Pesti Napló, 1906. október (57. évfolyam, 269-298. szám)

1906-10-01 / 269. szám

4 PESTI NAPLÓ, 1906. ordőbér 1. 269. szám Budapest, hétfő Bárczy István polgármester tálas kszönetet­­mondott mindazoknak a főváros nevében, akik a szobor emeléséhez hozzájárultak s letette arra a fő­város koszorúját. Koszorút tettek még: a család, az egyetem tanári kara, a bécsi egyetem orvosi fa­kultása, a bécsi klinika és a bécsi docensek, a svájci egyetem orvosi fakultása és orvosegyesület, a bo­roszlói női orvostanárok, a kolozsvári egyetem és orvosprofesszorai, a Tudományos Akadémia, a köz­egészségügyi tanács, az orvosegyesület, az orvos­szövetség, a balparti közkórházak, közkórházi társu­lat, az országos közegészségügyi egyesület, orvosi segélyegylet, Charité, az orvosi kaszinó, a belvárosi kaszinó, a stomatológusok egyesülete, a bábaiskolák egyesülete, a klinikák és az orvostanhallgatók. A leleplezés a Himnusszal fejeződött be s in­nen a gyülekezet átvonult Budára Semmelweissnek az Árpád-út 8. száma alatt levő szülőháza elé, ahol­­Takser tanár szép beszéd kíséretében leplezte le a tudósnak állított emléktáblát. Az ünnepet a Hun­­gária-szállodában diszlakoma fejezte be. Az ünnep főrendezője dr. Dirner Gusztáv egye­temi tanár volt és az ő munkálkodásának köszön­hető, hogy az oly fényesen sikerült. A leleplezést végül banket követte. TÁVIRATOK. Clemenceau az egyházról. Páris, szeptember 30. Clemenceau belügymi­niszter La Roche sur Yonneben beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy az az óhaja, hogy az összes köztársaságiak vállvetve munkálkodjanak a forradalom szociális munkájának befejezésén, azaz a békét óhajtja kifelé az ország függetlenségének és méltóságának megóvása mellett és a békét befelé mindenki jogának megvédésével. Szóval, békét kí­ván mindazoknak, akiket jóakarat tölt el. Meg akarja cáfolni azt a hibás nézetet, amely az egyház munkálkodása következtében a franciákat két tá­borba osztotta, s amely szerint a szétválasztási tör­vényt külföldi egyházfőkből álló bizottság elvetette, tekintet nélkül a francia papságnak úgyszólván egyhangúlag adott véleményére. Az egyház a­zt jobban szeretné, ha újból forradalom és polgárhá­ború támadna, amely a­ francia köztársaság nyugal­ma ellen fordulna. A francia kormány azonban tántoríthata­tlanul megmarad azon az úton, ame­lyen elindult. A miniszter beszédét nagy tetszéssel fogadták. A japán hajóhíd fejlesztése: Tokió, szeptember 30. A tengerészetügyi mi­niszter javaslatot terjesztett a parlament elé, amely hadihajóknak építésére és javítására 270 milliónyi jen megszavazását kéri. Ez összeg 1913-ig volna felhasználandó olyképen, hogy ez évben 23 millió yen adatnék ki. A kormány kü­­lonös figyelmet fordít az önkéntes hajóraj erősí­tésére. Az orosz forradalom, Odessza, szeptember 30. Az utóbbi hónapok­ban mintegy 2500 zsidó család vándorolt ki az Egyesült­ Államokba, Kanadába vagy Argenti­niába.­­ Tiflisz, szeptember 30. Bakui hivatalos jelen­tés szerint az ottani sztrájk véget ért. Az összes munkások újból munkába állottak. Lemberg, szeptember 30. Hivatalos megállapí­tás szerint valótlan a lapoknak az a híre, hogy Szeakova közelében orosz rablók megtámadták és kirabolták a lemborg-szenkovai személyvonatot. Mittau, szeptember 30. (P. t. u.) A kurlandi nemesség gyűlése 120.000 rubelt szavazott meg a lakosságnak a fegyveres rablók üzelmei ellen való megvédése céljából teendő intézkedésekre. • A krétai zavarok, Konstantinápoly, szeptember 80. A krétai négy nagyhatalomnak Zaimis krétai főbiztossá történt kineveztetésére vonatkozó jegyzékét ma nyújtották át a portának. A porta az átadást megelőzőleg újból tiltakozott Zaimis kinevezése ellen és azt követelte, hogy helyére egy semleges állam főhivatalnokát ne­vezzék ki. A kubai felkelés, Washington, szeptember 30. Az éj folya­mán Roosevelt elnöktől távirat érkezett a hadügyminisztériumhoz, amely elrendeli, hogy hatezer embert azonnal Kubába szállít­sanak. Havanna, szeptember 30. Taft kormányzó ma automobilon az elnöki palotába ment és intézkedé­seket tett, hogy Palma helyére léphessen, aki állá­sát igen szívesen hagyja el. Taft azután Gomezt és másokat, kiket az összeesküvés szitásának vádja alatt letartóztattak, szabadlábra helyezte és eleget tett azon kívánságuknak, hogy ügyük felülvizsgál­tatására bizottságot küldjenek ki. A szerb szerződés: Belgrád, szeptember 30. lovag Löwenthal kö­­vetségi tanácsos ma délben nyújtotta át a szerb kormánynak Ausztria és Magyarország válaszát a legutóbbi szerb jegyzékre. Telepy Károly meghalt. (1828—1806). Budapest, szeptember 30. Hosszú művészpályája után örök álomra hunyta ma szemét Telepi­ Károly, a jeles festő, művész. Egyike volt a magyar művészvilág leg­régibb és legtiszteltebb alakjainak s működése össze volt forrva művészeti viszonyaink rendezé­sének eseményeivel. Vezető szerepe volt azokban a mozgalmakban, amelyek művészeink társadalmi és anyagi helyzetének javítására irányultak. Mint a Képzőművészeti Társulat műtárosának nagy ér­deme volt a műkiállítások rendezésében s a mű­vészek népszerűsítésében. Igen népszerű ember volt s mindenki szerette jóságos lelkületéért s de­rűs kedélyéért, amelyet öreg korában is megőr­zött. Mint művész különösen tájképeivel vált is­meretessé és országszerte népszerűvé. Betegsége régibb keletű volt. Már hosszú idő óta szenvedett s ma reggel felesége született Egressy Etelka karjai között Városligeti-fasor 26. számú lakásán csendesen elhunyt. A Képzőművé­szeti Társulat választmánya ma délben ülést tartott Benkő Kálmán igazgató elnöklete ala­tt. Egyhan­gúlag kimondták, hogy az elhunytat tekintettel nagy érdemeire saját költségén temetteti el, el­esh­unyjáról külön gyászjelentést ad ki, az özvegy­hez részvét-táviratot intéz, a koporsóra koszorút helyez. A halottat hétfőn szállítják ki a Műcsarnok előcsarnokába s díszes ravatalra helyezi. A temetés kedden délután három órakor lesz. A Képzőművé­szeti Társulat díszsírhelyet fog kérni a fővárostól az elhunyt művész számára. Telepy Károly régebbi művészeink közül való volt s pályájának kezdete még az „úttörők“ idejére esett. A művészet szeretete már a szülei háznál meg­ragadta a lelkét. Apja, Telepy György, az egykori hírneves festőművész, a Nemzeti Színház első tagjai között volt Telepy Gyögy maga is rajongott a­ fes­tészetért s mint színházi diszletfestő egyike volt a legjobbnak. Kevesen tudják, hogy ő festette a Nemzeti Színház első ízben használt függönyét az akkori díszletekkel együtt. Telepy Károly, aki 1828-ban született Debrecenben, művészlelkű atyja mellett ismerkedett meg a festés elemeivel. Mikor Pesten a kegyesrendieknél elvégezte középiskoláit, nem is akart más lenni, mint festő s 1845-ben Barabás Miklós útmutatása mellett kezdte magát gyakorolni a rajzolásban. A szabadságharc kitörése­kor­­ is a honvédek közé állt s több csatában küzdött a magyar szabadságért. Majd 1849-ben Münchenbe ment s ott folytatta művész­­tanulmányait, később pedig Velencében tanult öt esztendeig, Siparini műtermében. Pestre 1866-ban tért vissza­, miután még Drezdában, Berlinben, Münchenben és Rómában fejlesztette tehetségét, számos művészi becsű képet festve. Itthon már meg­előzte a híre­s arcképeivel, oltárképeivel s hangula­tos és színpompás tájképeivel országszerte népszerű­ségre tett szert. Fölkereste hazánk mindama vidé­keit­, amelyeknek vagy történelmi, vagy romantikus hirük volt és lefestette valamennyit. Hazatérte után bő tapasztalatával nagy hasznára volt művészeti vi­szonyaink rendezésének. Nagy része volt a Művé­szeti Egyesület megalakításában, amelynek azután buzgó titkára lett. Vezető szerep jutott számára minden hazai művészeti mozgalomban s mint a Képzőművészeti Társulatnak 1885-ben megválasz­tott műtárosa mindvégig nagy tevékenységet fejtett ki művészetünk népszerűsítése érdelvében. NAPI HÍREK, Napirend- Naptár: hétfő, október 1- — Róm- hab: Rémig- —■ Prof. Achilles- ~~ Görög-orosz .(szeptember 18-) Ecsmén- — Zsidó: Tisri 12- — Nap kel: 5 óra 59 perckor- — Nyugszik: 5 óra 40 perckor- — Hold kel: 5 óra 40 perckor délután- — Nyugszik: 4 óra 22 perckor reggel- — A­ miniszterek nem­ fogadnák- Kacziány Ödön kiállítása a Nemzeti Szalonban, nyitva délelőtt 9 órától este 8 óráig. Belépődíj­­ korona- •— Háztartási kiállítás az állami felsőbb leányiskolában (Andrássy­ út 65­) Nyitva 9—6-ig- Belépődíj 20 fillér- — Nemzeti Múzeum: természetrajzi tár. nyitva 9—2-ig- ■ Tecnológiai Iparmúzeum nyitva 9 órától d-­u- 1 óráig- —­­Földtani Intézet (Stefánia-út 14­) nyitva délelőtt 10 órától délután 1 óráig- Belépődíj - korona- ~ A központi statisztikai hivatal nyilvános könyv­ tára nyitva délelőtt 10 órától délután 1 óráig- — Múzeumi könyvtár nyitva délelőtt 9-től délután 4-ig- — Akadémiai könyvtár nyitva délután 3-tól este 7-ig- —* Egyetemi könyvtár nyitva 9—12-ig, délután 3— S’ig­—­ Udvari élet. Bécsből táviratozzák: Schön­­brunnban ma délután egy órakor dejeuner-duna­­tőrie volt, amelyen Lipót, György és Konrád ba­­jor hercegek, gróf Beck vezérkari főnök és az ud­vari méltóságok vettek részt. A vadásztársaság dél­után két órakor Eisenerzbe utazott, ahová három­negyed hét órakor érkezett meg. — Ischlből táv­iratozzék : Ferenc Szalvátor főherceg ma délben Steinach-Irdalingen át az eisenerzi vadászatokra utazott. — A dán király Koburg hercegnél, Kézsmárká­ról táviratozzák. Keresetéig dán király 29 és 30-án Koburg herceg pusztapolyánai birtokán vadászott és ma utazott el Poprádról. — Kinevezés. A hivatalos lap jelenti, hogy a király Sólyom Andor osztálytanácsosi címmel fel­ruházott miniszteri titkárt az igazságügyminiszté­riumhoz osztálytanácsossá kinevezte­— Polónyi Géza betegsége. Polónyi Géza igazságügyminiszter az elmúlt héten ismét gyengél­kedett, s emiatt háziorvosa dr. Boross Ernő taná­csára hivatalától néhány napig távol maradt. A rminiszter­ állapotában most javulás állott be s igy hétfőn hivatalát ismét átveheti. — Uj kúriai bírák. Mint a hivatalos lap jelenti, a király Sarlay Ferenc és dr. Lallossevits János budapesti királyi ítélőtáblás bírákat kúriai szám­­feletti bírókká nevezte ki. — A nagyváradi ítélőtábla új elnöke. Mint a hivatalos lap közli, a király báró Szentlégreszty Zsigmond kúriai bírót a nagyváradi ítélőtábla el­nökévé nevezte ki. — Igazságügyi kinevezések. Mint a hivatalos lap jelenti, a király dr. Bajóti Ödön tahi járásbiró­sági albirót a veszprémi törvényszékhez bíróvá, Krasznay Sándor kisvárdai járásbirósági albirót a szilágysomlyói, Gregorovicz Henrik késmárki járás­­bírósági albirót a­ szepesszombati és Alberti Ernő szentlőrinci járásbirósági albirót a vámosmikolai járásbírósághoz járásbírákká, dr. Gyöngy­össy István sárkányi járásbírósági albirót a kézdivásárhelyi ügyészséghez alügyészszé, továbbá dr. Vistóy Sán­dor debreceni törvényszéki jegyzőt a temesvári és dr. Láng Mór újvidéki törvényszéki jegyzőt a t­an­­csovai törvényszékhez, végül Peszkó­­József huszti járásbirósági jegyzőt az érsekujvári és Varga Dezső pancsovai törvényszéki aljegyzőt az antalfalvi járás­bírósághoz albirákká nevezte ki. — A szultán betegsége. Konstantinápolyból megcáfolják azt a Londonból elterjedt hírt, hogy a szultánt megoperálták. Bergmann tanár szerint a szultánt eddig egyáltalában még sohasem ope­rálták meg, mert ennek meg volna a nyoma és ő ilyesmit nem­ látott. A szultán egészségi álla­pota nem mondható megnyugtatónak. Csak igen ritkán fogadja első titkárát, Tachsin hasát, más méltóságokat egyáltalában nem fogad. Kormány­zati ügyeket is csak igen megszorított mérték­ben terjesztenek a szultán elé. — A braunschweigi trónöröklés. Berlinből je­lentik, hogy a minap elterjedt ama hírekkel szemben, mintha Poroszország Braunschweigot be­kebelezni akarná, hivatalos részről energikus hangú cáfolatot tettek közzé. Braunschweigban tegnap dr. Ottó államminiszter elnöklete alatt bizalmas tanácskozás folyt, amelyen felolvasták a kunv borlandi hercegnek a trónöröklés kérdésében kül­dött nyilatkozatát. Hogy­­mi állhat a levélben, azt csak következtetni lehet a braunschweigi „Neueste Nachrichten“ egyik közleményéből, amely a következőket ismerteti: Albrecht herceg halála után Damm birodalomgyűlési képviselő el­nöklete alatt egy küldöttség járt a kumberlandi hercegnél, felajánlván neki a braunschweigi trónt. A herceg azt felelte, hogy amennyire tőle telik, készséggel eleget tesz a braunschweigiak kívánsá­gának, de attól tart, hogy Vilmos csázsár nem lesz hajlandó egyezségre; a maga részéről haj­landó békét kötni Poroszországgal, de mert eb­ben nem hisz, inkább lemond arról, hogy az ő személye kerüljön előtérbe a trónutódlásnál és

Next