Pesti Napló, 1906. szeptember (57. évfolyam, 239-268. szám)
1906-09-01 / 239. szám
Budapest, szombat PESTI NAPLÓ, 1906. szeptember 1. 239. szám 3 Az egész mozgalom azonban homályos keletű, tulajdonképpen eszmei és csak szavakban, beszédekben, gyűlésekben bontakozik ki, ezzel támogatván néhány balkáni állam politikai akcióját. Sok bizonytalanság mutatkozik még az útjában, a céljai követésében, így például Bosznia körül egész harc kerekedett, a különböző akadémikus értékű igények között. A Balkán-államok Boszniában látják azt a veszedelmes kaput, amelyen Ausztria behatolhat a feltett Macedóniába, a horvát Starcsevicspárt viszont elárulja a délszlávok közös ügyét és érdekét és az osztrák császárhoz fordul, hogy csatolja Boszniát Horvátországhoz. Ezzel természetesen a magyarok történelmi jogát sérti, de a többi délszlávok világos érdekét is, mert ha már Bosznia annektálásáról van szó, sokkal inkább biztosítja a balkáni országoknak a kosarak kapu fel nem használását a barátságos hajlandóságú magyarok birtoklása, mintha az okkupáti tartományokat osztrák táv. irogatással, tehát osztrák befolyás fentartásával is, Horvátországhoz csatolják. A délszláv mozgalmakról, gyűlésekről egyébként ezek a tudósításaink számolnak be: Szófia, augusztus 31. Ma nyílt meg a balkáni egyetemi hallgatók kongresszusa. A nagygyűlésen szenvedelmes forradalmi nyilatkozatok hangzottak el. Matjarov bolgár nyitotta meg a kongresszust. Jóllehet a görögök a meghívást visszautasították, a románok pedig nem jelentek meg, elhatározták, hogy a gyűlést a balkáni diákság kongresszusának tekintik, mert alapeszméje a balkáni államok konföderációja és Macedónia felszabadítása. Először Panics horvát-szlavónországi magyar képviselő beszélt, ki a szabad és virágzó Bulgáriát a megszállott tartományokkal, Bosznia és Hercegovinával hasonlította össze. Stanojevics egyetemi tanár kijelentette, hogy Ausztriát nagy csalódás fogja érni, ha azt hiszi, hogy Bosznián át a Balkán déli részébe hatolhat. — Oda az út — igy kiáltott fel a szónok — holttesteinken keresztül vezet. Ezután Vergun kisorosz beszélt, ki beszédét e szavakkal végezte: — Éljen a szláv forradalom! Kisorosz vagyok, de sajnos, osztrák, alattvaló. Éljen a duma! . Prága, augusztus 31. ’ (Saját tudósítónktól.) A montenegrói szokalista kirándulás rendezőbizottsága nyilatkozatot tett közzé, hogy nincs sem szándékában, sem módjában bármiféle politikai tüntetést rendezni és a — Nono, nem nagy baj ez sem! Amiért aztán kikapott mindkettőjüktől: — Persze, neked semmi sem baj! Te azzal sem törődöl, ha az utcára dobnakbennünket ! Jankó csak tovább mosolygott erre a vádra. . . — Nono! Nem egészen így van! Hát kivel törődném, ha veletek nem?... De talán már le is fekhetnénk. Két szobából állott a lakás, az egyikben az anyja aludt és Gizi, a másikban ő a díványon. Kicsit kurta volt ez a dívány és kicsit kemény, de azért nagy élvezettel feküdt végig rajta. — Érthetetlen, hogy lehet olyan puha ágyban aludni — mondta. — Nincs egészségesebb a díványnál! Még néhány percig holnapi teendői kóvályogtak a fejében, aztán elaludt olyan édesdéd mosolylyal, mint a kisgyermek. A legelső virradattal fölébredt és kiugrott az ágyból, mint valami automata. Halkan öltözködött és a cipőjét hagyta a legutoljára, hogy föl ne ébreszszen senkit. Aztán hallgatódzott a szomszéd szoba ajtaján. ■— Milyen jól alusznak! — gondolta diadalmas örömmel. — Meg se fogják hallani, hogy elmentem, hehehe! Minden reggel ez volt a mulatsága. Valóságos izgalmas sportot űzött belőle: úgy menni el, hogy föl ne ébreszszen senkit. Az álom még hunyorgatta a szemét, amikor kiment a vasúthoz, de hamar megvigasztalódott: — Voltaképpen nincs egészségesebb dolog a korai fölkelésnél!... kirándulók nem is fognak Budapestre ellátogatni. Csak a Szokul minta tornászcsapata fog Cettinjéből visszajövet a budapesti szokalisták meghívására a magyar fővárosban megállapodni. Bukarest, augusztus 31. A román görögellenes tüntetéseket, amelyek eddig aránylag nyugodtan folytak le, tegnap Galatzban nagy görögellenes zavargásokkal szaporították. A román lakosságot már korán reggel röpiratokkal bujtogatták a görögök ellen, határozati javaslatot olvastak fel, mely szerint a galatziak azért gyűltek össze, hogy a Macedóniában elkövetett erőszakosságok és gyilkosságok ellen tiltakozzanak. Egyben a kormánytól a görögök kiutasítását és az elhatározott megtorló intézkedések alkalmazását követelik. . A gyűlés végeztével a tömeg a kikötőben levő görög negyed felé indult. Még mielőtt a kikötőt elérték, letépték a görög kereskedők cégtábláit és azoknak a házaknak az ablakait, melyekben görögök laknak, beverték. Hirtelen ez a kiáltás hangzott fel: — Az orosz konzulátushoz! A tüntetők fülsiketítő lármával és „Le a görög-moszkovita kémekkel!“ kiáltásokat hangoztatva, az orosz konzulátus elé vonultak, hol lármás tüntetést rendeztek és beverték a konzulátus ablakait. Számos görög üzletet, vendéglőt és kávéházat elpusztították és sok görögöt tettleg bántalmaztak. A kikötőben a tüntetők igen nagy garázdálkodást vittek véghez. Több raktárt és irodát leromboltak. Több, mint 50 görög házat és üzletet pusztítottak el. Mialatt a zavargás folyt, a csapatok konszignálva voltak a kaszárnyákban, de nem avatkoztak be, mert a tömeg annyira el volt keseredve és fel is volt fegyverkezve, hogy a katonaság közbelépése okvetlen nagy vérfürdőt idézett volna elő. A rendőrség a maga részéről mindent elkövetett, hogy a rendet fentartsa, de a tömeggel szemben teljesen tehetetlennek bizonyult. A rendőrügynököket a tömeg fenyegette és szidalmazta. Egy rendőrbizttost, aki egy zavargót le akart tartóztatni, tíz macedón körülvett és halállal fenyegetett, úgy hogy a rendőrbiztos kénytelen volt a foglyot elbocsájtani. Kortamszkiev orosz konzul a rendőrségnek hivatalos jegyzéket adott át azokról a pusztításokról, melyeket a zavargók a konzulátusban véghezvittek és a Sinaiában levő orosz követet hosszú táviratban értesítette a történtekről. A galatzi görögök meg vannak rémülve, mert teljes joggal a zavargások megismétlésétől félnek. Atén, augusztus 31. Az aténi egyetem az emberiesség és az igazságosság nevében fölhívást intézett az európai egyetemekhez, hogy a görögök üldözése ellen emeljék föl a szavukat. A fölhívás ógörög nyelven van megszerkesztve és benne az aténi egyetem rámutat arra, hogy a görögök az európai kultúra megteremtőién kijelenti, hogy a Macedóniában és Bulgáriában lakó görögöket egyedül nemzetiségük és vallásuk miatt üldözik. Konstantinápoly, augusztus 31. Szófiai török jelentés szerint Pates, az itteni bolgár ügyvivőség első titkára, aki Nacsovics helyében átvette az ügyek vezetését, valószínűleg hosszabb ideig fogja a diplomáciai ügyvivői tisztet ellátni. Szófia, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) Beavatott körökben úgy tudják, hogy Ferdinand fejedelem azért nem lépett fel erélyesen a bulgáriai görögellenes tüntetésekkel szemben, mert rossz néven vette György görög királytól, hogy kitért a tervezett találkozás elől. Belgrád, augusztus 31. Péter királyt, amikor körútjában Kladovóba ért, román küldöttség üdvözölte. A küldöttség, amely előkelő román férfiakból és tumszevermi polgárokból állott, a király megérkezésekor a „Seretum“ nevű ágyunaszádon és a „Kalafat“ nevű hajón a szerb part felé közeledett, ahol a király a küldöttséget fogadta. Crainiseanu tábornok uralkodója nevében üdvözölte a királyt, aki szívélyes szavakban válaszolt. Az uralkodó később meglátogatta a „Seretum“ ágyunaszádot, majd pedig a románok kíséretében a „II. Miklós cár“ hajóra szállt, ahol tiszteletére lakomát rendeztek. A lakomán Péter király a román uralkodó párt, Crainiseanu tábornok pedig a szerb királyt és családját éltette. A román hajók Péter király hajóját egész Braza-Palánkáig kisérték. — ■ 1 A Balaton* * Sajnos „fürdészeti“ tapasztalatokkal zárják e nyár-évadot mindazok, kik hazafiságból, tulipán-elvekből, idehaza kívántak üdülni. Az eredmény pedig: tenger költség, tenger boszúság és tenger panasz. Hogy üdül", lessen aztán a szegény, jóhiszemű magyar ember itthon. Sok ezernyi fürdővendég kereste fel az idén a Balaton vidékét. Nemcsak a nagy gócpontok voltak megszólva: u. m. Siófok, Füred, Földvár és Keszthely, — jutott bőven a kisebb telepeknek is, milyen Kenese, Almádi, Lelle, Boglár, Fonyód és Badacsony. Sőt osztozott a nyári áldásban valamennyi partmenti község. De alig van, ki megtalálta volna, amit keresett - s ami az idegenben mindenütt kínálkozik: a kényelmet, rendet, csínyt, a tisztes ellátást, szíves kiszolgálást, gyors közlekedést s a polgári árakat-Van a Balatonnak sokféle egyesülete: jacht-klub, turista-klub, kultur-szüvetkezet. Azok folyvást üléseznek, banketteznek, s ünneplik magukat, de a balatoni élet kellemessé tételére, a nagyközönség javára alig tesznek valamit. A fürdőfelügyeleti és intéző bizottsági intézmény ezen a vidéken úgyszólván, ismeretlen fogalom. Magánvállalkozók szabad versenyére, illetőleg szabad zsákmányolására van bízva minden, a közönség pedig a közpréda, azt elül-hátul meg lehet igényeiben rövidíteni és pénzéből ki szabad fosztani. Az a pár hotel, ami a Balaton körül van, egész rendszert űz a fosztogatásból. Szállószoba átlag csak 5 koronától kezdve kapható. Az étlap-tarifák megfelelnek a legdrágább goldstrom-melléki és svájci árszabálynak, az ellátás pedig megfelel a vasúti restaurációk étrendjének vonattorlódás idején. Penziókról a Balaton-vidék init se tud, s ahol több hétre megtelepülők átlagárban akarnának a hotelgazdával idegegyezni, azokat elriasztják a horribilis követelések: teljes ellátása négy személyből álló családnak napi 50, havi 1200 koronába kerül. E példákhoz igazodnak aztán a kisvállalkozók is: a magán szállásadók, fogadósok és élelmi iparűzők. Valamennyi összefog, hogy a fürdővendégre mentül nagyobb sarcot vessen s az esztendő pár enyhe hónapját mentül mohóbban kizsákmányolja. Főleg a budapesti jövevény ellen feni igy fogat a falánkság, —. úgy bánnak vele, mintha betolakodó idegen, vagy kitört ellenség volna, akinek minden napját virtus megkeseríteni. Falusi putrikban padozatlan szobát oly áron kap, mely felér fővárosi lakása bérével. A piacok is mesésen megdrágulnak s ha a jövevény alkudni merészen, rossz hire terjed legott és az egész benszülöttség bojkottálja. Ily esetben persze nehéz dolog a faluban csak meg is maradnia: elhanyagolják, kiboszantják, kiszekálják onnan. S nincs fórum, hova fordulhatna, hogy ügyét igazságosan eligazítsák. No de az ember sokat elnéz azért a gyönyörűségért, hogy a Balatonban naponkint megfürödhet s a regényes vidékre kirándulásokat tehet. Kár, hogy ezt az örömet is megrontja a Balaton-környék kulturális elmaradottsága. Fürdőépület csak a bejegyzett fürdő-telepeken van s ott is oly kis terjedelmű, hogy kabinhoz jutni nem könnyű feladat- A többipartvidéken szabad a fürdés mindenütt, csak legyen, ki a ruhákra ügyel, mert átöltözni sehol nem lehet. Még rosszabbul állunk közlekedés s a kirándulók forgalma dolgában. Mert nincsenek elegendő eszközök, amik azt lebonyolítsák, olykor alkalmatosság sincs, amin kirándulni lehetne. A balatoni gőzhajózás állapota valóban nyomorúságos. Négy gőzösből áll az egész hajópark s ez sincs kellőleg munkába állítva. Legsűrűbb a közlekedés a tó északkeleti harmadán Siófok, Füred, Almádi és Kenese közt; itt naponkint oda-vissza négy-négy hajójárat