Pesti Napló, 1903. november (54. évfolyam, 299-328. szám)

1903-11-15 / 313. szám

­ (§) Az Ügyvédi Kamara panasza. Szabó Lajos ügyvéd, volt országgyűlési képviselőnek sok ügyes bajos dolga akadt az Ügyvédi Kamara vá­lasztmányával, mint fegyelmi bírósággal, amely egy izben őt az ügyvédség gyakorlatától is felfüg­gesztette. E feletti elkeseredésében aztán egy fe­gyelmi tigzvben ellene hozott kamarai határozat ellen a Kúriához beadott fölebbezésében sértő szavakkal támadt az Ügyvédi Kamara választ­mányára s azt irta, hogy egy csapásra rákeni azt a sok piszkot, amit fegyelmi ügyében a Kamara összehalmozott. Hamisnak mondta az 1898. évi május havában tartott végtárgyalásról fölvett jegy­zőkönyvet s azt állította, hogy a választmány zsidó tagjai nem felejtik, hogy ő egyizben antiszemita képviselő volt. Ezért szegték meg vele szemben a törvényt. E sértő és rágalmazó állításokért a buda­pesti kir. ügyészség perbe fogta Szabó Lajost, akit nyilvános rágalmazás vétségéért ma vont fe­lelősségre a büntető törvényszék Puscariu bíró elnöklésével. A tárgyaláson jelen volt az Ügyvédi Kamara ügyésze P­o­lt­á­k Illés is. Szabó Lajos a tárgyaláson mindenáron azt akarta bizonyítani, hogy őt a Kamara választmánya üldözte. Ezzel szemben azonban kiderült, hogy épp a Kamara választmánya volt az, amely perújítási kérelmének helyt adott. A bizonyítási eljárás befejezése után Szabó Lajos ünnepélyesen bocsánatot kért Pollik I­lés kamarai ügyésztől a Kamara meg­­rágalmazásáért. P­o­lt­á­k Illés ki is jelentette erre, hogy nem kívánja Szabó Lajos megbünte­tését. Ennek dacára azonban dr. Daróczy Elek királyi ügyész fentartotta vele szemben a vádat s kérte a megbüntetését. A törvényszék nyilvános rágalmazás vétségéért kilencven korona pénzbüntetésre ítélte Szabó Lajost (§) Magyar tárgyalási nyelv Fiumében. A törvény szerint Fiume város hivatalos nyelve az olasz. Megtörtént azonban, hogy a járásbíróság előtt egy bűnper tárgyalása során a tanuk mind magyarul valottak s a bíró, aki a pert tárgyalta, magyar ember lévén, magyarul vezette a tárgyalást. Dr. B­a­r­c­s­i­c­s Károly fiumei ügyvéd, a panaszos jogi képviselője felszólalt a magyar szó ellen s tolmács alkalmazását kívánta. A biró azonban el­utasította dr. Barcsics kérelmét. Barcsics erre a törvényszékhez felebbezett, a törvényszék is jóvá­hagyta a bíró határozatát s minthogy Barcsics nem beszél magyarul ,­ a panaszos részére magyar ügyvédet jelöltek ki. Érdekes a dologban az, hogy az ellenfél ügyvédje dr. Mailender Mihály ügyvéd, a fiumei autonóm párt vezetője maga is amellett kardoskodott, hogy a tárgyalást magyar nyelven tartsák meg.. (§) A lejtőn, Drakulics Jenő hadnagy korában kénytelen volt rangjáról lemondani. Egy ideig családja s barátai könyörületességéből élt, elkövetke­zett azonban az idő, amikor senki sem törődött vele s miután a maga emberségéből nem tudott megélni — a bűn útjára tévedt. A fővárosban élt s Bátory Károly kávéházában gyakran megfordult. Egy alkalommal Bátoryék gellérthegyi villájából le­jött a Bátory-kávéházba s a kávéház mellett levő lakásban is megfordult, ahonnan ekkortájt tűnt el 800 forint ára sorsjegy, néhány aranyérem és ék­szer. A gyanú kezdetben a kávéházi személyzet és a cselédség­­ben irányult, de Bátory csak­hamar megbizonyosodott arról, hogy a tolvaj nem más, mint Drakulics Jenő, a volt had­nagy ; följelentették s a vizsgálat során még az a kellemetlenség is érte Bátoryt, hogy egy váltót mutattak be neki fizetés végett, amelyen az ő alá­írása volt látható. Bátory megtagadta a váltó kifize­tését, a váltópör során meg is esküdött arra, hogy nem írta alá a váltót, nem is hatalmazott fel sen­kit az aláírásra. Ily körülmények között a váltópör­­ből is fenyitőpör lett s a szakértők azt a véleményt terjesztették a törvényszék elé, hogy a váltóra Dra­­kulics irta Bátory nevét. Ma a büntetőtörvényszék G­s­e­k­e Ferenc biró elnöklete alatt tárgyalta Dra­­kulics perét. A bizonyítási eljárás során kihallgatták Bátoryt, Krempner Miklós törvényszéki írás­szakértőt s a bíróság D­r­a­k­u­v­i­c­s­o­t, aki töre­delmesen megvalotta bűnét, nyolchónapi börtönre ítélte. (§) Halálos műtétek. Kievből táviratoztak: M­i­h­a­j­­­o­v egyetemi tanárt vád alá helyezték, mert klinikáján több műtét halálosan végződött. Szakértőül meghívtak több pétervári és moszkvai egyetemi tanárt. (§) Berde Mózes hagyatéka. B­e­r­d­e Mózes, a dúsgazdag erdélyi földesur milliókat érő hagyaté­kát a kolozsvári unitárius egyházra hagyta. A végrendeletet Berde Béla megtámadta s a pöröskö­­dés már évek óta folyik az örökség körül. Most a Kúria végérvényesen döntött az érdekes perben, még­pedig a két első bíróság ítéletének megváltoz­tatásával a korpádi uradalmat és több százezer koronát kitevő regale-kárpótlási tőkét nem az uni­tárius egyháznak, hanem Berde Bélának ítélte oda. Ezzel az évek óta húzódó érdekes per jogerős befejezést nyert. (§) Szebené szabadlábon. A legfelsőbb or­szágos fegyelmi bíróság, mint emlékezetes, a nyáron Kormos Adolf kúriai bírót megfosztotta rang­jától, mert Széllő József aradi ügyvédtől meg­­vesztegettette magát, s kieszközölte, hogy az ügy­véd pereiben a Kúria kedvező határozatokat hozott. Mikor ezek a dolgok kiderültek, nagyon kompromit­táló dolgok sültek ki Széllé Józsefre is, aki azonban megszökött az igazságszolgáltatás keze alól. A vizsgálatot kiterjesztették Széllé Józsefné, szül. F­ischer Magitra is, mert az volt a gyanú, hogy hogy ő is részt vett a férje manipulációiban. A vizsgálat során aztán október 22-én letartóztatták Szelle Józsefnét Mint most Aradról írják, a királyi Tábla megváltoztatta a letartóztató végzést és elrendelte Szelené szabadonbocsátását. Szele Józsefnét tegnap délben bocsátották ki a fogságból, azonban Arad város területét csak hatósági enge­­delemmel szabad neki elhagynia. (1) A Budapesti Ügyvédi Kör 26-án délután 5 órakor tartja Szemere­ utca 10. számú helyiségében XXIII-ik évi közgyűlését. A közgyűlés tárgyai: a vá­lasztmány, s számvizsgáló-bizottság jelentése, választások, indítványok. intoini—... J 313. szám Budapest, vasárnap­­ PESTI NAPLÓ, 1903. november 15. Iő­..­ Nyilttér. (Az e rovat alatt közle­tteknek sem tartalmáért, sem •t‘tt'Vr- alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) 1994 v. Osztálysorsjegyek az eredeti árakon: Egy egész 12 kor., egy lél 6 kor., egy negyed 3 kor., egy nyolczad 1.50 kor. kaphatók a MERCURBA nál Budapest, IV., Váczi­ utcza 87. uh 38. érpgépyitás (Hemopatia). Ezen új eredeti gyógymód rendkívüli sikerrel lesz alkalmazva kösz­vény, asthma, szív-, vese-, gyomor-, bél és hólyagbántalmaknál, sú­lyos ideg--, vér- és bőrbajoknál. Biztos védelem szélhüdés és elme zavar ellen. 14 év óta ki lett próbálva és most évente száz meg száz teljes gyógyulással számol be. E gyógymód meg­alapítójának és egyedüli képviselőjének» ■ ■■--n. Dr. Kovács J., egyet, orvostinak (Hemopata) rendelőintézet« van Budapest, V., Váci-körút 18.sz.al. Rendelés naponta 9—■l-i£ és 3— S-ig. Díjazott levélre válaszol. Betegeket intézeten kívül is kezel. — Nehéz betegek­nek legbiztosabb gyógymódja. 82187 Húzás már 19. és 20-án! Vásároljanak osztálysorsjegyet a már közmondásos szeren­csés ifj. SCHÖN ÁRMIN bankházában Budapest, Erzsébet-körút 48. (címre tessék ügyelni.) Alapittatott 1884. Vb . K. 1.50 V. K. 3.— Vs K. 6.— Vi 12.— Megrendeléseket legjobb postautal­vány­nyal eszközölni. Málnási lám­a-forrás Természetes alkalikus sós savanyúviz. A lélegzőszervek és bélhuzam hurutos bántalmainál úgymint: gyomorégésnél , páratlan hatású. , Budapesti vezérképviselőség : Nádas Márton Dessewffy­ utca 41. Telefon 238. Kapható Lux Mihálynál Múzeum-körút 7. Telefon 672. és maiden gyógyszertárban, drogueriában és fűszerkereskedés­­ben. P Kútkezelőség Brassó. *4335 L­u­kácsfürdő gyógyfürdő,Buda. Természet«« forró- tel. h­­á­z­i meleg kénesforrások, iszapfürdők, iszapbo­rogatások, zuhanymas­­sage, vizgyógyintézet, vil­­lany-fény fürdők, gőzfür­dők, kő és kádfürdők- gyógyvíz-uszodák. Olcsó és gondos ellátás. Csúz, köszvény-ideg­­borbajok stb. felől kimerítő prospektust küld ingyenra Süny-Lukács­­fürdő igazgatóságra, Budán. 2328 Köszönetnyilvánítás. Mindazon kedves barátaink és ismerőseink, kik felejthetetlen édes­anyánk halála alkalmá­val részvétüknek oly szép módon adtak kifeje­zést, fogadják ez után hálás köszönetünket. Stibricz Istvánné, szül. Wéber Agatha, Wéber Tibor. M­EDPHD váltóüzleti L fi­a U VI részvénytársaság BUDAPEST, V., Fürdő-utca 3. szám, vesz és elad vidéki takarékpénztár- és bank­­részvényeket tőzsdén nem jegyzett papírokat és azokra, valamint minden egyéb értékpapír és sorsjegyre igen e­őnyös előleget folyósít Bank- és tőzsdeügyekben szakszerű felvilágosítással ingyen szolgál. : BANKOSZTÁLY, SORSJEGYOSZTÁLY. VÁLTÓÜZLET. Sorsjegybiztosítás : legolcsóbb díjszabás kívánatra bér­mentve. Rövid levélcím: MÉRGÜK. Fürdő-utca. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. * (Csokonai emlékezete.) A debreceni Cso­­konai kör e hónap 17-én Csokonai Vitéz Mihály születése napjának évfordulóján, az «Arany Bika» dísztermében ünnepi felolvasó ülést tart, melynek műsora a következő: 1. Nyitány. A Csokonai-dallamokból összeállította Rácz Károly, előadja Rácz Károly zenekara. 2. Megnyitó be­széd. mondja Gérai Kálmán, a Csokonai-kör elnöke. 3. A tihanyi eehóhót. Férfikarra átírta Mácsay Sándor, előadja a Városi Dalegyesület. 4. Csokonai-dalok. Sza­valja Dóczy Ilona kisasszony. 5. Csokonai mecénásai. Értekezés, irta és fölolvassa Kardos Albert, a Csokonai­­kör titkára. 6. Csokonairól. Költemény, irta és felolvassa Szávay Gyula, a Csokonai-kör választmányi tagja. 7. A csikóbőrös kulacshoz. Férfikarra átírta Mácsay Sán­­dor, előadja a Városi Dalegyesület. * (Irodalmi és művészeti est.) A nyíregy­házai Bessenyei-kör, mely egyike a vidék legéletre­valóbb irodalmi társaságainak, pénteken sikerült irodalmi és művészeti estét rendezett nagy­közönség jelenlétében. Az estét Pekár Gyula, lapunk ki­váló tárcaírója nyitotta meg «Chopin és George Sand szelleme» című poétikus művének felolvasásá­val, hosszan tartó tapsban megnyilatkozó tetszést keltve. Ezután Sauer Emil, a kiváló zongora­művész játszott nagy hatással Chopin és a maga műveiből. * (A Természettudományi Társulat) növény­tani szakosztálya legutóbb tartott ülésén Ber­­n­e­­­s­k­y Jenő előadást tartott, amelyben arról számol be, hogy a Piuscus (magyarul: péra) több, saját morfológiai és anatómiai szempontból vizsgálta és a növény széles alakú része a szár*­képzésre valló egyik nevezetes kritériumot szolgál­tatja. Utána Thaisz Lajos felolvasta Simon­­k­a­i Lajos «További adatok Budapest környékének növényzetéhez] című közleményét, amelyben újabb növénytermő­ helyeket sorolt fel. Borbás Vince «Budapest és vidékének növényzete» (1879.) című könyvében foglalt adatok helyesbítéseivel foglalko­zott.­ Ezután Thaisz Lajos arról szólott, hogy hazánkra nézve uj növényfajt fedezett fel Drassón, Alsó-Fehér vármegyében. Végül szakosztályi ügyek tárgyalása és új szakosztályi tagok felvétele után az ülés véget ért.­­ A Természettudományi Társu­lat előadásainak keretében ma kezdte meg dn Köves­ligethy Radó egyetemi tanár «A csilla­gászat köréből» című előadását. Vetített képek, de különösen egyszerű eszközökkel összeállított mutat­ványok kíséretében, melyeket otthon bárki könnyű-­­szerrel megismételhet, magyarázta meg a csillagá­szat alapfogalmait és főfeladatát, a földrajzi hely- és az időhatározást. Majd rátért az égboltozat napi forgására, melyet belülről megvilágított globus segé­lyével, mely a csillagok képeit a terem falaira vetette, úgy mutathatott be, mintha előadását sza­badban, csillagos éjjel tartotta volna. A nagyszámú előkelő közönség a felolvasást és a bemutatásokat zajos tetszéssel fogadta. * (Az Akadémia illése.) A Magyar Tudó-, Hiányos Akadémia III. osztálya e hónap 16-án, hétfőn, délután 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai! 1. R­é­t­h­y Mór rendes, tag : «Újabb megjegyzések Ostwald elvéről. » 2. Á­r­k­ö­v­y József részéről: «Néhány eddig ismeretlen redukciós jelenségről a fogakon», előterjeszti Lenhossék Mihály rendes tag. * (Norvég utazó Budapesten.) Bere­h­­grevink Carsten norvég utazó, aki hétfőn este hat órakor tartja felolvasását az Uránia­ Színházban, holnap, vasárnap este érkezik fővárosunkba. Fogad­tatására a közélet és a tudósvilág számos kitűnő­sége fog megjelenni a pályaudvaron. Itt dr. E­r­ő­d­i Béla a Földrajzi Társaság­ elnöke fogja a nagynevű utazót üdvözölni egy nagyobb küldöttség élén. * (A Kis-Lap) e héten is bőven megrakodva szép mesével, pompás versikékkel, gyönyörű elbeszélé­sekkel köszöntött be kis olvasói hajlékába. Mind érv­dekfeszítőbbek a fejleményei az Abonyi­ Árpád re­gényes elbeszélésének. Irt még­ Pásztor József mesét a Szent János-bogárról. Polgár Géza bemutatja Béla király névtelen jegyzőjének, Anonymusnak a múlt héten leleplezett szobrát és mesél a nagy ismeretlenről. A kisebbek számára is nyújt a Kis-Lap egy-egy mesét Ezúttal a Zoli históriája szól nekik. Benedek Elek, a Kis-Lap főmunkatársa is irt egy érdekes apróságot. Kifogyhatatlan a Kis-Lap «Innen-Onnan és apróságok a természet világából» című érdekes és tanulságos ro­vata. A Kis-Lap előfizetési ára negyedévre 2 korona.

Next