Pesti Napló, 1905. január (56. évfolyam, 1-31. szám)
1905-01-08 / 8. szám
18 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ, 1905. január 8. 8. számi , SZÍNHÁZ és művészet. Szinyei Merse Pál képei. — A Nemzeti Szalon kiállítása. — A képek itt vannak . . . pare sporcato cosi a caso, * semmivel csinálták őket, és ime, itt vannak», mint ahogy nagyrégen «ime, itt volt» Velasquez hires pápaképe. Csak néhány összehangolt szín, csak fény az árnyék között, csak finoman értékelt tónusok, egyéb semmi. Ezek a Szinyei Merse Pál képeinek kellékei. Puritán egyszerűség a látásban és a kifejezésben, és nagyszerű öntudatlanság az előadásban. Leibl ésGabriel Max társa, Böckiin barátja, a müncheni kolorizmus neveltje, a művészetmegváltó párisi impresszionizmusnak nyelvén szólal meg, anélkül, hogy ennek a nyelvnek csak egy szavát is hallotta volna. Járt-kelt a természetben és nem a tájékot, hanem a vidéket látta meg benne. A tájék a természet terormusát, romantikáját, pátoszát gyűjti öszsze magában, a tájék ellenben a természet színeit, a fénynyel és árnyékkal fogó játékát, tónus harmóniáját, dekorációs voltát szolgátatja ki a festőnek. A festő csatangolt a szabadban, látott és emlékezett a látottakra, azután beült a műterembe, s a szentségesen érzéketlen északi világításban megfestette szabad világítású képeit A «Majálist», s a «Pacsirtát» és többi, verőfényben fürdő, árnyékok titkát leleplező, szinfoltok hatását érvényesítő képét. A műterme Münchenben volt és társai a festék buja szépségeiben gyönyörködtek. A festékisme mesterei voltak. Kiélvezték a mélységes színek kábító ellentéteit. Nem a vaseurök, hanem a contrasteok művészei voltak. A festékek pompája, a pompa intenzivitása, a buja, nehéz, tömény tónusok fölvonultatása volt a gyönyörűségük. Ez volt az ő kolorizmusuk. És közöttük egyszerre csak, minden összefüggés nélkül azzal, ami nevelte és azzal amit hallott és látott, egy másfajta kolorista támad: a verőfényadta színértékek, a szabad világítás tónusharmóniának festője. Valaki, aki öntudatlanul megszólaltatta azt, amit ugyanakkor a Vogeseken túl kieszeltek. Nem is kieszeltek, hanem hirtelen megértettek, amikor a régi spanyol meserek titkát kutatták. Francesco Goyáét és a nagyok nagyjáét Valasquezét. Az a megértő Manet volt. A színészékek titkát értette meg kutatás közben. És a színek igazi értelmét. Megértette azt, hogy azoknak az értékeknek egyedüli igaz őre, aki a meghamisítástól megóvja őket: — a világosság. Még a földjei se vettek róla tudomást. Még odahaza is csak később kezdtek neki, kezdtek benne hinni. A müncheni magyar fiú pedig semmit sem hallott róla. Akkor még az ő testi-lelki pajtása, Leibi, so mesélhette el neki, hogy mit látott Párisban. Még nem mondhatta el neki, hogy Courbet képe előtt felgyűrte az inge ujját, ökölbe szorította a két kezét s azt mondta a kép kegyetlenül megtámadott mesterének, hogy: üssünk szét az ellenfelek közt! Manetről éppenséggel semmit sem hallott. Mégis ugyanazt az igazságot festette meg, amely Manet képein szólalt meg. «Anya a gyermekeivel» című fi plein-air-arcképe hat évvel azután támadt, hogy Manet a maga híres «Le Déjeuner sur l’Hertie»-et megfestette, de ebben a hat esztendőben egy betűnyi hír se érkezett járisból Münchenbe arról az ismeretlen emberről, aki a Salon de Refusés-ben forradalmi zászlót tűzött ki. Mi mindent nem írtak azóta ana a zászlóra! A plein-air, a realizmus, az impresszionizmus, a rajz alól való emancipáció jelszavait. Szintén Merse Pál ott Münchenben a műtermekben, a kolorizmus erőszakoskodásában, az intenzív festékhatás világában ezekről a jelszavakról, arról a forradalomról, s arról a semmibevett lázadóról hírt semm hallott. Azóta se vett részt a hatalmassá lett lázadók harcában, mégis úgy ünneplem őt, mint aki Manetnek és Monetnek és társainak Isten kegyelméből való köréhez tartozik. A műtörténelem ne csak az esztétika mértékével mérje az ő képeit, hanem a pszichológia vizsgálódásával is kutassa, hogy hogyan is lettek azok a épek? A környezet, a körülmények, a gazdasági energiák, a tanulmány, a tépelődés formálhat művészetet. De hogyan támadt a nagy párisi impresszionisták festése a maga teljes erejével a fiatal müncheni koloristában? A szél messzire hordja a termő spórákat, akkor azonban nem járt ilyen termékenyítő szél Párisból München felé. A magyar művészetnek nagy dicsősége Szinyei Merse Pálnak ez az osztálya a plein air festés diadalra juttatásában. Az se csorbítja ezt a dicsőségét, hogy Szinyei Merse Pált jó sokáig semmibe se vette. A párisiak se jónak másképpen. Őket se értették meg. Az már nagyobb baj, hogy a semmibevétel a művészt e kedvetlenítette. Hazament gazdálkodni. Jó ideig nem festett. És nem tudták róla, hogy fest-e, nem fest-e? Hanem egyszerre csak közénk termett Már akkor megértettük. A divat becsületet szerzett az ő művészetének. A divat, amely egyformán szolgálja a szerzést és az igazságot, a tévelygést és az új megismerést, világgá hirdette, hogy a képeken kisütött a nap, s hogy a festék uralmát fölváltotta a színek uralma. A divat a szállásszerző, s az igazság igen gyakran nem kapna kvártélyt, ha nem bízná rá magát erre a kvártélycsinálóra. A mi művészetünk, a mi közvéleményünk, még nem volt tisztában vel, hogy igazságot tisztel-e, szeszéit becsül-e, de az meglepte, hogy az új festés alapvetői közt magyar festő is volt És egyszerre csak fáklyát gyújtott a semmibevett művész ünneplésére. Taán a fáklyafény pirossága, a fáklyafüst színes gomolygása, megkapta a mestert. Inkább mint a dicsőítés. Örült a szinek szépséges játékának. És elfeledte tőle, hogy neheztel. Ecsetet fogott és megint festett. S az új képei is csupa színbeli öröm. Most már a verőfénynek a magyar tájékban való játékát nézi. A napvilág a mi vidékeink színeit formálja, a magyar tájékot dekorálja. És a mester idehaza harmonizálja a szabad természet tónusait, és itt rögzíti meg a finom tónusértékeket. Megismerte az ő otthona tájképét. És a megismeréstől sejtelme támad a tájék hangulatáról is. Már nemcsak a verőfény és a dolgok találkozását ábrázolja, már nemcsak a tájék dekorációs voltát látja: a képeiben tartalmi energia is érvényesül. Lira, a természet beszédességének megértése szólal meg felvidéki tájképeiben. A finom színérzékelés csak kifejezésmód, a felületek mögött megérezzük a természet elevenségét. Az organizmus a működését, s a lelkületen való leszűrődését. Régi képein a látás impressziói, új tájképeiben az érzület hangulatai is nyilvánvanak. Az a másik impresszionismus a tecnika országába való, ez a poézisébe. A festészettől pedig csak az abszolút festés jelszavának félreértői küszöbölik ki a tartalmasságot. A dologszerűség nem zárhatja ki a tartalmasságot a festésből. Csak a kifejezés eszközei, a festés módja, a látás és eladás ne törpüljenek el a tartalom mellett. A festés, amely nem akar csakis mesteri ügyesség lenni, amely nem akar csakis tökéletes technikává lenni, hanem a maga módja szerint részt akar venni az intellektuális munkában, nem tagadhatja ki a tartalmasságot. Szinyei Merse Pál a magyar tájék dekorációja mögött a magyar vidék lelkületét megérezte. És megszó a tatja. Azzal a sajátságos koloristikával, amely a színeknek fénytől való voltát ábrázolja. Az a kolorisztika eljutott a neoimpresszionizmlusig, a szintézis abszolút uralmáig. Szinnyei nem követte ebben a rohanásában; a verőfény és a világ találkozását az ő robusztus, egészséges színbeli örömével ábrázolja. Nem furakodik be elművészesedett, elfinomult szimattal a felületek részei közé, hogy köztük a vonalak és pontok szerepét kiismerje. Pedig a felületei elevenséget ábrázolnak. Aktjainak tónusjátéka csupa éelsejtetés, a hús, a vér sejtetése, tájképeinek foltjai pedig a természet éetének éreztetők. A rozsvetésnek szinte az illatát is megfesti finom zöld tona értékelésével és a tavasz és a tél világa nyilvánul azokban az újabb tájképeiben, amelyekben pdig a színekben való örömöt valamelyes ekonomia mérsékli. Gerő Ödön. (*, A Király-Szinház az Urániában, A Király-Szinház személyzete immár két udvasággal készült el: a «Kati bácsi» címü énekes bohózattal és «A dancigi hercegnő» címü angol operettel. Minthogy a «János vitéz» előadásai szinte beláthatlan ideig lefoglalják a Király-Színházat, Beöthy László igazgató — mint értesülünk — kibérelte az Uránia-Színházat, ahol január 20-án be fogja mutatni a «Kati bácsi»-t a Király-Színház drámai személyzetével és a Királ Színház helyárai mellett. (*) Nemzeti Szalon. Szinnyei-Merse Pál kollektív kiállítását holnap, vasárnap féltizenegy órakor nyitja meg Berzeviczy közoktatásügyi miniszter. A megnyílásnál a nagyközönség egykoronás belépődíj mellett vehet részt. A kiaás mindennap reggel nyolc órától este kilenc óráig lesz nyitva s a belépődíj egy korona. (*) A Magyar Színház újdonsága. A Magyar Színház legközelebbi újdonsága Lehár Ferenc «Göttergatte» című operettje lesz, melynek szövegét Heltai Jenő dolgozza át a magyar színpad számára. (*) Vizsgaelőadás a Király-Szinházban. Rákosi Szidi színiskolájának növendékei a jövő hét végén dé után vizsgálati előadást tartanak a Király-Szinházban. Az iskola növendékei Konti József A fecskék című darabban mutatkozhatnak be a közönségnek. A vizsgálati előadáson minden helynek egy korona lesz az ára. (*) A színházi hát, Operaház, Wagner Rikárd alkotását: «A Niebelung gyűrűje» címel foglalt négy zenedrámát e hónap 14 dikén kezdődő sorozatban adatja elő az Operaház igazgatósága. A ciklus előadásait bét évfolyamban, a következő napokon zárták meg: szombaton, január 14-dikén: «A Rajna kincse», vasárnap, január 15-dikén: «A valkür», kedden, január 17-dizén: «Szigfrid» és csütörtökön, január 19-dikén: «Istenek alkonya». E négy előadásra az Operaház külön bérletet hidet, amelyre, a földszinti páholyokat kivéve, a többi helyre a rendes naptárból húsz százalék árkedvezménynyel lehet előjegyezni. Bérelni lehet január 9-dikétől, hétfőtől kezdve, az Operaház hajós-utcai nappali pénztáránál. A Nemzeti Színház. Berczik Árpád új vígjátéka, a «Miniszterválság» három estén szerepel a jövő hét műsorán : holnap vasárnap, csütörtökön és a jövő vasárnap este. Hétfőn mérsékelt helyárak mellett kerül szóre Rostand «Napkeleti királykisasszony» című regényes színműve. Kedden a «Flirt»-et, Ferenczy Ferenc vígjátékát adák. Szerdára Dumas színműve, a «Nők barátja» van kitűzve. Pénteken és szombaton Schiler «Wallenstein trilogá»-ját adják elő. A jövő vasárnap délután Brieux «Bölcső»-re kerül szére. Vígszínház. A Vígszínház jövő heti műsora a szezon harmadik eredeti újdonságát hozza. Csütörtökön kerül bemutatóra Guthi Soma új bohózata «A szaharai konzul». Guthi új darabjának cselekményét a budapesti életből merítette, amelyeknek vidám mozzanatait és mulatságos alakjait hozza színpadra. A drabban közreműködnek: Hegedűs, Tanay, Tapolczay, Fenyvesi, Vendrey, Szerémy, Varsányi Irén, Gazsi Mariska. A bemutatóig a műsor úgy alakul, hogy holnap, vasárnap délután a «Diákéletet» este «A 23-as hölgy»-et adják. Hétfőn a «Színészek»-nek lesz a tizedik előadása. Kedden a «Diákélet»-et ismétlik, szedán «Ocskay brigadéros«-t adják. Jövő vasárnapra délutáni előadásul a «Színészek»-et tűzték ki. Népszínház. «A rátartós királykisaszszony» szerdán, január 11-én éri el első jubiláris előadását, aznap kerül színre huszonötödször Küry Kára és Z. Bárdi Gabi vendége léptével. Csütörtökön Aberoszky Margit fogja játszani a kiráykisaszszony szerepét, épp úgy vasárnap délután is. «A két Hyppolit», Hűvös Iván és Földes Imre operettje pénteken, január 13-án kerül bemutatóra új díszletekkel és Máttás-korabeli jelmezekkel. Az operett iránt és az először fellépő Petrás Sári iránt nagy az érdeklődés. Az indonság főbb szerepei Petrás Sári, Komlóssy Emma, Siegt Aranka, Harmath Ilona, Kováts Mihály, Pesti Kálmán és Újvári Károly kezeiben vannak. Király-színház. Az a nagy, szinte érdeklődés, amelylyel a közönség a «János vitézt» eddig kísérte, itt maradt az új esztendőben is a darabhoz, amely második jutalma után is mindenkor megtölti a Király-színház nézőeret A hét műsorán ismét csupán a «János vér» szerepel, a címszerepben Fedák Sárival. A két délutáni előadást — a két vasárnapon — szintén Bakonyi és Kacsóh daljátéka foglaja le, mindkétszer rendes esti be várakkal, de jegyekért elvételi díj nem jár. Magyar Színház. A Magyar Színház személyzete most «A szegány Imathán» felújítására készül. Millöcker operettje 1890 ben került először szinte Budapesten a Népszi házban A Magyar Színház stilszerű kiállításba hozza színre a sitns operettet. A felújítás napját az igazgatóság szombatra, január 14-ére tűzte ki. Jegy eire az előadásra holnap, vasárnap reggeltől kezdve kapható.