Pesti Napló, 1907. március (58. évfolyam, 52-78. szám)

1907-03-19 / 67. szám

10 Budapest, kedd PESTI NAPIZÓ, 1907. március 19. 67. szám Most pedig, hogy erre a sorsra kerül végleg az Elssler Fanny cipője, bizonyos elfogadással gondol­hatunk vissza annak egykori tulajdonosnőjére, ki egyik legszebb asszonya, legkörülrajongottabb nője volt korának és aki egyforma könnyűséggel hódí­tott koronás főket és azokat, akik a szellemi életnek voltak szuverénjei. És emlékezve rála, vonjuk le ennek a kis cipő históriájának tanulságait: leányok, ne bízzatok túlságosan a félcipőtök kabalisztikus hatalmában, mert gyakorta megtörténhetik, hogy a férfi nem benneteket kíván feleségül, akik kacéran elajándékozzátok a cipőtöket, hanem a húgotokat, aki a cipője hegyét is a szoknyája alá húzza szemér­mesen, mint Fannynak nénje tette, Teréz ... És van egy másik tanulság is, ez már a táncosnőnek szól: hölgyeim, Elssler Fanny cipőcskéje és emléke nem jutott volna múzeumba soha, ha a táncosnő olyan babérokra vágyott volna, mint például miss Duncan, aki tudvalevőleg mezítláb táncol, vagy­­ a miss Maud Ailant utánozza, aki pláne nyakig me­zítláb jelenik meg a közönsége előtt. Nem, ezek a hölgyek nem kerülnek semmiféle relikviával mú­zeumokba, igaz, hogy nem is hordhatnának maguk­kal olyan bűbájos, igéző romantikát, mint aminő az Elssler Fanny cipőjével lépdel be az új múzeumnak régiségei közé, a- a. — Az angol és a spanyol király találkozása. Madridból jelentik, hogy félhivatalosan is megerő­sítik azt a hírt, hogy Edvárd király március végén Kartagonában találkozni fog Alfonz spanyol királ­lyal. A spanyol lapok a találkozásnak nagy politikai jelentőséget tulajdonítanak. — Amundsen a királynál, Bécsből jelentik, hogy a király ma külön kihallgatáson fogadta Amundsen Roaldot, a híres norvég utazót, akitől nagy érdeklődéssel tudakozódott utazásának rész­letei felől. — József főherceg és neje a Diákotthon-kiál­lításon. Vasárnap délután József főherceg és neje megtekintette a főherceg védősége alatt álló Álta­lános Egyetemi Segítő Egyesület Diákotthona ja­vára az­ Uránia műkereskedés helyiségében Mihalik Dániel műveiből Auguszta főhercegasszony védő­sége alatt rendezett képkiállítást. A főhercegi párt dr. Zsembery István, dr. Hindy Zoltán és Benkó Lajos fogadták. Az üdvözlés és bemutatás után a főhercegi pár a kiállító művész kalauzolásával meg­tekintette a kiállítást s több ízben tetszését fe­­jezte ki. — Belügyminiszteri kihallgatás. Gróf An­drássy Gyula belügyminiszter pénteken délután három órakor általános kihallgatást tart, elő­jegyzéseket aznap déli tizenkét óráig fogadnak el. — A képviselőház tisztikarának ebédje. A kép­ Viselőház és főrendiház tisztikara Dessewffy Arisztid új elnöki tanácsos tiszteletére ebédet adott, amelyen az összes tisztviselőkön kívül részt vett Jusik Gyula elnök és Leszk­ay Gyula ház­nagy is. — Kossuth h­alálának évfordulója. Holnap­után, március 20-án ünnepli az ország Kossuth Lajos halálának tizennegyedik évfordulóját. Az Országos Kossuth Szövetség március 20-án ünnepi menetben, lobogójuk alatt kivonul a temetőbe. Dél­után két órakor gyülekeznek a Reviczky-téren, a K­ossuth­ Szö­vetség helyisége előtt. Künn a sírnál Zaymusz Illés beszédet mond, Sepsey Mihály sza­val, Kovács László ünnepi szónoklatot tart, Karsay Gyula­ alkalmi költeményt ad elő és a sír megko­szorúzása után tárogató­ szólóval fejezik be az ün­nepséget. — A budapesti nők Kossuth Lajos­ köre Kossuth Lajos halálának évforduló napján, március 20-án délelőtt tíz órakor gyászistentiszteletet ren­dez a Dák-téri evangélikus templomban. Az isten­­tisztelet után pedig kivonul a temetőbe megkoszo­­rúzni a nagy halott sírját. — Kecskeméten a pol­gárság a Kecskeméti Kossuth-szobor előtt rendez ünnepet, Falta Irénbe, Bagi Jolánka, Vitéz Mik­lós, Szigethy Zoltán és a városi daloskor közremű­ködésével. — Kitüntetések a hadseregben. Bécsből táv­iratozzék. A király a hadsereg rendeleti közlö­nyének mai számának jelentése szerint a díjak elengedésével a Lipót-rend lovagkeresztjét ado­mányozta Lang Károly altábornagynak, a vezér­kari tisztvizsgáló bizottság alelnökének, Schoed­­ler Ferenc altábornagynak, a 16. gyaloghadosz­­tály parancsnokának, Auffenberg Móric lovag al­tábornagynak, a 36. gyaloghadosztály parancsno­kának, Kummer Henrik altábornagynak, a 19. gyaloghadosztály parancsnokának, Schukowsky Károly altábornagynak, az osztrák 44. számú landwehrhadosztály parancsnokának, Hordlicka Jenő ezredesnek, a vezérkari nyilvántartási iroda főnökének kitűnő szolgálatai elismerése mellett a Lipót-rend lovagkeresztjét adományozta a király. — Az újságírók kabarét­estéje. Szombaton, március 23-án lesz az újságírók nagy kabarét­­estéje a Newyork-kávéházban. Művészi színvo­nal, eredetiség, ötletesség és változatosság néző­pontjából az újságírók estéje a bezáruló szezon eseményének ígérkezik. Kezdődik este tízkor negyven számból álló művészi műsorral, amely­nek szereplői az Opera, a Nemzeti, Víg-, Nép-, Király- és Magyar Színház, továbbá a művészeti világ legkiválóbbjai. Közreműködnek a következő írók: Eötvös Károly, Mikszáth, Bérczik, Pekár, Kiss József, Ábrányi Emil, Kozma Andor, Heltai Jenő, Nagy Endre, továbbá a következő zeneszer­zők: Lehár, Máder, Buttykay, Dienzl, Jacobi, Zer­­kowitz, Kálmán Imre. Éjfélkor megnyílik Ujházy zenés korcsmája. Éjfél után fél egykor a zene­szalonná átalakított hölgyteremben Jacobi Viktor és Medgyaszay Vilma vezetésével Concert libre kezdődik. Egy órakor Ujházy korcsmájában a népszerűvé vált Fővárosi Kabaret legjobb erői­vel minta kabaret-előadást rendez. Hajnali fél­­kettőkor a billiárdter­emben a Villand testvérek, cirkuszuk legjobb attrakcióival vásári komédiát rendeznek. Mindez esti tíztől hajnali négyig tart, közben szünetekkel, melyek alatt zenekarok ját­szanak. Belépőjegy ára személyenként 20 korona. Ami kevés jegy még van; a Harmóniában, Bárdnál, Mereynél és a Newyorkban kapható. — A beteg Windischgraetz herceg. Bécsből telefonálja tudósítónk: Windischgraetz Ottó herceg, a király unokájának a férje, ma feleségével együtt állandó tartózkodásra ideérkezett. A herceg fülbaj­ban szenved. Egy bécsi orvos-speciaista kezeli, aki meg fogja operálni. — Peőfi-est. A Művészet és Művelődés Nő­­egyesület vasárnap este Petőfinek és a Petőfi-ház­­nak szentelt egy estét, amelynek érdekében Petőfi legbuzgóbb agitátorai, Herczeg Ferenc és Endrődi Sándor agitáltak. Az estére nagyszámú és előkelő közönséget gyűjtött össze a Programm. Ezen Herczeg megnyitója, Paulay Erzsike, Endrődi Sándor, Sz. Bárdossy Ilona, a Regéczi testvérek, Justh Lajos és az egyetemi énnekkar számai szerepeltek. Egytől­­egyig pompásan sikerült számok voltak ezek. Herceg Ferenc nyitotta meg a­ műsort, a Petőfi-házról olva­sott fel egy csomó sziporkázó aforizmát. Lelkesen megtapsolták mindannyit.’Endrődi Sándor anakreoni dalaiból mutatott, be néhányat. Mindenikben az a józan életfölfogása és fiatalos lelke nyilatkozott meg Paulay Erzsiké Endrődi Béla verseiből szavalt ked­vesen, Szilágyiné­ Bárdossy Ilona Petőfi népdalait énekelte. A Regéczi testvérek, Thomán tanítványai, Zlubay csárdajelenetét játszották nagy stílus­érzék­kel, majd Juszli Lajos adott elő egy Liszt-rapszódiát, végül az egyetemi énekkar mutatott be Stackl Lajos vezetésével szépen sikerült, szabatos előadást. A Pro­gramm végével teához invitálták a közönséget a háziasszonyok. Március 21-én, csütörtökön délután öt órakor lesz a Vigadó nagytermében az a művészhangverseny melyen legnagyobb művészeink: Huba­y Jenő, Her­czeg Ferenc, Popper Dávid, Fráter Loránd, Márkus­­­illi, Sz. Varsányi Irén, Verona Margó Célia, Med­­gyasszay Vilma, Verő György, Tarnay Alajos vesz­nek részt. Ezt a nagyszabású művészhangversenyt a Magyar Nők Közművelődési Köre rendezi a Pe­­tőfi-ház javára. A rendező bizottság­, melynek élén gróf Apponyi Albertné és báró Dániel Ernőné állt a hangverseny meghívóit már szétküldötte. Meghívó és belépőjegy már csak korlátolt számban kapható a Magyar Nők Közművelődési Köre helyiségében (IV., Váci­ utca 9.) — Nők veszedelme Londonban, Londonból jelentik lapunknak. Az angol fővárosban az utóbbi időben megdöbbentően bizonytalan a nők élete. Igen sok asszony és leány eltűnését jelen­tik be a rendőrségen és azután a londoni ember­­óceánban ezek a szerencsétlenek nyomtalanul el­­sülyednek, anélkül, hogy valaha hír érkeznék ró­luk. Legutóbb két feltűnőbb ilyen eset történt. Az egyiknek a hőse egy előkelő fiatal orosz leány. Évek óta élt már a családjával London­ban és néhány napja nyomtalanul eltűnt. Az anyacárnő első udvarhölgyének legjobb barátnője volt az eltűnt leány. Amikor most az anyacárné Londonba érkezett látogatóba, vele jött az udvar­­hölgye is, aki aztán az egész londoni rendőrsé­get, az anyacárnét kísérő orosz titkosrendőröket és az orosz nagykövetség egész személyzetét moz­gósította, hogy az eltűnt barátnőjének nyomára akadjanak. Eddig azonban minden fáradság hiába­való volt.­­ A másik érdekes eltűnt nő tizenkét­­éves kis­lány, akit városszerte ismertek, mert egy énekes kávéházban lépett föl, ahol a színészi tehetségével estéről-estére elragadta a közönséget. A minap este elindult hazulról, hogy az énekes­­kávéházba menjen, ahol az anyja várta. A Dover­ Street földalatti vasút állomásán még látták, az­óta azonban nyoma veszett. Az este nem érkezett meg a kávéházba és azóta nem látta senki. — Gróf Lamsdorff állapota. San­ Remóból je­lentik, hogy gróf Lamsdorf, volt orosz külügyminisz­ter állapota pénteken kissé javult, de vasárnap ismét annyira rosszabbodott, hogy rokonait Pétervárról táviratilag San­ Remoba hívták. Az orvosok mindent elkövetnek, hogy életét megmentsék, de attól tarta­nak, hogy a katasztrófa már néhány nap múlva be­következik. Lamsdorff nőtlen ember. — Ferdinand fejedelem Petkov sírjánál. Szó­fiából jelentik, hogy Ferdinánd fejedelem tegnap meglátogatta Petkovnak, a meggyilkolt miniszter­­elnöknek sirj­át, amelyen saját kezöleg ültetett el két virágot, melyet Párisból külön e célra hozott magával. A fejedelem ezután Sztambulov és Tel­esei­ bolgár államférfiaknak a közelben levő sírjait is meglátogatta. Tegnap letartóztatták Slatkov tüzért, akihez Petkov gyilkosa és bűntársa azért fordultak, hogy bombákat szerezzenek tőle és ezekkel a szobranje üléstermében, vagy a miniszteri szobában az ösz­­szes miniszterek ellen merényletet kövessenek el. A tüzér kijelentette, hogy ő ezt a kívánságot azért nem teljesítette, mert a merényletet nem helyeselte. Azért tartóztatták le, mert ha idejében jelentést tesz a tervről, a gyilkosságot meg lehetett volna akadá­lyozni. A „Balkanska Tribuna“ egyik letartózta­tott munkatársa megvallotta, hogy a lap szerkesztő­ségében nagyon agresszív hangulat volt a kormány ellen, ésannyira, hogy amikor a lap munkatársai a kormányt szidták, dühükben l­övöldözni kezdtek a szobában. — A munkások Petőfi szobránál. A magyaror­szági szociáldemokrata­ párt tegnap délután ren­dezett ünnepséget március tizenötödikének emlé­kére Petőfi Sándor szobránál. A munkások a Tisza Kálmán­ téren gyülekez­tek, mellükön piros kokárdával. Két óra­­ tájban szervezetenként kezdtek csoportosulni és félhárom órakor a Kenyérmező­ utca sarkáról megindult a menet. Elől rendőrök, utánuk kerékpárosok, majd a vérvörös ruházatú munkásnők, akik büszkén vitték a szociáldemokrata­ párt hatalmas koszorú­ját. A menetben résztvettek: a cserép- és pala­munkások, az állványozók, cement­munkások, földmunkások, kályhások, üvegesek, cipőfelsőrész­­készítők, kalaposok, lakatosok, vas- és rézbútor­­munkások, könyvkötők, nyomdászok, kereskedőse­­gédek, asztalosok, parkettmunkások, ácsok, teax­tilmunkások, malomimunkások, lengyel ajkú mun­kások, sütök, bőröndösök, lapkihordók, műszeré­szek, kovácsok, éttermi segédek, kávéfőzők, ko­csigyártók, kefekötők, vas- és fémmunkások, ká­dárok, szoba- és ablaktisztító munkások, grafikai munkások, aranyművesek, órások, vasúti munká­sok szakszervezetei. A menet a Rákóczi-uton és Kossuth Lajos­ utcán keresztül vonult a Petőfi­­tére. Útközben munkásdalokat énekeltek s ilyen kiáltások voltak hallhatók: — Ha szervezeteinket bántják, nem dolgo­zunk! — Le a nemzetiszinüi bőrbe bujtatott­ fe­kete gróffal! Különösen a Nemzeti Kaszinó palotája előtt tört ki erősen a lárma. Félnégy óra lehetett, amikor a menet eleje a szoborhoz ért. A munkás­ság ünnepe a dalárda énekével kezdődött. Az­után Rozs József elszavalta Csizmadia Sándor Március című költeményét. Weltner J­akab állott föl ezután a szobor lépcsőjére és megkoszorúzta a szobrot a követ­kező beszéd kíséretében: — Még lobognak a zászlók, amelyek­­ azt hirdetik városunkban, hogy március tizenötödi­kén, ezen a nagy hazafias napon, megcsalták a szabadságot. Mégiy csak furcsa, hogy az esztendő háromszázhatvannégy napján azon dolgoznak, hogy legyilkolják a szabadságot és ezen az egy napon mégis azt hirdetik, hogy ők a szabadság harcosai. Azok, akik a munkásság szabadságának gyilkosai, ezen a napon öblös hangon hirdetik a magyar szabadságot. Olyanok, mint a hullafosz­togatók, akik nem mernek a csatába menni, ha­nem bevárják a csata végét és aztán megfosztják értékeitől a barátot és ellenséget is. Vitatják, hogy kié Petőfi? Azt mondják­, hogy nem a népé, nem a szociáldemokráciáé, hanem az ural­kodó középosztályé. Az analfabéta parlamentben szabadon hirdethetik, hogy a nemzetközi bitan­goknak nem szabad hazafiakról beszélni, csak a fajmagyaroknak, a fajmagyar földesurak pedig Japánnal és Kínával tárgyalnak a fajmagyarosí­­tás érdekében. A fajmagyarok ősei 1811-ben azt kérték a magyar országgyűléstől, hogy töröltessék el a magyar nyelv, mert nincsen nemes, aki azt beszéli, Hercegnek, hogy ezeresztendős a szabad­ságuk, pedig amikor csak lehetett, elárulták. A hősök dicsekednek 48-at, pedig akkor le kellett mondaniok hűbéruri jogaikról. A februári páriai forradalom hajsza alatt, parasztlá­zadástól fél+r­ .

Next