Pesti Napló, 1903. október (54. évfolyam, 268-298. szám)

1903-10-04 / 271. szám

12 Budape­st, va­sárnap PR­ST­I NAPI.O. 1903. október 4. 271. szám 4* * (*) Hírek az Operaházból. Anthesz György, az Operaház tenoristája legközelebb két új szerepben mutatkozik be. Az egyik «Tannhäuser», amelyben szerdán lép föl. Ezt a szerepét, valamint a «Bajazzo»-t is a művész még olaszul fogja éne­kelni. Első szerepe, amelyet magyar nyelven fog énekelni, a Beethoven «Fidelio»-jának Floresz­­tánja lesz, amelyben december elején mutatkozik be. A szerep egyike a legnehezebbeknek az opera­­irodalomban s csak úgy érvényesül, ha minden te­kintetben kiváló művész vállalkozik rá. Ez alka­lommal az Operaház régi mulasztását is helyre­hozza s a Fideliót új díszletekkel, új rendezéssel és szereposztással mutatja be. Az Operaház első újdonságestéje ebben a szezonban e hónap 13-án lesz, amikor Pásztor Árpád és ifj. Ábrányi Emil «Ködkirály» és Plor­dini «Bábszínház» című egyfelvonásos operája, valamint Berté «Velencei karnevál» című balletje kerülnek bemutatóra. Ez idén tehát október 4-én, a király nevenapján nem lesz meg az obligát bemu­tató előadás.­­ A «Nürnbergi mesterdalnokok» is legközelebb új szereposztással kerül színre. Hans Sachsot Beck Vilmos fogja énekelni, míg Ney Dávid Pogner szerepét veszi át, V­á­r­a­d­i Sándor Kothnert, K­a­c­z­é­r Margit pedig­ Évát énekli. (*) A Nemzeti Színház híre­. «Sötétség» a címe a Nemzeti Színház legközelebbi újdonságának, amelyre most készül a művészi személyzet. A darab négyfelvonásos társadalmi színmű, szerzője R­u­tt­­k­a­i György s úgyszólván az egész drámai személy­zetet foglalkoztatja. A főszerepeket Jászai Mari, P. Márkus Emilia, Helvey Laura, Ligeti Juliska, Viz­­váryi­­, Újházi, Szacsvay, Császár, Gyenes, Dezső, Gabányi és Rózsahegyi fogják játszani.­­ A Nem­zeti Színházban hétfőn, e hónap 5-én Shakes­peare klasszikus tragédiája, «Coriolanus» 50-ik előadását éli meg. A tragédiát 1842. január 25-én adták először Dobrossy és Egressy Gábor fordításá­ban és Egressy Gábor jutalom játékául a következő szereposztással: Coriolanus: Egressy Gábor, Volum­­nia: Laborfalvy Róza, Virgilia: Lendvayné, Valeria: Bartháné, Menenius Agrippa: Szentpéteri, Tullus Aufidius : Lendvay, Titus Lartius : Megyeri, Come­­nius: Bartha, Licinius Velutus: Fáncsy, Junius Brutus: László. Az Egressy-féle fordításban 22 elő­adást ért meg. — 1870. május 25-ike óta pedig Petőfi Sándor fordításában adták. A jubiláris előadáson a következők játszszák a nagyobb szere­peket : Coriolanus: Szacsvay, Volumnia: Jászai Mari, Virgilia : Cs. Alszeghy Irma, Valeria : Hegyesi Mari, Menenius Agrippa, Újházi. A jubiláris előadás 7 órakor kezdődik. (*) Rippl-Rónai-kiállítás Hamburgban. A lipcsei magyar kiállítás nagy sikerén felbátorodva. Újabb magyar kiállítást rendez Németországban a «Könyves Kálmán» műkiadó társaság. Rippl- Rónai­­műveiből rendezi ezt a kiállítást Ham­burgban, Cassiras híres kiállítási termeiben. A sajá­tos művészetű magyar festő bizonyára nagy érdek­lődést fog kelteni Németországban, ahol különben is nagy kíváncsisággal figyelik meg a modern ma­gyar festészet fejlődését. (*) Ünnepi előadás az Operában. A király holnapi nevenapja alkalmából az Operaházban ün­nepi előadás lesz a nézőtér teljes kivilágításával. Színre kerül a «Berlichingen Götz», teljesen úgy, amint az idei évadnyitó estén adták, vagyis az új részletekkel, melyekkel Goldmark Károly a dalművet gazdagllotta, és ugyanazokkal a főszerep­lőkkel, kik a megnyitó előadásban közreműködtek. (*) Hangversenyek. Az idei filharmóniai hangversenyekhez az olcsóbb helyek már jobbára elkeltek s újból figyelmeztetik a régi bérlőket, hogy jegyeiket hétfőn, e hónap 5-én okvetetlenül vegyék át, mert az új bérlők tömeges jelentkezése miatt azok továbbra nem tarthatók fenn. A tanulóifjúságra való tekintettel az idén «bemenet» (állóhely) is bérelhető, mind a tíz hangversenyre 15 koronáért. — A Grünfeld—Sopronyi—Berkovits—Burger féle vonósnégyes 8 népszerű kamarahangversenyt rendez a következő vasárnapokon: november 8., 22., de­cember 6., 20., január 3., 17., február 7., 22., dél­után fél öt órakor a Royal termében. Közreműködők: Kazal B., Scamparini M. , M. Kir. Opera tagja, Lichtenstein Dóra és B. Pevny Irén (ének), Steiner Irén,­ Tessényi Margit, Bartók Béla, Berényi Aladár, Pahlen Richárd Bécsből, Siklós Albert és Székely Arnold (zongora) és Mosshammer Román tanár, a M. Kir. Opera tagja (hárfa). Bérelni lehet 20 koro­nájával Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében (Kristóf-tér 3.) A Hubay—Popper—Kemény—Szerémi vonós­négyes ez idén is hat kamaraestélyt rendez bérlet­ben, elsőrangú művészek közreműködésével. A hat estélyre szóló műsort legközelebb közölni fogjuk. A régi bérlők helyeit október 20 áig fentartják, újabb bérleteket a «Harmónia» zenemű és zongora­­kereskedés (VI., Váci­ utca 20. sz.) elfogad. (*) A «Huszárkisasszony» premiere­ je. B­o­kor József jut ismét szóhoz a jövő hét szombat­ján a Népszínházban amikor «Huszárkisasszony» című operettje kerül bemutatóra. A főszerep Küry Klárának jutott ki «huszárkadet» ruhában játszsza végig a darabot. A darabban érdekes szerep jutott Hegyi Aranka és R­é­d­e­y Szidinek is. Rajtuk kívül Kovács Mihály, Szirmai Imre, S­olymos­i, Kenedics, Újvári, Szer­dahelyi, Pázmán Ferenc és I­r­s­a­i Leó játszanak a darabban. Az operette Stoll Károly rendezése mellett kerül színre. (*) A Népszínház műsora. Október 4-én dél­után «Rip van Winkle», este «Masinka» (harmad­szor), hétfőn «Masinka», kedden «Bob herceg» (Komlóssy Emma felléptével), szerdán «Masinka», csütörtökön «Bob herceg» (Komlóssy Emma fellép­tével), pénteken «Masinka», szombaton «Huszárkis­asszony» (először, Küry Klára első felléptével), vasárnap délután «Cigányélet», este «Rákóczi emlé­kezete», utána «Huszárkisasszony» (másodszor). (*) Várszínház! előadások. E héten kezdi meg a Nemzeti Színház személyzete előadásainak sorozatát a Várszínházban. Az első előadás e hó­nap­b án, csütörtökön, a második 10-én, szombaton lesz. Mindkét előadás a Várban bemutató lesz. Csütörtökön a «Patyolat kisasszony» Brieux három­­felvonásos színműve, szombaton pedig «A titok» Pierre Wolf vígjátéka kerül előadásra. (*) A Vígszínház jövő heti műsorát a «Dr. Nebántsvirág» tölti be, amely a hét minden­ estéjén színre kerül. Az október 6-iki keddi előadást meg­előzőleg a színház zenekara Kun László karnagy vezénylésével nyitányt játszik, amely után Győző Lajos elmondja Ábr­ányi Emil «Október hatodikán» című költeményét. Jövő szombaton, e hónap 10-én, a Rákóczi-ünnep előestéjén «Ocskay brigadéros»-t adják. (*) A Margitay-kiállítás a Nemzeti Szalon­ban még csak a hét végéig, vasárnapig marad nyitva. A fényes sikerrel járt kiállítás lezárása után, október 18-án megnyílik a Szalon rendes őszi tár­lata, melyre a művészek még e hónap 10-ig küld­hetik be műveiket. (*, Berlin az Urániában. Kedden, e hónap 6-ikán este kerül szinre először Németh Péter «Berlini élet» című újabb darabja, humoros mozgó­fényképek hosszú sorozatával. Vilmos császár zenei kompozícióit is elő fogják adni. Az egyik mozgó­fényképhez pedig Chorin Géza zeneszerző irt új honvéd-indulót. C) Benczúr Gyula új képei. Benczúr Gyula, a festőmesteriskola igazgatója, nyári­ szün­idejéről, melyet Bajorországban töltött, visszaérke­zett a fővárosba. A mester a nyáron sem pihent, mert külföldi időzése alatt megfestette a király arc­képét a Nemzeti Kaszinó számára. A kép életnagy­ságban, tábornoki díszben ábrázolja a királyt. A­ mester ezenkívül elkészítette Wenckheim grófnő arcképét. Itthon pedig hozzáfogott a Szent István bazilikába jövő nagy oltárképének befejezéséhez. (*) A Nemzeti Szalon Temesvárott. A Nem­zeti Szalon ez idei vidéki kiállításainak sorozatát Temesvárott kezdi meg, hol e hónapban szándéko­zik kiállítást rendezni. Molnár Viktor főispán, vala­mint T­e­l­b­i­s­z Károly polgármester a legmesz­­szebbmenő támogatásukat ígérték meg. A kiállítás ügyeinek propagálására Molnár főispán díszelnök­­sége és Telbisz polgármester elnöklete alatt bizott­ság alakult, de lesz hölgybizottság is, mely a tár­lat ideje alatt művészeti matinéket és estélyeket fog rendezni. E bizottság elnökéül a Szalon elnöksége Molnár főispán nejét kéri fel. Az ünnepélyes meg­nyitás október 25-én lesz s a Szalon igazgatósága felkéri a művészeket, hogy műveiket erre a kiállí­tásra legkésőbb október 15-ig küldjék be. (*) Masinka. A Népszínház tegnap bemutatott új eredeti operettjének szép zenéjéből, amelyet Erkel Jenő szerzett, a legpompásabb számok egy füzetbe gyűjtve megjelentek a Bárd Ferenc és test­vére kiadásában. A füzet ára 3 korona. (*) Hangverseny-körút. Mérő Jolán ma­gyar zongoraművésznő közelebb nagyobb művészi körútra indul a kontinens nagyobb városaiba. Hang­versenyeit Németország, Oroszország, Románia és Németalföld fővárosaiban fogja rendezni. A román királyi pár és a badeni nagyherceg előtt rendezendő udvari hangversenyeken is játszani fog. (*) Új, pályadij-nyertes férfikarok. Az Apollo című férfikar-gyűjtemény 69. száma a következő férfi­karokat közli vezérkönyvben és négy szólamban: 338. kar: «Bordal», Hoppe Rezsőtől. (Az Apollo szerkesztő­sége által kiirt pályázaton első dijat nyert.) 339. «Hu­nyadi László» Lányi Ernőtől. (Az 1903. évi országos ma­gyar dalünnepség alkalmából a «Temesvári Zenekedve­lők» pályázatán első díjjal kitüntetett pályamű.) H­á­­rom eredeti magyar dal. Férfikarra átdolgozta Gaál Ferenc. 340. kar: Bel szomorú a tilinkóm hangja... (Roll János dallama), 341. Esik eső szép csendesen. . (Erney József dallama), 342. Félre innen gond és­­ bá­nat . . (Gaál Ferenc dallama). Az Apollo-ból évenkint négy szám jelenik meg, mindig egy iv vezérkönyvvel és két iv szólammal. Előfizetési ára egy évre öt ko­rona. Küldemények Budapestre, VI., kerület Lázár­ utca 18. szám alá címzendők. KÖZOKTATÁS A Tanítók Háza. Budapesten holnap egy szép és nemes célú házat avatnak fel. A Ferenc József Taní­tók Háza ez, amely a Szentkirályi­ utcában épült két év alatt. Telkét már négy esztendővel ezelőtt megvásárolták kétszázezer koronáért s a hároméletes palota összes költségei hetedfélszázezer koronát tesznek ki. A tanítók országos segítő­­egyesületének kezdésére épült házban százhúsz egyetemi hallgató kap ingyen vagy nagyon olcsón lakást és ellátást. Az internátust az egyesület — az «Eötvös-alap» — tartja fenn körülbelül hatvanezer korona évi költséggel, mely az alapítványok kama­taiból, a tanulók befizetéséből s az Eötvös-alap­ saját vagyonából fedeződik. Azonkívül az állam is ad néhány ezer koronát. Az első főiskolai internátus ez Magyarországon, amelyben a szegény diákok felekezetre való tekintet nélkül ilyen jótékonyság élvezői lehetnek. A kitűnő intézményre büszkék lehetnek, akik alapították. A Ferenc József Tanítók Háza természetesen első­sorban a tanítók nagy diák­ fiai számára nyitja meg kapuját, de azonkívül csinos és rendkívül olcsó vendégszobák várják a vidékről feljövő tanítót s ott helyezik el az országos pedagógiai közkönyvtárt és az országos tanszermúzeumot. A király nevét viselő háznak illő módon a király neve napján, holnap délelőtt lesz a felavatása. Az ünnepet, amelyen Molnár Viktor miniszteri tanácsos fogja képviselni a kultuszminisztert, telje­sen készen várja a magyar stílusú monumentális épület. Részletesen leírja a tanítók házát a holnap megjelenő «Magyar Tanügy», amelynek hozzáértő cikkéből közöljük a következőket: Befordulva az épület kapubejáratán, a kapu alatt óriási emléktábla hirdeti az épület történetét és célját. A márványtáblán szó szerint ezt a feliratot olvashatjuk: Épült a császári és apostoli királyi felsége I. FERENCZ JÓZSEF uralkodása. Dr. Wlassics Gyula v. b­­. t. vallás- és közoktatási mi­niszter idejében az Eötvös-alap (országos tanító segély­egyesület) kezdeményezésére az általa fentartott főis­kolai internátus céljaira, a magyar nemzet áldozatkész­ségéből a magyarországi tanítói kar közhasznú elisme­réséül 1901—903-ban. A kapubejárattól jobbra van az internátus napos szobája és fogadóterme. A tágas udvarra érve látjuk, hogy két részre oszlik az egész épület. Az utcai részre, amely a közgyűjteményeket és gyűléstermeket foglalja magában és az udvari részre, amelyben az internátus van. A minden oldalról körülépített udvaron padok és tornázószerek van­nak az ifjúság számára. Az utcai rész első emeletén vannak a gyűlés­­termek, a gondnok lakása és az élelmicikkek és egyéb szükségesek raktára, amelyet a gondnok kezel. A második emeleten van az internátus két­rendbeli ifjúsági könyvtára: a szépirodalmi és a szakkönyvtár, valamint az Eötvös-alap irodája, mely az utcára néző tízablakos óriási terem és amelylyel párhuzamosan fekszik egy ugyanerre a célra szol­gáló másik udvari terem. A harmadik emeleten a Tanszermúzeum lesz elhelyezve egyetlen óriási terem­ben, amely a pedagógiai könyvtár fölött épült. A Tanszermúzeumnak nagy kettős ablakai az utcára néznek és a teremnek a vele egyesített udvari ré­szébe több tágas átjáró vezet. A III. emeleten van még a Tanszermúzeum igazgatójának irodája és lakása, amelyet ez idő szerint dr. Staub Móric foglal el. A III. emeleten van az internátus beteg­szobája is. Az udvari részen elhelyezett internátusban 40 lakószoba áll az ifjúság rendelkezésére. A szobák három emeleten vannak elhelyezve, minden szoba vagy 2—2 első-másod­éves, vagy 4—4 harmad­negyedéves főiskolai tanulónak épült, egyszerűen berendezett, két-két ablakkal néz az udvarra és három-h­árom ablakkal a folyosóra. Az alapítványi szobákba már beleillesztették a márványt­áblákat is, így az I. emeleten a következő szobákban vannak márványtáblák elhelyezve: A 15. és 16. számú szoba Nógrád megye közönségének alapítványa; a 17. számút Sárosmegye Berzeviczy Albert nevéről nevezte el; a 19. számút az Eötvös-alap báró Eötvös Lóránd szobának; a 20. számút az Eötvös-alap Wlassics Gyuláról nevezte el; a 21. számút báró Eötvös Józsefné nevéről; a 23. számút a csongrádmegyei általános tanító-egyesület Szathmáry György nevéről; a 24. számút a hunyadme­­gye általános tanító-egyesületről; a 25. számút Vas­megye általános tanító-egyesületéről; és a 26. számút az aradvidék tanító-egyesület alapítványáról nevezték el. A II-dik emeleten a következő feliratok olvashatók az alapítványi szobák márványtábláin: a 27. számú szobá­ban: a baranyavármegyei tanitó-egyesület szobája; a 28. számú szobában: a fehérmegyei tanitó-egyesület Göbel János szobája; a 29. számú szobában: a békésmegyei

Next