Pesti Napló, 1905. július (56. évfolyam, 179-209. szám)
1905-07-01 / 179. szám
id. szám Budapest, szombat _________PESTI NAPLÓ.__________ 1905. julius 1. 3 A béketárgyalások megkezdéséről szól a «Bud. Tud.»-nak ez a ravaszul kicirkalmazott kommünikéje is: «Hir szerint báró Fejérváry miniszterelnök valószínűleg a legközelebbi napokban hozzáfog feladatának ama részéhez, mely a szövetkezett ellenzékkel való megegyezés létrehozására vonatkozik.» Justh és Fejérváry. Szegedi tudósítónk jelenti: Justh Gyula a szerdáról csütörtökre virradó éjjelt Szegeden töltötte, ahol átutazóban szállt meg. Szerdán este a képviselőház elnöke egy óra hosszat tanácskozott telefonon át báró Fejérváry Géza miniszterelnökkel. Justh Gyula holnap csanádmegyei birtokáról a fővárosba érkezik s a délelőttöt a képviselőházban tölti. A kormány és a törvényhatóságok. Jól informált helyről jelentik, hogy az uj kormány a törvényhatóságokkal szemben az 1886. évi XXI. törvénycikk álláspontjára helyezkedik. A törvény 57. §-a a főispánnak ad a törvényhatósággal szemben jogokat. A 64. és 65. §§-ok szerint pedig a belügyminiszter fölhatalmazhatja a főispánt, hogy a törvényhatóság mindazon tisztviselőivel és közegeivel, akikre a végre nem hajtott rendelet végrehajtásánál szüksége van, közvetlenül rendelkezhessék, ez esetben pedig a tisztviselők és közegek a főispán rendeleteit azonnal és feltétlenül teljesíteni kötelesek s emiatt a törvényhatóság által feleletre nem vonathatnak. A főispán a nem engedelmeskedő tisztviselőket vizsgálat alá vonhatja, hivataluktól felfüggesztheti vagy elmozdíthatja, mely utóbbi esetben másokkal véglegesen helyettesítheti. Az elmozdított tisztviselővel szemben a nyugdíjigényre nézve ugyanaz az eljárás követendő, melyet az illető törvényhatóság szabályrendelete a fegyelmi útán elmozdított tisztviselő nyugdíjigényére nézve megállapított. Ezeknek az intézkedéseknek alapjául pedig a törvény 19. §-ára hivatkozik, mely szerint a törvényhatóság felírhat egyes kormányrendelet ellen a végrehajtás előtt, de ha a miniszter a felhozott indokok ellenére a végrehajtást követeli, vagy ha a törvényhatóságot hozott határozatának foganatosításától másodízben eltiltja, a kormányrendelet azonnal és feltétlenül teljesítendő és végrehajtandó. A kormány ezekkel a fegyverekkel akar harcba indulni. Az első pillantásra látszik, hogy nevetségesen erőtlen a próbálkozása. Felfüggeszteni, elmozdítani lehet egy-egy törvényhatóság renitens tisztikarát, de amikor az egész ország közvéleménye ad bátorságot és öntudatos határozottságot valamennyi vármegye és város tisztviselőinek, akkor hiába ijeszteget a Fejérváry-kormány a paragrafusaival, amelyek szerzésekor az az intenció lebegett a törvényhozás előtt, hogy a nemzeti kormánynak esetleges nemzetiségi, nemzetellenes agitációk ellen adjon kemény eszközöket a kezébe. Semmiesetre azonban nem azt akarták, hogy egy abszolut kormány törhesse le azokkal a nemzet ellenállását. Tanácskozás a Nemzeti Kaszinóban. A Nemzeti Kaszinóban ma éjjel órákon át tartó tanácskozás volt gróf Zichy János, gróf Zichy Aladár és Rakovszky István között, melynek eredménye a néppárt magatartására — mint jelentik — nevezetes fordulatot jelenthet. Bánffy és a német közvélemény. Berlinből táviratoztak, hogy a «Berliner Tageblatt» mai száma igen érdekes cikket közöl báró Bánffy Dezsőtől, Németországnak a magyarországi válsággal szemben való magatartásáról. Nagy sajnálkozással látom, írja Bánffy, hogy a német közvélemény a magyar törekvéseket kedvezőtlenül ítéli meg s az alkotmányválságban ellenünk foglal állást. De ezen nem nagyon csodálkozom. Mivel mindenütt azt a véleményt terjesztik, hogy a magyar nemzeti törekvések szétrobbantják a hadsereget és a monarkiát veszedelembe sodorják, és nagyon értem, hogy a németek a magyar törekvések sikerét Németországra nézve hátrányosnak tartják. Inert e szerint a hármas szövetséget a magyar törekvések érvényesülése gyöngítené, s az európai egyensúlyt fenyegetné. S mivel a magyarok a német vezényszó korlátozását követelik, Németországban mindenütt azt a hitet keltik, hogy a magyarok németellenes indulatának nagy szerepe van a mai válságban. Pedig mindenki megértheti, hogy a magyar vezényszó követelésének semmi köze a németséghez. Kétségtelen, hogy a német érdekek szempontjából is helytelen a magyar nemzeti törekvések elítélése, mert ha az osztrákmagyar monarcha fentartása és erős volt a német érdek, úgy a németországi közvéleménynek a magyar nemzeti törekvéseket föltétlenül csak helyeselnie lehet. A nemzet ellenállása, Szabadka rezisztenciája. Szabadkáról jelentik . A város mai közgyűlésén foglalkozott M Tikics Simon és Varga Károly indítványaival az új kormánynyal szemben való állásfoglalás dolgában, s hazafias aggodalmának és tiltakozásának adott kifejezést afölött, hogy a király a többség mellőzésével nevezett ki kormányt; kimondta, hogy az 1846. évi XXI. tc. 19. szakaszában biztosított jogával teljes mértékben élni fog, a meg nem szavazott adók behajtását és a meg nem ajánlott újoncok kiállítását megtagadja, utasítja a tisztviselőket, hogy a kormány törvényellenes rendeleteit végre ne hajtsa, biztosítván őket, hogy minden sérelemért teljes elégtételt nyújt nekik. Mukcs Simon indítványára kiegészítették ezt a határozatot azzal, hogy amennyiben a póttartalékosok behívása az újoncmegajánlási jog kijátszását célozná, az erre vonatkozó rendeletek végrehajtását is megtiltja. A határozatot dr. Biró Károly polgármester és Lipszencsics Lázár felszólalásai után egyhangúlag hozták meg. Szeged és az új kormány. Szegedi tudósítónk jelenti telefonon . A város közgyűlése Lázár György elnöklete alatt ma foglalkozott a Fejérváry-kormány levelével, melyben az államügyek átvételéről értesítette a várost. Polczner Jenő az indítványozta, hogy a város ajánlott levélben adja tudtul a kormánynak, hogy nem fogja támogatni, iránta a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik, hazafiatlanságnak tartja vállalkozását s megtagadja rendeleteinek végrehajtását. Ezzel szemben dr. Dobay Gyula azt indítványozta, hogy csak az alkotmányellenes rendeleteket tagadja meg a város. Ma nem került szavazásra a sor. Pest megye határozatának végrehajtása. Beniczky Lajos pestmegyei alispán az összes járási főszolgabírákhoz a következő rendeletet intézte : Minthogy a folyó évi újoncjutalékok mindezideig megszavazva nincsenek, minthogy a honvédelmi miniszter ez évi 1300. és 43.377. sz. a. rendelete erre való tekintettel az előző évi ujoncállításokról elmaradt, tehát a már megszavazott és megállapított ujoncjutalékok zárszámai szerint kezelendő vádkötelesek utóállíttatását is megtiltotta és a póttartalékosok jogcímigazolási ügyeit felfüggesztette, minthogy továbbá a törvényhatóság által folyó évi 13373/923. szám alatt határozattá emelt indítvány 3. pontja a törvényhatósági tisztviselőket eltiltja attól, hogy a meg nem szavazott újoncok előállításában bárminemű részt vegyenek, és minthogy végül a védtörvényi utasítás I. része 124. §-ának 3. és 6. pontjai szerint a hadsereg kötelékébe önkéntes belépés folytán besorozottak a folyó évi, tehát meg nem szavazott újoncjutalék javára számíttatnának be és igy az önkéntesek számára szükséges belépési bizonyitvány kiállítása az újoncok előállításában való részvétel jellegével bir; — a védtörvényi utasítás I. része 146. §-ának 1. a) pontja értelmében kiállítandó belépési bizonyitvány kiszolgáltatása mindaddig, amíg a folyó évi újoncjutalékok a törvényhozás által meg nem szavaztatnak, tilos. Miről alkalmazkodás végett értesítem. A makói városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlése — mint egy távirat jelenti — hosszabb vita után a tisztviselőket egyhangúlag eltiltotta az adószedéstől és az újoncozástól. A"z újoncok belépési biasítványa. Karánsebesről táviratoztak. Az alispán rendeletben megtiltotta a közigazgatási tisztviselőknek, hogy a katonai szolgálatra önként jelentkezőknek a belépési bizonyítványt kiállítsák Versec bizalmatlanságot szavaz. Versecről táviratozzák: Versec város törvényhatósága ma tartotta rendes évi közgyűlését, amelyen a főispán akadályoztatása folytán dr. Rezucha István polgármester elnökölt. A tárgysorozatba föl volt véve az összminisztérium hivatalba lépéséről szóló leirata is. A tanács azt indítványozta, hogy a leiratot egyszerűen vegyék tudomásul. A polgármester fölemlítette, hogy az egyszerű tudomásulvétel már magában véve bizalmatlanságot jelent és a tanács ebbeli indítványával nem akar elejébe vágni a békés kibontakozásnak, ő a maga részéről ígéri, hogy a fennálló törvényeknek mindenkoron szigorú őre marad. Dr. Haag Aladár a polgármester indokolását a maga részéről elfogadja ugyan, de határozott indítványt tesz, hogy Versec város törvényhatósága a minisztériummal szemben bizalmatlanságot szavazzon. Szavazásra kerülvén a dolog, a közgyűlés 42 szavazattal 31 ellenében elfogadta dr. Haag indítványát A szerb anyanyelvű képviselők valamennyien a bizalmatlanság mellett szavaztak. Az első tiltakozó népgyűlés, Szunyogh Mihály, a mátészalkai kerület országgyűlési képviselője vasárnap délután tiltakozó népgyűlésre hívta össze választókerületének polgárságát Mátészalkára, melyen állást foglalnak az alkotmányellenes kormány ellen és az állásfoglalásról szóló jegyzőkönyvet a vármegye többi választókerületének is megküldik, hasonló eljárásra hiva föl a polgárságot. A népgyűlésre gróf Károlyi István, Thaly László, Mezőssy Béla, Meskó László, Hraskovszky Guidó, Kátfay Lipót, Kátfay Uhul, Kátfay Tamás, Uray Miklós, Luby Géza, Luby Béla, Benedek János, Pap Zoltán, Papp Elek, Rákosi Viktor, Búza Barna és Laehne Hugó országgyűlési képviselők, továbbá báró Nyáry Béla és Patlag Sándor, a párt titkára is leutaznak. A képviselők szombaton délután indulnak a kétórás gyorsvonattal és Debrecenen át este Nyíregyházára érkeznek, hol az ottani függetlenségi polgárok impozáns fogantatásra készülnek. Vasárnap reggel Mátészalkára mennek. Az Ügyvédek állásfoglalása. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmányához dr. Valkányi Lajos kalocsai ügyvéd beadványt intézett, amelyben rendkívüli közgyűlés egybehívását kéri az alkotmányellenes kormányzással szemben való állásfoglalás végett. A rendkívüli közgyűlésen indítványozni fogják, hogy az ügyvédek az alkotmányos kormányzás helyreállításáig úgy az egyenesadó, mint az illetékek és bélyegek lerovását tagadják meg. Az Aradi Ügyvédi Kamara területén mozgalom indult meg a Fejérváry-kormány ellen s a hazafias ügyvédek meg akarják bélyegezni az alkotmányellenes minisztériumot. E célból dr. Radó Károly ügyvéd a kamara választmánya elé az igazságügyminiszter körlevelére vonatkozóan a következő indítványt adta be: Mondja ki az Aradi Ügyvédi Kamara, hogy Lányi Bertalan magyar királyi igazságügyminiszter alkotmányellenes és imparlamentáris működése iránt bizalommal nem viseltetik, őt székfoglalása alkalmából nem üdvözli, a kamarához küldött leiratát válasz nélkül hagyja és azt irattárba tétetni rendeli. Az indítványt előreláthatóan egyhangúan fogják elfogadni. Temesvárról táviratozzák nekünk . A temesvári Ügyvédi Kamara választmánya ma foglalkozott Lányi Bertalan igazságügyminiszter beköszöntőjével. Korniss kamarai titkár azt indítványozta, hogy a leiratot tudomásulvétel után tegyék irattárba, dr. Hajdú ügyvéd ezzel szemben azt kívánta, hogy a választmány mondja ki, miképp a leiratot tudomásul nem veszi, az igazságügyminiszternek bizalmatlanságot szavaz s a szokásos évi jelentéseket sem küldi meg neki. A választmány heves vita után 5 szavazattal 4 szavazat ellen Korniss indítványát fogadta el, ami az ügyvédek között nagy felháborodást keltett. Az adómegtagadás statisztikája. A nemzeti ellentállás konzekvenciáira igen figyelemreméltó következtetésekhez szolgál alappal a két év előtti adómegtagadás statisztikája. Az 1903-ik évi tizenegy hónapig tartó ex-lex következményeiről 1904. október 22-iki expozéjában számolt be Lukács László pénzügyminiszter, aki az egyenes adók hiányát 45,5 millió koronára becsülte. Akkor azonban kedvezőbbek voltak a viszonyok. A pénzügyminiszter kétszázmillió korona pénztári készlet fölött rendelkezett, a jó aratás jelentékenyen emelte a szállítási jövedelmeket és a forgalmi adók jövedelmét és a nemzeti ellenállás, a nemzeti érzés megnyilatkozása sem volt olyan hatalmas, mint most. Az állami jövedelmek a legutóbbi költségve vetés szerint így alakulnak: Földadó 65.612milliókorona Házadó 25.—» » Kereseti adó 47.—» » Részvényadó 8.—» » Járadékadó 10.887» Szállítási adó 19.—» » Jövedelmi adó -r «34.052