Pesti Napló, 1907. november (58. évfolyam, 259-284. szám)

1907-11-19 / 274. szám

Budapest, kedd PESTI NAPLÓ, 15307. november 19. 274. szám 17 ]ut elegyek fagyáspontos­kkenése nem tevődik össze az alkatrészek fagyáspontosökkenéseiből, hanem en­nél az összegnél kisebb. Végül dr. Jendraseik Ernő levelezőtag terjesztette elő dr. Schaffer Károly dol­gozatát a családi valóságos idiótás ágról. * (A magyar dráma irányai.) A kolozsvári Nemzeti Színház kiváló igazgatója, dr. Janovics Jenő, akinek érdemeit csak a minap azzal ismerte el a kormány, hogy további hat esztendőre reá bízta a­z államtól szubvencionált kolozsvári színház veze­tését, egy vaskos kötettel jelent meg a könyvpiacon. Nagy és érdekes tanulmányt írt, amelynek „A ma­gyar dráma irányai“ a címe. A tanulmány nem irodalom­történeti szempontból nézi drámánkat, hanem fejlődésének és időnkénti hanyatlásának okait kutatja, és bírálja. Nem kíván új adatokkal szolgálni, hanem a magyar drámairodalom történe­tének egyes legnevezetesebb korszakai között meg­világítja a fejlődés útját és vizsgálja a politikai és társadalmi tényezőket, amelyek drámánk irány­­változásait előidézték és befolyásolták. A közép­kornál kettői és a ma drámájánál végzi, amelyet természetesen szintén nem ítélhet kiforrottnak és megállapodott irányúnak. A renaissance és a nemz­­zeti újjászületés drámai irányainak ismertetése után bemutatja azokat a kísérleteket, amikor rend­szere® fejlődésről még nem lehetett szó. Azután bővebben és külön-külön foglalkozik Dugonics Andrással, Katona Józseffel, a „Bánk bán“-nal, mint drámánk leghatalmasabb mértföldjelzőjével, Madách Imrével, végül azokra tér át, akiknek mű­ködése már határozott irányokat szabott: Kisfaludy Károlyra, Szigligeti Edér­’ és Csiky Gergelyre. Érdekes és vonzó a tárgy és Janovics erős és egyéni kritikával foglalkozik vele. Benkő Gyula kiadásá­ban, jelent meg a könyv és két korona az ára. * (Csokonai emlékezete.) A debreceni Cso­konai Kör e hónap 20-án szerdán Csokonai Vitéz Mihály emlékezetére ünnepi felolvasó ülést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Csokonai-nyitány. Szer­zette: Rácz Károly; előadja: Rácz Károly zenekara. 2. Megnyitó beszéd. Mondja: Déresi Kálmán, a Cso­konai Kör elnöke. 3. Lilla-dalok. Írta: Csokonai;­ szavalja: Báthory Mária, a színtársulat tagja. J. Csokonai és Petőfi. Irodalomtörténeti fejtegetés; irta és felolvassa: Oláh Gábor, a Csokonai Kör tagja. 5. Költemények. Irta és felolvassa: Szabolcska Mi­hály, a Kisfaludy Társaság tagja. 6. Csokonai-dal­lamok. Zenek Ígérettel énekli: Horváth Kálmán,* a színtársulat tagja. * (Francia felolvasás). A budapesti francia irodalmi társaság (Société littéraire Francaise de Budapest) november 21-én, délután öt órakor fel­olvasást rendez a Nemzeti Múzeum dísztermében. Ezúttal Gaston Deschamps ad elő ezen a címen: La F­rance contemporaine et les littératures étrangeron. (A mai Franciaország és ia külföldi irodalmak.) TÖRVÉNYSZÉK: Hamis pezsgő.­ ­— Jelenet a járásbiró előtt. — A bíró: Neve? A vádlott: Juli Péter. A bíró: Hány éves? A vádlott: Ötven éves vagyok. A biró: Volt-e már büntetve? A vádlott: Soha, úgy mentem tönkre, mint ahogy a római kardjába dől. A bíró: A rendőrség átirata szerint ön hamis francia pezsgőt gyártott. A vádlott: Ennek a kérdésnek az eldöntésénél fontos tudni, hol kezdődik a hamis pezsgő. Tudo­mányos vegyészi szempontból minden pezsgő, ha nem is francia, de kétségtelenül hamis. A termé­szet a maga szimpla bölcseségével nem gondolt arra, hogy pezsgőt termeszszen. És igaza van. Az emberiségnek annyi kitűnő bor áll rendelkezésére. A bíró: Ez nem tartozik a dologra. A vádlott: Nézetem szerint ez a legszorosab­ban függ össze a váddal. Megállapítani kérem, hogy minden pezsgő műgyártás. Ennélfogva a rám nézve legrosszabb esetben is csak fokozati különb­ségről lehet szó. Lehet, hogy rosszabbul csináltam, mint egyik­ másik világcég, viszont az is bizonyos, hogy olcsóbban, adtam. A levesnél mindenki te­mészetesnek találja, hogy az olcsó hús leve­sig, mert fingáskodnak az olcsó pezsgővel szemben, mely korántsem oly fontos tápszer, mint a húsleves. A bíró: A vizsgálat szerint nyilvánvaló, hogy ön megtéveszteni akarta a vásárló közönséget, azért nevezte gyártmányait francia pezsgőnek. A vádlott: Hát nem ugyanazt teszi mindenki, ki él és mozog, s első­sorban az állam, a kincstár, mikor váló éi török pipadohányt árul, holott min­denki tudja, hogy az a dohány Csongorádon ter­mett. Hát talán az a szivar, melyet Kuba név alatt szívunk, az amerikai szigeten pillantotta meg a napvilágot? A bíró (zavartan): Az egész más. A vádlott: Persze,, mert ami szabad Jupiter­nek, az nem szabad Juli Péternek. Oh, én nem cse­lekedetem erkölcsi oldalát védelmezem. Szó sincs róla. Engem az élet kényszerített a hamisításra. Valamikor korcsza­áros voltam, s minden becsvá­gyam abban merült ki, hogy igaz, hamisítatlan bort mérjek. Mi történt? Megbuktam. A konkur­­rensem a leggonoszabb műbort itatta vendégeivel. Mérget, ólomcukrot, fuxint. Mi történt? Meggazda­godott, birtokot­­ vásárolt, szőlőt ültetett, s a bor­termelés terén szerzett érdemeiért kitüntetésben részesült. Mikor ezt a hivatalos lapban olvastam, így, kiáltottam fel deres hajjal, jobb későn, mint soha! Akkor alapítottam meg­ a hamis francia pezsgőgyárat. A bíró: Méltányolom a védekezést, de kény­telen vagyok önt elítélni. A vádlott: Mindegy, azért én mégis boldo­gulni fogok, mert rátértem a helyes hamis ös­vényre . . . Kissé késő, de az mindegy . . . Lucián. (§) Kitüntetett bírák. A király saját kérel­mükre történt nyugdíjaztatásuk alkalmából, sok évi hű és buzgó szolgálatuk elismeréséül, Tóth Gerő kúriai bírónak a Lipót-rend lovagkeresztjét, Jovián Jenő ítélőtáblai bír­ói címmel és jelleggel­­felruházott nagyszebeni törvényszéki bírónak pe­dig a III. osztályú vaskorona-rendet, mindkettő­nek díjmentesen adományozta. Tóth Gerő távozásával a legfőbb bíróság egyik kiváló büntető jogászát veszti el. Mint a budapesti törvényszék vizsgálóbírája abban a nagy perben tűnt fel, mely Mailáth György kúriai el­­nök gyilkosai ellen folyt. Spanga, Pitéig és Bércez a gyilkosok, mindent tagadtak, de nem tudtak túl­járni Tóth Gerő vizsgálóbíró eszén. A petrovai rablógyilkosság volt utolsó referádája, mely azzal végződött, hogy Húsz Ábrahámot és Mihályi Já­nos vádlottakat a Kúria is kötél általi halálra ítélte. (§) Incidens egy tárgyaláson. Kolozsvárról jelenti tudósítónk: Karácsonyi Aladár hírlapíró, az itteni Újság munkatársa, támadó cikket írt Tutsek Sándor országgyűlési képviselő ellen, aki sa­jtópert indított a cik­k írója ellen. A mai tár­gyalásom a vádlott egy ízléstelen megjegyzése annyira felingerelte Tutsek képviselőt, hogy po­fonnal fenyegette meg Karácsonyit. Az elnök a tárgyalást néhány percre kénytelen volt felfüg­geszteni, ma­jd megbírságolta hevességéért a képviselőt. A vádlottat különben becsületsér­tésért 100 korona fő- és 4,0 korona mellékbün­­­tetésre ítélték. (§) A királysértő Inger Szolimán. Nagyvá­radról jelentik: Inger Szolimán, a kispányi föl­­desúr még a darabont-időkben elkeseredett, hangon nyilatkozott a királyról a kimpányi korcsmában egy társaság előtt. Valami rosszakarója följelen­tette: királysértési perét tegnap tárgyalta a nagy­váradi törvényszék és miután „ a beidézett tanuk terhelően vallottak, a szomáli volt alkirályt két hónapi államfogházra ítélték. (2) Az utcán. Együtt kínálgatták nap-nap után az újságot a járóke oknak Lisankovszki Karo­­­lin és Brotz Anna. Az egyik tizenkilenc, a másik tizenhat éves volt. A nagyobbik­­lánynak, Lisan­­kovszki Karol­innak kedvese is volt, Lehóczki István munkás. Lehóczki egy napon­­ rájött, hogy a ked­vesének a barátnője szebb is, fiatalabb is, mint Lisankovszki Karó­­n. A munkás tehát Brotz An­nával kötött bensőbb barátságot., A dolog nagyon bántotta a másik leányt. Egy napon leitatta a ba­rátnőjét pá­­nkával, ő maga is részegre itta magát. Éjjel aztán, mikor jött Lehóczki, Karolán össze­­pörölt vele. A munkás pofonvágta a részeg leányt. Erre a leány bicskájával szívén szúrta régi szere­tőjét. A budapesti eskü­dtibíróság ma foglalkozott az ügyigyel, de mivel a tanuk is azt bizonyították, hogy a lány tökéletesen be volt rúgva: fölmentet­ték Lisankovszi Karolint. (§) Elitélt gyújtogató. Trencsénből jelentik: Valek Métád koloróci lakost gyilkossági kísérlet, szándékos emberölés és gyújtogatás miatt a tren­­cséni esküdtbíróság tizenöt évi fegyházra ítélte; nejét és Skoruba Veront, akik neki segédkeztek, fölmentette, mert kényszer alatt állottak és nem tudtál­ másként cselekedni. (§) A Harden-pör tanúja. Berlinből jelentik: A büntető törvényszék nyomozza Bolhardt volt testőraltisztet, aki a Moltke-Harden-pörben mint tem­ szerepelt, mert csalás miatt hatheti fogságot kell leülnie. (§) Fölmentett apagyilkos. Székesfehérvárról jelentik: A székesfehérvári esküdtszék verdiktje alapján egy apagyilkost mentett föl szombaton késő este befejezett tárgyaláson a bíróság. Nagy István sukorói földmívesgazda nem a legjobban bánt a csa­ládjával: feleségét és gyermekeit ütötte, verte. Sokszor hetekig nem volt otthon, hanem a szom­szédos községekben mulatott. Október 15-én éjjel hat heti távollét után hazatérve, megöléssel fenye­gette a feleségét. Legidősebb fia, ifjabb Nagy Ist­ván védelmére kelt anyjának és apját bottal agyon­verte. A fölmentő ítélet után a 21 éves legényt rögtön szabadlábra helyezték. Az ügyész semmi­ségi panaszt jelentett be. NYÍLT-TÉR. 1 2 e rovat alatt közlő szerinet sem tartalmáért, MO alakjáért nem felelős a szerkesztőség. Kiváló tiplálással M*** jéges ás g­enge, » fejlődés­ben -Isszam radt minden­kori gyermekek rtszére.Elő* segíti az Iram, és 0 ontköi 2d?é*t, megakadilyozz» és megszünteti a ha-menést, barfolyast, bélhurutot «*b. „A ptecsomó“ dinit tanul­ságos füzet ingyen kapható az árusító helykén, vagy R. Kufe­énél. Wion I­BRAZAYSOSBORSZESZ FOGKRÉM a legjo­bb *, Slsburger és Társi­ca é* ki­ sdv. «Ak­itól* Budapest, V„ FErdo-cica 8. sz Legm­illiább filimték. Legszolidabb Arak. U­­TELEFON 34-04. SZÁM, LINO­LE­U M.RAKTA® W­ina - Kell a Han­tatia fáraini ha apróhirdetést akarunk feladni! n­em is kell keresni ! hol kantatunk­ hirdet isi leve esílan­­t, vagy hasonli célt nymntatv­ay. mert es felesleges. As erre teljutalmasot! dohányiosedéken kivü­l apró lEditlt minden utcaw­­ilon minden fentoirásben is meglehet rendelni. A dolog nagyon egyszerű: Egy darab papíréira­­elírjuk a hirdetés szövegét, metovassuk, ag­az hány szóból áll s min­den szóért 4 fillért számítva, annyi fillérért levélbélyegst veszünk a legközelebb dohány­özsdében és a hirdetés szöveget a bélyegekkel együtt borítékba téve, erre ráírjuk? „A PESTI NAPLÓ klasik vatasanak, Budapest”. Erre a levé­re Budapesen 6, vidéken 10 lléres bélyeget rag szanak és bedo­­nt a legelső útba eső leve­széki­nybe, mire az arré hrdetes már a legköze­­lebbi számban meg fog jelenni. Postai fesziényt majdnem minden uti­sarkon lehet találni!

Next