Pesti Napló, 1904. január (55. évfolyam, 1-31. szám)

1904-01-20 / 20. szám

1* 20. szám. Budapest, szerda pesti napló, 1904. január 20.43­ ­ semmi, csakis hazugság. Ebbe a szerencsétlen­­ bestiába, aki arra született, hogy az utcán fog­­dossa el azokat, a­kiknek szerelmet hazudhat,é' s aki, mivel hires ballerina, nem szorul rá, hogy ezt 5. mesterségét csakis az utcán mivelje, beleszeret a huszonegyéves Mario. Tisztes, gazdag szülők tacs­kófia. A perverz lány is megszereti a fiút. Azt hazudja neki, azt hazudja magának, hogy szerel­mes belé. És elvéteti magát vele. Azt is csak hir­telen támadt hazug ötletből.­­ Elhiteti a fiúval, hogy anyának érzi magát, amire a meghatott tacskó megesküszik vele. De ■i í Lulu már­­az anyakönyvi hivatalból kijövet meg­unja a férjét és hamarosan megcsalja. Mario ön­kívületben rohan rá a hűtlen asszonyra és megvá­­­dolja azzal, hogy a gyermekük, akinek a születé­sét még csak várják, fattyúgyerek lesz. A megré­mült asszony bevallja, hogy hazudott, mikor azt mondta, hogy viselés. Mario elképedve hallgatja a vallomást és­­ megöli Lulut. Lelövi hidegvérűen, mintha bírói ítéletet hajtana végre., A legfelsőbb átélőszéknek, a végzetnek, Ítéletét hajtja végre. És az is a végzetnek ítélete, hogy neki a sors ne­vében halált kell mérnie arra, aki eljátszotta az­­ életét is. 15 A mai előadásnak másik szenzációja is volt:­­a Tanay-pár játéka. Ugy­e, hogy igazam volt, ami­kor annak idején, az akkor még el nem ismert, észre sem vett fiatal Tanay nagy jövendőjét em­legettem? Ma már a nagyközönség is azt vallja róla, hogy jeles színész, hogy előkelően játszik és finoman mulattat. Holnap egyebet is fog tudni róla. Azt, amit a mai bemutató előadás nézői lelkesen fognak róla hirdetni. Azt, hogy ez a fiatal ember már­is nagy színész: a szenvedésnek és a boldog­ságnak mesteri ábrázolója, indulatok megszólalta­­tója s a tragikum komor járásának megsejtetője. Azt, hogy megadatott neki az a tehetség, hogy a­ nagy pátoszt a mai emberek szenvedelmével szó­laltassa meg. .És a pályájának még csak az elején van, még tanulni fog és még le fog szokni modo­rosságról és modortalanságokról. Meg fogja tanulni a színművészi nagy stilizálást és nem fog beleté­vedni a verisztikusnak mondott mesterfogásoknak, a kunc­ok­nak praktikálásába. Mint minden jó színész, ő­ is a mindent játszók közé tartozik. Nincs­ szakmája, hanem van, és még inkább lesz mindenre kiterjedő művészi stílusa. Nagy­ várakozással néztünk T a n a y n­é. föl­lépte elé. És kegyeletes szeretettel is. A nagy, az igazi, a becsületes színésznek, Halmi Ferencnek leányától hagyományok életrekeltését várjuk. Meg­lehet, hogy nem is csalódunk benne. Bizonyos, hogy m­ár ma is kiváló színésznő. A játéka meggyőződé­­ses, a beszéde­, a tekintete, a mosolygása felső­­ségesen okos. Még a mosolygása is az, noha nem a szabványos mosolygás kellemetességgel szolgál. Tanayné: nem a­ robusztus, nem az egészségüknek mindenen túltengésével imponáló színésznők közül való és nem is a hisztéria szenvelgésével izgatni akaró artistanők közé tartozik. Finom idegzetű, de erős akaratú színésznőnek látszik. Olyannak, aki rezonnál a modern ember egész érzés-skálájára, de felsőséges akarattal, öntudatos intelligenciával gazdálkodik a­ hangulatok közt, és akkor, és úgy és addig tudja őket nyilvánítani, amikor, ahogyan és ameddig azt a becsületes színművészet megkívánja. Nem állapítom meg ma észleltem hibáit, csak éppen azt konstatálom, hogy a játékát sok-sok hiba rontja, de kifejezést adok annak a hitemnek, hogy ez a finom, szinte bölcsen intelligens, erejével és ha­tásaival okossal gazdálkodó, a nagy stílus hangu­latát keltő «idegszínésznő» a legkiválóbb színésznők közül való. A mai előadás a Vígszínháznak mindenképpen becsületére válik. Verista darabot játszottak, még­pedig olaszt, s az előadáson mégsem ural­kodott: a «mindent megcsinálni tudáson» ér­zett az a büszkeség, amelytől a színészet a mutatványos artisztika színvonalára sülyed. Vannak híres komédiások, akik azt tartják, hogy ez nem­­színvonalsülyedés, hanem emelkedés. Dicséret érte a mi kiváló Hegedűs Gyulánknak és Feny­ves­s­y Emilünknek, hogy abban a színvonalemelés­ben nem vesznek részt. Ma megint remekeltek. Ki­vált F­e­n­y­v­e­s­s­y, aki ma alaposan rácáfolt azokraa, akik egyre azt hirdetik róla, hogy a játékábrcsi csakis tudás érvényesül, de érzés egy fikarcnyi sem. Ma a játéka végig meleg, érzéses, magasrendű humor volt. Csupa nemes, mosolygó jókedv és im­pozáns értelmesség. Hegedűs ráadta a fejét a nüánszok keresésére, mirevaló neki abba a honba tévednie, amelyben az ízléstelenség virul? A tapsért? Az olyan jeles színész ne erőszakolja a tapsot, amikor egyébként remek játékával amúgy is megszolgálja. Kis szerepét igen előkelően játszotta Balassa. Niké Lináról, tudvalevő, hogy jó szí­nésznő, kár neki tehát arra törekedni, hogy még önmagánál is jobb legyen. Az ilyen igyekvés azt az említettem nívóemelést szolgálja. Már­pedig ma­radjon csak lent a színvonal. Ott, ahol a színész csakis jó színész. A közönség a színházat nem töltötte meg egé­szen. A Vígszínház közönsége fél az olyan darab­tól, amely komolynak ígérkezik. A sok kacagtató cédaság teljesen megrontotta. Ami megdöbbentően nyilvánult ma este is. Hiszen ez a publikum ma erő­nek erejével bohózattá akarta megtenni ezt a szín­művet. Erőszakolta a nevetést De végül mégis meg­adta magát, és szinte ünnepelve tapsolta Tanayé­­k­a­t nagyszerű játékukért, és megtapsolta F­e­n­y­­vessyt, Hegedűst is jeles alakításáért. .­­ a­(*) A miniszterelnök a színpadon. Kedves jelenet játszódott le vasárnap este a Várszítnház színpadán. Az Országos Színészakadémia növen­dékeinek volt a vizsgája. Csillag Teréz nö­vendékei adták elő az «Örök törvény»-t. Három páholyból három miniszter is végignézte a vizsgálati előadást, közöttük gróf Tisza István miniszter­­elnök, aki tudvalévően kényelmesen és fedett helyen sétálhat át a miniszterelnöki palotából a Várszínházba. A második felvonás után zajos tapsok szólították a lámpák elé a növendékek tanárnőjét , Csillag Teréz asszonyt, aki egyik talentumos tanítványával, Forgács Rózsival jelent meg a hivó tapsokra. Mikor­ a függöny legördült, gróf Tisza István páholyából lement a színpadra és ott személyesen üdvözölte Csillag Terézt úgyis, mint tanárnőt, nevis, mint­­a Nemzeti Színház újonnan szerződtetett tagját. A színésznövendékek csoportja körülvette a színpadon a miniszterelnököt, aki a legtehetségesebb növendékeket külön is meg­dicsérte. (*) Hangverseny. A Vigadó kistermében teg­nap este fiatal zongoraművész mutatkozott be: L­aub István, néhány év előtt még a Zeneakadémia növendéke, ma már szépen feslett előadó­művész, aki, bár, technikai bravúrja elég jelentékeny, mégis elmélyedésre törekszik. Ennek jeleit konstatálta a hallgatóság kivált a Beethoven «Appassionatá»­­jában és Schumann «Ábrándjában», amelyeken kívül a fiatal művész Szendy Árpád gyönyörű magyar rapszódiájával és Chopin nagy «Polonaise»­­jével aratott igazán zajos és nagy sikert. A fiatal művész érdemét növeli, hogy műsorába egész sor magyar zeneszerző művét is felvette, köztük Agg­­h­á­z­y és C­h­á­v­á­n egy-egy szerzeményét is. A közönség lelkes tapssal jutalmazta Laub Istvánt, aki néhány ráadással köszönte meg az ünneplést. (*) Tornay-kiá­lltás: T­o­rn­ay Gyula orien­­tális kiállításának rendezését már befejezte. A kiál­lítás anyaga 140 olajfestményből és 280 műtárgyból á­l. A Műcsarnok első nagytermét a művész néhány magántulajdonban levő nagyobb kompozíciója foglalja el. A festmények legnagyobb részben a Marokkóban és Algírban festett életképek és tájké­pek. Ezek a négy új fülkében vannak elhelyezve. Az értékes kosztümöket külön teremben helyezte el Tornay, nehogy azok a kiállítás összhangját meg­zavarják. A fegyverek és a műterem dísztárgyai valóságos néprajzi gyűjteménye Marokkó­­ festői népének, melyeknek hasonmásai Tornaynak eddigi festményein láthatók. A sajtó képviselőinek pántét­ben, 22-én reggel 9 órától délután 4-ig mutatják be a kiállítást, míg a megnyitás szombaton, 23-án délután 5 órakor lesz. A vernisszázsra meghívja a művész Berzeviczy Albert közoktatási minisztert is, aki ugyanakkor meg fogja nézni a st.­lousi kiállítás anyagát is. (*) Gyermekelőadás az Operaházban. Az Operaházban holnap, szerdán, délután 5 órakor mérsékelt helyárakkal «Jancsi és Juliska» kerül színre. Váradi Margit (Jancsi), Payer Margit (Ju­­liska), N. Válent Vilma (anya), Várady Sándor (apa), Berts Mimi (vasorrú bába), Karn Malvin (altató bácsi) és Palóczy Berta (Harmat bácsi) közreműkö-1 ............... dásével, A dalmű után «A babatündér balletet adják. I . (*) Beszámoló a téli kiállításról. A Képző­művészeti Társulat az idei téli kiállításról a követ-,­kezőkben számol be. A kiállítás 1903. november, 15- ikétől 1904. január 15-éig volt nyitva, ez idő alatt összesen 55,862 látogatója volt, tehát minden­ napra majdnem ezer látogató esik. A tárlat anyagi sikere mintegy huszonnyolcezer koronával haladja túl az elmúlt évi téli kiállítás eredményét. A kiállí­­­tás 623 műtárgya közül elkelt ugyanis 189 mű­ összesen 121.121 koronáért. Az állam vásárolt­ 49 műtárgyat (beleértve a grafikai műveket is), 44.355 koronáért, a királyi palota számára tizen-­­három művet vásároltak 23.500 koronáért, a tár­sulat tagjai nyereményeik fejében 76 müvet vettek­ 27.356 koronáért és végül a magánosok 51 müvet 25.910 koronáért. Érdekes statisztika gyanánt em­lítjük meg, hogy a vásárlók között a mágnás­­vi­lág tagjai közül csupán csa­k­ négyen szerepelnek és pedig: gróf Pappenheim Szigfrid, gróf Zichy Jenő, gróf Teleki Tiborné és báró Bohus László. (*) Beier­lein darabja és a katonaság. B e i e r 1 e i­n «Takarodó» című katona­darabja ellen, mely sok németországi színpadon és a minap Bécsben is nagy sikerrel került színre, egyre-másra foglalnak állást a német katonai hatóságok. Legutóbb Drezdában és Marburgban tiltották meg a helyőrségi tiszteknek és legénységnek, hogy megnézzék a «Takarodó»-t. Sok tiszt azonban polgári ruhában mégis végignézi az előadást. Berlinből táviratozzák, hogy egyenesen a csá­szár parancsára tiltották meg az egyes helyőrségek tisztikarának, hogy megnézzék Beierlein «Zapfen­streich» című darabját. Csak éppen Berlinben nem kaptak ilyen parancsot a tisztek. Beszélik, hogy a trónörököst azért, mert megjelent a darab bemutató­előadásán, a császár fegyelmi után megbüntette, de­­ez a hír megerősítésre szorul. (*) A kolozsvári színház ügye. Gróf Tisza István elnöklésével tegnap a belügyminisztériumban értekezlet volt, amelyen részt vettek gróf Béldy Ákos főispán, Hegedűs Sándor, Bölönyi József, báró Szentkereszty Zsigmond, Szamosy János egye­temi tanár, Szvacsina Géza polgármester, Esterházy László főjegyző, gróf Festetich Andor, Ditrói Mór, Megyeri Dezső, báró Feilitzsch Artur. Bezerédy Viktor előadó ismerteti a kolozsvári színház viszo­nyait és annak tarthatatlan visszás helyzetét és oda konkludál, hogy az építés megkezdése immár sür­gős szükség. Bemutatja Feiner és Helmer építészek tervrajzait és miután a színház építése állami dotá­ció nélkül is foganatosítható, a bizottság egyhangú­lag abban állapodott meg, hogy a színház építését tavaszszal megkezdik. Báró Feilitzsch Artur indítvá­nyára a bizottság kimondotta, hogy az építésnél a kolozsvári iparosokat és kereskedőket kell első sor­ban igénybe venni és a színház építésének felügye­letével Kolozsvár város polgáraiból választandó bizottságot bíznak meg. (*) Magyar Színház. A Magyar Színház új operettjéről, a «Sherry»-ről megjelent budapesti, berlini és londoni sajtóvéleményeket a színház igaz­gatósága egy füzetbe összegyűjti, s e füzetet, ame­lyet a «Sherry» szereplőinek és egyes jelenéseine­k képei tarkítanak, szétosztatja a közönség között. A kritikákat külömben falragaszokon is megismertette a színház a közönséggel. — A Magyar Színház ifjúsági látványos darabja, a «Toldi», csütörtökön újból színre kerül. A darabot ezúttal is rendkívül mérsékelt helyárak mellett játszszák, s az előadás fél három órakor kezdődik. (*) A «Fecskék» főpróbája. Előadás helyett ma este a Király-színház holnap színrekerülő új operettjének, a «Fecskékének főpróbáját mutatta be nagyszámú meghívott közönségnek. (*) Vidéki Színészet, Pozsonyban 16- án kezdte meg B­­­a­s­e­l német színigazgató előadásait egy Lehár-operettel, Szendrey po­zsonyi igazgató pedig társulatával ugyanezen a napon kezdte meg a szezont a soproni szín­házban «A bajusz» előadásával.­­ A szegedi színházban pénteken kerül bemutatóra Molnár Ferenc új bohózata: «Józsi.» Ez az első vidéki színpad, ahol az újdonság bemutatóra kerül. (*) Hangversenyek a Telefon Hírmondóban­ A Telefon Hírmondó e héten két hangversenyt is ren­dez előfizetői szórakoztatására. Az egyik hangverseny szerdán — holnap — délután 5 órakor lesz, melyet az előfizetők gyermekeinek rendez a beszélő újság, a másik pénteken esti fél 9 órakor, melyen a főváros színész- és íróvilágnak számos kitűnősége vesz részt. A gyermekhangverseny közreműködői a következők:• L­e­o­­pold Franciska, Burger Ilonka, Kran­n­er Etelka, Eöry Szabó József és Oláh Lajos tárogatóművész. Az esti hangverseny közreműködői névsorát pénteki számunkban hozzuk. Mindkét hangversenyt P­a­r­á­z­s­ó Gyula vette­ —

Next