Pesti Napló, 1905. július (56. évfolyam, 179-209. szám)

1905-07-01 / 179. szám

i­d. szám Budapest, szombat _________PESTI NAPLÓ.__________ 1905. julius 1. 3 A béketárgyalások megkezdéséről szól a «Bud. Tud.»-nak ez a ravaszul kicirkalmazott kommünikéje is: «Hir szerint báró Fejérváry miniszterelnök valószínűleg a legközelebbi na­pokban hozzáfog feladatának ama részéhez, mely a szövetkezett ellenzékkel való megegye­zés létrehozására vonatkozik.» Justh és Fejérváry. Szegedi tudósítónk jelenti: Justh Gyula a szerdáról csütörtökre virradó éjjelt Szegeden töltötte, ahol átutazóban szállt meg. Szerdán este a képviselőház elnöke egy óra hos­szat tanácskozott telefonon át báró Fe­jérváry Géza miniszterelnökkel. Justh Gyula holnap csanádmegyei bir­tokáról a fővárosba érkezik s a délelőttöt a képviselőházban tölti. A kormány és a törvényhatóságok. Jól informált helyről jelentik, hogy az uj kormány a törvényhatóságokkal szemben az 1886. évi XXI. törvénycikk álláspontjára he­lyezkedik. A törvény 57. §-a a főispánnak ad a törvényhatósággal szemben jogokat. A 64. és 65. §§-ok szerint pedig a belügyminiszter föl­hatalmazhatja a főispánt, hogy a törvényható­ság mindazon tisztviselőivel és közegeivel, akikre a végre nem hajtott rendelet végrehaj­tásánál szüksége van, közvetlenül rendelkez­hessék, ez esetben pedig a tisztviselők és kö­zegek a főispán rendeleteit azonnal és feltét­lenül teljesíteni kötelesek s emiatt a törvény­­hatóság által feleletre nem vonathatnak. A fő­ispán a nem engedelmeskedő tisztviselőket vizsgálat alá vonhatja, hivataluktól felfüg­gesztheti vagy elmozdíthatja, mely utóbbi eset­ben másokkal véglegesen helyettesítheti. Az elmozdított tisztviselővel szemben a nyugdíj­igényre nézve ugyanaz az eljárás követendő, melyet az illető törvényhatóság szabályrende­lete a fegyelmi útán elmozdított tisztviselő nyugdíjigényére nézve megállapított. Ezeknek az intézkedéseknek alapjául pedig a törvény 19. §-ára hivatkozik, mely szerint a törvény­­hatóság felírhat egyes kormányrendelet ellen a végrehajtás előtt, de ha a miniszter a felhozott indokok ellenére a végrehajtást követeli, vagy ha a törvényhatóságot hozott határozatának fo­ganatosításától másodízben eltiltja, a kormány­rendelet azonnal és feltétlenül teljesítendő és végrehajtandó. A kormány ezekkel a fegyverekkel akar harcba indulni. Az első pillantásra látszik, hogy nevetségesen erőtlen a próbálkozása. Felfüg­geszteni, elmozdítani lehet egy-egy törvény­­hatóság renitens tisztikarát, de amikor az egész ország közvéleménye ad bátorságot és öntudatos határozottságot valamennyi vár­megye és város tisztviselőinek, akkor hiába ijeszteget a Fejérváry-kormány a paragrafu­saival, amelyek szerzésekor az az intenció le­begett a törvényhozás előtt, hogy a nemzeti kormánynak esetleges nemzetiségi, nemzetelle­nes agitációk ellen adjon kemény eszközöket a kezébe. Semmiesetre azonban nem azt akar­ták, hogy egy abszolut­ kormány törhesse le azokkal a nemzet ellenállását. Tanácskozás a Nemzeti Kaszinóban. A Nemzeti Kaszinóban ma éjjel órákon át tartó tanácskozás volt gróf Zichy János, gróf Zichy Aladár és Rakovszky István között, melynek eredménye a néppárt maga­­tartására — mint jelentik — nevezetes fordulatot jelenthet. Bánffy és a német közvélemény. Berlinből táviratoztak, hogy a «Berliner Tage­blatt» mai száma igen érdekes cikket közöl báró Bánffy Dezsőtől, Németországnak a magyaror­szági válsággal szemben való magatartásáról. Nagy sajnálkozással látom, írja Bánffy, hogy a német közvélemény a magyar törekvéseket kedve­zőtlenül ítéli meg s az alkotmányválságban elle­nünk foglal állást. De ezen nem nagyon csodálkozom. Mivel mindenütt azt a véleményt terjesztik, hogy a magyar nemzeti törekvések szétrobbantják a had­sereget és a monarkiát veszedelembe sodorják, é­s nagyon értem, hogy a némete­k­ a magyar törekvések sikerét Németországra nézve hátrányosnak tartják. Inert e szerint a hármas­ szövetséget a magyar tö­rekvések érvényesülése gyöngítené, s az európai egyensúlyt fenyegetné. S mivel a magyarok a né­met vezényszó korlátozását követelik, Németország­ban mindenütt azt a hitet keltik, hogy a magyarok németellenes indulatának nagy szerepe van a mai válságban. Pedig mindenki megértheti, hogy a magyar vezényszó követelésének­ semmi köze a németséghez. Kétségtelen, hogy a német ér­dekek szempontjából is helytelen a ma­gyar nemzeti törekvések elítélése, mert ha az osztrák­magyar monarcha fentartása és erős volt a német érdek, úgy a németországi közvéleménynek a ma­gyar nemzeti törekvéseket föltétlenül csak helye­selnie lehet. A nemzet ellenállása, Szabadka rezisztenciája. Szabadkáról jelentik . A város mai közgyűlésén foglalkozott M Ti­ki­c­s Si­mon és Varga Károly indítványaival az új kormánynyal szemben való állásfoglalás dolgában, s hazafias aggodalmának és tiltakozásának adott ki­fejezést afölött, hogy a király a többség mellőzésé­vel nevezett ki kormányt; kimondta, hogy az 1846. évi XXI. tc. 19. szakaszában biztosított jogával tel­jes mértékben élni fog, a meg nem szavazott adók behajtását és a meg nem ajánlott újoncok kiállítá­sát megtagadja, utasítja a tisztviselőket, hogy a kormány törvényellenes rendeleteit végre ne hajtsa, biztosítván őket, hogy minden sérelemért teljes elég­tételt nyújt nekik. M­u­k­­­c­s Simon indítványára kiegészítették ezt a határozatot azzal, hogy amennyi­ben a póttartalékosok behívása az újoncmegajánlási jog kijátszását célozná, az erre vonatkozó rendeletek végrehajtását is megtiltja. A határozatot dr. Biró Károly polgármester és Lipszencsics Lázár fel­szólalásai után egyhangúlag hozták meg. Szeged és az új kormány. Szegedi tudó­sítónk jelenti telefonon . A város­ közgyűlése L­á­­z­á­r György elnöklete alatt ma foglalkozott a Fe­­jérváry-kormány levelével, melyben az államügyek átvételéről értesítette a várost. Polczn­er Jenő az indítványozta, hogy a város ajánlott levélben adja tudtul a kormánynak, hogy nem fogja támogatni, iránta a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik, hazafiatlanságnak tartja vállalkozását s megtagadja rendeleteinek végrehajtását. Ezzel szemben dr. Do­ba­y Gyula azt indítványozta, hogy csak az alkot­mányellenes rendeleteket tagadja meg a város. Ma nem került szavazásra a sor. Pest meg­ye határozatának végrehajtása. Beniczky Lajos pestmegyei alispán az összes járási főszolgabírákhoz a következő rendeletet in­tézte : Minthogy a folyó évi újoncjutalékok mindezideig megszavazva nincsenek, minthogy a honvédelmi mi­niszter ez évi 1300. és 43.377. sz. a. rendelete erre való tekintettel az előző évi ujoncállításokról elma­radt, tehát a már megszavazott és megállapított ujoncjutalékok zárszámai szerint kezelendő vádköte­­lesek utóállíttatását is megtiltotta és a póttartaléko­sok jogcímigazolási ügyeit felfüggesztette, minthogy továbbá a törvényhatóság által folyó évi 13373/923. szám alatt határozattá emelt indítvány 3. pontja a törvényhatósági tisztviselőket eltiltja attól, hogy a meg nem szavazott újoncok előállításában bármi­nemű részt vegyenek, és minthogy végül a védtör­­vényi utasítás I. része 124. §-ának 3. és 6. pontjai szerint a hadsereg kötelékébe önkéntes belépés foly­tán besorozottak a folyó évi, tehát meg nem szava­zott újoncjutalék javára számíttatnának be és igy az önkéntesek számára szükséges belépési bizonyitvány kiállítása az újoncok előállításában való részvétel jellegével bir; — a védtörvényi utasítás I. része 146. §-ának 1. a) pontja értelmében kiállítandó belépési bizonyitvány kiszolgáltatása mindaddig, amíg a folyó évi újoncjutalékok a törvényhozás által meg nem szavaztatnak, tilos. Miről alkalmazkodás végett ér­tesítem. A makói városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlése — mint egy távirat jelenti — hosszabb vita után a tisztviselőket egyhangúlag eltiltotta az adószedéstől és az újoncozástól. A"z újoncok belépési biasí­­tványa. Ka­ránsebesről táviratoztak. Az alispán rendeletben megtiltotta a közigazgatási tisztviselőknek, hogy a katonai szolgálatra önként jelentkezőknek a belé­pési bizonyítványt kiállítsák Versec bizalmatlanságot szavaz. Versec­­ről táviratozzák: Versec város törvényhatósága ma tartotta rendes évi közgyűlését, amelyen a főispán akadályoztatása folytán dr. Rezucha István pol­gármester elnökölt. A tárgysorozatba föl volt véve az összminisztérium hivatalba lépéséről szóló le­irata is. A tanács azt indítványozta, hogy a leira­tot egyszerűen vegyék tudomásul. A polgármester fölemlítette, hogy az egyszerű tudomásulvétel már magában véve bizalmatlanságot jelent és a tanács ebbeli indítványával nem akar elejébe vágni a békés kibontakozásnak, ő a maga részéről ígéri, hogy a fennálló törvényeknek mindenkoron szigorú őre marad. Dr. Haag Aladár a polgármester indoko­lását a maga részéről elfogadja ugyan, de hatá­rozott indítványt tesz, hogy Versec város törvény­­hatósága a minisztériummal szemben bizalmatlansá­got szavazzon. Szavazásra kerülvén a dolog, a köz­gyűlés 42 szavazattal 31 ellenében elfogadta dr. Haag indítványát A szerb anya­nyelvű képviselők valamennyien a bi­zalmatlanság mellett szavaztak. Az első tiltakozó népgyűlés, Szunyogh Mihály, a mátészalkai kerület országgyűlési kép­viselője vasárnap délután tiltakozó népgyű­lésre hívta össze választókerületének polgárságát Máté­szalkára, melyen állást foglalnak az alkotmányelle­nes kormány ellen és az állásfoglalásról szóló jegyző­könyvet a vármegye többi választókerületének is megküldik, hasonló eljárásra hiva föl a polgársá­got. A népgyű­lésre gróf Károlyi István, Thaly László, Mezőssy Béla, Meskó László, Hra­­sk­o­v­s­z­k­y Guidó, K­á­tf­a­y Lipót, K­á­tf­a­y Uhul, K­á­tf­a­y Tamás, U­r­a­y Miklós, L­u­by Géza, L­u­by Béla, Benedek János, Pap Zoltán, P­a­p­p Elek, Rákosi Viktor, Búza Barna és Laehne Hugó országgyűlési képviselők, továbbá báró N­y­á­r­y Béla és P­a­tl­a­g Sándor, a párt titkára is leutaznak. A képviselők szombaton délután indulnak a kétórás gyorsvonattal és Debrecenen át este Nyíregyházára érkeznek, hol az ottani függetlenségi polgárok im­pozáns fogantatásra készülnek. Vasárnap reggel Mátészalkára mennek. Az Ügyvédek állásfoglalása. A Buda­pesti Ügyvédi Kamara választmányához dr. Valkányi Lajos kalocsai ügyvéd beadványt inté­zett, amelyben rendkívüli közgyűlés egybehívását kéri az alkotmányellenes kormányzással szemben való állásfoglalás végett. A rendkívüli közgyűlésen indítványozni fogják, hogy az ügyvédek az alkotmá­nyos kormányzás helyreállításáig úgy az egyenesadó, mint az illetékek és bélyegek lerovását tagadják meg.­­ Az Aradi Ügyvédi Kamara terüle­tén mozgalom indult meg a Fejérváry-kormány ellen s a hazafias ügyvédek meg akarják bélyegezni az alkotmányellenes minisztériumot. E célból dr. R­a­d­ó Károly ügyvéd a kamara választmánya elé az igaz­­ságügyminiszter körlevelére vonatkozóan a következő indítványt adta be: Mondja ki az Aradi Ügyvédi Kamara, hogy Lányi Bertalan magyar királyi igazságügyminiszter alkotmányellenes és imparlamentáris működése iránt bizalommal nem viseltetik, őt székfogla­lása alkalmából nem üdvözli, a kamarához kül­dött leiratát válasz nélkül hagyja és azt irattárba tétetni rendeli. Az indítványt előreláthatóan egyhangúan fogják elfogadni. Temesvárról táviratozzák nekünk . A te­mesvári Ügyvédi Kamara választmánya ma foglalko­zott Lányi Bertalan igazságügyminiszter beköszön­tőjével. Korniss kamarai titkár azt indítványozta, hogy a leiratot tudomásulvétel után tegyék irattárba, dr. Hajdú ügyvéd ezzel szemben azt kívánta, hogy a választmány mondja ki, miképp a leiratot tudomásul nem veszi, az igazságügyminiszternek bi­zalmatlanságot szavaz s a szokásos évi jelentéseket sem küldi meg neki. A választmány heves vita után 5 szavazattal 4 szavazat ellen Korniss indítványát fogadta el, ami az ügyvédek között nagy felháboro­dást keltett. Az adómegtagadás statisztikája. A nemzeti ellentállás konzekvenciáira igen fi­­­gyelemreméltó következtetésekhez szolgál alappal a két év előtti adómegtagadás statisztikája. Az 1903-ik évi tizenegy hónapig tartó ex-lex következményei­ről 1904. október 22-iki expozéjában számolt be Lukács László pénzügyminiszter, aki az egyenes adók hiányát 45,5 millió koronára becsülte. Akkor azonban kedvezőbbek voltak a viszonyok. A pénz­ügyminiszter kétszázmillió korona pénztári készlet fölött rendelkezett, a jó aratás jelentékenyen emelte a szállítási jövedelmeket és a forgalmi adók jöve­delmét és a nemzeti ellenállás, a nemzeti érzés meg­nyilatkozása sem volt olyan hatalmas, mint most. Az állami jövedelmek a legutóbbi költségve­­ vetés szerint így alakulnak: Földadó 65.612milliókorona Házadó 25.—» » Kereseti adó 47.—» » Részvényadó 8.—» » Járadékadó 10.887» Szállítási adó 19.—» » Jövedelmi adó -r «34.052

Next