Pesti Napló, 1903. december (54. évfolyam, 329-358. szám)
1903-12-22 / 350. szám
14 Budapest, kedd STIN VPLC, 1903. december 22. 350. szám * Jelölések. Az V. kerületi bizottsági tagok ma este tartott értekezletükön a következőket jelölték a főváros tisztikarául és bizottságaiba : Polgármesternek : Halmos Jánost, alpogármestereknek: Matuska Alajost és Rózsavölgyi Gyulát. A 45-ös választmányba : dr. Bródy Samut, Hütti Tivadart, Mezei Mórt, dr. Schreyer Jakabot és Schweiger Mártont. Az igazoló választmányba Schweiger Mártont és a közigazgatási bizottságba haraszti Jelinek Henriket. * Polgármesterválasztás. A főváros törvényhatósága holnap, kedden délután négy órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a polgármesterválasztás van kitűzve. Az állásra egyedül Halmos János polgármester jelentkezett s igy holnap Halmost másodszor választják meg egyhangúlag a főváros polgármesterének. * A sertésvásári pénztár ügye. A főváros közgyűlése küön bizottságot küldött ki, hogy a sertésvásárra tervezett húspénztár ügyét készítve elő. Amády Géza tanácsos a bizottságot a mai napra hívta össze, azonban ma délután értesítette a bizottság tagjait, hogy az értekezlet néhány napra elmarad. * A póthitel-kezelés: A székesfőváros köz- , gyűlése határozatiig kimondta az idén június 30-án kelt határozatában, hogy a póthitel-kezelést szigorúbbá kell tenni, nehogy a folytonosan előforduló pótlólagos hitelekre vonatkozó utalványozások a költségvetés egyensúlyát zavarják. A tanács ennek a közgyűlési határozatnak alapján ma kiadta a hivatalok részére szóló utasítását s külön felhívta az ügyosztályokat vezető tanácsosokat, hogy a póthitelre vonatkozó tárgyakat soron kívül intézzék el s minden egyes esetben juttassák a pénzügyi és gazdasági ügyosztályhoz. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. * (Az «ideális anarchsta» felolvasása.) A Lipótvárosi Demokrata Körben dr. Schmidt Jenő, az ismert filozófiai író, érdekes előadást tartott tegnap «Egy nemesebb kultúra alapvetéséről». A felolvasó abból indult ki, hogy a világnézet alakulása kell hogy megelőzze a társadalmi intézmények változását. Amíg fennáll a régi vT-nézet, addig erőszakos után nem lehet új világot teremteni. Hiába lázadtak fel Rómában a rabszolgák, a lázadás eredménye csak az volt, hogy Pompejusz és társa helyett Spartakus és társa jött uralomra, de a rabszolgák intézménye fenmaradt midriidig, míg egy új világnézet elvonta alóla a talajt. Ezért a modern materializmus és ennek hajtása a szociáldemokrácia célhoz nem vezethet. Nem a produkció visszás szervezete okozza nemzedékünk baját, miként Marx hirdette, hanem az önismeret és öntudat hiánya. Az agnoszticizmus, az a tévhit, hogy a végtelent felismerni nem lehet, a tudomány csődjét jelenti. Fel kell találnunk a végtelent önmagunkban, meg kell ismernünk minden emberben az Istenembert és akkor világnézetünk nemesebb kialakulása egy jobb kultúrát is fog az emberiségnek teremteni. A nagyhatású előadást élénk vita követte, melyben főleg Palágyi Menyhért és Fekete József bölcseleti írók vettek részt. * (Tóth Lőrinc emlékezete.) A Magyar Tudományos Akadémiában ma felújították Tóth Lőrinc emlékezetét, Vécsey Tamás egyetemi tanár, az Akadémia rendes tagja mondott róla emlékbeszédet. Ez az emlékbeszéd nem volt puszta életrajz, hanem egy darab kultúrtörténet nagy embereink, Széchenyi, Kossuth, Deák, Petőfi, Arany, Jókai századából, akiknek híven segédkezett Tóth Lőrinc, a költő és tudós. Vécsey behatóan ismertette Tóth Lőrinc életét, sokoldalú és nagybecsű munkásságát. Tóth Lőrinc példája mutatja — úgymond — hogy mint Kölcsey és Horváth Boldizsár, úgy ő is az idealizmusért lelkesedő költői tehetségének köszönhette a törvényhozásnál és bíráskodásnál ez érző, meleg szív- humanizmusát s azt a magasztos törekvést, hogy keresse és imádja a tiszta, szent igazságot. Érzékeny a lélektani motívumok iránt, s nemcsak a tett, hanem a tettes is érdekli. Az író, tudós, költő, publicista, aki mint Tóth Lőrinc, kortársaira üdvösen hatott, jól betöltő hivatását. Nemes keblét bevitette a múzsa, hatalmas agyában fénylett a jogtudomány világossága. Tiszta kezében biztosan nyugodott az igazság mérlege. Igaz lélek, feddhetetlen jellem. Érdemeit kortársai ismerték, s az utókor sem fogja feledni, mert a késői kor mindenkinek megadja a kiérdemelt dicsőséget. A rendkívül érdekes emlékbeszédét nagy figyelemmel hallgatta a közönség, s szerzőjét végül szívesen éljenezte és melegen köszöntötte. Ezután Szily Kálmán főtitkár a sürgősebb folyó ügyekről referált. Jelentette, hogy az igazgatótanács köszönettel fogadta Ormódy Vilmos irodalmi alapítványát, s az I. osztályt bízza meg az ügyrend kidolgozására . A II. osztály azaz intézkedését, amelylyel a szótári bizottságba Ballagi Aladárt küldte ki, a teljes ülés tudomásul vette. — Végül felolvasási engedélyt adott dr. Illés Józsefnek, s köszönettel fogadta a könyvtár részére érkezett ajándékokat. * (Herder-társaság.) Berlini jelentés szerint Herder halálának százéves fordulója alkalmából Berlinben Herder-társaság alakult Studt közoktatási miniszter elnöklete alatt. A társaságnak célja lesz Herder szellemében való munkákat és vállalkozásokat támogatni és Goethe-társasághoz csatlakozni. * (Macskavár és egyéb történetek.) Kedves feladata az írónak a gyermekek számára való írás, mert nemcsak gyönyörködteti, hanem nemesíti is vele a kis emberek lelkét. De amilyen kedves, éppen olyan nehéz is ez a feladat s ezért örvendenünk kell mindig, ha a gyermekek számára valóban alkalmas könyv jelenik meg. Ilyen az az ifjúsági könyv, melyet Sándor Tivadar kollegánk irt, s amely most jelent meg a Lampel-Wodianer-cégnél Benedek Elek népszerű «kis könyvtár»-ában. Hét kedves története van benne, melyeknek nagyobb része a «Pesti Napló»-nak a magyar gyermekirodalomban sok év óta valóságos misziót teljesítő «Gyermekvilág» című rovatában jelent meg, valamennyi eleven képzelőtehetséggel, poétikusan és szépen megírva. A gyermekeknek bizonyára kedves olvasmánya lesz ez a könyvecske, melyből vasárnapi számunk «Gyermekvilág» című rovatában közöltünk mutatót. Megjegyezzük még, hogy egy szép kép is van benne. Ára 50 fillér. * (A Jogállam Döntvénytára) több mint 20 év terjedelemben a minap hagyta el a sajtót. Ez a Döntvénytár, a Jogállam című folyóiratnak állandó melléklete gyanánt jelent meg. A közjogi és büntetőjogi részt a Jogállam főszerkesztője, Edri Illés Károly készítette s tőle valók az ide vonatkozó nagyértékű jegyzetek is. E Döntvénytár nemcsak az összes elvi jelentőségű bírói határozatokat, hanem közjogi és közigazgatási határozatokat is tartalmaz, így a minisztertanács, közigazgatási bíróság és minisztériumok határozatait, továbbá a képviselőháznak mentelmi és összeférhetetlenségi és a Kúriának képviselő-választási ügyeiben hozott döntéseit is. A könnyű kezelést nagyon elősegíti a rendszeres tartalommutató. Az I. kötetnek ára fűzve 4 korona. Díszes kötésben 5 kor. 50 fillér. Mindazok, akik a Jogállam 1904-ik egész évfolyamára 16 koronával előfizetnek, a Jogállam Döntvénytárának ez első kötetét díjtalanul kapják meg. Megrendelések a Jogállam kiadóhivatalába Budapesten, IV., Havas utca 7. szám alá intézendők. TÖRVÉNYSZÉK (§) Ügyvédi kamarák köréből. A budapesti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Brasch Arnold, dr. Gulyás Lajos, dr. Ullmann Antal, dr. Weisz Ignác a kamara lajstromába bejegyeztettek, dr. Gombár Tivadar és dr. Szilasi Zsigmond buda-pesti ügyvédek pedig önkéntes lemondásuk következtében a kamara lajstromából töröltettek; dr. Szilasi Zsigmond ügyvédi iratait dr. Déri Ernő budapesti ügyvédnek adta át; a szabadkai ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Zomborcsevics Ferenc szabadkai és Szűcs Mihály bajai ügyvédeket, elhalálozásuk következtében az ügyvédek lajstromából törölte. Zomborcsevics Ferenc ügyvédi irodája részére gondnok kirendelésére nem volt szükség, Szűcs Mihály ügyvéd irodája részére gondnokul Fischef Zsigmond bajai ügyvéd rendeltetett ki. Közhírré teszi továbbá, hogy dr. Deák Béla bácskulai, dr. Kovachich József bácsalmási és dr. Guttmann József szabadkai ügyvédeket az ügyvédek lajstromába iktatta; — a kolozsvári ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy dr. Crisian Vazul ügyvédet, Bánffy-Hunyad székhelylyel, —■ a pozsonyi ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy dr. Szilárd Samu lévai ügyvédet az ügyvédek lajstromába fölvette. (§ Kegyelem párbajozó képviselőknek. Az obstrukció viharaiban sok képviselőnek volt lovagias ügye. Közülök gróf Tisza István, Rakovszky István, Pichler Győző és Győrffy Gyula később a párviadalért törvényt is álltak. Ez alkalommal gróf Tisza István két napi, Rakovszky István (két párviadalért) tizenhat napi, Pichler Győző négy napi és Győrffy Gyula szintén négy napi államfogházat kapott. A büntetést azonban nem fogják leülni, mert a király, mint az igazságügyminiszter a budapesti királyi ügyészséget értesítette, valamennyinek megkegyelmezett. (§) A fonógépes affér epilógusa. A fonógépes afférből kifolyólag az «Alkotmány» sértő cikket irt Day Lajos képviselő, Győrffy apósa ellen. Igy erre még sértőbb nyilatkozattal válaszolt s igy aztán egész sereg affér támadt Beniczky Ödön hírlapíró, az «Alkotmány» munkatársa, továbbá Olay Lajos, illetve ennek segédei, Asbóth Jenő magánhivatalnok és Bartha Miklós között, akiket Beniczky provokáltatott. Olay két megbízottja Asbóth és Bartha sorshúzással döntötték el az elégtételadás kérdését maguk között. A sors úgy hozta magával, hogy Asbóth Jenőnek kellett kardra kiállania Beniczky Ödönnel, aki ellenfelét fején súlyosan meg is sebesítette. —_A budapesti büntetőtörvényszék Beniczky Ödönt párbajáért ma kétnapi államfogházbüntetéssel sújtotta. Az ítélet jogerős. (§) Rágalmazás versben. Köpeci Bócz József kézdivásárhelyi rendőrkapitány, mint már közöltük, összeveszett a városi tanácscsal és egy lapban prózai és verses támadásokat intézett ellene. Ma volt ez ügyben az esküdtszéki tárgyalás Budapesten. Bócz kérte a valódiság bizonyítását, amit, köztisztviselőkről lévén szó, elrendeltek. Az első tanú, dr. Török kézdivásárhelyi polgármester, elmondta, hogy a városi fogyasztási hivatalban csakugyan követett el visszaéléseket egy napidíjas, akit nyomban elbocsátottak s ő elrendelte a vizsgálatot, hogy megállapítsák, terhel-e mást is a felelősség ? A kihallgatott tanúk nagy része csakis erre a fogyasztási adóhivatalnál elkövetett visszaélésre tudott vallomást tenni. A bizonyítás befejeztével esti fél 8 órakor a kérdések szövegezésére került a sor. Az esküdtek marasztaló verdiktje alapján a bíróság Köpeczi Bócz Józsefet becsületsértés vétségéért három hónapi fogházra ítélte. A vádlott semmiségi panaszt jelentett be. (§) Az elzüllött színész. Triesztből táviratozzák : G s oó sz (Nagylaki) György, volt színészt és magyar államvasúti napidíjast, aki október 4-én Abbáziában Lajos Viktor főherceget fürdőzárkájában meglopta, a helybeli esküdtbíróság ma két évi, évnegyedenkint egy napi böjtöléssel súlyosbított börtönre és Ausztriából való kiutasításra ítélte. A lopott tárgyakat a tolvajnál, aki különben az idén nyáron Magyarországban több vasúti lopást követett el, október 27-én Pólában találták meg. A különféle vasúti lopásokért Cioószt a magyar bíróság is felelősségre fogja vonni. (§) A királysértő varga, Strikk Antal cipészsegéd, a nyáron, mint már sokszor megtette, berúgott a sok szeszes italtól s ittasságában szidta a királyt, aki olyan fajdarmokat tart, mint a rendőrök. A királyi törvényszék királysértés miatt két hónapi fogházra ítélte. Felebbezése folytán ügye a királyi Táblához került, amelynek tárgyalására ma a vádlott is megjelent. — Beismerem, így kezdte védekezését, hogy nagyon csúnya természetem van az italra nézvést és azzal menthetném magam, hogy ha én iszom, akkor egészen más ember vagyok, mint aki szoktam lenni. Mi közöm hát nekem ahhoz, amit egy más ember csinál ? Itt egyenesen a rendőrség hibás, mely valóságos hajtóvadászatot rendez ellenem. A rendőrtisztviselők, mikor a toloncházba kerülök, velem csináltatják lábdiszüket, mert nem akarok dicsekedni, mikor azt mondom, hogy olyan lábmérnököt, mint én vagyok, magamon kívül nem ismerek. A királyi Tábla a vádlott büntetését négyhónapra emelte föl s Devich elnök ezt a következőleg magyarázta meg az önérzetes suszternek: — No látja, a királyi Tábla azért emelte föl négy hónapra a maga büntetését, mert megtudta, hogy maga, ha bor és pálinka nem lenne, egyike volna a legügyesebb műcipészeknek. Az orvosok véleménye szerint pedig négy hónap untig elegendő, hogy csúnya szenvedélyéből kigyógyuljon. Megnyugszik vagy fölebbez ? — Megnyugszom, annál is inkább, mert egy gazdag özvegyasszony megígérte, hogy csak úgy jön hozzám feleségül, ha nem iszom többet. (§) Bankár a vádlottak padján. Müller Lajos bécsi kereskedősegéd ez év januárjában a 33233. számú egynegyedes osztálysorsjegygyel 16000 koronát nyert. Schwartz Izidor váci utcai bank és váltóüzlet-tulajdonos, osztálysorsjegy-főelárusító, akinél Müller a sorsjegyet vette, nyomban felutazott hozzá Bécsbe s itt nagy lelkendezve értésére adta, hogy sorsjegye nyert 10000 koronát, s ezt az öszszeget nyomban egy kitöltetlen nyugta ellenében le is fizette neki. Müller másnap megtudta, hogy Schwarz 6000 koronával kevesebbet fizetett ki neki. Rögtön leutazott Budapestre s Schwarz, mikor felszólította a 6000 korona kifizetésére, azzal állott elő, hogy ő 15000 koronát készpénzben kifizetett Müllernek, aki neki ezen előzékenységéért 1000 korona jutalmat adott. Müller erre feljelentette csalás büntette miatt s a törvényszék vád alá is helyezte a bankárt. Mára volt kitűzve a főtárgyalás a büntető törvényszéken. A tárgyaláson azonban egy fontos tanú, Grósz Jenő nem jelent meg. A biróság a tárgyalást elnapolta s a megokolatlanul távolmaradt tanút 40 korona pénzbírsággal sújtotta.§) Sikkasztással vádolt kávés. Tisch Dávidnak a múlt év elején kávéháza volt a Csömöriuton. Az üzlet azonban oly rosszul jövedelmezett, hogy Tisch még a házbért sem tudta megfizetni. A háztulajdonosok, Ramaszéder Ignác és Lincz Józsefné hátralékos házbértartozás fejében lefoglalták Tischnek üzleti berendezését és lakásának bútorait. Tisch azonban nem várta be, míg bútorai elárveztetnek, hanem egy éjjel kávéházából és laká.ából minden bútort elvitetett. Sikkasztásért vonták