Pesti Napló, 1907. május (58. évfolyam, 104-129. szám)

1907-05-10 / 111. szám

6 Budapest­, péntek s PESTI NAPLÓ, 111. szám 1907. május 10. — A mayerlingi katasztrófa. A minap számot adtunk egy párisi újságnak szenzációt keltő cikké­ről, mely Rudolf trónörökös tragédiájával és a mayerlingi katasztrófa részleteivel foglalkozott. Mint most kiderül, a párisi újság késői értesüléseit egy Berlinben megjelent és szenzációt keltő könyv­ből merítette, melynek­ címe Majestaet a. D. (szol­­gálatonkívüli felség) és amelynek szerzője — állí­tólag — Wölfling Lipót, az egykori Lipót Szalvátor főherceg. A könyv a Habsburgoknak a legutóbbi néhány évtizedben lepergett és nagyon intim jel­legű történetét leplezi le. Ezeknek a leleplezések­nek során foglalkozik a szerző a mayerlingi katasz­trófával is és az ő verziója szerint Rudolf trónörö­kösnek gyilkosa Kóburg Fülöp herceg lett volna. Megjegyzendő, hogy a könyv szerzője a szereplő személyiségeknek más nevet ad, de az álnevek alatt is oly módon írja le alakjait, hogy könnyű ráis­merni azokra, akik modelljéül szolgáltak. A könyv szerint Rudolf főherceg életének vége felé önmagával meghasonlott ember volt. Eredeti­leg nemes és fenkölt hajlamait kiölték belőle az intrikák, amelyekkel lépten-nyomon találkozott az udvarnál. Környezetének kicsinyessége, mely útját állotta minden szépnek, jónak, elkeserítette és egé­szen kiforgatta önmagából a szerencsétlen főher­ceget. Uralkodó tehetségét elnyomták és ehelyett az érzékek szavát ébresztették fel benne. A főherceg azután olyan életet élt, amelynél féktelenebbet, szenvedélyesebbet, betegebbet soha senki. Kéknek , rabszolgája lett, mígnem utóbb, nagy szenvedél­lyel beleszeretett Elenába (ez Vecsera bárónő) és meg akarta szöktetni szerelmesét. Nejével, leányá­val régóta nem törődött, most pedig, hogy kalandos szöktetési terve támadt, végleg szakítani akart csa­ládjával. Tervébe beavatta a könyv szerzőjét. Esze­rint: Nagyobb társaságban ki fog rándulni Solitu­­debe (Mayerling) és ott ebédelnek ő meg Elena, velük gróf Andonna (Hoyos) és Albert herceg (Kó­burg Fülöp). Leitatja a társaságot és aztán szökik a járásba. Időt így bőven nyer, nemcsak azért, mert azok még csak későn ébrednek majd mámo­rukból, hanem azért is, mert őt, akiről tudják, hogy iszákos, legalább negyvennyolc óráig nem ke­resik. A főherceg aztán még megbízta Lipót Szal­­vátor főherceget —­ akiben, mondottuk a könyv szerzőjét vélik — szerezzen neki a szökéshez más­napra pénzt. Másnap pergett le a dráma: Lipót Szalvátor nem hozott pénzt. Rudolf dühöngött. Elena bevallotta, hogy ő sem akar szökni, fél a trónörökös brutalitásától. Hogy nem ok nélkül, men­ten be is bizonyult. Rudolf rávetette magát a nőre, rúgta, taposta, úgy hogy Elena aléltan­­ rogyott össze. A többiek rémülten nézték ezt a jelenetet egy pillanatig, aztán Andonna gróf emberekért sie­tett, akik lefogják a dühöngő trónörököst, a her­ceg ellenben a nő védelmére kelt. A trónörökös meg­­­dühödten fegyvert ragadott, hogy lelőj­je Kóburg Fülöpöt, ez azonban, más védelem híján pezsgős­palackot kapott ki­ az egyik hűtővederből és a pa­lackkal rettenetes erővel rásujtott Rudolf fejére. Tört csontok, üvegszilánkok, vér, pezsgő, agyvelő­­darabok röppentek szét a levegőben. És a földön szétzúzott koponyával feküdt Rudolf főherceg, akit »rokonkéz ölt meg... — Szocialista tüntetés Roosevelt ellen, New­yorkból jelentik. A szervezett munkások tegnapelőtt nagy tüntetést rendeztek Roosevelt elnök ellen. Mintegy húszezer munkás vörös zászló alatt végig­járta Newyork utcáit, majd pedig gyűlést tartott A gyűlésen a szónokok azt mondották, hogy ki fog ülni a­­forradalom, ha Mayer, Haywood és Petti­­bonne szocialista vezéreket elítélnek, akiket Steun­­nenberg, volt newyorki kormányzó meggyilkolása miatt, mint bűnrészeseket az esküdtbíróság elé ál­lítottak. A gyűlésen élesen kifakadtak Roosevelt elnök ellen, akit azzal vádolnak, hogy üldözi a mun­kásvezéreket. Egy transzparensen ez volt olvasható: Roosevelt ügyész és bíró akar lenni egy személyben. Hasonló tüntetések folytak le Brooklynban és más városokban is. A szocialista vezérek bűnpörének tár­­gyalása ma kezdődött Boise-Cityben. —­ A norvég akadémia jubileuma. Krisztiáni­á­­ból jelentik, hogy a norvég tudományos társaság fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából tegnap este lakoma volt, amelyen Hakon király is részt vett. Ertzberg birodalmi levéltárnok, az egye­­sü­let elnöke a király egészségére ürítette poharát. Hakon király a társaságra mondott pohár­­köszöntőt. — Halálos baleset. A múlt hónap végén a nó­­grádmegyei Buják községben Petre János földbir­tokos nekiszaladt egy fának. Közben úgy meg­ütötte a gyomrát, hogy súlyos fájdalmaival fel­szállították a fővárosba, ahol a Rókus-kórházban helyezték el. A szerencsétlen ember állapota itt súlyosabbra fordult és tegnap meghalt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték.­­ Letartóztatott képtolvaj. Londonból táv­iratoztak. A „Daily Mail“ értesülése szerint letar­tóztattak egy fiatal olasz mágnást, akinek a laká­sán megtalálták mindazokat a műtárgyakat, ami­ket február 12-én a Wertheimer-műkereskedésből elraboltak. A két legértékesebb képet azonban — Gainsborough és Reynolds műveit — amelyeknek értéke 15.000 és 6000 font sterling, nem találták meg. A rendőrség reméli, hogy rövid idő alatt nyo­mára akad az ellopott műkincseknek.­­ Sztrájkoló szenátorok. Madridból táviratoz­­zák. Sajátságos sztrájkról tesz jelentést az ,,Im­­parcial“. A lap szerint a megválasztott liberális szenátorok elhatározták, hogy nem foglalják el helyeiket a kamarában. A sztrájk oka egy alkot­mányjogi kérdésben rejlik. Ugyanis a kinevezett szenátorok felét a liberálisok, felét pedig a kon­­zervatívok sorából kellett volna venni, mert ez a két párt szokta egymást a kormányon felváltani. A mostani konzervatív kormány azonban, amiért a választásokon annyi dinasztiaellenes szenátor jött be, azzal állt boszul, hogy sokkal több konzer­vatív szenátort neveztetett ki, mint liberálist, ho­lott az előbbiek így is többségben vannak. A libe­rálisok tehát főképp, hogy a rosszul informált kül­föld figyelmét fölhívják a spanyol kormány alkot­­mánytipró cselekedeteire, abszentálással fejezi ki tiltakozását a kormány ellen. Maura miniszterel­nöknek mindenesetre sok nehézségbe fog kerülni a kormányzás. — A munkásegyesületek és a sztrájk. A mun­kás szakegyesületek sztrájk vagy kizárás esetén nem segíthetik tagjaikat, mert a belügyminiszter csak ennek a kikötésnek bevételével engedélyezte az alapszabályokat. Természetes, hogy azért a munkások mégis kaptak segítséget s ha a szakegye­­sület maga nem támogathatta is a sztrájkolókat, minden szakma munkásai gyűjtöttek a harcban állók részére. Csakhogy a rendőrség kihágás miatt számos munkást érzékenyen megbüntetett. Utóbbi időben a munkaadók egyesületei bevették alapsza­bályaikban, hogy ha szükségét látják kizárásokat, fekete lisztákat vezetnek s bérharcok esetére alapot létesítenek. Noha mindez a munkásegyesületeknek tiltva van, a minisztérium a munkaadók alapsza­bályaiban ezeket nem kifogásolta, hanem jóvá­hagyta. A munkások körében — igy mondja el egy munkáspárti kőnyomatos — nagy felháborodást keltett a minisztériumnak ez az állásfoglalása s követelték a gyűléseket, hogy ami a munkaadóknak szabad, ne legyen tilos a munkásegyesü­l­eteknek sem. Most elhatározták, hogy új alapszabályokat­ nyújtanak be a belügyminiszternek s ezekbe beve­szik azt is, hogy a munkásegyesületek kizárt tag­jaikat két héttel a kizárás után segítésben részesí­tik, valamint sztrájk esetén is, ha a sztrájkhoz a szakegyesület vezetése előzetesen hozzájárult. A munkások tehát követelik szakegyesületeik részére a sztrájkjogot. Az építőmunkások országos szövet­sége már be is nyújtotta módosított alapszabályait a belügyminiszterhez , hivatkozva arra, hogy az építőmesterek szövetsége rendezi a munkáskizárá­­sokat, míg az építőmunkások szakegyesületét fel­függesztették annak gyanújára, hogy sztrájkot­ ren­dez, a jogegyenlőség elvénél fogva követeli, hogy az építőmesterek szövetségével egyenjogú legyen. Ezt a példát követni fogják rövidesen a többi szak­­szervezetek is. I — Orosz szocialisták kongresszusa Angliában, Londonból jelentik: Orosz szociáldemokraták hu­szonkét emberből való első csoportja Harvichba ér­kezett. A delegátusokat két orosz fogadta, akik őket a Vasútra kís­érték. A vonatnak Londonba in­dulása előtt másfél órával az orosz szocialisták be­szállanak a vonatba, bezárták az ajtókat és lebo­­csátották a függönyöket. A delegátusok minden fel­­világosítást megtagadtak. A szociáldemokraták leg­nagyobb része valószínűleg csak ma érkezik Har­vichba. — Esbjergből azt táviratozzák, hogy tegnap este további száznyolcvan orosz szociáldemokrata utazott Angliába. — Zátonyra jutott gőzös. Newyorkból jelen­tik: a White Star vonal „Baltic“ gőzöse délután a Swash-csatornán átmenet a ködben zátonyra fu­tott. Remélik, hogy a mai dagály alkalmával ki­szabadíthatják. — Az indiai forrongás. Az indiai bennszülött­­mozgalom — mint Londonból jelentik — különö­sen Lahore környékén komoly jelleget ölt. Laho­­reban minden fegyvernemhez tartozó csapatokat összpontosítottak és Pandzsab alkormányzója, aki Simlába készült, elhalasztotta az utazását, ellen­ben szemlét tartott a megerősített csapatok felett. A zavargók vezetői a környéken mindenütt pa­rasztokat toboroznak, husángokkal fegyverzik fel őket és nagy tömegben vonulnak Lahore felé. A kormány proklamációt bocsátott ki, amelylyel minden gyülekezést megtiltott. Morley indiai al­­király parancsára egy bennszülött ügyvédet, aki a­ forrongás irányítója volt és aki a lakosságot be­szédekkel izgatta, letartóztatták. Egy másik iz­gató, akinek letartóztatását szintén elrendelték, elrejtőzött. — Tanulótársak találkozása. Dr. Hajnal Hen­rik ügyvéd (Budapest, Dorottya­ utca 6. sz.) fel­kéri volt iskolatársait, kik vele a szentesi állami főgimnáziumban érettségi vizsgát tettek, hogy a tízéves találkozó érdekében tudassák vele címüket. — A megszökött szocialista párttitkár, Aradi levelezőnk írja: Klopf­stein Ernőnek, az aradi szo­ciáldemokrata párt titkárának eltűnéséről egész le­gendák keringenek. Sokan azt állítják, hogy vasár­nap reggel a gyorsvonattal Budapestre utazott, mások ellenben azt, hogy Kétegyházáig kocsin ment 8 elt, ült vonatra, mert tudta, hogy a rendőrség figyelteti minden lépését. A Damjanich­ utca 2. szám alatt lévő lakása körül állandóan detektívek jártak és mégis sikerült a szökés. Sarlót Domokos rendőrfőkapitány emiatt legközelebb föl is függeszt néhány titkosrendőrt. Klopfstein viselkedése az utóbbi időben már elvtársai előtt sem volt rokon­szenves. Folytonosan azt emlegette, hogy kevés a fizetése s ezért már nem egyszer lemondott állásá­ról. Nagy elkeseredést szült, hogy egyre-másra ren­dezte a sztrájkokat, amelyek kudarccal végződtek és emiatt sok munkás állás nélkül maradt. Azért pe­dig egyenesen elítélték, hogy Pap Ferenc pártelnö­köt a múlt hónapokban kijátszotta a most meg­indult pártlap megindításakor. A párt­lapot tette meg a lap felelős szerkesztőjének, holott Klopfstein szeretett volna szerkesztő lenni. Hogy célját elér­hesse, fölhasználta azt az időt, amíg Pap betegen feküdt és gyorsan megjelentette a lapot, amelyen Klopfstein Ernő szerepelt mint felelős szerkesztő. Az elnök emiatt lemondott és a párt most szét­­züllés előtt áll. Klopfstein a párt vezetőségét okolta, hogy neki Aradról el kellett menni és ezért a legképtelenebb tervekbe vitte őket. Egyre-másra tartatott népgyűléseket engedély nélkül s ezért most a­ vezetőket vonja felelősségre a rendőrség. A minap is kijelentette, hogy minden betiltott gyűlést megtartanak, még ha patakokban folyik is a vér. A népgyűléseken azután nem jelent meg. Szökését úgy tudta meg a rendőrség, hogy Domonkos László vizsgálóbíró kihallgatásig elő akarta vezettetni, de nem találta a lakásán. A felesége azt mondta, hogy­ még vasárnap elment s azt hiszi Svájcba utazott, mert ott kilátásba helyezték alkalmazását. Klopf­­stein már napok előtt előre elküldte bútorait. A felesége tegnap délután utazott el.­­ A szociáldemokrata párt budapesti közlönye az eltűnt titkárról ma a következőket írja: „A pol­gári lapok közük, hogy Klopfstein Ernő elvtárs, az aradi pártszervezet titkára az ellene folyamatba tett többrendbeli rendőri eljárás elöl megszökött. Amikor a magunk részéről megállapítjuk, hogy Klopfstein nem sikkasztott, egyben azt is kijelent­jük, hogy ha el is utazott Aradról, úgy annak nem a büntetéstől való félelem, hanem más oka lehetett. A szociáldemokraták közül nem szökött meg eddig egyetlen egy sem a hatóságok üldözései elől, hanem helyt álltak mindig mindazért, amit írtak vagy mondottak. Az ilyen okból eredő távozást magunk is elítéljük.“ .­ — A newyorki kikötőmunkások sztrájkja. Londonból jelentik: Newyorkban egyre nagyobb mértéket ölt a kikötő­munkások sztrájkja. Leg­újabban a Norddeutsche Lloyd a Red Star Line, a holland-amerikai, a Főnix és a skandináv-ame-r­rikai társaságoknak négyezer kikötő munkása is a sztrájkotókhoz csatlakozott. A Red Star Line társaság Grönland postagőzöse csak negyvennyolc órai késéssel indulhatott el, miután a hajónak­ saját emberei végezték a berakodást. A kikötő­-1 munkások harminchárom százalékos bérjavítást­ követelnek. . .­ — Egy uszályhajó balesete. Orsováról távira­toztak. A Dunagőzhajózási Társaság 65222 számu­ uszályhajója, mely Szemendriából Szulinába nagy rakományt­ zabot vitt, a Greben-szorosnál léket kapott és megfeneklett.­­A hajó három raktárába be­hatolt a víz és tönkretette a rakományt.­­ .

Next