Pesti Napló, 1905. július (56. évfolyam, 179-209. szám)

1905-07-27 / 205. szám

205. szám Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ, 1905. julius 27. 11 . Tattersalban. A gyűlésen politikai ügyekkel, különö­sen az általános titkos választó­joggal akarnak fog­lalkozni. — Egy gavallér tragédiája. Ma este előkelő körökben szenzációs esetnek terjedt el a hire. E szerint J. B. volt földbirtokos, aki többszöri nyerés után óriási összegeket vesztett a Nemzeti Kaszinóban, utolsó hatszázezer­­koronás vesztesége után összeveszett édesanyjával s az úrinő emiatt öngyilkos kísérletet követett el. Nagynehezen megmentették a hölgyet. A ga­vallér, aki sem anyjától, sem mástól nem tudott akkora összeget szerezni, kétségbeesésé­ben meg akarta magát ölni. A cselédség azon­ban idejekorán kicsavarta kezéből a revolvert. Legutóbb már olyan gyanúsan viselkedett, hogy beszállították egy budai szanatóriumba. — Egy jeles színésznő halála. N­i­k­ó Lina, a Vígszínház kiváló művésznője, mint részvét­tel értesülünk, ma este a Vöröskereszt-kórházban meghalt. Vele az ország egyik legnépszerűbb színésznője szállott sírba. A kedves humorú asz­­szonyt, aki a Vígszínháznak megnyitása óta tagja volt a komikai szerepkörben, kartársai is ritkamód szerették. — Szerencsétlenül járt mérnök. Hírt ad­tunk arról, hogy Krivoss Márton debreceni mér­nök lebukott a vicinális vasút egyik vonatáról és súlyosan megsebesült. Mint Debrecenből táviratoz­ték, Krivoss sebei megüszkösödtek és ma este meg­halt. A szerencsétlenül járt mérnök mindössze 28 éves volt. — Botrány az Andrássy-úton. Gold­mann József tejnagykereskedő, aki az István-út 23. száma alatt lakik, ma este hat óra tájban az Ok­togon-téren összeveszett Aczél Endrével, az «Új Hírek» című krajcáros napilap szerkesztőjével. Az összetűzés vége az lett, hogy a kereskedő két al­kalmazottjának, Mészáros Jánosnak és Sájben Pálnak társaságában véresre verte Aczél Endrét. A jelenet, amelyre hirtelen nagy nézőközönség cső­dült össze, azzal végződött, hogy egy rendőr a főkapitányságra kísérte be a botránynak valamennyi szereplőjét. Odabent Goldmann József elmondotta, hogy mi vitte rá cselekedetére. Aczél két-három hét óta több fővárosi tejkereskedő ügyeit szellőz­teti az «Új Hírek»-ben. Őt is értesítette, hogy foglal­kozik az üzletével, még­pedig tendenciózusan, ha csak kétezer koronát nem fizet. Goldmann ezt fe­lelte: — Jöjjön ki a telepemre, mindent szívesen megmutatok. Ha aztán kifogásolni valót lát, meg­támadhat. A szerkesztő azonban nem ment ki, hanem így telefonált: — Nem megyek, mi keresni akarunk. — Én pedig nem engedem magamat megrevol­­verezni! — felelte a kereskedő. Később ötszáz forintot, majd még kevesebbet kértek tőle, s m­iután hajthatatlan maradt, a támadó cikk ma megjelent az «Új Hírek»-ben. Goldmann, akit nagyon boszantott a támadás, délután föl akarta keresni Aczélt. Az Oktogon-téren találkozott vele. Szemére hányta, hogy a kereskedői reputációjá­ban gázol. — Miért nem rendezte az ügyet, — mondta a szerkesztő. Goldmann feldühödött erre és rövid szóváltás után, két kocsijával inzultálta Aczélt,­ aki a fején sérült meg. A kereskedőt kihallgatása után em­bereivel együtt szabadon bocsátották.­­ Fájdalmában megőrült. Megrendítő eset történt a minap a somogyvármegyei Barcs község­ben. Fer­ber Adolf jómódú lókereskedő gyerme­két nemrég agyonrúgta a ló s Ferberné, amikor érte­sült a szerencsétlenségről, hirtelen megőrült. A sze­gény asszonyt bevitték a kaposvári kórházba, hol hamarosan meg is halt. Ez a kettős csapás teljesen lesújtotta Ferbert, ki felesége halála óta kerülte az embereket s teljesen elhanyagolta üzletét is. Rokon­sága mindent elkövetett, hogy feledtesse vele a nagy csapást, de sikertelenül. Néhány nappal ezelőtt aztán bekövetkezett, amitől Ferber rokonsága tartott. A fáj­dalomtól megtört emberen kitört az őrültség, s oly veszélyessé vált, hogy a rokonság kénytelen volt szigorú őrizet alá venni, s egyúttal intézkedett a kórházba való szállítása iránt is. A szerencsétlen ember azonban tegnapelőtt valahogy megszökött az őrizet alól s éjnek idején berontott néhány házba, hol az alvókat fojtogatni kezdte s csak nagynehe­zen tudták megfékezni. Most már szigorú őrizet alá vették. — A belgrádi villamos-sztrájk. Bel­­grádból táviratozza tudósítónk: A sztrájkoló vil­lamos­munkások viselkedése egyre fenyegetőbb, már nem érik be azzal, hogy a gyárban majdnem teljesen szünetel az üzem, hanem erőszakkal meg­akadályozzák azokat is a munkában, akik dolgozni akarnak s nem engedik, hogy eleséget vigyenek a gyártelepre, ahol az igazgató néhány hivatalnokkal dolgozik, hogy legalább a királyi palotát lehessen világítani. Hir szerint a sztrájkolók egy politikai pártcsoport eszközei. Az a céljuk, hogy a rendőr­séggel támasztott összeütközésekkel nehézséget csi­náljanak a kormánynak. A Pasics-csoportot azzal vádolják, hogy a sztrájkolókkal szövetkezett.­­ Más forrásból érkező távirat ezt jelenti. A villa­mos művek sztrájkoló munkásainak egy csoportja tegnap este be akart hatolni a vezetékcsatornába, hogy elvágja a villamos kábelt, de a rendőrség ebben megakadályozta. Három sztrájkoló munkást a rendőrség tíz napi elzárással büntetett. A közúti vasúti forgalom reggel óta teljesen szünetel. A köz­pontban blokk­ozott hivatalnokoknak ma a szocia­­lista szindikátus belegyezésével némi élelmi­szert küldtek. A villamos központ munkásain kí­vül még három nyomda munkásai sztrájkolnak. — Irodasegédtisztek a kultuszminiszter­nél. A közoktatásügyi minisztérium fizetéstelen irodasegédtisztjei nemrég tisztelegtek Lukács György miniszternél. Elpanaszolták, hogy az 1896. év közepéig a kezelőtiszti összes létszám csakis a napidijasok közül neveztetett ki, ők pedig mint kinevezett és esküt tett tisztviselők összesen már 15—16 év óta szolgálnak bijnoki illetmények­kel csupán azért, mert az 1873-ik évi II. tc. alap­ján állandóan igazolványos altiszteket neveznek ki föléjük. Előadták továbbá, hogy a legtöbb hiva­talban — országszerte érvényes gyakorlat szerint — rendszeresen a kiváló napidíjasok közül egészítik ki a kezelőtiszti kart, sőt más minisztériumokban az érdemes dijnokokat éppen azért nevezik ki fizetés­telen segédtisztekké, hogy a kiszolgált altisztek felett előnynyel bírjanak. Mert hisz a kérdéses törvény­cikk nem biztosít kizárólagos kinevezési jogot a ki­szolgált altiszteknek, hanem a szerzett jogokat érin­tetlenül, épségben hagyja. Ezek után kérték a minisztert, hogy mivel ők a kinevezés és előlépés reményében megnősültek, és mivel a mai drágult viszonyok közt nagyszámú családjaikkal nem képe­sek megélni, kérje fel átiratilag a honvédelmi mi­nisztert arra, hogy velük szemben az altisztek igény­jogosultságától mindössze is csak három esetben, méltányosan tekintsen el és rendszeres kinevezésü­ket ily módon tegye lehetővé már a legközelebb üresedésbe jövő irodasegédtiszti állások betöltésénél. — Pestis-gyanús betegek Fiuméban.­Fiumé­ban — mint onnan jelentik — két gyanús megbe­tegedés történt, amelyekről a városban azt híreszte­­lik, hogy pestis-esetek. A Magyar-Horvát Hajózási Társaság „Bidaly“ nevű fűtőjének felesége pár nap előtt tizenegyesz­tendős fiával együtt általános fertőző mirigyláb tü­netei közt, mint ahogy az orvosi műkifejezés szól, megbetegedett. Az asszony tegnap meghalt és mint­hogy a megbetegedés gyanús körülmények közt tör­tént, dr. C­a­p­n­i kórházi orvos vizsgálatot végzett, de csakis gennybacillusokat talált. Úgy az asszony­ból, mint a gyermekből vért vettek és felküldték Budapestre a bakteriológiai intézetnek, hogy azt ala­posan vizsgálják meg és az esetről a belügyminisz­tériumnak is azonnal jelentést tettek. Minthogy az orvosi vizsgálat sem a vérben, sem a mirigyekben pestis-bacillusokat ki nem mutatott, érthető izgatott­sággal várják Fiuméban, hogy mi lesz a bakte­riológiai vizsgálat eredménye. A lakást, amelyben a megbetegedés történt, alaposan fertőtlenítették. A fiumei orvosok véleménye szerint a betegséget pisz­kos, rossz levegőjű lakás, vagy valami romlott élelmi­szer okozhatta. — Szerencsétlenség egy keményítő­gyárban. Ma este a Beimel és Basch­ cég tulaj­donában levő «Unió» keményítő­gyárban egy vas­tartó leesett, miközben két munkás életveszélyesen megsebesült A szerencsétlenség úgy történt, hogy a gyár munkásainak egy része a Szvetenay­ utcára eső hátsó udvaron egy nyolcvan hektoliter űrtar­­talmú és mintegy huszonöt méter márka súlyú vas­tartót akartak fölhúzni. Az e célra használt csigasor S-alakú végső láncszeme azonban a túlterheléstől elszakadt, miáltal a hatalmas vastartó mintegy négy méter magasságból leesett. Az ott dolgozó munkások közül K­e­r­­­i Róbert a jobb lábán és hátán, V­a­r­­govics Ferenc pedig a hátán és fején súlyos sérülést szenvedett. Mindkét sebesültet a mentők a Szent István-kórházba szállították. — A világváros rejtelmeiből. Párisi új­ságok írják ezt a rejtelmes történetet: Saint- Gloudban a minap éjszaka kétfogatú kocsi állt meg a Szajna partján. A kocsiból leszállt két em­ber és két nehéz csomagot dobott a vízbe. A locs­­csanásra fölébredtek a part közelében alvó rendőrök, de már nem láthattak egyebet, csak az őrülten el­vágtató kocsit. Nyomban jelentést tettek az esetről s a vizsgálat megkezdődött. Azt hiszik, hogy a két csomag valami bűnnel van összeköttetésben. Vagy holttest volt bennük, vagy lopott holmi, amit eladásra kínálni veszedelmes lenne. Fél napig keresték a csomagokat a Szajna medrében, de nem tudtak rájuk akadni. A nyomozást folytatják. — Sztrájkok:. Gróf Károlyi Sándor Káposz­­tásmegyeri uradalmán a cselédség és a munkásnép, összesen száznegyven ember, sztrájkba lépett. Több fizetést kívánnak, mert a mostaniból, mint mondják, a nagy drágaság miatt nem tudnak megélni. Az ura­dalmi intézőség már valami csekély javításra haj­landó volt, de a sztrájkolók többet kivánnak. A sztrájkolók tanyája az uradalmi puszta közelében van, ahol fővárosi rendőrök ügyelnek a rendre.­­ Az asztalosok ez év február havában nagy sztrájkot vivtak, amely békés egyeszséggel végző­dött az asztalos-munkások szervező­bizottsága­­ és az asztalosmesterek szövetsége között, Szterényi államtitkár — akkor miniszteri tanácsos — előtt. Az egyezség úgy köttetett meg, hogy a munkások öthavi átmeneti időt engedtek a régi munkafelté­telek mellett elvállalt munkák elvégzésére s a meg­állapodások most, augusztus elsején lépnek életbe. A munkások megkapják a kilencórai munkaidőt és a kért béremelést. De a főváros 220 nagyobb asz­talosmestere közül a szövetségnek csak mintegy 120 tagja van, akik 1500 munkást foglalkoztatnak s a megállapodások természetszerűleg csakis ezekre­ le­hetnek kötelezők, míg ellenben a szövetségen kívül álló száz mesternél dolgozó 1500 munkás ügye továbbra is rendezetlen és bizonytalan. Nincs ki­zárva a lehetősége annak, hogy a szerződést alá­írt mesterek közül többen megtagadják elsején an­nak életbeléptetését s ezeknél kimondják a sztrájkot. Augusztus másodikén minden mű­hely bizalmi férfiai jelentést tesznek a szervezőbi­zottságnak, hogy az illető műhelyben a megegye­zést érvénybe léptették-e s az asztalosok gyűlése fog azután a további teendők fölött határozni. Az asztalosmunkások most új harcra készülnek, mert mindazon mestereknél, akik annak idején az egyez­ményt alá nem írták, most sorban kitör a sztrájk. Érdekes, hogy a munkások eme sztrájkját a leg­messzebbmenő erkölcsi támogatásban részesítik a mesterek szövetségének tagjai, így pél­dául a sztrájkolók támogatására szabad lesz gyűj­teni a mesterek szövetsége tagjainak műhelyeiben,­­sőt kétségtelen, hogy sok mester anyagilag is támogatja majd a sztrájkot.­­ Madrid­ból táviratoztak: San­ Lucarban, Arcosban és Bornosban a kadixi kerületben, ahol nagy a nyomorúság, a munkások megrohanták a pékbol­tokat és kenyeresszekereket. Az említett helyeken csendőrséget összpontosítottak. — Párisból távira­tozzék. A longuy-i sztrájk következtében keletke­zett helyzetet aggasztónak mondják. A sztrájkolók­ több nagy olvasztót ki akartak oltani, fenyegették a gyárigazgató lakását és a gyárat őrző csapatokat megdobálták. Meg is ütköztek a katonasággal, mi­közben 10—15 sztrájkoló súlyosan megsérült. Ké­t nagy olvasztót kioltottak. A houssignyi maire le­mondott, mert hiába igyekezett a rendet helyre­állítani. — Párbaj egy regény miatt. Párisból táviratozzék : G­y­p n­e­k, az ismert francia regény­­irónőnek legújabb regénye miatt báró G­a­i­l francia vérteskapitány provokálta az írónő férjét, M­a­r­t­e­l grófot. Martel grófnőnek új regénye a Syveton­­ügygyel foglalkozik, nevezetesen Syveton özvegyével, akit denunciánsnak bélyegez az írónő. Báró Gail már Syvetonnal is vívott kardpárbajt, amikor a képviselő a parlamentben inzultálta André akkori hadügymi­nisztert. — Gyilkos földmíves. Békéscsabáról távira­­tozzák: Kékesen Andor Gergely 32 éves és Kiss Gábor 50 éves földmives ivás közben össze­szólalkoztak. Andor azt vetette szemére Kissnek, hogy pénzt lopott tőle. Erre Kiss kést rántott és Andort hasbaszúrta. Andor a sérülésbe belehalt, Kisst letartóztatták. — Halálra forrázta a gyermekét. Budara­sza községben — mint Nagyváradról jelentik — borzalmas véget ért a minap egy B­o­r n­­­a Tegyer nevű fiúcska. A kertben játszott anyja mellett, aki ruhát szapult. Egyszerre megvadult valamitől a kö­­­­zelben legelő tehén s egyenesen a szapuló asszony­­­­nak rohant. Ez megijedt a megvadult állattól és ijedségében az egész dézsa forró vizet gyermekére, borította. A tehenet azután megfékezték a közelben levő munkások, azonban a gyermek a forró vízben teljesen megfőtt. Az anya azonnal orvosért futott, de mire ez megérkezett, a kis­fiúban már nem volt ez. A hatóság, miután gondatlanságot nem látott sikárogni, megszüntette a vizsgálatot.

Next