Pesti Napló, 1907. január (58. évfolyam, 1-27. szám)
1907-01-01 / 1. szám
4 Budapest, keda PESTI NAPLÓ, 1907. január 1.1. szám Széttekintés a nagyvilágban. Budapest, december 81. Olyan időket élünk, hogy a levegőben szinte halljuk a történelem szárnycsapását. Világosan érezhető, hogy ez a most elmúlt, néhány év vonal — mert a történelemben három-négy év csak egy vonal — amelytől fogva új korszakot számítunk. Az igazi válságos esztendő az 1905-öt volt, amely izzó nyugtalanságot, aggasztó kétségeket, meglepő változásokat hozott magával. A most elmúlt 1006-os év már csak annak a másiknak a lebonyolítása, a tavaly megfogant, gyökeret vert események lefolyásának a kezdete volt. De éppen ezért az elmúlt év volt az, amelyben mi, a világnak jóformán szélén kapaszkodó országocska megéreztenk a világon átrohant nagy hullámnak a vérérét. Valóban, a nagy háború, az orosz forradalom felpirosló lángja, az angol és német náció elkeseredett versenye, az ennek folytán kerekedett veszedelmes feszültség Franciaország és Németország közt és sok más kisebb-nagyobb esemény, mind hatással volt rá, hogy Magyarországon megtörtént a rendszerváltozás és szint© váratlanul felvetődött az általános választójog elhalaszthatatlan szükségessége. Ezek a nagy és kis világesemények mind egy forgatagban keringenek, körforgásukban előrehajtják a világot; ki tudná megmondani, melyik minek az oka és melyik az eredménye? Csak érezzük a testünkön és a lelkünkön, hogy az idők rendkívüliek és valamit hordanak a méhükben, hogy befejezetlen, átmeneti korszakban élünk. Az emberek tömegben és egyénként sajátságosan nyugtalanok, régen fejlődő szocális egyenlőtlenségeket türelmetlenül kérnek számon, a társadalom rétegei mind elszántabban fegyverkeznek egymás ellen. És hirtelen megbokrosodott a pénz, ez a mi régi szolgánk is; meglepő drágaság ütött ki világszerte, növelve, elkeseredetté téve a szakadatlanul, némán folyó tömegek küzdelmét, amely azonban nem gátolja, hogy a vállalkozás, gyártás, kereskedés és spekuláció sohasem látott mértékben felvirágozzék. Mindebből a forgatagból azonban, most, amikor az új esztendő elválik a régitől, csak néhány eseményt fogunk kiválasztani, amelyek már eléggé éles világításban állnak, vagy folynak le a szemünk előtt.» Mindenekelőtt Keletre kell néznünk, ahonnan valaha a világosságot várták és ahonnan ma is a legtöbb várnivalója van az emberiségnek. A százharmincmillió embersejtből való lomha orosz hústömeg ezer sebből vérzik. ■Nehezen küzködik, kínosan vergődik; évekig, talán évtizedekig nem is sejthetjük mit fog szülni ez az emberhegy, csak annyi bizonyos, hogy egeret semmi esetre. Már most is, amikor küzdelmének jóformán elején tart, megmozdította Törökországot és Perzsiát és talán, a bámulatos erőre kapott Japánnal együtt, egy új, modern népvándorlás készül a világnak azon a nagyobbik felén, amelyet eddig a sokkal kisebb Nyugat vezetett gazdasági és kulturális láncán. Az orosz forradalom megteremtette az első orosz népképviseletet, de a reakció néhány hónapi működés után el is temette. Most készül újra feltámadni, valószínűleg erőszakosan imeggzelidített formában. Az első duma azonban néhány hónapos élete alatt csodálatos galvanizáló hatással volt az orosz népességre. Az agitáció és a nagyjelentőségű eseményeknek az utolsó faluba is eljutó szele előkészítette a lelkeket, de világosságot a nyugtalan agyvelőkbe csak a duma gyújtott. A kétségbe©etőén tudatlan muzsik ékszerre tudta, mit akar: földet és szabadságot! Ezzel a jelszóval küzdött a duma a cári kormány ellen és amikor feloszlatták, rémes események történtek. A parasztok kaszát fogtak ,üszköt dobtak a földesúr házában is a hadsereg, amely szintén orosz parasztokból való, fellázadt. Szveaborgban egész csatát vívtak a forradalmár katonák a várhoz hű csapatokkal Szebasztopolban és sok más helyőrségben is harcok dúltak. Helzingforszban, a finn munkások csempészett puskákkal egész szervezett sereggé tömörültek és hetekig tartották magukat akatonákkal szemközt. Ezeket a vakmerő, halálmegvető vállalkozásokat azonban mind vérbe fojtották. Vér folyt annyi ez alatt az elmúlt esztendő alatt Oroszországban, amennyi egy háborúban is sok volna. Megkezdték munkájukat a hadi-vértörvényszékek, amelyek vizsgálat, sktupulus nélkül, huszonnégy óra alatt kivégeztek mindenkit, akit kézre kerítettek, így aztán a nyílt forrongások lassan kint belefuttak a vérbe. Most csend van Oroszországban, amelyet naponta megszakít egy-egy sortűz, amelylyel forradalmárt végeznek ki, de ezeknek a sortüzeknek a ropogását túlharsogja a bomba robbanása, a revolver recsegése, amelylyel a forradalom hajtja végre a maga halálos ítéleteit. Az orosz forradalmárok azonban nemcsak halállal, hanem súlyos pénzbüntetésekkel is folytatják a megtorlást. Százezrekre rugó összegeket rabolnak az államtól és vállalatoktól, megsarcolnak mindenkit a forradalom céljainak szolgálatára. Tönkretették a vagyonbiztonságot, az üzleti élet különben is pang, a pénzeket a vagyonosok kiveszik a bankokból, külföldre viszik és ezzel lassan aláássák az ország pénzügyét és siettetik a katasztrófát. Déli és Kelet-Oroszországban e mellett borzasztó éhínségek tizedelik a lakosságot, amelyet állami gabonaszállítással igyekeznek enyhíteni. A nép éhezik, mint azelőtt, csak a szállítók és a hivatalnokok gazdagoknak a legmagasabbtól, a legalacsonyabbig. Ebben a véres csendben készül Oroszország a választásokra, amelyek februárban kezdődnek. Szolypin kormánya tanult Nyugat- Európától és az első kísérlet után szakított a tiszta választásokkal. Mindenféle rendeletekkel határozatokkal korlátozzák a cári ukázban megadott választói jogot, presszióra, vesztegetésre készülnek. Ezenkívül Szolypin máris kijelentette, hogy a dumának nincs joga beleszólni, kit választ a cár miniszterévé és ha az új duma nem parkoz, ezt kergeti, mint a régit. Ezekkel a kilátásokkal számol az orosz nemzet, amikor a dumát választja. Az orosz pártviszonyok igen bonyolultak, már a sokféle nemzetiség külön pártokkáalakulása miatt is. A külföldön leginkább ismert, a kadettek, az alkotmányos demokraták pártja. A benne lévő számos, jelentős, nagytudású ember adja neki ezt a súlyt. A városi és vidéki intelligencia választja a kadetteket, az új dumában azonban alig lesznek annyian, mint a régiben voltak. Akkor ugyanis ők voltak az egyetlen szervezett, előkészült párt, mellettük váratlanul kialakulva, már bent a dumába tömörült a „munka pártja“, a parasztok képviselői. Ez a két nagy párt körülbelül egyenlő számban a régi dumának túlnyomó többsége volt. Néhány szocialista, a konzervatív októbristák és még egy-két jelentéktelen frakció tette a régi dumát. Az újban valószínűleg az októbristák a kormány hathatós támogatásával tekintélyes számban fognak bejönni, valamint megjelenik bizonyára a pogromrendező „igaz orosz férfiak“ néhány példánya. De nagyobb számmal jönnek majd be a szocalisták is. Az orosz marxista szocialista párt tudvalevőleg két frakcióra oszlik. Az egyik a Leninisták, akik mereven hirdetik a fegyveres nagy forradalom biztos kitörését és alkotmányozó gyűlést követelnek, ezért a dumába nem is küldenek képviselőt, a kadetteket pedig üldözik. A másik frakció a Martovisták, akik támogatnak minden forradalmár, liberális pártot és a dumát elfogadják kitűnő agitációs eszköz gyanánt. Az első választáskor még a Leninisták voltak többségben a szocialisták közt, most azonban, miután a tavaly őszre hirdetett általános fegyveres felkelés nem tört ki, a Marfcovissták vannak túlnyomó nagy többségben. Van azonkívül az orosz pártok között egy, amelyről majd el fogják mondani, hogy az orosz szabadságok kivívásában a legtöbb érdemet szerezte. Ez a „szociálforradalmárok“ organizációja. A szociálforradalmárok az éltetői, a vezetői a harcnak a despotizmusi ellen. Ők tartják fenn azt a földalatti szervezetet, amely a merényleteket intézi, amely terrorizál és megtorol. Nekik nincs semmiféle dogmájuk, nem marxisták, nem ragaszkodnak a constituantehoz, támogatnak, védnek mindenkit, aki a forradalmat segíti elő és üldöz mindenkit, aki a cárizmust szolgálja. Még egy forradalom folyt le és be is fejeződött az elmúlt évben. Az a harc, amit Waldeck-Rousseau kezdett el a kongregációk ellen, a pápizmus elleni győzelmes harccá fejlődött. A francia klérusban az egész történelmen keresztül erős függetlenségi tendenciák éltek. Mikor azonban IX. Gergely a jezsuiták segítségével felélesztette a pápaság nemzetközien hangsúlyozott politikai törekvéseit az egyes országokban, legnagyobb befolyásra Franciaországban jutott. A rendek kezükbe kaparztották az ifjúság nevelését és politikai befolyásukat növendékeikre, egész életükön és pályájukon végig mindig megőrizték. A Dreyfuss-botrány volt az első esemény, amely gondolkodóba ejtette a francia vezető férfiakat. Attól fogva kérlelhettem következetességgel haladtak az események egész a pápa követének legutóbb történt kiutasításáig. Érdekes, hogy ebben a küzdelemben Briand, a szocialista volt az engedékeny, vonalról-vonalra engedett, hogy a pápai dogmákat meg neverjee, csak az elvet tartotta fenn, hogy az államnak és az egyháznak egymáshoz semmi közük. A pápa viszont, a nyakas velencei pap és az ő elvakult spanyol államtitkára rövidlátóan új és új kifogásokat emelnek minden engedmény után. A küzdelem eredménye nem későséges. A francia papok feltétlenül függetlenekké lesznek a pápától, mert a demokrata francia államberendezés, a klerikális pápizmustól átitatva oly lekötetlen állapot, amit fentartani nem lehet.• Nem hiányzanak azonban a felhők sem a láthatárról. Marokkó, amely már egyszer majdnem háborúba kergette a világot, ismét veszedelmes helyzet elé sodorta a hatalmakat. Marokkó, Nyugat-Európa Balkánja, Franciaország Algírban szomszédja Marokkónak és a csapatai ott vannak készenlétben. Angliával és Olaszországgal már felosztották egymásközt Bezakafrikét és a hopponmaradt Németország féltékeny. Amíg Marokkó sorsa el nem dől, örökös veszedelem marad a világra. Közép- és, Kelet-Euurópának veszedelme a Balkán , Albánia és Macedónia. De ez bennünket közelről érdekel, mert örökké érinteni fogja viszonyunkat Olaszországhoz, amíg a Balkán ügyét el nem rendezik. Csak most derült ki, hogy Goluchowski alatt viszonyunk Olaszországhoz már nagyon elmérgesedett és ez bizonyára egyik fő oka volt a hirtelen távozásának. Aehrenthal alatt a viszony hirtelen csaknem ezivélycené vált. Tittoni nagy beszédében megpendített egy eszmét, amely esetleg végleges megoldáshoz vezethet. Említette a megegyezést a Balkánra nézve, a Balkán titkos, papíron való felosztását. Amint Oroszországgal, amelylyel valamikor farkasszemet néztünk, meg lehetett kötni a Mürzstegi egyezményt, úgy lehetséges talán ilyen megegyezés Olaasországgal. Fölemelkedik még messze távolban a messze jövő nagy versenyzésének a felhője. Ez az amerikai-japáni feszültség, amely egy saliga diáknak az iskolából való kiutasításakor tört ki, de amelynek tulajdonképpeni oka a Csendes-óceán uralmáért való féltékenység és a Fülöp-szigeteken az amerikaiak közeli szomszédsága Japánhoz. Az új terület szerzése új veszedelmeket is hozott magával. Budapest, december 31. Új ügy- és személybeosztás a fümivelésügyi minisztériumban. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter költségvetésének képviselőházi tárgyalása alkalmával tartott beszédében kifejezésre juttatott irányelvek és újabb teendők foganatosítása érdekében a minisztérium ügybeosztásában folyó évi január 1-én — némely változtatásokat tett. Nevezetesen a gazdasági szakoktatási és kísérletügyi intézmények ügyeit a IX. főosztályhoz csatolta a ezen főosztály teendőit az ahoz tartozó hegyvidéki és székelyföldi nép felsegélyezésére irányuló ügyekkel együtt államtitkári hatáskörrel Balogh Vilmos miniszteri tanácsos vezetésére bízta. A telepítési és birtokfeldarabolási ügyeket, melyek a gazdasági munkásügyekkel egy főosztályt képeztek, tekintettel egyrészről a tervezett nagyobb arányú birtokpolitikai és telepítési akczióra, másrészről pedig a szociális munkáskérdésekkel kapcsolatban tárgyalás alatt levő törvényelőkészítési munkálatokra s a munkásügyek jelentőségének folytonos emelkedő-