Pesti Napló, 1906. augusztus (57. évfolyam, 209-238. szám)
1906-08-01 / 209. szám
Budapest, szerda PESTI NAPLÓ, 1906. augusztus. 1. 209. szám A porosz-ellenes szövetség. — Újabb leleplezések. — Budapest, julius 31. 21 francia, olasz és osztrák-magyar szövetkezés tervére, amely Ollivieris egy ismeretlen olaszdiplomata leleplezései szerint 1869-ben, a poroszi francia háború előestéjén, igen komoly stádiumba jutott, most egy új, eddig ismeretlen okmány nyilvánosságra kerülése vet új világosságot. Ollivier állításai szerint, amelyeket már többször ismertettünk, a szövetkezés ügye így állott: 1869-ben Ferenc József király és császár Benet kezdeményezésére állítólag levelet írt al. Napóleonnak, amelyben osztrák-magyar, francia és olasz védekező szövetséget ajánlott fel meg nem nevezett ellenséggel szemben, de világosan érthetően a porosz terjeszkedés ellen. Ez a levél elveszett. Hogy azonban a formális szövetséget meg nem kötötték, annak egyedüli akadálya Ferenc József és Eugénia húzódozása volt attól, hogy a pápa Rómáját az egyesült Olaszországnak kiadják. Az elveszett levél helyett azonban Ollivier birtokában van Ferenc Józsefnek egy másik írása 1870-ből Napóleon császárhoz, amelyben az első levél tartalmát megismétli. Ez a második levél eddig nem került nyilvánosságra. A N. Fr. Fresse azonban most egy Berlinbenélő volt diplomata tollából nyilvánosságra hozza Grammont herceg francia külügyminiszter levelét 1870 július 17-étől gróf Beust osztrák miniszterelnökhöz, amely erősen rábeszéli Beustet, hogy a küszöbön álló porosz-francia háborúban, a semlegesség fel nem mondásával, valamint fegyverrel is, támogassa Franciaországot. Grammont herceg levele először kifejti, hogy a háborúnak a célja nem hódítás, hanem csupán a porosz király túlságos terjeszkedési vágyának a korlátozása. Majd a következő haditervet körvonalazza: Ausztria engedje meg, hogy hetven-nyolcvanezernyi olasz sereg átvonulhasson Tirolon és München felé haladhasson előre. Ausztria pedig szállítson százötvenezernyi sereget Csehországba, amelyet később szaporítson kétszáz-, majd háromszázezerre, egész addig, amíg Poroszország a bét oldalról ért támadás, valamint a harmadik oldalról való fenyegetés nyomása alatt, hajlandó a Franciaország diktálta a békét elfogadni. „így egy dicső csapással— írja Grammont herceg — kitörölhetik, önök 1866 emlékét és maiden következményét. Ilyen alkalom sohasem fog többé kínálkozni, ilyen odaadó támogatást; sohasem találnak többé, és soha többé nem lesz Franciaország oly erős, mint ma, sohasem lesz jobban felfegyverkezve, jobban felszerelve és nagyobb lelkesedéstől eltelve.“ A herceg azután kifejezi reményét, hogy Ausztria két hét múlva Csehországban és Olaszország Münchenben lesz, levelét pedig igen pikáns megjegyzéssel zárja, amely kortörténeti nézőpontból, valamint a vezető kormányférfiak augur gondolkozására igen jellemző. Grammont herceg ugyanis értesíti az osztrák minisztert, hogy Napóleon császár aláírta a török vasutak nyeremény-kötvényének párisi jegyzésére vonatkozó törvényjavaslatot . . . Tessék a börzére sietni! . . . A bécsi lap régmúlt események feltárósérteteit akarja elűzni ezzel a berlini leleplezéssel; azt akarja bizonyítani, hogy Ausztria semmiféle poroszellenes szövetséget nem tervezett és nem kezdeményezett. Grammont herceg levele szolban határozottan offenzív természetű szövetkezést ajánl, míg Ollivier szerint Ferenc József III. Napóleonhoz intézettlevelében defenzív szövetségről beszélt. Azonkívül bizonyos, hogy a francia-porosz háború kitörésekor erős volt a reváns hangulat a bécsi udvar tábornoki és politikus köreiben. Igaz, hogy a király maga ellene volt minden poroszellenes lépésnek, mégis Franciaország segítése könnyen megtörténhetett volna, ha Albrecht főherceg Parisban, személyesen meg nem győződött volna a francia hadsereg gyengeségéről és ha Andrássy magyar miniszterelnök energikusan közbe nem lép a tökéletes semlegesség mellett. S bár a döntő koronatanácsban is Beust a fegyveres készenállás mellett kardoskodott, körülbelül olyan értelemben, ahogy azt .Grammont herceg ajánlotta, Andrássy képviselte igen erélyesen a teljes semlegesség álláspontját, amely végül is győzedelmeskedett. Németország tehát — mint az ismeretes, de aminek ismét én ismét emlékezetbe idézése szükséges — nem kis részben Magyarországnak köszönheti mai nagyságát. Az orosz forradalom, Budapest, július 31. Szolypin miniszterelnök kabinetjének „liberális“ jellegét tovább ■ is erősen hangsúlyozza és folytatja az agitációt a külföldi sajtóban. Még a zsidókérdés rendezésére is tesz homályos célzásokat, csakhogy a külföldi közvéleményt maga mellé hódítsa. De hogy Oroszországban mennyire tudatában vannak Szolypin pozíciója jogtalanságának, bizonyítja az, hogy még a volt dumaképviselők konzervatív része is a kormány ellen fordult és visszautasítja a kabinetbe való belépést. A forradalom pedig halad előre. Ma a finn helyőrségekben lázadtak fel a katonák. A cár livádiai kastélya, a Kaukázusban, ahol őszszel a nagyobb biztonság okáért üdülni szokott, lángokban áll. A parasztok mindenfelé seregestül vonulnak uraik ellen. Ilkre jár ismét egy új björkei találkozásnak Vilmos császár és a cár között, de ez a hír már annyiszor felmerült és nem bizonyult valónak, hogy meg kell várni a hivatalos megerősítését, amíg komolyan lehet venni. Az orosz eseményekről ezek a távirataink szólnak . (A cár kastélya lángokban.) Páris, július 31. A „Matin“-nek táviratozzák Odesszából. A livádiai cári kastély, amelyben a cári család minden esztendő őszén néhány hetet szokott tölteni, lángban áll. Ezt a hírt más oldalról még nem erősítették meg. A cári család az idén a rendesnél korábban akart Livádiába átköltözni, mert ott nagyobb biztosságban vélte magát. Trepov ezelőtt néhány nappal volt Krímben, hogy előkészületeket tegyen a cári család tartózkodására. (A kormány ujjáalanlása.) Pétervár, július 31.A „Novoje Vremja“ egész határozottsággal jelenti, hogy az új kormány elvben már megalakult. Az új minisztériumban öt volt dumaképviselő kap tárcát. A kereskedelmi tárcát Gucskov, a földmivelésit Lvov, a kereskedelmit Száralov veszi át. A birodalmi ellenőr tárcájára gróf Heyden vállalkozott. A zsinat fönrokurátora ezentúl nem lesz a kabinet tagja. Berlin, július 31.Szolypin miniszterelnök, a „Vossische Zeitung“ tudósítója előtt a következőket jelentette ki: — Folytonosan azon gondolattal foglalkozom, hogy három tárcára a nép embereit neveztessem ki. Nem igaz az a hír, hogy megszakítottam a tárgyalást azokkal a férfiakkal, akiknek tárcát, fölajánlottam. Ez a tárgyalás még folyik s remélem, hogy kielégítő eredménye lesz A kormány semmi esetre sem fog reakcionárius politikát követni. A feloszlatott duma nem tudott áldásos munkát kifejteni, mert a kormány, sajnos, elmulasztotta, hogy a maga törvényjavaslatait terjeszsze eléje. Most még kétszáz napunk van az új birodalmi duma összeüléséig s ezt az időt nem arra fogjuk fölhasználni, hogy új törvényeket léptessünk életbe, hanem arra, hogy a jövendő duma elé az állami működés összes terein törvényjavaslatokat készítsünk elő. Csak ez az oka annak, hogy oly hosszú időközt állapítottak meg az uj birodalmi duma összeüléséig Általános sztrájktól neon félek, s attól még kevésbbé, hogy sikere lesz, mert a kormány most el van készülve s a legnagyobb szigorúságot fogja alkalmazni. Az agrárkérdést sem liberális, sem konzervatív módon, hanem reális alapon fogjuk elintézni. A liberális, vagy konzervatív agrárpolitika arra vezetett, hogy a huligánok öszszeveszítették az ostoba embereket. A zsidókérdésben nem akarunk túlságosan vérmes reményeket kelteni, minthogy azonban az oroszországi zsidók leggagyiabb része az elégedetlened közülvaló, ez azt bizonyítja, hogy a zsidókra vonatkozó ször-* vényhozás hiányos és javításra szorul. , ‘ Pétervár, julius 31* Szolypin nyaralóját állandóan egy tiszt és harminchat katona őrzi, mert a miniszterelnök merénylettől fél, Moszkva, julius 31* ’(Saját tudósítónktól.)' A tárgyalások, amelyeket Stolypin Lipoval és a két Lvov herceggel folytatott, hogy belépjenek kabinetjébe, végleg meghiúsultak. Stolypin már kész volt feltételeiket teljesíteni, de mikor ők azt követelték Stolypintől, hogy egy kormánynyilatkozatban kötelezze magát a reformok megvalósítására, akkor a miniszterelnök tagadó választ adott, mert ilyen eljárás a forradalmáréinak tett engedmény gyanánt tűnt volna fel és a kormány tekintélyének ártott volna. Megegyezésről ezután többé szó sem lehetett, Szolyoin maliciózusan mondta: — Önök nem akarnak velünk tartani, tehát a forradalmárokhoz húznak! Lvov herceg izgatottan vágott vissza, hogy ez abszurdum. — Sohasem fogunk a forradalmárokkal menni, de ezt a kormányt sem támogatjuk. Ezzel a heves jelenettel megakadtak a tárgyalások. Pétervár, július 81. (Saját tudósítónktól.) A duma konzervatív érzelmű volt tagjai a „békés újítások pártja“ név alatt párttá alakult és a néphez kiáltványt intézett. A kiáltványban kifejtik, hogy a cárnak alkotmányos joga volt a feloszlatás ért ezért is, meg azért, hogy a mostani zavaros időkben a monarcikus elvet ne gyengítsék, tisztelni kell a cár akaratát. Egyébként azonbana konzervatív képviselők is követelik a polgárok teljes egyenjogosítását, az agrárreformot és a duma mielőbbi összehívását, jogai csorbítása nélkül. Legérdekesebb ebben a manifesztumban az a kijelentés, hogy a mostani kormányt nem támogatja és a vele való együttműködést lehetetlennek mondja. Ez azért fontos, mert a kiáltvány aláírói közt ott vannak Lvov, Slakovic és Heyden, akiket Szolypin, mint nemhivatalnok minisztereket kormánya kegészítésére kiszemelt. (Üldözés a viborgi manifesztum miatt.) Pétervár, július 31. Az államügyészség megindította a bírói eljárást ama képviselők ellen, akik Viborgban a polgársághoz intézett fölhívást készítették. A legutóbb Pétervárott ö központosított gyaloghadosztály ,visszatért Krasznoje-Szeloba. Pétervár, julius 31. A parasztok csak most kezdik hinni, hogy a birodalmi dumát feloszlatták. Tegnap különböző kerületekből száz paraszt érkezett ide, hogy képviselőjét felkeresse. Pétervár, julius 31. Harlamov volt dumaképviselőt és Pojarikov lelkészt választókerületükben, ahová még a feloszlatás előtt mentek, letartóztatták. Érdekes, hogy a lelkészt a feloszlatás napján korán reggel fogták el, amikor még nem jöhetett jelentés a feloszlató dekrétum kihirdetéséről, tehát nyilvánvaló, hogy a hatóságokkal még a feloszlatás előtt tudatták, hogy mi készül. Pétervár, július 31. (Saját tudósítónktól.) A kadettek pártja Teriokiban, egy finn fürdőhelyen, Muromcev elnök villájában gyűlést tartott Miijükön elnöklete alatt. Ezen az ülésen elhatározták, hogy a párt ugyan forradalmi mozgalmaktól távol tartja magát, de a viborgi határozatot és an manifesztumot elfogadja cselekvési programmjául. Külömben pedig ragaszkodik pártprogrammjához. Azokat a javaslatokat, amelyeket a duma elé terjesztett, köztük az agrárjavaslatot is fentartja.A választási agitációt minél előbb megkezdik és a tagok már most szétoszlanak kerületeikbe, hogy beszámolót tartsanak. Ez az utóbbi határozat különösen fontos, mert a Szolyoin-kormány ismert eljárása az agitációval szemközt valószínűvé teszi, hogy a képviselőket le fogják tartóztatni kerületeikben. (Zsidóaldözés Varsóban.) Berlin, július 31. • A „Lokalanzeiger“ tudósítója jelenti Varsóból.