Pesti Napló, 1904. április (55. évfolyam, 92-120. szám)
1904-04-22 / 112. szám
14 Budapest, pentefe PESTI NAPLÓ, 1904. április 20. 112. szám. — Az afganisztáni emir balesete. Számlából jelentik: Az afganisztáni emir arra kérte Curson lord alkirályt, hogy küldjön hozzá orvost, aki kezelje balesetből származó, súlyos természetű lősebét. Az alkirály azt felelte, hogy elküldi saját orvosát, Birdet, aki azonnal el is utazott Szimlából Kabulba. — Tisztujitás Besztercenaszód vármegyében. Nagyszebenitől táviratozzák . Besztercenaszód vármegye törvényhatósága a képviselővé választott Kuaiesz Godofréd helyébe Láni Godofréd bessenyői főszolgabirót választotta alispánná. Bessenyői főszolgabíróvá dr. Hunyady Imrét és helyébe óradnai főszolgabiróvá Hozsda György szolgabirót és a jádi járás szolgabirójává Philippi Mihályt választották meg. — Szerajevo ünnepe Szerajevóban a régi konakot, amely valamikor a török basák székhelye volt, most pedig a szerajevói országos parancsnok és főnök székhelye, teljesen átalakították. A király, most, mint Szerajevóból jelentik, az átalakított palota számára odaajándékozta életnagyságú bronz mellszobrát, amelyet a bécsi műöntőben készítettek. A mellszobor leleplezése a minap történt a boszniai előkelőségek és a hatóságok fejeinek jelenlétében. Báró Albori szerajevói országos parancsnok mondotta az ünnepi beszédet, amely után a bosnyák urak lelkesen éltették a királyt: — Zsivó cár! A beszéd alatt huszonegy lövés hangzott el a sárga bástyáról. A tavaszi pompában ragyogó szép bosnyák főváros méltó kerete volt az ünnepségnek. — Gyászrovat. D iamand Imre huszonnyolc éves korában hosszas szenvedés után ma meghalt Szegeden. Özvegy Martinek Frigyesné, született Brzeenfja Tekla, Budapesten hatvanhárom éves korában elhunyt. — Tömeges letartóztatás Oroszországban. Pétervárról jelentik, hogy január vége óta ott és a vidéken sok száz embert letartóztattak. A kormány ugyanis azt hiszi, hogy Pehve belügyminiszter ellen szőtt, nagyon kiterjedt összeesküvésnek jött a nyomára. — Új jegykezelési rendszer a Lánchídon. Az állami hidak igazgatósága a Lánchídon új jegykezelési rendszert kíván életbeléptetni, amelylyel már május elsejétől kezdve május végéig kísérletet tesz. Az új rendszer abban áll, hogy a pénztárnál váltott jegyet a közönség nyomban egy ellenőrző-szekrénybe dobja és így nem kénytelen a hid másik oldalán vele beszámolni. A jegy megőrzése és átvitele így többé félreértésre és kellemetlenségre nem ad okot. Az állami hidak igazgatósága felhívja a közönséget, hogy a jegyeket pontosan adja le, mert az egy hónapi kisértet eredményétől függ az új rendszernek végleges meghonosítása. — A nagyenyedi törvényszék. Nagyenyed 1871-ig törvényszéki székhely volt, akkor került a törvényszék Gyulafehérvárra. A nagyenyediek szeretnék visszakapni a törvényszéküket s most, hogy a beruházási törvényjavaslatban a gyulafehérvári törvényszéki palota felépítése nagyobb összeggel szerepel. Nasvenyed város közönsége nevében Török Betalan országgyűlési képviselő vezetésével ma deputáció tisztelgett gróf Tisza István miniszterelnöknél és Plósz Sándor igazságügyminiszternél. A küldöttség kérte a minisztereket: adják vissza Nagyenyednek a törvényszéket. A miniszterek azonban konkrét nyilatkozatot nem tettek a törvényszék visszahelyezését illetőleg. Ugyanebben az ügyben Gyulafehérvár városa is küldött emlékiratot a kormányhoz. A gyulafehérváriak viszont azt bizonyítják, hogy a törvényszék őket illeti meg s nem Nagyenyedet. — Megjegyezzük, hogy Gyulafehérvár országgyűlési képviselője Mohay Sándor, az igazságügyi államtitkár. — Cseh iskolák Bécsben, Bécsből jelentik. Az osztrák bírodami törvényszék szombaton döntött annak a panasznak dolgában, amelyet több ezer Bécsben lakó cseh a cseh népiskolák megtagadott felállítása miatt terjesztett be. A panaszt elutasították. Ugyanebben az ügyben eljárás folyik a közigazgatási bíróság előtt is. — Magyar mentőkocsik a bajor vasutakon. A bajor államvasutakon, mint dr. Braemer Ottó porosz egészségügyi tanácsos írja egy legújabban megjelent művében, a Nagy »Államvasutakon használt mentőkocsik mintájára, tíz kocsit készíttettek és osztottak szét. Dr. Braemer a művében ismerteti a Magyar Államvasutak egészségügyi szolgálatát és közli dr. Csatáry Lajosnak, az Államvasút egészségügyi főnökének e tárgyban tartott előadását. A magyar államvasuti mentőkocsik is Csatáry terve szerint készültek. — A volt olmützi érsek, Gmundenből táviratozzák . Dr. Kohn volt olmützi hercegérsek ma az Ebensee melletti Rinnbachba érkezett, ahol a Fichteneck-villába szállott. — Zavargás a sorozáson. Belényesről jelentik, hogy ott ma nagy zavargás volt a sorozás alkalmával. A sorozás közben a nép megrohanta az épületet, melyben a sorozás folyik. Azt hitték ugyanis, hogy a sorozás nem törvényes és csak erőszakoskodni akarnak velük szemben. Egy Kánya Tógyer nevű ember a dulakodásban úgy fejbevert egy csendőrt, hogy az eszméletét vesztette. A csendőröket, kik a tettest el akarták fogni, kőzáporral fogadták. A környéket egész éjjel csendőrség őrizte. — Bérmálás a Mátyástemplomban. A budavári koronázó Mátyás templomban május 12-én, áldozó csütörtökön lesz a bérmálás a Vár, Krisztinaváros, Víziváros és az Országut lakóinak gyermekei, továbbá a budai kapucinus zárda növendékei számára. — Jászai Mari kalandja. Jászai Mari, a Nemzeti Színház kitűnő művésznője tudvalévően a vasutas-sztrájk miatt ottrekedt Szegeden, ahol e héten vendégszerepelt. A művésznőnek holnap Herczeg Ferenc „Bizánc] című új darabjában a vezető női szerepet kel kreálnia és így érthető izgalmakra adott okot ma a színháznál a kérdés : hogyan kerül vissza Budapestre holnapig Jászai Mari? A művésznő ma táviratozott Herczeg Ferencnek, melyben a maga és a szintén Szegeden veszteglő Lindh . Marcella nevében segítséget kért. A Nemzeti Színház igazgatósága ma délután hat órakor egy automobilt küldött Jászai Mariért, aki, — mint értesülünk — Félegyházáig kocsin megy a gépkocsi elébe és onnan holnap reggel útnak indul. Holnap délre várják a megérkezését; tizenkét órára tűzte ki a Nemzeti Színház a «Bizánc» részfőpróbáját Jászai Marival. A premiert így mindenesetre megtartják. — Bilse regénye, Strassburgból táviratozzák . Az államügyész azt indítványozta, hogy Bilse «Egy kis garnizonból] című ismert regényének sztereotipizált szedését is meg kell semmisíteni. Azonkívül az idegen nyelvű és Németországba bevitt kiadások elkobzását is kérte. — Szeged új polgármestere, Szegedről jelentik. A város törvényhatósága tegnap délután polgármestert választott. A leadott 263 szavazat közül Tóth Pál 66 és László Gyula 46 szavazata ellenében Lázár György országos képviselőt 151 szavazattal megválasztották polgármesterré. Az új polgármester a vasúti sztrájk miatt tegnap nem utazhatott el Budapestről. A magyar tanítók nesztora. Szigetbecsén meghalt a minap a magyar tanítók nesztora, Gerecs István nyugalmazott kántortanitó. Száz esztendős korában halt meg s a tanítói pályán csaknem nyolcvan évet töltött. Küzdött a szabadságharcban, majd peregi kántortanitó lett, hol hatvan évig működött. Temetése óriási részvét mellett történt. Gerecs János, a debreceni és kolozsvári színházak volt népszínmű énekese, most nagykátai kántor, édesatyját gyászolja benne. — Jön a víz. A káposztásmegyeri munkálatatokról ma reggel fél kilenc órakor a következő jelentést küldte Kajlinger vízvezetéki igazgató Halmos János polgármesternek: «A munkálatokat programmszerűleg befejeztük, a vízszállítás megindult.» És azóta foly a víz a csapból. Ma még meglehetősen rozsdás volt a víz, de holnap remélhetőleg megtisztul. In. Ramses feleségének múmiája. Rómából jelentik, hogy Schiaparelli tanár, aki Theba környékén végez ásatásokat, megtalálta II. Ramses feleségének, Nofritahimerimut királynénak sírját és a királyné múmiáját. — Műtét az égő kórházban, New Yorkból táviratozzák . Tegnapelőtt délután Indianapoliszban leégett a Szent Vince-kórház. Mikor kiütött a tűz, a kórház két orvosa a műtőteremben éppen egy veszélyes operációt hajtott végre. A tűz villámgyorsan terjedt, pár perc alatt az egész épület megtelt füsttel, az összes betegeket — mintegy százhúszat — ágyastól együtt kimentettek, a két orvos azonban, miután a műtétet nem lehetet abbahagyni, tovább folytatta munkáját. Végre, amikor a tűz már közvetetlen közelükben volt, befejezték a műtétet, felébresztették a narkotizált beteget és átadták a tűzoltóknak. Azután maguk is sietve menekültek. A műtét kitűnően sikerült, de a beteg felébredése után annyira megijedt a tűztől, hogy most élet-halál között lebeg. — Egy híres lovas emlékezete. Németországban most ünnepük emlékét egy érdekes embernek, akinek a nevét is alig ismerik nálunk, holott fénykora éppen Magyarországra esett. Ezelőtt száz évvel született Majna-Frankfurtban Prestel Johann Erdmann Gottlieb, korának legjobb lovasa és kiváló állatfestője. Prestel nagymúltú művészcsaládból származott, de már ifjúkorában főképp a lovaglás passziója vonzotta. A ló volt kegyes állata, ezzel foglalkozott egész életében és több nagyhírű német «marstall»-ban kiváló szakismereteket szerzett. De nemcsak lovasa és tudósa, hanem művésze is lett a lónak. Négy évig tanult a müncheni festőakadémiában, ahonnan mint kiváló állatfestő, illetve paripafestő került ki. Lovagló passziója hová vonzhatta inkább mint Magyarországba, a tágas puszták és szilaj ménesek hazájába. Magyarországba jött, ahol főuraink közt bőkezű pártfogókat talált. Első mecénásai gróf Festetics Leó és Viczay voltak. Később megismerkedett gróf Sándor Móriccal, a világhírű, vakmerő magyar lovassal. Prestel és Sándor gróf a legjobb barátok lettek, együtt tettek nagy utazásokat a lóháton. Prestel művészi kézzel örökítette meg barátjának a bravúrjait. Ezeket az olajfestményeket lefotografálták és albumba gyűjtötték. Ez az a híres «Sándor-album», amely először Mainzban jelent meg. Prestel korának kiváló íróival és művészeivel folytonos érintkezésben volt, lóháton bejárta Itáliát, Görögországot, Spanyolországot és midenütt művészi impressziókat gyűjtött, skizzeket készített. A harmincas években másodszor is visszatért Magyarországba, ahonnan Sándor gróffal együtt indult el lóháton és beutazták Németországot, Franciaországot és Angliát. Prestel közben a tájképfestésben is szép eredményeket ért el. Az ötvenes évek elején Ferenc József király Bécsbe hívta, ahol mint művész, lovas és vadász az uralkodó kedveltje lett. Nemcsak elkísérte minden vadászatra, hanem az ischli kastély számára vadászjeleneteket is festett. Az osztrák-olasz háború után a nyughatatlan vérű Prestel elhagyta Ausztriát és folytatta világvándorlásait. Nagy kort ért meg; 1885-ben halt meg Mainzban, nyolcvanegyéves korában. — Vízbe fulladt leányok. A barsvármegyei Kovácsi községből jelentik, hogy tizenöt fiatal leány a Garamba fulladt. A nagyobb fiuk és leányok napszámba járnak a közel Peszér falu erdejébe. Szombaton a heti bért nem fizették ki, s így vasárnap délelőtt csónakon mentek át a Garamon, hogy a bérüket felvegyék. Tizenöten ültek egy csónakban. Azonban a kormányos ügyetlensége miatt a csónak a Garam legerősebb sodrába került, mely azt felfordította. Mind a tizenöt leány a vizbe fulladt. A vizsgálatot megindították. __ A rendőri elvadulás áldozata. Megírtuk, hogy tegnapelőtt letartóztatták Lenhardt Ede államvasúti irodatisztet «izgatás miatt» és tegnap estig, amikor végre szabadon bocsátották, nem éppen dédelgetőn bántak vele. Lenhardt, mint értesülünk, annyira rosszul lett, hogy be kellett szállítani a Rókus-kórházba. _ Egy bányász szerencsétlensége. A rakacai kőszénbányában a napokban dinamitrobbanás történt. Galvin Miklós bányász szénrobbantással foglalkozott több bányász kíséretében. A szabályok és figyelmeztetés ellenére azonban egyik dinamitpatront nem helyezte el elég mélyen a felrobbantandó rétegekbe, úgy hogy a patron kifelé robbant szét, s a közelben álló Galvint oly súlyosan sebesítette meg, hogy a kórházban nemsokára meghalt. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenséget Galvin vigyázatlanságával idézte elő. — A kámfor. A kámfor, amely amúgy is hamar párolog, körülbelül két hónap múlva egyáltalán nem lesz kapható. A japáni-orosz háború kitörése óta nagyon felszökött az ára és két hónap múlva már elfogy az egész európai készlet. — VJ posta gyűjtőhely. A posta- és távíróigazgatóság közlése szerint az ideiglenesen szünetelt budapesti 9. számú postai gyűjtőhely Üllői út 53/a. szám alatt április 21-én ismét megnyílik. E gyűjtőhely a budapesti 9. sz. posta- és táviróhivatal (Ferenc körút 39.) felügyelete alá tartozik. A gyűjtőhely bárhová szólt ajánlott küldemények, továbbá belföldre, Ausztriába, Bosznia-Hercegovinába és Németországba szóló értéknélküli vagy 400 korona értékig terjedő csomagok (utánvétellel vagy anélkül) felvételével foglalkozik