Pesti Napló, 1904. január (55. évfolyam, 1-31. szám)
1904-01-20 / 20. szám
1* 20. szám. Budapest, szerda pesti napló, 1904. január 20.43 semmi, csakis hazugság. Ebbe a szerencsétlen bestiába, aki arra született, hogy az utcán fogdossa el azokat, akiknek szerelmet hazudhat,é' s aki, mivel hires ballerina, nem szorul rá, hogy ezt 5. mesterségét csakis az utcán mivelje, beleszeret a huszonegyéves Mario. Tisztes, gazdag szülők tacskófia. A perverz lány is megszereti a fiút. Azt hazudja neki, azt hazudja magának, hogy szerelmes belé. És elvéteti magát vele. Azt is csak hirtelen támadt hazug ötletből. Elhiteti a fiúval, hogy anyának érzi magát, amire a meghatott tacskó megesküszik vele. De ■i í Lulu máraz anyakönyvi hivatalból kijövet megunja a férjét és hamarosan megcsalja. Mario önkívületben rohan rá a hűtlen asszonyra és megvádolja azzal, hogy a gyermekük, akinek a születését még csak várják, fattyúgyerek lesz. A megrémült asszony bevallja, hogy hazudott, mikor azt mondta, hogy viselés. Mario elképedve hallgatja a vallomást és megöli Lulut. Lelövi hidegvérűen, mintha bírói ítéletet hajtana végre., A legfelsőbb átélőszéknek, a végzetnek, Ítéletét hajtja végre. És az is a végzetnek ítélete, hogy neki a sors nevében halált kell mérnie arra, aki eljátszotta az életét is. 15 A mai előadásnak másik szenzációja is volt:a Tanay-pár játéka. Ugye, hogy igazam volt, amikor annak idején, az akkor még el nem ismert, észre sem vett fiatal Tanay nagy jövendőjét emlegettem? Ma már a nagyközönség is azt vallja róla, hogy jeles színész, hogy előkelően játszik és finoman mulattat. Holnap egyebet is fog tudni róla. Azt, amit a mai bemutató előadás nézői lelkesen fognak róla hirdetni. Azt, hogy ez a fiatal ember máris nagy színész: a szenvedésnek és a boldogságnak mesteri ábrázolója, indulatok megszólaltatója s a tragikum komor járásának megsejtetője. Azt, hogy megadatott neki az a tehetség, hogy a nagy pátoszt a mai emberek szenvedelmével szólaltassa meg. .És a pályájának még csak az elején van, még tanulni fog és még le fog szokni modorosságról és modortalanságokról. Meg fogja tanulni a színművészi nagy stilizálást és nem fog beletévedni a verisztikusnak mondott mesterfogásoknak, a kuncoknak praktikálásába. Mint minden jó színész, ő is a mindent játszók közé tartozik. Nincs szakmája, hanem van, és még inkább lesz mindenre kiterjedő művészi stílusa. Nagy várakozással néztünk T a n a y né. föllépte elé. És kegyeletes szeretettel is. A nagy, az igazi, a becsületes színésznek, Halmi Ferencnek leányától hagyományok életrekeltését várjuk. Meglehet, hogy nem is csalódunk benne. Bizonyos, hogy már ma is kiváló színésznő. A játéka meggyőződéses, a beszéde, a tekintete, a mosolygása felsőségesen okos. Még a mosolygása is az, noha nem a szabványos mosolygás kellemetességgel szolgál. Tanayné: nem a robusztus, nem az egészségüknek mindenen túltengésével imponáló színésznők közül való és nem is a hisztéria szenvelgésével izgatni akaró artistanők közé tartozik. Finom idegzetű, de erős akaratú színésznőnek látszik. Olyannak, aki rezonnál a modern ember egész érzés-skálájára, de felsőséges akarattal, öntudatos intelligenciával gazdálkodik a hangulatok közt, és akkor, és úgy és addig tudja őket nyilvánítani, amikor, ahogyan és ameddig azt a becsületes színművészet megkívánja. Nem állapítom meg ma észleltem hibáit, csak éppen azt konstatálom, hogy a játékát sok-sok hiba rontja, de kifejezést adok annak a hitemnek, hogy ez a finom, szinte bölcsen intelligens, erejével és hatásaival okossal gazdálkodó, a nagy stílus hangulatát keltő «idegszínésznő» a legkiválóbb színésznők közül való. A mai előadás a Vígszínháznak mindenképpen becsületére válik. Verista darabot játszottak, mégpedig olaszt, s az előadáson mégsem uralkodott: a «mindent megcsinálni tudáson» érzett az a büszkeség, amelytől a színészet a mutatványos artisztika színvonalára sülyed. Vannak híres komédiások, akik azt tartják, hogy ez nemszínvonalsülyedés, hanem emelkedés. Dicséret érte a mi kiváló Hegedűs Gyulánknak és Fenyvessy Emilünknek, hogy abban a színvonalemelésben nem vesznek részt. Ma megint remekeltek. Kivált Fenyvessy, aki ma alaposan rácáfolt azokraa, akik egyre azt hirdetik róla, hogy a játékábrcsi csakis tudás érvényesül, de érzés egy fikarcnyi sem. Ma a játéka végig meleg, érzéses, magasrendű humor volt. Csupa nemes, mosolygó jókedv és impozáns értelmesség. Hegedűs ráadta a fejét a nüánszok keresésére, mirevaló neki abba a honba tévednie, amelyben az ízléstelenség virul? A tapsért? Az olyan jeles színész ne erőszakolja a tapsot, amikor egyébként remek játékával amúgy is megszolgálja. Kis szerepét igen előkelően játszotta Balassa. Niké Lináról, tudvalevő, hogy jó színésznő, kár neki tehát arra törekedni, hogy még önmagánál is jobb legyen. Az ilyen igyekvés azt az említettem nívóemelést szolgálja. Márpedig maradjon csak lent a színvonal. Ott, ahol a színész csakis jó színész. A közönség a színházat nem töltötte meg egészen. A Vígszínház közönsége fél az olyan darabtól, amely komolynak ígérkezik. A sok kacagtató cédaság teljesen megrontotta. Ami megdöbbentően nyilvánult ma este is. Hiszen ez a publikum ma erőnek erejével bohózattá akarta megtenni ezt a színművet. Erőszakolta a nevetést De végül mégis megadta magát, és szinte ünnepelve tapsolta Tanayékat nagyszerű játékukért, és megtapsolta Fenyvessyt, Hegedűst is jeles alakításáért. . a(*) A miniszterelnök a színpadon. Kedves jelenet játszódott le vasárnap este a Várszítnház színpadán. Az Országos Színészakadémia növendékeinek volt a vizsgája. Csillag Teréz növendékei adták elő az «Örök törvény»-t. Három páholyból három miniszter is végignézte a vizsgálati előadást, közöttük gróf Tisza István miniszterelnök, aki tudvalévően kényelmesen és fedett helyen sétálhat át a miniszterelnöki palotából a Várszínházba. A második felvonás után zajos tapsok szólították a lámpák elé a növendékek tanárnőjét , Csillag Teréz asszonyt, aki egyik talentumos tanítványával, Forgács Rózsival jelent meg a hivó tapsokra. Mikor a függöny legördült, gróf Tisza István páholyából lement a színpadra és ott személyesen üdvözölte Csillag Terézt úgyis, mint tanárnőt, nevis, minta Nemzeti Színház újonnan szerződtetett tagját. A színésznövendékek csoportja körülvette a színpadon a miniszterelnököt, aki a legtehetségesebb növendékeket külön is megdicsérte. (*) Hangverseny. A Vigadó kistermében tegnap este fiatal zongoraművész mutatkozott be: Laub István, néhány év előtt még a Zeneakadémia növendéke, ma már szépen feslett előadóművész, aki, bár, technikai bravúrja elég jelentékeny, mégis elmélyedésre törekszik. Ennek jeleit konstatálta a hallgatóság kivált a Beethoven «Appassionatá»jában és Schumann «Ábrándjában», amelyeken kívül a fiatal művész Szendy Árpád gyönyörű magyar rapszódiájával és Chopin nagy «Polonaise»jével aratott igazán zajos és nagy sikert. A fiatal művész érdemét növeli, hogy műsorába egész sor magyar zeneszerző művét is felvette, köztük Aggházy és Cháván egy-egy szerzeményét is. A közönség lelkes tapssal jutalmazta Laub Istvánt, aki néhány ráadással köszönte meg az ünneplést. (*) Tornay-kiálltás: Tornay Gyula orientális kiállításának rendezését már befejezte. A kiállítás anyaga 140 olajfestményből és 280 műtárgyból ál. A Műcsarnok első nagytermét a művész néhány magántulajdonban levő nagyobb kompozíciója foglalja el. A festmények legnagyobb részben a Marokkóban és Algírban festett életképek és tájképek. Ezek a négy új fülkében vannak elhelyezve. Az értékes kosztümöket külön teremben helyezte el Tornay, nehogy azok a kiállítás összhangját megzavarják. A fegyverek és a műterem dísztárgyai valóságos néprajzi gyűjteménye Marokkó festői népének, melyeknek hasonmásai Tornaynak eddigi festményein láthatók. A sajtó képviselőinek pántétben, 22-én reggel 9 órától délután 4-ig mutatják be a kiállítást, míg a megnyitás szombaton, 23-án délután 5 órakor lesz. A vernisszázsra meghívja a művész Berzeviczy Albert közoktatási minisztert is, aki ugyanakkor meg fogja nézni a st.lousi kiállítás anyagát is. (*) Gyermekelőadás az Operaházban. Az Operaházban holnap, szerdán, délután 5 órakor mérsékelt helyárakkal «Jancsi és Juliska» kerül színre. Váradi Margit (Jancsi), Payer Margit (Juliska), N. Válent Vilma (anya), Várady Sándor (apa), Berts Mimi (vasorrú bába), Karn Malvin (altató bácsi) és Palóczy Berta (Harmat bácsi) közreműkö-1 ............... dásével, A dalmű után «A babatündér balletet adják. I . (*) Beszámoló a téli kiállításról. A Képzőművészeti Társulat az idei téli kiállításról a követ-,kezőkben számol be. A kiállítás 1903. november, 15- ikétől 1904. január 15-éig volt nyitva, ez idő alatt összesen 55,862 látogatója volt, tehát minden napra majdnem ezer látogató esik. A tárlat anyagi sikere mintegy huszonnyolcezer koronával haladja túl az elmúlt évi téli kiállítás eredményét. A kiállítás 623 műtárgya közül elkelt ugyanis 189 mű összesen 121.121 koronáért. Az állam vásárolt 49 műtárgyat (beleértve a grafikai műveket is), 44.355 koronáért, a királyi palota számára tizen-három művet vásároltak 23.500 koronáért, a társulat tagjai nyereményeik fejében 76 müvet vettek 27.356 koronáért és végül a magánosok 51 müvet 25.910 koronáért. Érdekes statisztika gyanánt említjük meg, hogy a vásárlók között a mágnásvilág tagjai közül csupán csak négyen szerepelnek és pedig: gróf Pappenheim Szigfrid, gróf Zichy Jenő, gróf Teleki Tiborné és báró Bohus László. (*) Beierlein darabja és a katonaság. B e i e r 1 e in «Takarodó» című katonadarabja ellen, mely sok németországi színpadon és a minap Bécsben is nagy sikerrel került színre, egyre-másra foglalnak állást a német katonai hatóságok. Legutóbb Drezdában és Marburgban tiltották meg a helyőrségi tiszteknek és legénységnek, hogy megnézzék a «Takarodó»-t. Sok tiszt azonban polgári ruhában mégis végignézi az előadást. Berlinből táviratozzák, hogy egyenesen a császár parancsára tiltották meg az egyes helyőrségek tisztikarának, hogy megnézzék Beierlein «Zapfenstreich» című darabját. Csak éppen Berlinben nem kaptak ilyen parancsot a tisztek. Beszélik, hogy a trónörököst azért, mert megjelent a darab bemutatóelőadásán, a császár fegyelmi után megbüntette, deez a hír megerősítésre szorul. (*) A kolozsvári színház ügye. Gróf Tisza István elnöklésével tegnap a belügyminisztériumban értekezlet volt, amelyen részt vettek gróf Béldy Ákos főispán, Hegedűs Sándor, Bölönyi József, báró Szentkereszty Zsigmond, Szamosy János egyetemi tanár, Szvacsina Géza polgármester, Esterházy László főjegyző, gróf Festetich Andor, Ditrói Mór, Megyeri Dezső, báró Feilitzsch Artur. Bezerédy Viktor előadó ismerteti a kolozsvári színház viszonyait és annak tarthatatlan visszás helyzetét és oda konkludál, hogy az építés megkezdése immár sürgős szükség. Bemutatja Feiner és Helmer építészek tervrajzait és miután a színház építése állami dotáció nélkül is foganatosítható, a bizottság egyhangúlag abban állapodott meg, hogy a színház építését tavaszszal megkezdik. Báró Feilitzsch Artur indítványára a bizottság kimondotta, hogy az építésnél a kolozsvári iparosokat és kereskedőket kell első sorban igénybe venni és a színház építésének felügyeletével Kolozsvár város polgáraiból választandó bizottságot bíznak meg. (*) Magyar Színház. A Magyar Színház új operettjéről, a «Sherry»-ről megjelent budapesti, berlini és londoni sajtóvéleményeket a színház igazgatósága egy füzetbe összegyűjti, s e füzetet, amelyet a «Sherry» szereplőinek és egyes jelenéseinek képei tarkítanak, szétosztatja a közönség között. A kritikákat külömben falragaszokon is megismertette a színház a közönséggel. — A Magyar Színház ifjúsági látványos darabja, a «Toldi», csütörtökön újból színre kerül. A darabot ezúttal is rendkívül mérsékelt helyárak mellett játszszák, s az előadás fél három órakor kezdődik. (*) A «Fecskék» főpróbája. Előadás helyett ma este a Király-színház holnap színrekerülő új operettjének, a «Fecskékének főpróbáját mutatta be nagyszámú meghívott közönségnek. (*) Vidéki Színészet, Pozsonyban 16- án kezdte meg Basel német színigazgató előadásait egy Lehár-operettel, Szendrey pozsonyi igazgató pedig társulatával ugyanezen a napon kezdte meg a szezont a soproni színházban «A bajusz» előadásával. A szegedi színházban pénteken kerül bemutatóra Molnár Ferenc új bohózata: «Józsi.» Ez az első vidéki színpad, ahol az újdonság bemutatóra kerül. (*) Hangversenyek a Telefon Hírmondóban A Telefon Hírmondó e héten két hangversenyt is rendez előfizetői szórakoztatására. Az egyik hangverseny szerdán — holnap — délután 5 órakor lesz, melyet az előfizetők gyermekeinek rendez a beszélő újság, a másik pénteken esti fél 9 órakor, melyen a főváros színész- és íróvilágnak számos kitűnősége vesz részt. A gyermekhangverseny közreműködői a következők:• Leopold Franciska, Burger Ilonka, Kranner Etelka, Eöry Szabó József és Oláh Lajos tárogatóművész. Az esti hangverseny közreműködői névsorát pénteki számunkban hozzuk. Mindkét hangversenyt Parázsó Gyula vette —