Pesti Napló, 1907. október (58. évfolyam, 233-258. szám)

1907-10-16 / 245. szám

8 Budapest­, szerda PESTI NAPLÓ, 1907. október 16. 245. szám­ ­ ! — A montenegrói kamarilla. Belgrádból be­­jelenti tudósítónk. A „Stampa“ közli, hogy Nikita fejedelem tegnap elfogatott nyolc egykori naciona­lista képviselőt feljogsértés miatt, de aztán hárman közülök, még pedig Marko Dakovics, a montenegrói Omladina feje, Milja Pavicsevics és Petar Novako­­vics megszöktek Cattaroba. Boskovics IV. volt taní­­tót, a nacionalista propaganda vezérét Drobnjak kö­zelében a mezőn meggyilkolva találták. Kétségte­len, hogy a gyilkosság politikai bosszú műve, Rjeka és Vasojevic vidékén is sűrűn fordulnak elő poli­tikai gyilkosságok.­­ •— A szász udvar bajai. Drezdából jelentik, hogy Montignoso grófné újabb házassága kapcsán ismét sokat foglalkozott a közvélemény a szász ki­rály nősülési tervével. Félhivatalosan legalább azt hirdetik, hogy a szász nép nagyon óhajtja királya újabb házasságát. Csakhogy a király katolikus lé­tére egy percig sem gondolhat erre, mert a pápa nem hajlandó első házasságát felbontani. Arról van tehát szó, hogy a király — eleget teendő népe kívánságának — átlépjen az evangélikus-lutheránus egyházba, ami már csak azért sem volna különös, mert elődei annak idején oltalmazói voltak a refor­mációnak. A Dresdener Rundschaus a nép köréből a királyhoz intézett levelet közöl, nyilván ily módon akarva előkészíteni a közvéleményt az áttéréshez és az újabb házassághoz. A levél a többi közt ezeket mondja: — A nő, akinek Felséged Isten színe előtt sze­relmet és hűséget esküdött, immár másnak lett a felesége s igy ledőlt minden korlát, mely egy uj házasságnak akadálya volt. Az ország anyát kíván. Ha a pápa a törvény által már felbontott házassá­got nem akarj­a megsemmisíteni, akkor arra kérünk felséges fejedelmünk: hozd meg az országnak és népének, mely szivének minden dobbanásával raj­­tad függ, azt az áldozatot, hogy lépj át az evangé­likus -luthe­r­á­nu­s egyházba, mert akkor mi sem áll útjába annak, hogy nekünk szerető anyát adhass. Drezdából jelentik, hogy a Pia Monika her­cegnő dolgában Tosellinével folytatott tárgyalást végképpen megszakították, mert Toselline oly kö­vetelésekkel állt elő, amelyeket a szász udvar kény­telen volt kereken visszautasítani. A szász udvar már most polgári pert fog indítani a gyermek ki­adása iránt s utasította a firenzei német konzult, hogy a keresetet adja be. Az udvar ebben a kerese­tében arra a szerződésre támaszkodik, amely tavaly a szász udvar és Montignoso grófnő között létrejött. — Gyászrovat. Váradi (Weisz) Jakab ma­gánzó, városi képviselő Veszprémben hatvankétéves korában meghalt. Steinhuber bíboros, mint Rómából jelentik, ma délután öt órakor meghalt. — Fegyelmi az aradi rendőrfőkapitányok el­len. Aradi levelezőnk írja: Különös fegyelmi ügyek foglalkoztatják most az aradi tisztviselő­­köröket. Arad város rendőrfőkapitánya és helyet­tes rendőrfőkapitánya ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el a polgármester. Az ügy előzményei hó­napokra nyúlnak vissza. A megszökött szocialista párttitkár, Klopstein Ernő egy népgyűlésen, mint ismeretes, királygyilkosságra buzdított több rend­­őrtisztviselő jelenlétében. A rendőrtisztek elmu­­lasztották Kloppstein ellen a bűnvádi eljárást megindítani. Ezt­ a munkásszakszervezetek ellen megindított vizsgálat vezetője, dr. Bedő Árpád községi bíró vette észre és elmondta az aradi új­ságíróknak, akik cikkeket írtak az ügyről. A cik­keket tartalmazó lapokat valaki Aradról fel­küldte Bécsbe a császári kabinetirodának. Erre azután állítólag felsőbb helyről kapott parancs folytán a polgármester az egész rendőrség, mint testület ellen megindította a fegyelmi vizsgálatot. De megindította Bedő ellen is hivatalos titok megsértése címén. A legutóbb tartott fegyelmi választmányi ülésen a rendőrség ellen megszün­tették a vizsgálatot, a Bedő ügyében pedig úgy határoztak, hogy átteszik az iratokat a királyi ügyészséghez. A rendőrség azonban mégse marad büntetlenül. Úgy látszik, magasabb érdekek kíván­ják ezt. Ugyanis ma gróf Károlyi Gyula főispán utasította Varjassy Lajos polgármestert, hogy úgy Sarlót Domokos főkapitány, mint Green Nándor helyette* főkapitány cU°u b­b’dékt-’In*'-is indítsa meg a fegyelmi vizsgálatot. Ez ma meg is történt. A fegyelmi választmány néhány hét múlva ül össze. ■­­ — A visszaküldött napidíj. Ilyet is jegyezhet fel a képviselőház pénztárának krónikája. Désy Zol­tán államtitkárt a nyáron megválasztották Dernye­­szegen képviselőnek. Mivel azonban az államtitkár közben meggondolta a dolgot és megmaradt állásá­ban, a mandátumáról kénytelen lesz lemondani. Ez a nyilatkozat még nem történt meg s a képvi­selőház pénztára kiutalta Désynek negyedévi fizeté­sét, 1600 koronát s el is küldte a hivatalába. Az ál­lamtitkár azonban nem fogadta el a pénzt s levélben megkérte Justh Gyula elnököt, hogy az ő napidíjait utalja vissza a Ház pénztárába, mert nem reflek­tálhat olyan pénzre, mely őt nem illeti meg. Az ex-lex idejét leszámítva, amikor Justh Gyula és Barta Ödön nem vették fel a fizetésüket, valószínű­leg ez az első eset, amikor akadt képviselő, aki nem vette fel a napidíját. — Dr. König Gusztáv plébános síremléke. A budai felsőviziviros közszeretetben állott érde­mes plébánosának, az e télen elhunyt dr. König Gusztáv pápai kamarásnak díszes síremléket óhaj­tanak állítani tisztelői. Bán Sándor, a pesti fe­­rencrendi zárda egykori házfőnöke, mint a boldo­­gultnak utódja e célból értekezletet hívott össze a vizivárosi plébánián, mely vasárnap délben tar­tott ülésében azt határozta, hogy emlékbizottsággá alakulván át, a már megkezdett gyűjtést nagyobb mederben fogja folytatni. Az emlékbizottság egy­házi elnökévé Bán Sándor plébánost, világi elnö­kévé dr. Török Árpád miniszteri tanácsost, pénz­tárosává Szalay Győző államvasúti főfelügyelő, templomgondnokot, ellenőrze Ott Lajos fővárosi bizottsági tagot, a budai kereskedelmi testület el­nökét és jegyzővé dr. Huszár Elemér vizivárosi segédlelkészt választották meg. Adományok a felső­­vizivárosi plébánia hivatalába (II., Batthyány­ tér 1.) vagy az emlékbizottság pénztárosához, Szalay Győzőhöz (H., Csalogány­ utca 30.) küldhetők. — A plágiummal vádolt képviselő. Vasár­napi számunkban jelentettük, hogy Rózsa Károly hírlapíró azzal vádolta meg dr. Lázár Pál ország­gyűlési képviselőt és egyetemi tanárt, hogy egy cikke háromnegyed részét szóról-szóra az ő könyvé­ből vette át. Rózsa felajánlotta a tiltakozó Lázár­nak, hogy vigyék az ügyet egy Lázár által válasz­tandó, öt tagból álló zsűri elé, mire ma Lázár újabb nyilatkozattal felel. Azt mondja, hogy ő kezdettől fogva sem tagadta, hogy az adatokat Rózsa könyvé­ből vette át, így tehát fölöslegesnek tartja a zsűri összehívását.­­ A hadügyminiszter a párbajról. Schönaich hadügyminiszter valamennyi csapatparancsnok­hoz bizalmas rendeletet intézett, amelyben a párbajról és a katonatiszteknek lovagias ügyekben való magatartásáról szól. A rendelet szerint a parancsnokok kötelessége, hogy odahassanak, hogy a tisztek ne bántsák meg egymást becsü­letükben. Ha mégis történnek — mondja a ren­delet — tisztek között becsületsértések, akkor olyanoknál, amelyek a tisztikar méltóságával homlokegyenest ellenkeznek, szidás, rágalom, tettlegességgel való fenyegetés és maga a tettle­­gesség, a hamis fölfogás, semmivel sem ment­hető enyheség és rosszul értelmezett bajtársias­­ság a lovagias elintézés útjára terelni. A pár­viadallal való visszaélést éppen a becsületügyek lovagias elintézésének nagyrabecsülése tiltja, az az elintézés, amely úriembereknek — E­hren­­meanner — komoly esetekben utolsó eszközül rendelkezésükre áll. A komoly dolognak — a pár­viadalnak — nem kell és nem szabad kicsinyes esetek befejezéséül szolgálnia. Ha azonban bizo­nyos körülmények következtében mégis előállott az ilyenfajta eset, úgy akkor kötelessége annak a katonatisztnek, aki jelentéktelen okból sértett és különösen kötelessége az ügyben eljáró megbí­zottaknak megfontolt módon elejét venni annak, hogy a jelentéktelen ügynek — amint arra, saj­nos, már többször volt eset — igen súlyos, eset­leg tragikus befejezése legyen. — Fischer és Riesz — Amerikában. A new­­yorki „Bevándorló" civill lap írja a következőket: Fischer és Riesz budapesti bankárok, akik egy millió koronánál nagyobb összeg el­sikkasztása után megszöktek a magyar fővárosból, Amerika terüle-­­tén bujkálnak. Eleinte Newyorkban tartózkodtak néhány napig, azután, amikor arról értesültek, hogy több magyar felismerte őket, egyszerre el­tűntek onnan s állítólag Clevelandba utaztak. Eischer és Riesz Newyorkban a második éven­en béreltek maguknak lakást s a lakás bérét egész hónapra kifizették. Thimé­lik ve’ 1 ,­ mindt"géap néhány értékesebb holmit vettek magukhoz, a töb­bit árván maradt lakásukban hagyták. — Egy híres magyar csillagász halála. Pá­risi távirat jelenti, hogy Maurice Loewy, a párisi obszervatórium igazgatója meghalt. A világhírű csillagász magyar ember. Pozsony megyében, Ba­­szinban, 1833-ban született. Tanulmányait Bécsben kezdte, majd Párisban folytatta, ahol 1864 óta tagja az obszervatóriumnak. Bolygó és üstökös­pályák számításában tűnt ki; az elsők között volt, akik az 1858-iki Donati-féle üstökösnek pályáját meghatározták. A refrakcióról érdekes tanulmá­nyokat irt s az ő telegrafikus módszere szerint határozták meg Bécs, Berlin, Marseille és Alger­­nek Párissal való hosszkülömbségét. Az equatorial condé nevű kényelmes távcső az ő konstrukciója. Külföldre szakadt hazánkfia munkás, tudós élete­ivel nagy becsületet szerzett a magyar szellem értékességének s bár sorsa kora ifjúságában el­szakította tőlünk, megérdemli, hogy megtartsuk nevét emlékezetünkben. — Egy expresszvonat katasztrófája. Lon­donból jelenti tudósítónk. Ma reggel Shrews­bury közelében a North-Western expresszvonat eddig ki nem derített okból kisiklott, a vaggo­­nok lezuhantak a töltésről és darabokra törtek. Délig tizenhat holttestet és 30 sebesült utast ástak ki a romok alól. Valószínű, hogy a ka­tasztrófa áldozatainak száma sokkal nagyobb. — Londonból jelentik, hogy újabb jelentések szerint a shrewsburyi vasúti szerencsétlenség alkalmával 17 ember életét vesztette, 40 meg­sebesült. Az utóbbiak között van 3 vasúti és 3 postaalkalmazott. • — Az olaszországi sztrájk. Rómából­­jelentik, hogy Bolognában a sztrájk befejezése után tizen­négy anarkista megtámadta Lappertini városi ta­nácsost. A tanácsos revolvert vett elő s elsütötte a levegőbe, de amikor látta, hogy ez nem használ, az anarkisták közé lőtt. Erre a merénylők elmene­kültek, de egyikük visszamaradt s késével vesze­delmesen megsebesítette Lappertinit, aki most kórházban fekszik. A rendőrség letartóztatta a me­rénylőt. Torinóban is merényletet követtek el az anarkisták. Megtámadtak egy rendőrbiztost s kés­sel veszedelmesen megsebesítették. Torinóban az általános sztrájk incidens nélkül folyt le. A sztrájkolók egy este megtartott gyűlésen kimon­dották, hogy holnap reggel a munkát­ ismét meg­kezdik. Ezzel szemben az összes torinói munkaadók az általános sztrájkra való válaszként elhatároz­ták, hogy negyvennyolc órára kizárják összes munkásaikat. — Elitélt tüntetők. A nyáron, augusztus 8-án történt, hogy az István-út és Kefelejts-utca sarkán lévő házból kilakoltatták Goldstein Simon házalót. Goldstein akkor már vett lakást a Csö­möri-uton, de néhány napra kiadta izraelita ima­háznak. Az ünnepek elteltét régi lakásán akarta megvárni, de az már ki volt adva, s így erőszak­kal kellett eltávolítani a makacskodó házalót. Goldstein az utcán kiabálni kezdett, hogy igaz­ságtalanul dobták ki lakásából, mire az utca népe pártjára kelt, megrohanták a házat s betörték az ablakait. A tüntetőket a rendőrség verte széjjel s néhányat közülök elő is állítottak a főkapi­tányságra. Ezek az emberek, akiket Goldstein ug­ratott be a tüntetésbe, a következők voltak: Ke­­vekes Imre asztalossegéd, Kortányi Károly lakatos inas, Gönyei József asztalos, Kelemen János nap­számos, Rotter Samu cipész, Barna Károly asz­talossegéd, Nagy József műszerész, Kerekes János kocsis, Menyhért Zoltán, Verhovai Adolf, Her­mann Samu cipészek, Koller Gyula és Izrael Mi­hály napszámosok. A VII. kerületi kapitányságon ma valamennyit esitélték, ki harminc, ki hatvan korona pénzbüntetést kapott, akadt köztük azon­ban olyan is, akire nyolcvan korona pénzbüntetést rótt a rendőrség. — Rabló cigányok. Kaposvárról jelentik: Nagybajomban a múlt éjjel rablók áttörték Récsy földbirtokos lakásának falát és a pénztárból kira­boltak 3000 koronát, azután Tóth Selyem József lakásába törtek, ahonnan 2000 koronát és értékes­ izományokat vittek el. Az elrablott dolgokat a temető árkában megtalálták. Az eddigi nyomozá­sok szerint a rablást kóborcigányok követték el. — Halálos szerencsétlenség egy házépítésnél, Stuttgartból táviratozzék. A volt légió­ kaszárnya helyén ma délután e­gy most épített négyemeletes ház belső része összeomlott. Három ember életét vesztette, öt súlyosan megsebesült, négy munkás h­­á­ny­ik.

Next