy a finishek élvezésében neki is része legyen. De elte­kintve ettől a pénzügyi szemponttól, a sport is

Next