Pesti Napló, 1904. április (55. évfolyam, 92-120. szám)

1904-04-22 / 112. szám

14 Budapest, pentefe PESTI NAPLÓ, 1904. április 20. 112. szám. — Az afganisztáni emir balesete. S­z­á­m­lából jelentik: Az afganisztáni emir arra kérte Curson lord alkirályt, hogy küldjön hozzá orvost, aki kezelje balesetből származó, súlyos természetű lősebét. Az alkirály azt felelte, hogy elküldi saját orvosát, B­i­r­d­e­t, aki azonnal el is utazott Szimlából Kabulba. — Tisztujitás Besztercenaszód várme­gyében. Nagyszebenitől táviratozzák . Beszterce­­naszód vármegye törvényhatósága a képviselővé vá­lasztott K­u­a­i­e­s­z Godofréd helyébe L­á­n­i Godofréd bessenyői főszolgabirót választotta alis­pánná. Bessenyői főszolgabíróvá dr. Hunyady Imrét és helyébe óradnai főszolgabiróvá H­o­z­s­d­a György szolgabirót és a jádi járás szolgabirójává Philippi Mihályt választották meg. — Szerajevo ünnepe Szerajevóban a régi konakot, amely valamikor a török basák székhelye volt, most pedig a szerajevói országos parancsnok és főnök székhelye, teljesen átalakították. A király, most, mint Szerajevóból jelentik, az átalakított palota számára odaajándékozta életnagyságú bronz mell­szobrát, amelyet a bécsi műöntőben készítettek. A mellszobor leleplezése a minap történt a boszniai előkelőségek és a hatóságok fejeinek jelenlétében. Báró Albori szerajevói országos parancsnok mondotta az ünnepi beszédet, amely után a bos­­nyák urak lelkesen éltették a királyt: — Zsiv­ó cár! A beszéd alatt huszonegy lövés hangzott el a sárga bástyáról. A tavaszi pompában ragyogó szép bosnyák főváros méltó kerete volt az ünnepségnek. — Gyászrovat. D i­a­m­a­n­d Imre huszon­nyolc éves korában hosszas szenvedés után ma meghalt Szegeden. Özvegy Martinek Frigyesné, született Brzeenfja Tekla, Budapesten hatvanhárom éves korában elhunyt. — Tömeges letartóztatás Oroszországban. Pétervárról jelentik, hogy január vége óta ott és a vidéken sok száz embert letartóztattak. A kormány ugyanis azt hiszi, hogy P­­­e­h­v­e bel­ügyminiszter ellen szőtt, nagyon kiterjedt össze­esküvésnek jött a nyomára. — Új jegykezelési rendszer a Lánchídon. Az állami hidak igazgatósága a Lánchídon új jegy­kezelési rendszert kíván életbeléptetni, amelylyel már május elsejétől kezdve május végéig kísérletet tesz. Az új rendszer abban áll, hogy a pénztárnál váltott jegyet a közönség nyomban egy el­lenőrző-szekrénybe dobja és így nem kénytelen a hid másik oldalán vele beszámolni. A jegy megőrzése és átvitele így többé félreértésre és kellemetlenségre nem ad okot. Az állami hidak igazgatósága felhívja a közönséget, hogy a jegyeket pontosan adja le, mert az egy hónapi kisértet ered­ményétől függ az új rendszernek végleges megho­nosítása. — A nagyenyedi törvényszék. Nagyenyed 1871-ig törvényszéki székhely volt, akkor került a törvényszék Gyulafehérvárra. A nagyenyediek sze­retnék visszakapni a törvényszéküket s most, hogy a beruházási törvényjavaslatban a gyulafehérvári törvényszéki palota felépítése nagyobb összeggel szerepel. Nasvenyed város közönsége nevében Török Betalan országgyűlési képviselő vezetésé­vel ma deputáció tisztelgett gróf Tisza István miniszterelnöknél és Plósz Sándor igazságügy­miniszternél. A küldöttség kérte a minisztereket: adják vissza Nagyenyednek a törvényszéket. A miniszterek azonban konkrét nyilatkozatot nem tettek a törvényszék visszahelyezését illetőleg. Ugyanebben az ügyben Gyulafehérvár városa is küldött emlékiratot a kormányhoz. A gyulafehérváriak viszont azt bizonyítják, hogy a törvényszék őket illeti meg s nem Nagyenyedet. — Megjegyezzük, hogy Gyulafehérvár országgyűlési képviselője M­o­h­a­y Sándor, az igazságügyi állam­titkár. — Cseh iskolák Bécsben, Bécsből jele­n­tik. Az osztrák bírodami törvényszék szombaton döntött annak a panasznak dolgában, amelyet több ezer Bécsben lakó cseh a cseh népiskolák megta­gadott felállítása miatt terjesztett be. A panaszt el­utasították. Ugyanebben az ügyben eljárás folyik a közigazgatási bíróság előtt is. — Magyar mentőkocsik a bajor vasutakon. A bajor államvasutakon, mint dr. Braemer Ottó porosz egészségügyi tanácsos írja egy legújab­ban megjelent művében, a N­agy »Államvasutakon használt mentőkocsik mintájára, tíz kocsit készít­tettek és osztottak szét. Dr. Braemer a művében ismerteti a Magyar Államvasutak egészségügyi szol­gálatát és közli dr. C­s­a­t­á­r­y Lajosnak, az Állam­­vasút egészségügyi főnökének e tárgyban tartott előadását. A magyar államvasuti mentőkocsik is Csatáry terve szerint készültek. — A volt olmützi érsek, Gmundenből táv­iratozzák . Dr. K­o­h­n volt olmützi hercegérsek ma az Ebensee melletti Rinnbachba érkezett, ahol a Fichteneck-villába szállott. — Zavargás a sorozáson. B­elényesről jelentik, hogy ott ma nagy zavargás volt a sorozás alkalmával. A sorozás közben a nép megrohanta az épületet, melyben a sorozás folyik. Azt hitték ugyanis, hogy a sorozás nem törvényes és csak erőszakoskodni akarnak velük szemben. Egy Kánya Tógyer nevű ember a dulakodásban úgy fejbevert egy csendőrt, hogy az eszméletét vesztette. A csend­őröket, kik a tettest el akarták fogni, kőzáporral fogadták. A környéket egész éjjel csendőrség őrizte. — Bérmálás a Mátyástemplomban. A budavári koronázó Mátyás templomban május 12-én, áldozó csütörtökön lesz a bérmálás a Vár, Krisz­tinaváros, Víziváros és az Ország­ut lakóinak gyer­mekei, továbbá a budai kapucinus zárda növendé­kei számára. — Jászai Mari kalandja. Jászai Mari, a Nemzeti Színház kitűnő művésznője tudvalévően a vasutas-sztrájk miatt ottrekedt Szegeden, ahol e héten vendégszerepelt. A művésznőnek holnap Her­­c­z­e­g Ferenc „Bizánc] című új darabjában a ve­zető női szerepet ke­l kreálnia és így érthető izgal­makra adott okot ma a színháznál a kérdés : hogyan kerül vissza Budapestre holnapig Jászai Mari? A művésznő ma táviratozott H­e­r­c­z­e­g Ferencnek, melyben a maga és a szintén Szegeden veszteglő L­i­n­d­h . Marcella nevében­­ segítséget kért. A Nemzeti Színház igazgatósága ma délután hat óra­kor egy automobilt küldött Jászai Mariért, aki, — mint értesülünk — Félegyházáig kocsin megy a gépkocsi elébe és onnan holnap reggel útnak indul. Holnap délre várják a megérkezését; tizenkét órára tűzte ki a Nemzeti Színház a «Bizánc» részfőpró­báját Jászai Marival. A premiert így mindenesetre megtartják. — Bilse regénye, Strassburgból táviratozzák . Az államügyész azt indítványozta, hogy Bilse «Egy kis garnizonból] című ismert regényének sztereotipizált szedését is meg kell semmisíteni. Azonkívül az idegen nyelvű és Németországba bevitt kiadások elkobzását is kérte. — Szeged új polgármestere, Szegedről jelentik. A város törvényhatósága tegnap délután polgármestert választott. A leadott 263 szavazat közül Tóth Pál 66 és László Gyula 46 szava­zata ellenében Lázár György országos képviselőt 151 szavazattal megválasztották polgármesterré. Az új polgármester a vasúti sztrájk miatt tegnap nem utazhatott el Budapestről.­­ A magyar tanítók nesztora. Sziget­becsén meghalt a minap a magyar tanítók nesztora, G­e­r­e­c­s István nyugalmazott kántor­­tanitó. Száz esztendős korában halt meg s a tanítói pályán csaknem nyolcvan évet töltött. Küz­dött a szabadságharcban, majd peregi kántortanitó lett, hol hatvan évig működött. Temetése óriási részvét mellett történt. G­e­r­e­c­s János, a debre­ceni és kolozsvári színházak volt népszínmű énekese, most nagykátai kántor, édesatyját gyászolja benne. — Jön a víz. A káposztásmegyeri munkála­­tatokról ma reggel fél kilenc órakor a következő jelentést küldte Kajlinger vízvezetéki igazgató Halmos János polgármesternek: «A munkála­tokat programmszerűleg befejeztük, a vízszállítás megindult.» És azóta foly a víz a csapból. Ma még meglehetősen rozsdás volt a víz, de holnap remélhetőleg megtisztul. I­n. Ramses feleségének múmiája. Ró­mából jelentik, hogy Schiaparelli tanár, aki Theba környékén végez ásatásokat, megtalálta II. Ramses feleségének, Nofritahimerimut királyné­nak sírját és a királyné múmiáját. — Műtét az égő kórházban, New­ Yorkból táviratozzák . Tegnapelőtt délután Indianapoliszban leégett a Szent Vince-k­órház. Mikor kiütött a tűz, a kórház két orvosa a műtőteremben éppen egy veszélyes operációt hajtott végre. A tűz villámgyor­san terjedt, pár perc alatt az egész épület megtelt füsttel, az összes betegeket — mintegy százhúszat — ágyastól együtt kimentettek, a két orvos azon­ban, miután a műtétet nem lehetet abbahagyni, tovább folytatta munkáját. Végre, amikor a tűz már közvetetlen közelükben volt, befejezték a műtétet, felébresztették a narkotizált beteget és átadták a tűzoltóknak. Azután maguk is sietve menekültek. A­­ műtét kitűnően sikerült, de a beteg felébredése után annyira megijedt a tűztől, hogy most élet-halál kö­zött lebeg. — Egy híres lovas emlékezete. Német­országban most ünnepük emlékét egy érdekes em­bernek, akinek a nevét is alig ismerik nálunk, ho­lott fénykora éppen Magyarországra esett. Ezelőtt száz évvel született Majna-Frankfurtban Pres­tel Johann Erdmann Gottlieb, korának legjobb lovasa és kiváló állatfestője. Prestel nagymúltú művész­­családból származott, de már ifjúkorában főképp a lovaglás passziója vonzotta. A ló volt kegyes állata, ezzel foglalkozott egész életében és több nagyhírű német «marstall»-ban kiváló szakismereteket szerzett. De nemcsak lovasa és tudósa, hanem művésze is lett a lónak. Négy évig tanult a müncheni festőakadémiában, ahonnan mint kiváló állat­festő, illetve paripa­festő került ki. Lovagló passziója hová vonzhatta inkább mint­­ Magyar­­országba, a tágas puszták és szilaj ménesek hazá­jába. Magyarországba jött, ahol főuraink közt bő­kezű pártfogókat talált. Első mecénásai gróf Fes­tetics Leó és V­i­c­z­a­y voltak. Később meg­ismerkedett gróf Sándor Móriccal, a világhírű, vakmerő magyar lovassal. Prestel és Sándor gróf a legjobb barátok lettek, együtt tettek nagy utazásokat a lóháton. Prestel művészi kézzel örökítette meg barátjának a bravúrjait. Ezeket az olajfestmé­nyeket lefotografálták és albumba gyűjtötték. Ez az a híres «Sándor-album», amely először Mainzban jelent meg. Prestel korának kiváló íróival és mű­vészeivel folytonos érintkezésben volt, lóháton be­járta Itáliát, Görögországot, Spanyolországot és m­idenütt művészi impressziókat gyűjtött, skizzeket készített. A harmincas években másodszor is vissza­tért Magyarországba, ahonnan Sándor gróffal együtt indult el lóháton és beutazták Németországot, Francia­­országot és Angliát. Prestel közben a tájképfestés­­ben is szép eredményeket ért el. Az ötvenes évek elején Ferenc József király Bécsbe hívta, ahol mint művész, lovas és vadász az uralkodó kedveltje lett. Nemcsak elkísérte minden vadászatra, hanem az ischli kastély számára vadászjeleneteket is festett. Az osztrák-olasz háború után a nyughatat­lan vérű Prestel elhagyta Ausztriát és folytatta világvándorlásait. Nagy kort ért meg; 1885-ben halt meg Mainzban, nyolcvanegyéves korában. — Vízbe fulladt leányok. A barsvármegyei Kovácsi községből jelentik, hogy tizenöt fiatal leány a Garamba fulladt. A nagyobb fiuk és leányok napszámba járnak a közel Peszér falu erdejébe. Szombaton a heti bért nem fizették ki, s így vasár­nap délelőtt csónakon mentek át a Garamon, hogy a bérüket felvegyék. Tizenöten ültek egy csónakban. Azonban a kormányos ügyetlensége miatt a csónak a Garam legerősebb sodrába került, mely azt fel­­fordította. Mind a tizenöt leány a vizbe fulladt. A vizsgálatot megindították. __ A rendőri elvadulás áldozata. Meg­írtuk, hogy tegnapelőtt letartóztatták Lenhardt Ede államvasúti irodatisztet «izgatás miatt» és teg­nap estig, amikor végre szabadon bocsátották, nem éppen dédelgetőn bántak vele. Lenhardt, mint ér­tesülünk, annyira rosszul lett, hogy be kellett szál­lítani a Rókus-kórházba. _ Egy bányász szerencsétlensége. A r­a­k­a­c­a­i kőszénbányában a napokban dinamit­­robbanás történt. Galvin Miklós bányász szén­­robbantással foglalkozott több bányász kíséretében. A szabályok és figyelmeztetés ellenére azonban egyik dinamitpatront nem helyezte el elég mélyen a felrobbantandó rétegekbe, úgy hogy a patron kifelé robbant szét, s a közelben álló Galvint oly súlyosan sebesítette meg, hogy a kórházban nem­sokára me­ghalt. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenséget Galvin vigyázatlanságával idézte elő. — A kámfor. A kámfor, amely amúgy is hamar párolog, körülbelül két hónap múlva egyál­talán nem lesz kapható. A japáni-orosz háború kitörése óta nagyon felszökött az ára és két hónap múlva már elfogy az egész európai készlet. — VJ posta gyűjtőhely. A posta- és távíró­­igazgatóság közlése szerint az ideiglenesen szünetelt bu­dapesti 9. számú postai gyűjtőhely Üllői­ út 53/a. szám alatt április 21-én ismét megnyílik. E gyűjtőhely a budapesti 9. sz. posta- és táviróhivatal (Ferenc­ körút 39.) felügyelete alá tartozik. A gyűjtőhely bárhová szólt ajánlott küldemények, továbbá belföldre, Ausztriába, Bosznia-Hercegovinába és Németországba szóló értéknél­küli vagy 400 korona értékig terjedő csomagok (után­vétellel vagy anélkül) felvételével foglalkozik

Next