Pesti Napló, 1904. szeptember (55. évfolyam, 241-270. szám)

1904-09-29 / 269. szám

12 Budapest, csütörtök ra­rz é­­­v ” M A­­­z­ 1904. szeptember 20. 269. szám­­ ban a gyár által előállított gáz a világításnál nem bírt a szerződésben előírt fényerővel. A tanács e határozata ellen a gázgyár ma fölebbezett, azzal a megokolással, hogy a bírság kiszámításában hiba van. SZÍNHÁZ és művészet. (*) Király-színház. Az «Én, te, ő!» című ope­rett ma este érte meg a Királ -színházban ötvenedik előadását. De ez a darab megéri, hogy a századik előadását is megérje. A két, ördögien elmés francia szerző féktelen jókedvével esett neki mindannak, ami szent, hogy kifigurázza. De mert mindez az operett tréfás jegyében történik, sehol sem bánt és mert minden szavában elmés, nívós, mindig mulattató. És még az is szerencséje e darabnak, hogy H­e 11 a­­ Jenőben akadt magyar tolmácsa, így a finomra hegyezett élcek még a legbonyolul­tabb rim-szövegben is pompásan érvényesülnek. A közönség, amely majdnem megtöltötte a színházat, a szereplő primadonnákat még a szerzők helyett is busásan ünnepelte. Úgy Küry Klára, mint Fedák Sári, rengeteg tapsot és virágot kaptak. Mindegyik­nek jutott annyi a virágból, hogy tablót lehessen csinálni belőle a felvonásvégeken. A többi szerep­lők, Németh, Körmendi, Papp szintén bőven kaptak a tapsból. (*) Az Operaházban holnap, csütörtökön, «A varázsfuvola» kerül színre. Sarastro szerepében Erdős Rikárd, az Operaház növendéke, lép fel. Az éj királynőjét Blatterbauer Gizella, Paminát Ambrusné Ete­ka, Papagenát S­z­o­­ver Ilonka, Taminot Gábor József, Papagenát Hegedűs Ferenc, Monostarost Dalnoki Béni, a királynő hölgyeinek szerepeit K­a­c­z­é­r Margit, Karn Malvin, F­r­a­ti­n­é Gizella, a nem­tők szerepeit Payer Margit, Berts Mimi, V­á­­r­a­d­i Margit, és a három pap szerepeit V­á­r­a­d­y Sándor, Kiss Béla, Mihályi Sándor éneklik. Karmester Szikla Adolf. (*) Gallé Emil. Gallé Emil, a világhírű francia iparművész, meghalt Nancyban. Gallé a modern üvegipar terén maradandó és művészi becsű alkotásokkal tette nevét híressé. Szinnompás üveg­ipari termékei a legutóbbi párisi világkiállításon is nagy elismerésben részesü­lek. C) Nemzeti Színház. Holnap, csütörtökön «A nők barátja» kerül szinte ötvennegyedszer, Márkus Emíliával és Nádayval a főszerepekben. — «Cyrano de Bergerac» a héten még kétszer és pedig pénte­ken és vasárnap kerül előadásra. — A Nemzeti Színház legközelebbi újdonságában : K­a­m­p­­­s János «Radnóthyné» című baromféi vonásos szín­művében Márkus Emilia, Hegyesi Mari, Császár, Náday, Szacsvay és Mihályfi fogják a főszerepeket játszani. (*) «Dagland.» Björnson Björnstjerne új színművének, mely legközelebb jelenik meg egy­szerre norvég és német nyelven, «Dagland» a címe. A darab az ifjak és az öregek harcát tárgyalja, a kihalófélben lévő és az új, friss erőre kapó gene­rációk küzdelmét ecseteli. Jellemző, hogy a hetven­­esztendős költő a legnagyobb elragadtatással védi új darabjában az ifjúság igazát. (*) A télitárlat pályadijai.. Az Országos Ma­gyar Képzőművészeti Társulatnak november 15-dikén a Műcsarnokban megnyíló téli kiállításán a követ­kező pályadíjak kerülnek kiosztásra: 1. Báró Forster Gyula által alapított 3200 koronás Vaszary-dij, melyre a téli kiállításon kiállított magyar tör­énelmi tárgyú olaj­képek és vázlatok is pályáznak. A pálya­­dij mez nem osztható s a díjazott mű a szerző tulajdona marad. 2. A 2000 koronás Rökk-juta­­m, amelyet a téli tárlaton kiállított művészi hivatást teljesítő szobor vagy festmény szerzőjének fog oda­­térni a Képzőművészeti Társulat. Ha a művész pá­lyázni kíván, ezt köteles november 29-dikéig beje­lenteni. Ha a pályadí­ja nem találtatik érdemes mű, azt a jövő esztendőre újra kitűzik. A jutalmazott mű a szerző tulajdona marad. 3. A Lipótvárosi Kaszinó 1000 koronás pályadíja, amelyre minden kiállított festészeti és szobrászati mű pályázik.­­*) Magyar Zeneszerzők Társasága. A Ma­gyar Zeneszerzők Társasága tegnap rendkívüli köz­gyűlést tartott Sipos Antal elnök vezetésével. A társaság tiszteletbeli tagál­ul választotta dr. Richter Jánost, Gobbi Alajost, dr. Gönczy Mórt, Bertha Sándort és Thomka Istvánt, rendkívüli tagokul pe­­d­g a Párisban élő Lavotta Rezsőt és Wieschtendorff Henrik tanárt. A közgyűlés gróf Zichy Géza díszel­­nök és Sípos Antal elnök vezetésével küldöttséget választott, melynek feladata, hogy a kultuszminisz­tertől kérje a társaság által benyújtott két előter­jesztés kedvező elintézését. (*) A Képzőművészeti Társulat felhívása. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat most, téli kiállításának megnyitása előtt abból felhívást intéz a műkedvelő közönséghez, hogy lépjen be a társulat tagjainak sorába. A tagbelépési nyilatkoza­tot, amely három évre kötelező az Országos Magyar Képzőművészeti Társulathoz címezve a városligeti Műcsarnokba kell beküldeni. (*) Talma -szobra. P­o­i­x északfranciaországi városkában, Talma szülőhelyén, vasárnap leplez­ték le a nagy francia színművész emlékszobrát. Ebből az alkalomból a hivatalos és nem hivatalos párisi művészvilág képviselői megjelentek Poixban és kegyelettel adóztak a Napóleon korabeli híres művész emlékének. (*­ Király-színház. Szombaton, október else­jén kerül új szereposztással előadásra Offenbach «Szép mosoné» című operettje. A darab női fő­szerepét Küry Klára játsza. Holnap és pénteken este és vasárnap délután, mérsékelt helyárakkal az «Én, te, ő!» kerül szinre. (*) A munkácsi mű­tárlat. Hétfőn nyílt meg Munkácson az első műtárlat, melyet a Nemzeti Szalon rendezett. A megnyitás előtt nagyszámú kö­zönség, a kiállítás védői és a fővárosból érkezett festőművészek jelenetében, D­éry Béla, a Nemzeti Szalon titkára, beszéd kíséretében koszorút he­ve­­zett a Munkácsy szülőházán levő emléktáblára. A kiállítást Firczák Gyula püspök nyitotta meg, hatásos beszéddel. A tárlaton kétszáznál több festmény van kiállítva, köztük Munkácsy Mihály négy képe. (*) Magyar Színház. «A hajdúk hadnagya» vasárnap esti e­ladása előtt a színpadon fog lefolyni Tollagi Adolf jubiláris üdvözlése. Az ünnepség hét órakor kezdődik, utána színre kerül «A hajdúk had­nagya», amelyben Tollagi Hájas őrmestert játssza. — A Magyar Színház új énekesnője : Anday Blanka, aki péntek este «A hajdúk hadnagyáéban először énekel, szombaton este új szerepben lép a közönség elé. «Szulamit»-ot fogja énekelni. (*) A festőmesteriskolából. Benczúr Gyula, az epreskerti festőmesteriskola igazgatója Ambachból, ahol a nyarat töltötte, hazaérkezett a fővárosba és hozzáfogott nagy millenniumi képének festéséhez. S­­­e­­­k a Gyula Debrecen városa szá­mára festi II. Rákóczi Ferenc életnagyságú képét. A mesteriskola növendékei is teljes számmal bevo­­n­l­tak már és most a nyáron át festett képeket dolgozzák ki teljesen. (*) Az operaelőadásokat legújabb központi be­rendezésével lényegesen javított átvitellel közvetíti a Telefon Hírmondó, Kerepesi­ út 22. TÖRVÉNYSZÉK. (§) A losici zendülés. Pohl Rudolf temes­­kubini kőmives, a délvidéki szocialisták vezére, nagy zenebonát rögtönzött Losic községben, ahová értekezletre hívta össze a falubelieket, hogy meg­alakítsa a szocialista pártot. A főszolgabíró azon­ban betiltotta a gyűlést s amikor a csendőrség távozásra hívta föl az egybegyűlteket, Pohl biztatta őket, hogy ne fogadjanak szót. A csendőrök azon­ban nem sokat teketóriáztak, hanem letartóztatták Pohl Rudolfot és elvitték a községházára. A hívek erre nagy tömegbe összeverődve, megostromolták a községházát s kiszabadították a vezért. A fehér­­templomi ügyészség Pohl Rudolfot izgatás miatt egyévi államfogházra ítélte, a többieket hatóság elleni erőszak miatt 6-tól 10 hónapig terjedő bör­tönnel sújtotta. A temesvári Ítélőtábla az enyhítő szakasz alkalmazásával leszállította a hatóság elleni erőszak miatt elítéltek büntetését, az ítéletnek a többiekre vonatkozó részét jóváhagyta. A Kúria ma megsemmisítette a Tábla ítéletét, mert nem látta helyénvalónak az enyhítő szakasz alkal­mazását s az első bírósági ítélettel kiszabott bünte­tést alkalmazta a vádlottakra. (§) Taaffe grófnő válópere. Báró M a 11 év­es o­­­t Rikárd és felesége T­a­a­f­f­e Ilona grófnő évek előtt annyira meghasonlottak egymással, hogy megindult közöttük a válóper. A budapesti törvény­szék előtt folyt a válóper s az első bíróság, vala­mint a Tábla kimondták a válást, a Kúria azonban megsemmisítette mindkét bíróság ítéletét, nem találván komoly okot a házasság felbontására. A múlt év végén Taaffe Ilona grófnő a válóper újrafelvétele iránt folyamodott a törvényszékhez s azon az alapon kérte a válást, hogy férje, báró Mattend­oft a Kúria ítéletének dacára sem kérte az életközösség visszaállítását. A férj az újra­­felvétel ellen azzal érvelt, hogy ő osztrák állam­polgár s igy a magyar bíróság az ő perében nem itélkezhetik. A törvényszék azonban ezt a kifogást nem vette figyelembe s a grófnő által előadott okok alapján, s a férj hibájából felbontotta a házasságot. Ezt az ítéletet ma a Kúria is jóvá­hagyta s végleg felbontotta igy a főúri házasságot. Taaffe Ilona grófnő már a napokban nőül megy dr. D­e­m­k­ó Gyula orvoshoz. (1) A hercegnő társalgónője. A berlini büntető törvényszék előtt tegnap került tárgyalásra az elhunyt Amália schleswig-holsteini hercegnő volt társalgónőjének, Milevska Annának bűn­­pöre. Milevska Anna egy mészárosnak a leánya s most 30 esztendős. 1898-ban lépett Amália schles­wig-holsteini hercegnő szolgálatába mint komorna s csakhamar társalgónővé lépett elő. A hercegnő hozzátartozói nem látták szívesen a társalgónő be­folyásának folytonos növekedését s mivel a her­cegnő nem akart tőle megválni, Günther Ernő schleswig-holsteini herceg, a német császárné test­vére Kairóba utazott, a rendőrség segítségével hajóra ültette Milevska Annát s hazaküldte Német­országba. Ládájában ez alkalommal számos ékszert és nagy pénzösszeget találtak, amelyről az volt a gyanú, hogy a hercegnő tulajdonából került a ládába. Az egykori társalgónő most ebből az ügyből ki­folyólag jutott a vádlottak padjára. A vád első pontja az, hogy Milevska Anna a Mihajlovszka grófnő nevet használta s ezzel a hercegnőt meg­tévesztette. A vádlott erre azt válaszolta, hogy ezt a nevet a hercegnő tudtával használta azért, mert a hercegnő utazása alatt ezzel félre akarta vezetni a családját, azt mondva, hogy Milevska Annát elbo­csátotta s most Mihajlovszka grófnőt szerződtette. A nála talált ékszereket illetőleg azt vallja a vád­lott, hogy azokat részben vásárolta, részben a her­cegnőtől ajándékba kapta. A védő utalt a hercegnő végrendeleteire. Az első, amely 1886-ban kelt, az egész vagyont 30.000 márkára becsüli, egy későbbi már csak 10.000 márkáról szól. A tanuk közül Peterson komorna, Anton volt kairói, most batáviai konzul, Blumenthal őrnagy kamarás vallomásai a vádlott terhére szóltak, a vádlott só­gora és nővére, Glawe bankhivatalnok és neje azt vallják, hogy Milevska Annának már akkor is 70.000 márka vagyona volt, amikor még nem állott a hercegnő szolgálatában. A védő kéri Theodora hercegnő és Günther Ernő herceg kihallgatását. A törvényszék az előbbinek kihallgatását mellőzi, a hercegét, továbbá egy Algírban lakó tanúét azon­ban szükségesnek találta s ezért a tárgyalást el­napolta. Egyúttal elrendelte az eddig szabadlábon levő vádlott letartóztatását, mert az a gyanú ellene, hogy meg akar szökni. (§) Klein Simon lemondása. Klein Si­mon mözsi polgár, a mözsi tejszövetkezet elnöke volt. Nagyon jól érezte magát az elnöki polcon, két évvel ezelőtt azonban a tagtársak lemondatták, mert az­ elnök egy bécsi konzorciumnak adta el a tejszövetkezet túráját. Azon az emlékezetes gyű­lésen az elnök urat elmondták mindennek, csak becsületes embernek nem. Különösen a tejellenzék feje, M­e­r­k­­ Ádám hadonázott nagyon energikusan az elnök orra alatt s oda dörögte a közgyűlés egy­hangú határozatát, hogy Klein Simon mondjon le, de rögtön. A tejelnök erre kijelentette, hogy csak az erőszaknak enged. Arra számított, hogy a tag­társak majd csak megunják a zenebonát. Azok azonban nem unták meg, hanem kijelentették, hogy az elnök addig nem távozhatik a teremből, míg le nem mond. Menten be is csukták az ajtót és hozzá fogtak az ebédeléshez, mert már dél volt. Klein Simon szomorúan nézte, mint esznek a többiek. Ő is éhes volt nagyon, de türtőztette magát. Egészen két óráig bírta ki az éhséget, akkor azonban meg­adta magát és aláírta a lemondó okmányt. Azonban Merkl Ádámot és nyolc társát személyes szabad­ság megsértése miatt bepanaszolta. A szekszárdi járásbíróság a vádlottakat fejenkint negyven ko­rona pénzbírságra ítélte s ezt az ottani törvényszék is jóváhagyta. A Kúria ma elutasította a vádlottak" semmiségi panaszát. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. * (A Kisfaludy-Társaság felolvasóülése.) A nyári szünet után ma délután tartotta első fel­olvasóülését a Kisfaludy-Társaság, a meg­szokott ér­deklődés mellett. Az ülést Beöthy Zsolt elnök nyitotta meg, szíves szavakkal köszöntve a közön­séget. Örömmel látja, hogy a hűségben, amely a Kisfa­ludy­ Társaságot és a magyar közönséget össze­kapcsolja, fogyatkozás nem állott be. Az elnöki megnyitó után Vargha Gyula fő­titkár tett jelentést a folyó ügyekről, majd megkez­dődtek a felolvasások. Elsőnek Hegedűs István ült a felolvasóasztalhoz, hogy érdekes felolvasás ke­retében tegyen jelentést az arezzói Petrarca-ünnep­­ről. Előadásában megemlékezik az európai jellegű ünnep minden fontosabb mozzanatáról. Kiemelte Orlando olasz közoktatásügyi miniszter szép be­szédét. Érdekes volt báró Guillibert föllépése, aki a Laura-kertjéből hozott egy borostyánágat, hogy meg­koszorúzza vele Petrarca emléktábláját. A tudo­mányos kongresszus mozzanatait is jellemző módon vázolta Hegedűs. Hangzott ott olasz, francia és angol beszéd. A felolvasó latin beszédet tartott, amelyben az olasz költészet hatásáról szól a magyar poézisre, főleg Petrarca hatásáról Kisfaludy Sán-

Next