Pesti Napló, 1904. május (55. évfolyam, 121-150. szám)

1904-05-29 / 148. szám

12 Budapest, vasárnap PFST! NAPLÓ. < 1904. május 7­. 148. szám. — A tüdőván­. Honos kongresszus. Ko­penhágából táviratozzák. A tüdővészellenes kon­gresszus mai napján a tüdővész új gyógyításával, a szérum-kezeléssel foglalkozott. Az ülésen, melyen Brouardel, majd pedig Leyden elnökölt, meg­jelent Valdemár herceg is, aki a dániai tüdővész­­ellenes törekvések lelke és a sokszor heves vitat­kozást élénk érdeklődéssel kisérte. A herceg ma­gához kérette Brouardelt és felvilágosításokat kért tőle egyről-másról. Az ülésen három tábor állt egy­mással szemben. M­a­r­a­g­l­i­a­n­o génuai tanár hívei, a­kiknek céljuk volt, hogy megvédjék az olasz iskola becsületét. Maragliano ugyanis már néhány évvel ezelőtt találta fel a tüdővészellenes szérumot és hívei neki ítélik az elsőség érdemét. A másik tábor Behring követőiből került ki, akik azonban inkább csak dr. Volland tegnap hirdetett elvét igyekez­tek propagálni, hogy tudniillik a tüdővész a gyer­mekkor betegsége és hogy az a tejnek Behring-féle formális sterilizálásával megakadályozható.­­ Az angol és francia iskola teljesen dr. Marmor­ék­hez csatlakozott, aki maga nem jelent meg a kon­gresszuson, de maga helyett dr. Sulliert és dr. Jacob­­sont küldte, akik gyógyult esetek bemutatásával a Marmorek-féle szérumkezelés ismertetésével szol­gáltak a kongresszusnak. Dr. Sullier, aki a pá­risi College de France-ban tartott tüdővészellenes előadásai révén ismeretes, ismételten hangoztatta, hogy a szérumot nem kell csodaszernek tekinteni és ne akarjanak vele, mint eleintén Dieulafoy tette, félholtakat életre kelteni. A Marmorek-féle szérum épp úgy, mint minden más szérum, szerinte csak akkor és ott hat sikeresen, ha a beoltás a beteg­ség első, vagy korai stádiumában történik. Sullier még rámutatott a szérumkezelés nagy jövőjére az agyhártyagyuladás, görvély és csontszó terén. Az ülés után a kongresszus az orvostani egye­temre ment, ahol dr. Sullier egy újabb Marmorek­­féle találmányt mutatott be, amely nagyon kis számú bacillus jelenlétét is röviden kimutatja minden fo­lyadékban. Az előadást élénk eszmecsere követte, amelynek eredménye az volt, hogy Brouardel meg­engedte Sulliennek, hogy a felügyelete alatt álló francia gyógyító-intézetekben Marmorek-féle szérum­­kezelést végezhessen. A kongresszus tagjai megláto­gatták még a Thorwaldsen-féle múzeumot, a ki­rályi képviselőházat és délután Frideriksbergre rándultak ki. — Montignoso grófné nyaralása. London­ból jelenti tudósítónk, hogy Lujza egykori szász trónörökösné, ma Montignoso grófnő, tegnap eluta­zott Wight szigetéről és a Bodeni-tó mellett levő Wartegg kastélyba költözik, ahol a nyarat tölteni fogja. — Hosszú Vazul püspök körútja. Déváról jelentik : Hosszú Vazul gör.-kath. püspök körút­jában ma Dévára érkezett, ahol Mara László főispán, Pogány Béla alispán és nagy közönség fogadta. A püspök Petrozsény vidékén is bérmált és minden faluban ünnepélyesen fogadták. — Az új svájci polgári törvénykönyv, Berlinből jelentik: A Szövetség tanács a szövetségi gyűlés elé terjesztette a szakértő bizott­ságtól átdolgozott és az általa elfogadott egységes svájci polgári törvénykönyv-tervezetet. — A Semmering-vas­út Jubileumi ünnep­ségei. Bécsből jelentik: Ma kezdődtek a Sem­­meringi vasút építésének 50-dik évfordulója alkal­mából egy hétre tervezett ünnepségek Reiner főherceg "védnök, Körber miniszterelnök, W­it­tek vasútügyi miniszter, báró Beck vezérkari főnök, az alsóausztriai és stájerországi helytartók, Lueger polgármester, Chlumetzky a Déli Vasút elnöke és Éger udvari tanácsos, a Déli Vasút vezérigazgatója jelenlétében. A főherceget megérkezésénél viharosan üdvözölték. Mise után ünnepiesen leleplezték a Ghega, a Semering-vasút építőjének, emlékére létesített emléktáblát. Rainer főherceg kiemelte az osztrák munka eme úttörő tényének jelentőségét és köszönetet mondott mind­azoknak, akik az ünnepség rendezésében közre­működtek. A főherceg beszédét lelkesedéssel fogad­ták. Miután még több szónok beszélt, leleplezték az emléktáblát. Azután egyidejűleg három díszla­­koma volt, amelyekről hódoló táviratot küldtek az uralkodónak. A mai ünnepségeket katonai hangver­senyek, énekelőadások és a magaslatok kivilágítása fejezte be. — A margitszigeti rózsaünnep. Megírtuk, hogy a Margitszigeten június 5-én rózsaünnep lesz. Az ünnep programmja most azzal bővült, hogy F­e­d­á­k Sári és K­ü­r­y Klára ez alkalomra ké­szült diadalkocsin fognak mindenfélét árulni. Lesz azonkívül gyermek szépségverseny is, melyen részt­­vehet minden 3—12 éves gyermek. A gyermekek belépődíja 20 fillér. — Zászlófelavató-ü­nnep Óbudán. A Mun­kások Országos Kölcsönös Nyugdíj- és Rokkant­egyesülete június tizenkettedikén, délelőtt tíz órakor a III. ker. Korona­vigadóban zászlófelavatási ünne­pt tart, délután két órakor pedig a római fürdő­én népünnepet és este 8 órakor táncmulatságot rendez. „ - - —w — Zágrábi vasutasok sorsa. Zágrábból írják nekünk: Az itteni üzletvezetőség átadta az összes alkalmazottak nevét, akik Budapesten voltak az illetékes területi bíróságoknak. Az eljárás igaz­gatósági rendeletre történik. Itten nagy megütközést kelt az inkvizíciónak ez a folytatása, tekintettel Hieroniminek a hivatalos lapban kiadott amnesz­tiájára. — Házasság. Díszes esküvő volt ma délben a belvárosi plébánia­templomban. P­a­n­e­k Ödön, a Magyar Jelzáloghitelbank pénztárosa tartotta es­küvőjét Neruda Valériával, Neruda Nándor és neje leányával. Az eskelési szertartást Bakács János plébános végezte s érzéstől átitatott beszédet intézett az ifjú párhoz. Az esküvőn ott volt mada­­rasi dr. Beck Gyula igazgató vezetésével a Magyar Jelzáloghitelbank tisztviselői kara is. Eckhardt Tasziló magyar királyi honvéd­­huszárhadnagy, földbirtokos eljegyezte Knoll Jo­hannát, Knoll Gyula nyugalmazott ezredes húgát Karlsbadban. K­a­r­c­z­a­g Aladár eljegyezte M­a­c­h­i­k Ho­nát Budapesten. Dr Lázár Lajos ügyvéd eljegyezte Rotten­berg Mariskát Désen. Vető (Weisz) Zsiga sóskúti kereskedő elje­gyezte Tiroler Flórát, Tiroler Salamon negyvennyolcas honvédtiszt leányát. Román Mór helybeli kereskedő eljegyezte Schulmann Rózsika kisasszonyt, Schulmann Mór leányát Budapesten. Guttmann Lipót, az »Unió» gyufagyár részvénytársaság főhivatalnoka, eljegyezte Loe­­w­e­n­h­e­r­z Irma kisasszonyt,­ Loewenherz Ede leányát Temesvárról. — Búr kongresszus. Pretóriában, a burok fővárosában pünkösdvasárnap érdekes kon­gresszus folyt le, amely meglehetősen szomorú vilá­got vet a burok mostani helyzetére. A burok fejei gyűltek össze kongresszusra, hogy megbeszéljék a búr nép sorsát. Ott voltak mind a nagynevű had­vezérek és az egykori államférfiak, akik egykor par­lamentet alkottak, most pedig kénytelenek megelé­gedni egy kongresszussal. A kongresszus kezdetén mindjárt érdekes bejelentés történt. Cronje An­­dries, a híres Cronje tábornok fivére, aki az ango­lok pártján a saját hazája ellen harcolt, bejelentette, hogy bűnét iszonyúan megbánta, mindennap kéri az Istent, hogy bocsásson meg neki és végül kéri, hogy vegyék fel őt újra a búr egyházba. Kérését teljesítették. A kongresszuson egyébként meglehetősen nyomott hangulat uralkodott. A szónokoknak sok panaszuk lett volna az angol kormány ellen, de szordinát tettek a hangjukra, mert attól féltek, hogy lázító beszédekkel csak a londoni jingók malmára hajtanák a vizet. A főszónok Botka Lajos volt, az egykori fővezér. Elengedhetetlennek mondotta, hogy a búroknak képviseletük legyen a kormányban. Most egy kormányzó áll a két búr tartomány élén és mindkét tartományban egy-egy «törvényhozó tanács» van a kormányzó mellé rendelve. A taná­­csosokat az angol kormány kénye kedve szerin válogatja össze. Panaszkodott Botha, hogy az angol kormány nem teljesíti azt a feltételt, hogy az isko­lákban a szülők kívánságához képest a holland nyelvet fenn fogja tartani. Az angol kormány minden erejével rajta van, hogy az angol nyelv teljesen elnyomja a búr dialektust, amely amúgy is lassan­­kint már veszendőbe megy. Szólott még D­e­­­a­r­e­y tábornok és Smuts Tóbiás, az afrikanderek szellemi vezetője. A kongresszus leg­főbb eredménye, hogy egy «Transvaal-Bond», transz­­váli szövetség jött létre, amely a burok érdekeit van hivatva védeni. A fokföldi tartományban már van az afrikandereknek ilyen szövetsége, amely Jameson ellen a leghatalmasabb ellentállást fejti ki. Az angol kormányt ezek a délafrikai szövet­ségek máris aggodalomba ejtették. A kongresszus végül távirattal üdvözölte Krügert, aki természetesen nem lehetett jelen. — A bikaviadal közönsége. Az érdeklődés a bikaviadalok iránt általános. Az udvari körök és az előkelőségek részéről eddig számosan megváltot­ták páholyaikat, többek közt báró Bolfrass, a király főhadsegéde, herceg Liechtens­tein, gróf A­p­p­o­n­y­i Lajos udvarnagy, E­sterházy, Károlyi, Andrássy grófok, gróf Hadik- Barkóczy, gróf Zichy Béla, báró J­e­­szenszky Sándor és a budapest, bécsi előkelő társaság színe-java. Minthogy a viadalok esti fél 8 órakor kezdődnek, a villanyos ívlámpák fényében feledhetetlenül impozáns látvány lesz maga a tíz­ezernyi díszes közönség is, amely az aréna óriási körtribünjét megtölti. — Győzelem vagy halál. Berlinből jelen­tik: Esslingben most nagy feltűnést kelt az ott állomásozó Rautenburg őrnagy tette, aki két versenylovát a közeli erdőben lelövette, mert nem váltották be gazdájuk ama reménységét, hogy a legutóbbi stuttgart-weileri versenyen elsőnek jön­nek be. — Leánykereskedelem a világkiállításon. A saint-louisi világkiállításon mindennemű ipari és kereskedelmi vívmányt bemutatnak, de van a ke­reskedelem egy ága, amelyet szerényen, az ismeret­lenség homályában akartak űzni. Egy újság azonban most leleplezte az egész dolgot és rémületes adatok kerültek napfényre a leleplezés nyomán. Ugyanis kiderült, hogy egy ötven tagból álló «tröszt» vállal­kozott ötvenezer leány szállítására. Ennyire van tudniillik szüksége a világkiállításnak, hogy a t. c. publikum a tanulságos látványosságokon felül még jól is érezze magát. Ötven vállalkozó és ötven­ezer leány: valóban, el kell ismerni, hogy a derék amerikai vállalkozók nem csekély feladatot vállaltak magukra. A föladatot olyképpen oldották meg, hogy csábító hirdetéseket tettek közzé, amelyekben min­denféle kitűnő alkalmazást helyeztek kilátásba és az ajánlkozóknak vasúti szabadjegyekben, előleg­ben és lakásban nagymérvű kedvezményeket he­lyeztek kilátásba. A kiállítás igazgatósága állítólag kíméletlenül állást foglal a leánykereskedők ellen. — Egy nemzetközi szélhámos. Hírhedt nem­zetközi szélhámosról kapott ma értesítést a fővárosi rendőrség. Neve állítólag Stjepan Domokos. Spalatóban tartóztatták le egy nagyszabású lopás miatt. Saját vallomása szerint Budapesten, Falmé­ben, Zágrábban, Grácban és Bécsben járt. Minde­nütt szélhámoskodott és lopott. Azt mondja, hogy festőművész, akit a budapesti művészkörökben so­kan ismernek. A rendőrség hivatalos lapja közli arcképét és kéri azokat, akik kilétére, viselt dol­gaira vonatkozólag felvilágosító adattal szolgálhat­nak, hogy forduljanak a főkapitánysághoz. — Új rend a lánchídon. Az állami hidak igazgatósága a közönség kényelme érdekében május elseje óta a lánchídon azt a rendszert léptette életbe, hogy az átkelő közönség a jegyet a váltás után nyomban egy másik szekrényben leadhatta és igy nem kellett azt a híd másik feléig átvinnie. Az új rendszer az egyhónapi kísérleti idő alatt teljesen bevált és az újítást most véglegesítik a lánchídon. — Gyászrovat. R­éthy József dohánygyári tiszt e hó 27-én, hosszas szenvedés után, életének 40-ik évében Budapesten elhunyt. Temetése május hó 29-én, délután fél 5 órakor lesz az új Szent János-kórház halottaskápolnájából. — Gyilkos robbanás egy laboratóriumban­ Géniből jelentik, hogy a város közelében levő narigniesi laboratóriumban nagy robbanás történt, amely D u f o u s mérnököt és három asszistensét megölte. Hat más ember is súlyosan megsebesült. Az épületet a robbanás teljesen összerombolta. — Az asztalos-sztrájk. A hetek óta tartó Thék-gyári sztrájkra vonatkozólag a munkások ma nyilatkozatot küldtek be hozzánk. Elmondják, hogy «Nem igaz az, hogy mi a Thék-féle gyárat meg akartuk volna ostromolni. Ellenben igaz, hogy a gyár igazgatójának kívánságára, hamis ürügy alatt oszlatta fel a rendőrség békés sztrájktanyánkat. Nem igaz az sem, hogy mi az 53 nap óta tartó sztrájkunk alatt valakit bántalmaztunk volna. Igaz azonban, hogy a gyárigazgatóságnak készségesen és föltűnően szolgálatára álló rendőrség négy tár­sunkat letartóztatta, a mi megfélemlítésünkre. Az sem igaz, hogy a Thék-gyárban 25—30 korona a kereset. A bérlajstromokból beigazolhatjuk, hogy olyan munkások, akik a múlt évi iparos­segédek munkakiállításán elsőrangú kitüntetéseket nyertek, heti 60 óra munka mellett a Thék-gyárban 19 koro­nát kerestek. Továbbá az sem igaz, hogy 15 hű, öreg munkás készítené a legszükségesebb munká­kat. Néhány reszkető kezű, 55—65 éves, öreg mun­kást vettek fel, akik a rendes körülmények között, hiába könyörögtek munkáért. A hatóságok is, szem­mel láthatóan a gazdag gyár szolgálatába vetik ere­jüket. Ezen sérelmünket Sélley miniszteri taná­csos úrnak is elpanaszoltuk és kértünk orvoslást,­ továbbá azt, hogy nekünk újabb sztrájktanyát en­gedélyezzen, amit kilátásba is helyezett. — Öngyilkos katona. A Hajcsár-uti tüzér­kaszárnyában ma hajnalban felakasztotta magát G­ö­l­é­n­y Bálint ráckevei születésű tüzérközlegény. Gölény másfél év óta szolgált és pontos, szorgalmas katonának ismerték. Néhány nap óta feltűnően ko­mor volt és kerülte barátainak társaságát. Tegnap este levelet irt szüleinek és kedvesének. Az édes­anyjának azt írta, hogy «a becsületért« lesz öngyil­kossá. Az ezredes, aki nyomban értesítette az élet­unt fiú szüleit, vizsgálatot indított a titokzatosnak látszó öngyi­losság ügyében. — Iskolatársak találkozója. Müller Ferenc komáromi máv. hivatalnok felkéri azon volt iskolatár­sait, akik 1894-ben tettek érettségit a győri állami főreáliskolában, hogy junius 25-én a győri­­«Fehér. Hajót»­­szállóban jelenjenek m­aj­d.

Next