Pesti Napló, 1906. december (57. évfolyam, 330-359. szám)

1906-12-07 / 336. szám

1906. december 7. Budapest, péntek PESTI NAPLÓ, 636. szám. 13 (*) A Magyar Színház karácsonyi újdonsága. A­ „Petykó és Palkó“­ című karácsonyi gyermek­darab bemutatója csütörtökön, december 20-án dél­után 3 órakor lesz a Magyar Színházban. Az ifjú­ságnak szánt újdonság két suszterinas utazása Eldorádóba, a naplopók birodalmába, ahonnan végül a két fiú sok kaland után a munkáséletbe kerül vissza. Éhez irt zenét Lehár Ferenc. ,,A víg özvegy“ zeneszerzője. Az énekszámok közt néhány gyermekhangra irt eredeti dal és karének is elő­fordul. Míg a személyzet a gyermekdarabra készül, egyre fejlődik Lehár operettjének, „A víg özvegy“­­nek sikere. Erre a hétre már alig van jegy s hét­főig, december 10-éig már földszinti vagy erkély­páholy nem kapható. (*) Vígszínház. A Vígszínházban szombaton és vasárnap két-két előadás lesz. Szombaton este a „Riquette“-t, Weber és Hennequin bohózatát ad­ják, délután pedig ,,A tökéletes feleség“-et, Pinero színművét játszák. Vasárnap este „A válás útjai“-t ismétlik, délután pedig ,,A lovag úr“, Csergő Hugó vígjátéka kerül színre, délutáni előadásban először. (*) Királyszínház. Bakonyi és Kacsók daljá­téka: „Rákóczi“, amely immár tizenhatszor töl­tötte meg a Királyszinház nézőterét, esténkint szinre kerül. A daljátéknak jövő héten lesz az első jubiláns előadása. A „Rákóczi“ esti előadásai mel­lett, szombaton délután a „Gül Baba“ kerül szilire mérsékelt hely­árakkal, vasárnap délután pedig „Szép Ilonka“ van műsoron szintén mérsékelt helyárakkal. (*) Bernstein új darabja. A „Baccarat“ szer­zőjének, Henry Bernsteinnak „A tolvaj“ című új drámája holnap este kerül bemutatóra a párisi „Renaissance-színház“-ban. (*) A Telefon Hírmondó előfizetőinek a m. kir. Operaház minden előadását közvetíti. FŐVÁROS.­­ ■ * f • • * A községi választás. Az igazoló választmány ma tartott ülésén a községi választást december tizenhetedik és tizennyolcadik napjára tű­zte ki. Az elnök bejelentette, hogy Eötvös Károly, Goldmann Mihály bizottsági tagok és Forbás Tivadar kerületi választmányi tag a mandátumról lemondottak. A bejelentést tudomásul vették és megállapították a választásra vonatkozó intézkedéseket és megalakí­tották a szavazatszedő küldöttségeket. A választások helyiségéül s választási elnö­kökül az igazoló-választmány a következőket jelölte és küldötte ki: 1. kerület: helyiség: a Krisztina­városi iskola. Elnök: Rónay Károly. A szabad­­polgári­ párt elnökül Szőcs Eleket ajánlotta, azon­ban a választmány dr. Heinrich indítványa szerint határozott. — 11. kerüle: A budai Vigadó első emeleti étterme. Az egyesült községi ellenzék az összeíró küldöttség elnökét, dr. Neuschlosz Kornélt s a küldöttség régi függetlenségi tagjait ajánlotta. Ezzel szemben dr. .Németh Imre javaslatára válasz­tási elnök lett Weinek József, helyettes­ elnök Jenei Vilmos, rendes tagok: dr. Vindor Tivadar és Fró­­mann István, póttagok: Simon Ferenc, Dely Zsig­­mond. — III. kerület: az elöljáróság helyisége. Elnök: Gyulányi Adolf. — IV. kerület: a Váci­utcai Újvárosháza. Elnök: Frivaldszky Sándor. A­ főpolgármester a központi városházát ajánlotta, azonban Szadovszky József indítványa szerint dön­töttek. — V. kerület: pesti Vigadó földszinti helyi­sége. Elnök: Lárvai Fülöp. — VI. kerület: az elöl­járóság helyisége. Elnök: Pető Sándor. — VII. kerület: a Nyár­ utcai iskola helyisége. Elnök: Lád Károly, helyettes­ elnök: Berger Rezső. A független­ségi párt kívánságát, hogy dr. Róth Pál legyen a választási elnök, mellőzték. — VIII. kerület: Be­­zerédj­ utcai iskola. Elnök: Kiss József, helyettes­­elnök Simonovics Béla. Az egyesült községi ellen­zék (Nagy Dezsőék) kívánságait Hűvös József in­dítványára mellőzték. — IX—X. kerület: a Ba­kács-téri elemi iskola. Ballagi Aladár és társai vá­lasztási elnökül Tompa Antalt kérték kiküldetni. E kérelemmel szemben Springer Ferenc ajánlatára Hirsch Istvánt tették meg választási elnökül. Vá­lasztandó minden kerületben a közösen összeszámí­tandó 100 rendes és 28 póttag a virilisták sorából. Ezenkívül választandó az I. kerületből: 10 rendes és 2 póttag és 13 ker. választmányi tag. A II. ke­­rületből: 10 rendes, 4 póttag és 12 ker. választ­mányi tag. A III. kerületből: 10 rendes, 2 póttag és 9 választmányi tag. A IV. kerületből: 12 rendes, 5 póttag és 17 kér. választmányi tag. Az V. kerü­letből: 11 rendes, 4 póttag és 8 kér. választmányi tag. A VI. kerületből: 14 rendes, 4 póttag és 9 kér. választmányi tag. A VII. kerületből: 12 rendes, 4 póttag és 14 kér. választmányi tag. A VIli. ke­­rületből: 12 rendes, 4 póttag és 11 kér. választ­mányi tag. A IX—X. kerületből: 11 rendes és 4 póttag; virilista: 100 rendes és 28 póttag; kér. vá­lasztmányi tag a IX. kerületből 12, a X. kerület­­l­ól 13. A virilisták sorából a rendes és póttagokra beadatott szavazatokat külön bizottság számlálja össze, amelynek elnöke Hüttl Tivadar, helyettes­elnöke Heinrich Kálmán. — Végül a bizottság meg­tette az intézkedéseket a hirdetmények kibocsátása tárgyában. * Nagy-Budapest. A fővárosi törvény revízió­jával kapcsolatban a fővárossal határos tizennyolc községet Budapesthez akarják csatolni. A polgármes­ter megbízta Harrer Ferenc tanácsjegyzőt, hogy a községek adminisztrációját tanulmányozza. * Nemzetközi sütőkiállítás: Budapesten a jövő őszszes nemzetközi sütőkiállítást akarnak rendezni. A rendező­bizottság arra kérte a tanácsot, hogy a Városliget egy részét engedje át a kiállítás részére. A tanács ma úgy határozott, hogy a bizottság előbb terjeszsze be a­­kiállítás részletes programját. * Pénzgyűjtés az iskolában. Az elemi iskolák igazgatói arra kérték a tanácsot, engedje meg, hogy a tanítók árváinak karácsonyfájára az isko­lás gyermekek közt pénzt gyűjthessenek. A tanács megtagadta a kérés­ teljesítését azzal a megoko­­lással, hogy az iskolákban semmiféle célra nem en­gedi meg a gyűjtést. * A főváros jövedelme a lóversenyből. A Ma­gyar Lovaregylet által 1906 őszén rendezett lóver­senyek totalizatőr-forgalma a bukmékerek illetékei után a fővárosi szegényalapot 65.584 korona illeti meg. Ezt az összeget ma megküldötték a fővá­rosnak. v A sörfogyasztó adópótlék. A pénzügyminisz­ter ma az ez év harmadik negyedére esedékes sör­fogyasztó adópótlék címén 427.490 koronát utalvá­nyozott a fővárosnak. * Lakoma a főpolgármester k­ezdeletére. Az I. kerü­leti Szabad Polgári Kör tegnap disz.Lakomát rendezett Elie.D. Kálmán főpolgármester tiszteletére, amelyen a kerület színe-java megjelent. KÖZOKTATÁS A forrongó tanítóság. Már ismét nagyon mozgalmas napja volt a ma­gyar tanítóságnak. Legnagyobb érdeklődést az a közgyűlés keltette, amelyet Pest vármegye Általános Tanítóegyesülete rendezett Cegléden a fizetésrende­­zés ügyben. Szokatlanul sok, hat-hétszáz ,rímite, gyűlt ott össze. Ma korán reggel Kossuth Lajos szobrához vo­nultak a tanítók. A szobornál lelkes ünnepben ál­dozott a tanítóság Kossuth emlékének. Az ünnep bevezetőjéül a Himnuszt énekelték el. Ezután Onódy Gusztáv erzsébetfalvai igazgató, a tanító­egyesület alelnöke lépett a szoborhoz, hogy letegye a pestmegyei tanítók koszorúját a szoborra. Az im­pozáns koszorú széles, nemzetiszínű szalagján ez a felirat pompázott: „A pestmegyei tanítóság Kos­suth Lajos emlékének.“ Onody Gusztáv nagy figye­lem közepett fejezte ki a taní­tóság hódolatát Kos­suth emléke előtt. Ezután a Szózatot énekelték el. Az ünnep végeztével a gimnázium épületéb­e vonul­tak közgyűlésre. A tágas nagyterem zsú­folásig meg­telt. A közgyűlést Benedek Sámuel egyesületi elnök nyitotta meg, a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Általános Tanító Egyesület célját­­, működését né­hány tartalmas szóval vázolva. Kifejezte az egyesü­letnek azt az elvét, hogy itt ne csak a szavak, d­e a tettei is domináljanak. Bejelenti, hogy a felekezeti tanítóság közül 250 lépett be az egyesületbe. Ez­után gróf Apponyi Albert üdvözletét tolmácsolta. — Apponyi Albert, a mi nagy miniszterünk — mondotta az elnök nagy tetszés mellett — üdvözle­tét küldte, ezenkívül képviseletével Petry Mór tan­­felügyelőt bízta meg. (Éljenzés.) A gyűlés erre üd­vözölte a miniszter képviselőjét. Ezután Petry Mór tanfelügyelő intézett beszé­det általános tetszés mellett a tanítókhoz, Apponyi üdvözletét tolmácsolva. Kéri az Istent, acélozza meg a tanítóság akarat­erejét, hogy kitarthassanak abban a harcban, ame­lyet a tanítókkal akar ő is meghurcolni. A nevelés fogalmát, a tanítóság hivatását szép szavakkal aposztrofálja. Az iskolamesterek — mondotta — a legnehezebb nemzeti megpróbáltatások között is lel­kesen töltötték be hivatásukat s hogy vannak esz­ményeink, az iskolamestereknek köszönhetjük. Én mindig önök mellett leszek is kitartok. Isten áldá­sát kéri a tanítóságra. Gubody Ferenc polgármester lelkes éljenzés mellett üdvözölte a tanítóságot. Önök kezében van •— mondotta — Magyarország boldogsága, legyenek tehát mindig jó magyarok, jó hazafias. Ries Ferenc gimnáziumi igazgató köszönti a tanítókat azzal a kollegiális rokonszenvel, amely­­lyel a középiskolai tanárság a tanítóság iránt vi­seltetik. Nagy Sándor hangsúlyozta, hogy a magyar tanító elsősorban csak igaz magyar lehet, ezért vitte a tanítóságot első útja Kossuth szobrához. A ceg­­lédi tanítók nevében üdvözli a vendégeket. Benedek Sámuel elnök indítványára egyhangú lelkesedés mellett elhatározták, hogy Apponyit és Kossuthot üdvözlik, valamint az új kultuszállam­­titkárt, Tóth Jánost is. Ezután Pavlini Károly beterjeszti jelentését az egyesület működéséről, amelyet a közgyűlés el­fogadott. A napirend első pontja a tanítók fizetésének ügye, amelyet Nádor Sándor ad elő. Referátumá­ban vázolja a tanítók szegényes helyzetét és remé­nyének a­d kifejezést az iránt, hogy a miniszter be fogja váltani ígéretét. A tanítók nem szövetkeznek a nemzetköziekkel, nem lármáznak, nem fenyege­tőznek sztrájkkal, hanem kémek, (ügy van!) és azt hiszi, hogy kérésüknek eleget is fognak tenni. A fizetésrendezésre vonatkozólag határozati javasla­tot terjeszt be. A fizetésrendezésnek előfeltétele, hogy a tanítóság eltöltött szolgálati évének arányá­ban a XI. és X. fizetési osztály fokozataiban talál­jon elhelyezést, továbbá, hogy a tanítók közhivatal­nokoknak, az állami tanítók állami tisztviselőknek ismertessenek el. A tanító kinevezésével lépjen be a XI. rangosztály legalsó fokozatába 1400 korona törzsfi­zetéssel és más tisztviselők előmeneteléhez hasonlóan négy évenként automatice lépjen elő a következő osztályba, illetőleg fokozatba. A fizetések tehát — realizálva a dolgot — a következőképp alakulnának: 4 évig 1400 korona, 4—8 évig 1600 korona, 8—12 évig 1800 korona, 12—16 évig 2000 korona, 20 évtől 2400 korona törzsfizetés és a fize­tésekkel természetszerűen járó lakáspénz. Végül ké­rik a tanítók, hogy az óvótanitók fizetése a tanítók fizetésével együtt rendeztessék. (Helyeslés.) Java­solja, hogy a vármegye összes képviselőihez sürgős kérelmet küldjenek, hogy a költségvetés tárgyalá­sánál vegyék pártfogásba ügyüket. Obrncsek Károly nem fogadja el Nádas javas­latát, mert egyoldalúnak tartja és arra kéri a köz­gyűlést, hogy az általa benyújtott javaslatot emelje határozattá. — Dohány Károly a törzsfizetés mini­muma gyanánt 1600 koronát, maximuma gyanánt pedig 3800 koronát indítványoz. Kiss Mózes, Nádas Sándor hozzászólása után az elnök a vitát bezárta. A közgyűlés határozatképen a két javaslatot egye­sítve a következőket fogadta el: I. Pest megye tanítósága üdvözli Apponyit és bizalommal várja a fizetés rendezésének mielőbbi végrehajtását. II. Törvénybe iktatni kívánja azt, hogy a tanító közhivatalnok, az állami tanító állami tisztviselő. III. A tanítók fizetésügye tekintetében a tanítók fizetését az állami tisztviselők XI., X. és IX. fizetési osztályai szerint kívánja rendezni, ki­terjesztve ezt minden jellegű magyar tanítóra egyenlően és 1907 január 1-től számitva. IV. Bár­mely nyilvános iskolánál töltött eddigi szolgálati évek beszámitandók. V. Államsegélyben csak magyar tannyelvű iskolák részesíthetők. Ahol a magyar nemzeti állam érdekei ellen való működés beigazo­­lást nyer, ott az esetleg élvezett államsegély meg­vonásával állami népiskola szerveztessék. VI. A nem állami tanitók fizetését ez iskolafentartótól az állam szedje be s az adóhivatalnál — az állami hozzájárulással kiegészítve — közvetlenül a ta­nító­nak fizesse ki. VII. Az óvónők fizetése az elemi iskolai tantestület személyzetének fizetésrendezésé­­vel egyidejűleg és megfelelőm rendeztessék. VII. A megye területén levő országgyűlési képviselőket felkérik a tanitók ügyének hathatós támogatására­. IX. Megkeresik az országos bizottságot, hogy a ta­nítók gyermekeinek neveltetése érdekében a szük-­­éges lépéseket tegye meg. X. Utasítja az egyesület elnökségét, hogy a pestmegyebeli családos tanitók drágaségi és lakbérpótléka ügyében indítson moz­galmat. XI. A közgyűlés a magyar sajtónak köszö­netét fejezi ki. XII. Ezen határozatok keresztül­vitelével a központi választmány bizatik meg. Földes Géza a Magyarországi Tanitók Orszá­gos Bizottságának újjászervezése tervét ismertette. Ajánlja, hogy minden vármegyének tanitóegy csil­lét , egy tagot küldjön ki s igy a vármegyék e kép­viselői alkossák az Országos Bizottságot, amely azután saját kebeléből válaszsza meg az igazgató­­tanácsot. Indítványozza továbbá, hogy az akció ve­zetésére küldjön ki a választmány ötven tagú bizott­ságot. A közgyűlés Földes indítványát elfogadta és az Országos Bizottságba Starta Pált küldte ki.­­ Ezután Kálmán Márton budapesti tanító mu­tatta be „eleven ABC“-jét. A szemléltető oktatás terén nagyjelentőségű találmány már kivívta a mi­nisztérium elismerését.­­ Miklós Gergely állami tanítóképző tanár fizikai és kémiai kísérleteket mu­tatott be az Országos Tanszermúzeum megbízásából. Benedek Sámuel elnök az alapítványi ügyek keze­léséről referált, majd pedig megállapították a költ­ségvetést. Végül Kis Béla azt indítványozta, hogy az ország összes vármegyéinek tanító egyesületei egy és ugyanazon napon tartsák közgyűléseiket s ez legyen a tanítók n­apja. A közgyűlés ezt az in­dítványt elfogadta. Az elnök még bejeletette, hogy üdvözlésükre milyen válaszok érkeztek.

Next