Pesti Napló, 1903. október (54. évfolyam, 268-298. szám)
1903-10-11 / 278. szám
278. szám Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ.___________ 1903. október 11. 13 Hegyi Aranka új szerepkörébe átlépve, megmutatta, hogy minden változó e világon, de a művészi kvalitás minden formájában, minden megnyilatkozásában változatlanul gyönyörködtet. Kisebb szerepeikben jók voltak: Sólymos sí, Pázmány és Kenedict. Az est történetéhez tartozik, hogy Küry Klárát számtalanszor kitapsolták a felvonás-végeken és az első felvonás végén nyílt színpadon mutatták be a virág-ajándékokat. _____ KT. E. (*) Mignon. Az Operaházban ma Thomas operáját, a Mignont adták elő hosszú pihentetés után. Ebből az alkalomból végre szóhoz juttatták Ambrus Zoltánnét, ezt a fiatal, nagytehetségű művésznőt, akit épp ebben a szerepben való vendégszereplése alapján szerződtettek az Operába. A művésznő Mignonja azóta kétségtelenül megnövekedett biztonságában, színpadi otthonosságában s így teljes sikerrel érvényesültek kiváló kvalitásai: bensőségteljes, rendkívül kifejező játéka és éneke, amely a gyermeteg naivitástól az erős drámai akcentusokig minden érzésnek megtalálja meggyőző és művészi kifejezését. Szép hangja is tisztán csengett s egész alakítása sok és zajos tapsot váltott ki a közönségből. Blatterbauer Gizella valamelyes indiszpozicióval énekelte a Philine nehéz koloraturás szerepét. A többi szereplő a régi jó. (*) Magyar énekesnők Bécsben. Két magyar énekesnő kezdi meg legközelebb működését a bécsi » Cári-színház»-ban. Az egyik Bárdy Gabi, a Népszínház volt tagja, aki «A mameluk» című új operett női főszerepében lép fel; a másik Szelestey Elza, a Magyar Színház volt énekesnője, aki a «Madame Sherry» című operettben debütál «Steffani Elza» név alatt.) A Vígszínházban is hódoltak ma este Rákóczi emlékének. Kún László magyaros nyitányával kezdődött az est. Ezt megtapsolták. Ezután Góth Sándor szavalta el magyar ruhában Lampérth Géza és Géczy István «Mikes Kelemen» című költeményét, amelyet a szerzőknek «Rodostó» című darabjából elevenített fel a Vígszínház igazgasága. Góth szavalását is lelkes tapssal honorálta a közönség. A «Doktor Nebántsvirág» című francia bohózat, amely azután színre került, csak borsos fordulataival emlékeztet a kuruc korra, a kuruc tábori életre, ahol azonban nők nem igen voltak jelen. (*) Képkiállítások. Az Eisenhut-kiállítás iránt, amely már csak rövid ideig lesz nyitva, állandó a közönség érdeklődése. A művész családja, a nagy vásárlási kedv kielégítésére, a tulajdonában levő képek közül ismét fölküldött hat darabot, ezeket a szerdán megnyíló Ipoly-kiállítással egy napon állítják ki. — Ipoly Sádor hagyatékának a kiállítását már rendezik a városligeti Műcsarnokban. A művek legnagyobb része a majdnem befejezett női akttanulmányok és az elhunyt művész által szeretettel kultivált gyermek genre-képek. Sok a tájkép és a virágcsendélet is. Hagyatékában találtak még négy csaknem befejezett női arcképvázlatot is. Az örökösök e négy arcképet szintén kiállítják s a műtáros hivatal ezúton hívja föl az arcképek egykorú megrendelőit azoknak megtekintésére s a képek megszerzésére. (*) A német színészet ezen. A Színészegyesület legutóbbi tanácsülésében elhatározta, hogy memorandumban kéri a belügyminisztert: szüntesse be végleg a pozsony-soproni német színtársulatok működését és csak magyarnyelvű előadásokra adjon engedelmet. (*) Hármas bemutató az Operában. A jövő hét szombatján, október 17-én, egyszerre hármas bemutató lesz az Operaházban. Először kerülnek színre .«Ködkirály», ifj. Ábrányi Emilnek, a nagytehetségű fiatal zenésznek operája, melynek szövegét Pásztor Árpád, az ismert színműíró és költő irta. Az operát rendezte Alszeghy Kálmán főrendező s a zenét betanította Benkő Herik karmester. Szinte kerül továbbá: «A csavargó és a királyleány» regés dalmű, melynek zenéjét Poldini Ede irta. Berendezte Vidor Dezső rendező. A zenét Kerner István tanította be. Végül: «Velencei karnevál», balett, zenéjét szerezte Berté Ede, Bécsben élő hazánkfia. Koreográfiáját készítette, berendezte és betanította Guerra Miklós, az Operai ház balettmestere. Vezényli Szikla Adolf karmester. Az Operaház igazgatósága nagy gondot fordított a bemutatandó új művek díszes kábítására. (*) Tavasz. Április eleje óta e héten, pénteken (október 16.) lesz az első bemutató a Magyar Színházban. Színre kerül a «Tavasz» (Frühlingsluft) című operett, amelynek zenéje Strauss József hagyatékának legdallamosabb számából való. A «Tavasz» női főszerepeit Szentgyörgyi Lenke, Keleti Juliska, Komár Berta, Fenyvessy Margit, Horváth Paula, Baltay Emma, Rácz Margit, Ábelovszky Margit és Szabó Erzsi játszszák. Fenyvessi Margitot, a Kolozsvári Nemzeti Színház volt tagját, mint vendéget szerződtette a szinház igazgatósága. A férfiszereplők: Sziklai Kornél, Ráthonyi Ákos, B. Szabó József, Tollagi Adolf, Fenyéri, Giréth, Gömöri és Farkas. A «Tavasz» zenei részét Virányi Jenő, a szinház uj karmestere tanította be s ő dirigálja a zenekart is. Ez az operett lesz a színház új bemutató-bérletének első estéje. «A drótostót» sorozatos előadásai csütörtökön érnek véget, mikor is a népszerű operett 115-ödször kerül előadásra. (*) Hírek a Nemzeti Színházból. A jövő hét péntekjén, október 16-án, mutatják be a Nemzeti Színházban Ru 11kay György «Sötétség» című négyfelvonásos társadalmi színművét. A főszerepeket Jászai Mari, P. Márkus Emilia, Ligeti Juliska, Helvey Laura, Ujházy, Szacsvay, Császár, Gyenes, Dezső és Rózsahegyi játszák. Hétfőn, 12-ikén, Shakespeare tragédiáját «Lear király»-t adják. A címszerepet ezúttal Szacsvay Imre fogja játszani, immár huszonötödször. A tragédia eddigi hetvenegy előadásán a címszerepnek Szacsvayval együtt tíz ábrázolója volt. — Szerdán elevenítik fel V ar re y «Egyik olyan, mint a másik» című egyfelvonásos vígjátékát Pázmándy Dénes fordításában. T. Delli Emma, T. Halász Margit és Horváth játszák a kis darabot. A vígjátékkal együtt «A föld», csütörtökön pedig a «Két szék közt a pad alatt» kerül színre. A «Várszínházban» a Nemzeti Színház társulata csütörtökön a «Monna Vanná»-t, szombaton pedig a «Vasgyáros»-t adja elő. (*) Hangversenyek. A Grünfeld—Sopronyi— Berkovics—Bürger négyes ezidei hangversenyén a következő műveket adja elő: Beethoven, vonós-négyes B-dur 135. mü ; Á dur 18. mü, vonós-hármas G-dur, hetes. Beliczay, vonós négyes, Á-dur; Boccherini, vonós-ötös (először), Borodine, vonós-négyes (először) ; Brahms, vonós-négyes C-moll; Dvorzsák, zongora-négyes Es-dur; Frank Cézár, zongora-ötös (először); Glinka, vonós-négyes (először); Goldmark, zongora ötös ; Haydn, vonós-négyes; Herbeck, vonósnégyes (először ; Mendelssohn,, vonós-négyes D-dur; Mozart, vonós-négyes G-dur; vonós-ötös D-dur; zongora-négyes Es-dur; Schumann, zongora hármas D moll; Siklós,, hegedű szonáta (először) ; Spohr, hárfa-hármas (először); Szendy, vonós-négyes (először) ; Csajkovszky, zongora-hármas. — A Hubay— Popper - Kemény—Szerémi vonósnégyes társulat kamaraestélyein a következők fognak közreműködni : Ripper Alice zongoraművésznő, Macingh Mária énekesnő, Bartók Lajos zongoraművész, Alexander J. énekesnő, Carenno zongoraművésznő, Orelio M. operaénekes, Polónyi Elemér zongoraművész és mások. Bérletjegyek már most válthat a Harmónia zeneműkereskedésében. Az idei hangversenyszezon egyik eseménye bizonyára az a hangverseny lesz, melyet Bonci Allessandro rendez. A kiváló tenorista, aki nálunk is oly nagy sikert aratott, mielőtt hosszabb körútra indul Amerikába, hétfőn, november kilencedikén a Vigadóban dalestélyt rendez. Jegyeket a Harmonia zeneműkereskedésében lehet kapni. (*) A Király színház megnyitása. A főváros hatodik színháza, a Király színház október 20-ika és 25-ike között fog megnyílni. A színház építkezési munkálatai már befejeződtek és most a belső díszítési munk folynak. A megnyitó est darabja : Martos Ferenc és Huszka Jenő «Aranyvirág» című operetteje, Fedák Sárival a női főszerepben, már készen várja a bemutatót. Az operett, amelyet ifj. Bokor József rendez és Konti József dirigál, külsejében is méltó lesz a megnyitás ünnepi alkalmához. A megnyitó-előadás jegyei a jövő hét közepétől kezdve már kaphatók lesznek. A Király-színház a szezon folyamán tíz bemutatóelőadást tervez, s e bemutató előadásokra bérletet is nyit. E premier-bérletre előjegyzést már most elfogad a színház titkári hivatala, amely ideiglenesen Kerepesi út 63. sz. alatt van. (*) A kinézett sikerek. A színházi spekuláció sehol a világon nem virágzik annyira, mint az angol fővárosban. A minap például részvénytársaság alakult Londonban olyan darabok finanszírozására, melyeknek kiállítási költségeit egy ember anyagi ereje nem bírja meg. A színházi jegyek előleges összevásárlásának divatja sem utolsó dolog. Könyvkereskedők és zeneműkiadók, mégpedig London legelőkelőbb cégei, spekulálnak színházi jegyekben. Bizonyos daraboknak esetleges sikereit bérlik ki ilyen módon : összevásárolják két-hurom, sőt hat hónapra a jegyek egy részét. Kétségtelenül merész ez a vállalkozás, miután ezek a «siker-bérlők« mindössze öt-tíz százalékkal kapják olcsóbban a jegyeket és ha megbukik a darab, 150—200.000 koronát veszíthetnek egy-egy ilyen üzleten. Komoly hátránya ennek a dolognak az, hogy a színházi jegyek benei mind nagyobb befolyást gyakorolnak a színházigazgatókra a darabok és a szerzők megválasztásánál. (* Filharmónia. A filharmóniai hangversenyek iránt nagy az érdeklődés, úgy hogy az összes páholyok, III. és IV.rangu körszékek, L és II-rangu pamlagok, karzat és zenekari I. sor már elkeltek. A filharmonikusok az idén bérletben megismétlik a IX. szimfóniát. Az első hangverseny szerdán, 21-én lesz, s ekor lép fel először Annes, az Opera új hőstenorja, mint hangversenyénekes. A bérletet szombaton, 17-én zárják s hétfőn, 19-énkezdődik az első hangversenyre szóló jegyek árusítása. (*) Népszínház. Küry Klára a jövő hét minden estéjén eljátsza Bokor József operettjének, a «Huszárkisasszony»-nak fő női szerepét. A «Huszárkisasszony» valamennyi eladásán a «Magyar dal» is színre kerül, a jövő vasárnap délután pedig Erkel Jenő operettjét, «Masinká»-t adják. A hét minden előadása így ismét hazai szerzők darabjából fog állani. Holnap, vasárnap este lesz a premierje Herodek Sándor főhadnagy és Kerner Jenő honvédkarmester «Magyar dal« című melodrámájának, mely a Rákóczi-ünnep alkalmából kerül előadásra. (*) Sötétség. A Nemzeti Színház művészi személyzete most Ruttkai György «Sötétség» című eredeti négyfelvonásos társadalmi színművére készül. Az újdonságban, melynek bemutató előadása a jövő héten lesz, C Jászai Mari, P. Márkus Emilia, Vizváryné, Helvey Laura, Ligeti Juliska, Váradi Aranka, Batizvanvy Gizella, Paulay Erzsi, Újházi, Császár, Szacsvay, Gyenes, Gabányi, Dezső és Rózsahegyi játszanak. (*) Dr Nebántsvirág. A Vígszínház jövő heti műsorát a «Dr. Nebántsvirág» tölti be egymagában. A nagysikerű bohózat vasárnap délután is színrekerül. (*) Az Urániából. A «Berlini élet» egész héten műsoron marad, míg vasárnap délután dr. Strausz Adolf darabja «Szerbia» kerül színre, mely négy előadás után immár ötvenedik előadása jubileumát fogja elérni. (*) Kunwald Antal: A budapesti zenevilág egyik érdemes alakja: Kunwald Antal, Dohnányi Ernőnek, a kitűnő művésznek és komponistának apósa, elhunyt. Közel négy évtizede gyönyörködtette intim baráti körét mesteri hegedűjátékával, igazi művész volt, bár soha nyilvánosan nem szerepelt. Kunwald Antal elhunyta széles körben kelt általános részvétet. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Holt vizeken. Szilágyi Géza verskötete. Kétségkívül a Szép az, ami Szilágyi Géza most megjelent verseskönyvében megtestesül. De Szilágyi Géza a közfelfogás szerint való szépnek megannyi perverz ellentétéből váltja ki a Szépet Nem a liliom illata reszket ebben a poézisben, nem a liliomé, mely mocsarak hináros zöldjéből nőve is tisztaságot lehel. És nem a tubarózsa mámora csap felénk ezekből a versekből. Valami új van ebben a könyvben, ami megdöbbent, de megkap. Különös költészet. Olyasféle, mint a mi hitnek a flagellánsok fanatizmusa. Hitetlenséget ki merne ráolvasni e vallási őrjöngőkre, kik ostorcsapás fakasztotta vérük írásával hirdetik hitöket? A poézisnek ez a hangja minálunk mindesetre merőben új. A különösen Franciaországban hullámzó irodalmi áramlatok ide nem hatottak. Baudelaire, Rimbaud stb. itt iskolát nem teremtettek. A mi költészetünk szűzén megőrizte az eddigi istenségek tiszteletét s a Nyugat uj irányainak modern pogány bálványai itt oltárra nem tettek szert. S most e modern bálványoknak állit oltárt és gyújtja költészete áldozati tüzeit Szilágyi Géza. Fejlődési stádium-e ez csak nála, melyen túlteszi majd magát, mint a modern francia nagyok egyike: Richepin, kinek ifjúi líráján szintén szentségtörő káromkodások zengtek ? — Kevésbé hiszszük. Mert Szilágyi poézisének ez a hangja, — úgy látszik nekünk — az ő poétái egyénisége és ez az egyéniség csak indul a francia mesterek nyomán, de haladtában új csapást tör magának. Épp ezért a Szilágyi költészetének csak rokonságát lehet diagnozálni a francia iskolákkal, mert rést üt ő a legszabadabb iskolák normáin is. Kétségkívül sok van benne a dekadensekből, szimbolista is, de azonfelül még más is és ez a «valami más» helyezi a poézisét egész külön kategóriába. A dekadensekkel együtt ő is ledönti a régi művész Szépnek bálványait. Nem áhitózza a tiszta-