Pesti Napló, 1906. december (57. évfolyam, 330-359. szám)
1906-12-07 / 336. szám
1906. december 7. Budapest, péntek PESTI NAPLÓ, 636. szám. 13 (*) A Magyar Színház karácsonyi újdonsága. A „Petykó és Palkó“ című karácsonyi gyermekdarab bemutatója csütörtökön, december 20-án délután 3 órakor lesz a Magyar Színházban. Az ifjúságnak szánt újdonság két suszterinas utazása Eldorádóba, a naplopók birodalmába, ahonnan végül a két fiú sok kaland után a munkáséletbe kerül vissza. Éhez irt zenét Lehár Ferenc. ,,A víg özvegy“ zeneszerzője. Az énekszámok közt néhány gyermekhangra irt eredeti dal és karének is előfordul. Míg a személyzet a gyermekdarabra készül, egyre fejlődik Lehár operettjének, „A víg özvegy“nek sikere. Erre a hétre már alig van jegy s hétfőig, december 10-éig már földszinti vagy erkélypáholy nem kapható. (*) Vígszínház. A Vígszínházban szombaton és vasárnap két-két előadás lesz. Szombaton este a „Riquette“-t, Weber és Hennequin bohózatát adják, délután pedig ,,A tökéletes feleség“-et, Pinero színművét játszák. Vasárnap este „A válás útjai“-t ismétlik, délután pedig ,,A lovag úr“, Csergő Hugó vígjátéka kerül színre, délutáni előadásban először. (*) Királyszínház. Bakonyi és Kacsók daljátéka: „Rákóczi“, amely immár tizenhatszor töltötte meg a Királyszinház nézőterét, esténkint szinre kerül. A daljátéknak jövő héten lesz az első jubiláns előadása. A „Rákóczi“ esti előadásai mellett, szombaton délután a „Gül Baba“ kerül szilire mérsékelt helyárakkal, vasárnap délután pedig „Szép Ilonka“ van műsoron szintén mérsékelt helyárakkal. (*) Bernstein új darabja. A „Baccarat“ szerzőjének, Henry Bernsteinnak „A tolvaj“ című új drámája holnap este kerül bemutatóra a párisi „Renaissance-színház“-ban. (*) A Telefon Hírmondó előfizetőinek a m. kir. Operaház minden előadását közvetíti. FŐVÁROS. ■ * f • • * A községi választás. Az igazoló választmány ma tartott ülésén a községi választást december tizenhetedik és tizennyolcadik napjára tűzte ki. Az elnök bejelentette, hogy Eötvös Károly, Goldmann Mihály bizottsági tagok és Forbás Tivadar kerületi választmányi tag a mandátumról lemondottak. A bejelentést tudomásul vették és megállapították a választásra vonatkozó intézkedéseket és megalakították a szavazatszedő küldöttségeket. A választások helyiségéül s választási elnökökül az igazoló-választmány a következőket jelölte és küldötte ki: 1. kerület: helyiség: a Krisztinavárosi iskola. Elnök: Rónay Károly. A szabadpolgári párt elnökül Szőcs Eleket ajánlotta, azonban a választmány dr. Heinrich indítványa szerint határozott. — 11. kerüle: A budai Vigadó első emeleti étterme. Az egyesült községi ellenzék az összeíró küldöttség elnökét, dr. Neuschlosz Kornélt s a küldöttség régi függetlenségi tagjait ajánlotta. Ezzel szemben dr. .Németh Imre javaslatára választási elnök lett Weinek József, helyettes elnök Jenei Vilmos, rendes tagok: dr. Vindor Tivadar és Frómann István, póttagok: Simon Ferenc, Dely Zsigmond. — III. kerület: az elöljáróság helyisége. Elnök: Gyulányi Adolf. — IV. kerület: a Váciutcai Újvárosháza. Elnök: Frivaldszky Sándor. A főpolgármester a központi városházát ajánlotta, azonban Szadovszky József indítványa szerint döntöttek. — V. kerület: pesti Vigadó földszinti helyisége. Elnök: Lárvai Fülöp. — VI. kerület: az elöljáróság helyisége. Elnök: Pető Sándor. — VII. kerület: a Nyár utcai iskola helyisége. Elnök: Lád Károly, helyettes elnök: Berger Rezső. A függetlenségi párt kívánságát, hogy dr. Róth Pál legyen a választási elnök, mellőzték. — VIII. kerület: Bezerédj utcai iskola. Elnök: Kiss József, helyetteselnök Simonovics Béla. Az egyesült községi ellenzék (Nagy Dezsőék) kívánságait Hűvös József indítványára mellőzték. — IX—X. kerület: a Bakács-téri elemi iskola. Ballagi Aladár és társai választási elnökül Tompa Antalt kérték kiküldetni. E kérelemmel szemben Springer Ferenc ajánlatára Hirsch Istvánt tették meg választási elnökül. Választandó minden kerületben a közösen összeszámítandó 100 rendes és 28 póttag a virilisták sorából. Ezenkívül választandó az I. kerületből: 10 rendes és 2 póttag és 13 ker. választmányi tag. A II. kerületből: 10 rendes, 4 póttag és 12 ker. választmányi tag. A III. kerületből: 10 rendes, 2 póttag és 9 választmányi tag. A IV. kerületből: 12 rendes, 5 póttag és 17 kér. választmányi tag. Az V. kerületből: 11 rendes, 4 póttag és 8 kér. választmányi tag. A VI. kerületből: 14 rendes, 4 póttag és 9 kér. választmányi tag. A VII. kerületből: 12 rendes, 4 póttag és 14 kér. választmányi tag. A VIli. kerületből: 12 rendes, 4 póttag és 11 kér. választmányi tag. A IX—X. kerületből: 11 rendes és 4 póttag; virilista: 100 rendes és 28 póttag; kér. választmányi tag a IX. kerületből 12, a X. kerületlól 13. A virilisták sorából a rendes és póttagokra beadatott szavazatokat külön bizottság számlálja össze, amelynek elnöke Hüttl Tivadar, helyetteselnöke Heinrich Kálmán. — Végül a bizottság megtette az intézkedéseket a hirdetmények kibocsátása tárgyában. * Nagy-Budapest. A fővárosi törvény revíziójával kapcsolatban a fővárossal határos tizennyolc községet Budapesthez akarják csatolni. A polgármester megbízta Harrer Ferenc tanácsjegyzőt, hogy a községek adminisztrációját tanulmányozza. * Nemzetközi sütőkiállítás: Budapesten a jövő őszszes nemzetközi sütőkiállítást akarnak rendezni. A rendezőbizottság arra kérte a tanácsot, hogy a Városliget egy részét engedje át a kiállítás részére. A tanács ma úgy határozott, hogy a bizottság előbb terjeszsze be akiállítás részletes programját. * Pénzgyűjtés az iskolában. Az elemi iskolák igazgatói arra kérték a tanácsot, engedje meg, hogy a tanítók árváinak karácsonyfájára az iskolás gyermekek közt pénzt gyűjthessenek. A tanács megtagadta a kérés teljesítését azzal a megokolással, hogy az iskolákban semmiféle célra nem engedi meg a gyűjtést. * A főváros jövedelme a lóversenyből. A Magyar Lovaregylet által 1906 őszén rendezett lóversenyek totalizatőr-forgalma a bukmékerek illetékei után a fővárosi szegényalapot 65.584 korona illeti meg. Ezt az összeget ma megküldötték a fővárosnak. v A sörfogyasztó adópótlék. A pénzügyminiszter ma az ez év harmadik negyedére esedékes sörfogyasztó adópótlék címén 427.490 koronát utalványozott a fővárosnak. * Lakoma a főpolgármester kezdeletére. Az I. kerületi Szabad Polgári Kör tegnap disz.Lakomát rendezett Elie.D. Kálmán főpolgármester tiszteletére, amelyen a kerület színe-java megjelent. KÖZOKTATÁS A forrongó tanítóság. Már ismét nagyon mozgalmas napja volt a magyar tanítóságnak. Legnagyobb érdeklődést az a közgyűlés keltette, amelyet Pest vármegye Általános Tanítóegyesülete rendezett Cegléden a fizetésrendezés ügyben. Szokatlanul sok, hat-hétszáz ,rímite, gyűlt ott össze. Ma korán reggel Kossuth Lajos szobrához vonultak a tanítók. A szobornál lelkes ünnepben áldozott a tanítóság Kossuth emlékének. Az ünnep bevezetőjéül a Himnuszt énekelték el. Ezután Onódy Gusztáv erzsébetfalvai igazgató, a tanítóegyesület alelnöke lépett a szoborhoz, hogy letegye a pestmegyei tanítók koszorúját a szoborra. Az impozáns koszorú széles, nemzetiszínű szalagján ez a felirat pompázott: „A pestmegyei tanítóság Kossuth Lajos emlékének.“ Onody Gusztáv nagy figyelem közepett fejezte ki a tanítóság hódolatát Kossuth emléke előtt. Ezután a Szózatot énekelték el. Az ünnep végeztével a gimnázium épületébe vonultak közgyűlésre. A tágas nagyterem zsúfolásig megtelt. A közgyűlést Benedek Sámuel egyesületi elnök nyitotta meg, a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Általános Tanító Egyesület célját, működését néhány tartalmas szóval vázolva. Kifejezte az egyesületnek azt az elvét, hogy itt ne csak a szavak, de a tettei is domináljanak. Bejelenti, hogy a felekezeti tanítóság közül 250 lépett be az egyesületbe. Ezután gróf Apponyi Albert üdvözletét tolmácsolta. — Apponyi Albert, a mi nagy miniszterünk — mondotta az elnök nagy tetszés mellett — üdvözletét küldte, ezenkívül képviseletével Petry Mór tanfelügyelőt bízta meg. (Éljenzés.) A gyűlés erre üdvözölte a miniszter képviselőjét. Ezután Petry Mór tanfelügyelő intézett beszédet általános tetszés mellett a tanítókhoz, Apponyi üdvözletét tolmácsolva. Kéri az Istent, acélozza meg a tanítóság akaraterejét, hogy kitarthassanak abban a harcban, amelyet a tanítókkal akar ő is meghurcolni. A nevelés fogalmát, a tanítóság hivatását szép szavakkal aposztrofálja. Az iskolamesterek — mondotta — a legnehezebb nemzeti megpróbáltatások között is lelkesen töltötték be hivatásukat s hogy vannak eszményeink, az iskolamestereknek köszönhetjük. Én mindig önök mellett leszek is kitartok. Isten áldását kéri a tanítóságra. Gubody Ferenc polgármester lelkes éljenzés mellett üdvözölte a tanítóságot. Önök kezében van •— mondotta — Magyarország boldogsága, legyenek tehát mindig jó magyarok, jó hazafias. Ries Ferenc gimnáziumi igazgató köszönti a tanítókat azzal a kollegiális rokonszenvel, amelylyel a középiskolai tanárság a tanítóság iránt viseltetik. Nagy Sándor hangsúlyozta, hogy a magyar tanító elsősorban csak igaz magyar lehet, ezért vitte a tanítóságot első útja Kossuth szobrához. A ceglédi tanítók nevében üdvözli a vendégeket. Benedek Sámuel elnök indítványára egyhangú lelkesedés mellett elhatározták, hogy Apponyit és Kossuthot üdvözlik, valamint az új kultuszállamtitkárt, Tóth Jánost is. Ezután Pavlini Károly beterjeszti jelentését az egyesület működéséről, amelyet a közgyűlés elfogadott. A napirend első pontja a tanítók fizetésének ügye, amelyet Nádor Sándor ad elő. Referátumában vázolja a tanítók szegényes helyzetét és reményének ad kifejezést az iránt, hogy a miniszter be fogja váltani ígéretét. A tanítók nem szövetkeznek a nemzetköziekkel, nem lármáznak, nem fenyegetőznek sztrájkkal, hanem kémek, (ügy van!) és azt hiszi, hogy kérésüknek eleget is fognak tenni. A fizetésrendezésre vonatkozólag határozati javaslatot terjeszt be. A fizetésrendezésnek előfeltétele, hogy a tanítóság eltöltött szolgálati évének arányában a XI. és X. fizetési osztály fokozataiban találjon elhelyezést, továbbá, hogy a tanítók közhivatalnokoknak, az állami tanítók állami tisztviselőknek ismertessenek el. A tanító kinevezésével lépjen be a XI. rangosztály legalsó fokozatába 1400 korona törzsfizetéssel és más tisztviselők előmeneteléhez hasonlóan négy évenként automatice lépjen elő a következő osztályba, illetőleg fokozatba. A fizetések tehát — realizálva a dolgot — a következőképp alakulnának: 4 évig 1400 korona, 4—8 évig 1600 korona, 8—12 évig 1800 korona, 12—16 évig 2000 korona, 20 évtől 2400 korona törzsfizetés és a fizetésekkel természetszerűen járó lakáspénz. Végül kérik a tanítók, hogy az óvótanitók fizetése a tanítók fizetésével együtt rendeztessék. (Helyeslés.) Javasolja, hogy a vármegye összes képviselőihez sürgős kérelmet küldjenek, hogy a költségvetés tárgyalásánál vegyék pártfogásba ügyüket. Obrncsek Károly nem fogadja el Nádas javaslatát, mert egyoldalúnak tartja és arra kéri a közgyűlést, hogy az általa benyújtott javaslatot emelje határozattá. — Dohány Károly a törzsfizetés minimuma gyanánt 1600 koronát, maximuma gyanánt pedig 3800 koronát indítványoz. Kiss Mózes, Nádas Sándor hozzászólása után az elnök a vitát bezárta. A közgyűlés határozatképen a két javaslatot egyesítve a következőket fogadta el: I. Pest megye tanítósága üdvözli Apponyit és bizalommal várja a fizetés rendezésének mielőbbi végrehajtását. II. Törvénybe iktatni kívánja azt, hogy a tanító közhivatalnok, az állami tanító állami tisztviselő. III. A tanítók fizetésügye tekintetében a tanítók fizetését az állami tisztviselők XI., X. és IX. fizetési osztályai szerint kívánja rendezni, kiterjesztve ezt minden jellegű magyar tanítóra egyenlően és 1907 január 1-től számitva. IV. Bármely nyilvános iskolánál töltött eddigi szolgálati évek beszámitandók. V. Államsegélyben csak magyar tannyelvű iskolák részesíthetők. Ahol a magyar nemzeti állam érdekei ellen való működés beigazolást nyer, ott az esetleg élvezett államsegély megvonásával állami népiskola szerveztessék. VI. A nem állami tanitók fizetését ez iskolafentartótól az állam szedje be s az adóhivatalnál — az állami hozzájárulással kiegészítve — közvetlenül a tanítónak fizesse ki. VII. Az óvónők fizetése az elemi iskolai tantestület személyzetének fizetésrendezésével egyidejűleg és megfelelőm rendeztessék. VII. A megye területén levő országgyűlési képviselőket felkérik a tanitók ügyének hathatós támogatására. IX. Megkeresik az országos bizottságot, hogy a tanítók gyermekeinek neveltetése érdekében a szük-éges lépéseket tegye meg. X. Utasítja az egyesület elnökségét, hogy a pestmegyebeli családos tanitók drágaségi és lakbérpótléka ügyében indítson mozgalmat. XI. A közgyűlés a magyar sajtónak köszönetét fejezi ki. XII. Ezen határozatok keresztülvitelével a központi választmány bizatik meg. Földes Géza a Magyarországi Tanitók Országos Bizottságának újjászervezése tervét ismertette. Ajánlja, hogy minden vármegyének tanitóegy csillét , egy tagot küldjön ki s igy a vármegyék e képviselői alkossák az Országos Bizottságot, amely azután saját kebeléből válaszsza meg az igazgatótanácsot. Indítványozza továbbá, hogy az akció vezetésére küldjön ki a választmány ötven tagú bizottságot. A közgyűlés Földes indítványát elfogadta és az Országos Bizottságba Starta Pált küldte ki. Ezután Kálmán Márton budapesti tanító mutatta be „eleven ABC“-jét. A szemléltető oktatás terén nagyjelentőségű találmány már kivívta a minisztérium elismerését. Miklós Gergely állami tanítóképző tanár fizikai és kémiai kísérleteket mutatott be az Országos Tanszermúzeum megbízásából. Benedek Sámuel elnök az alapítványi ügyek kezeléséről referált, majd pedig megállapították a költségvetést. Végül Kis Béla azt indítványozta, hogy az ország összes vármegyéinek tanító egyesületei egy és ugyanazon napon tartsák közgyűléseiket s ez legyen a tanítók napja. A közgyűlés ezt az indítványt elfogadta. Az elnök még bejeletette, hogy üdvözlésükre milyen válaszok érkeztek.