Pesti Napló, 1908. január (59. évfolyam, 1–27. szám)

1908-01-21 / 18. szám

Budapest, kedd PESTI NAPLÓ, 1908. január 21. 18. szá­m 17 (*) Capus új darabja. Páriából táviratozzák: La „Comédie Francaise“-ben tegnap mutatták be Capus Alfréd „A két férfi“ című négyfelvonásos vígjátékot. Az ujdonságnak, különösen elmés dialó­gusa révén a második és harmadik felvonása tet­szett, az utolsó felvonás kevésbé. Kitűnő volt az előadás. A főszerepeket Le Bargy és Féraudy kre­álták, a női főszerepeket Bartet és Soréi ját­szották. (*) Elmaradt hangverseny. Ripper Alice zon­goraművésznő szerdára hirdetett hangversenye el­marad. Az előre váltott jegyek árát visszafizeti Méry Béla. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Shakespeare-matinía. — 2. Kisfaludy-Társaság Shakespeare-bizottságának felolvasó ülése. — A Kisfaludy-Társaság kebelében Shakespeare­­bizottság alakult, mely a Shakespeare-kultusz éb­rentartását tűzte ki feladatául. E célból felolvasó­­üléseket rendez Shakespeare műveinek és korának magyarázására s előkelő művészeinkkel tolmácsol­­tatja a Shakespeare-drámák legnagyszerűbb jelene­­teit. Egyben azt is céljául tűzte ki a bizottság, hogy teljes Shakespeare-könyvtárt létesít és revidiáltatja a magyar Shakespeare-f­ordít­ást. Az első felolvasó­ülés vasárnap volt a Nemzeti Múzeum dísztermében. Berzeviczy Albert elnöki megnyitóján kívül Rákosi Jenő előadása, Jászai Mari szavalata és Somló Sán­dor felolvasása volt a matiné programmja. Ez az első matiné jellemzően bizonyította, hogy a közönség milyen meleg érdeklődést tanúsít a Kisfaludy-Tár­saság vállalkozása iránt; már tíz órára zsúfolásig megtelt a Nemzeti Múzeum díszterme, sőt a külső csarnok és a két ruhatári terem is. A nagy tolon­gásban már gróf Apponyi Albert kultuszminiszter sem juthatott be a terembe, habár pontosan, tizen­egy óra előtt érkezett. Sőt maga az egyik előadó, Bárcosi Jenő is kint rekedt. Amikor Berzeviczy Al­bert hozzáfogott az elnöki megnyitóhoz, a külső helyiségekben körülbelül háromszáz ember szoron­gott, reménytelenül, hogy valamit hallgasson és kedvetlenül, hogy Idába jött el. Ekkor Rákosi Je­nőnek az az ötlete támadt, hogy ő a külső közön­ségnek tartja meg előadását. A közönség lelkes örömmel fogadta az ötletet. Széket állítottak egyik kandeláber alá, arról azután megtartotta az előadá­sát. Majdnem egy óra hosszáig beszélt Shakespeare életéről, alakjairól és alkotásairól, a közönség nagy­­érdeklődése közepette. Később azután bejutott a te­rembe és itt is megtartotta előadását. Az előadást tizenegy órakor nyitotta meg Ber­­zeviczy Albert, a Shakespeare-bizottság elnöke. Rö­viden vázolta a bizottság céljait és hogy a vállalko­zás indoka nem kíván sok szót, arról legjobban ta­núskodik a megjelent díszes közönség nagy száma. Shakespearet, akiről méltán mondják, hogy Isten után a legtöbbet teremtett ,az egész világénak te­kintjük. A műveit külföldön mindenütt lelkesen ápolják a Shakespeare-kultuszt, de a Shakespeare­­bizottságot nem a külföldi példák indították tevé­kenységre; működésével nemzeti életünk egyik szük­ségletének is iparkodik megfelelni. Körülbelül száz­harminc éve, hogy a magyar irodalom foglalkozik Shakespeare-rel és azóta több, mint 1200 Shakes­­peare-re vonatkozó tanulmány jelent meg nálunk. A brit költőnek első darabja, amit magyarra fordítot­tak: „Romeo és Julia.“ Ma már minden műve le van fordítva, némelyik többszörösen is és pedig leg­­jobbjainknak: Vörösmartynak, Aranynak, Petőfi­nek tollából. Egyesek fölvethetnék a kérdést: Van-e szükség nálunk erre a kultuszra? Nem találunk-e közelebbi tárgyat? Erre azt felelhetjük, hogy ten­gerre szállni és új felfedezéseket tenni nemcsak a parti lakók kiváltságai A zajos éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd után Jászai Mari, a Nemzeti Színház nagy tragi­­kája szavalt el páratlan művészettel néhány jelene­tet Shakespeare Coriolánusából. Különösen meg­rázó hatása volt annak a jelenetnek, amikor Co­­riolánus az anyja, Volumnia és a felesége Virgilia a római hölgyek élén kérlelik, hogy ne vonuljon fegyveresen hazája ellen. A nagy művésznőt Való­ságos tapsorkán kísérte, mikor lelépett az emel­vényről. Nagy művészetével emlékezetessé tette a Shakespeare-bizottság első felolvasó ülését. Ezután Somló Sándor olvasta fel „Régi ma­gyar Shakespeare-alakítók“ című érdekes tanul­­­­m­ányát. A Nemzeti Színházban — úgymond — tulajdonképpen Lendvay Márton és Egressy Gá­bor az elsők, akik komoly Shakespeare-alakításo­­kat produkáltak. Lendvay — Szigeti József szerint — igen szépen, Egressy igen jól játszott. Dézsi Kádár Zsigmond főképp Leár király alakításával, Gyulay Ferenc III. Rikárd és Shylok szerepében, Drágus Károly Hamletben tűnt ki. Tóth Antal ia egyike volt a jobbaknak De mindezeket fölül­múlta Rónay Gyula, akinél nagyobb Shakespeare­­művész máig sem került a Nemzeti Színház szín­padára. Mindjárt első föllépésével lebilincselte, meghódította a közönséget. Két évig volt tagja a Nemzeti Színháznak, de minthogy ambíciója itt elég teret nem talált, ismét vidékre ment. Nagy­váradon halt meg fiatalon, negyvennégy éves ko­rában. A szíve ölte meg. Azokban, akik ismerték, feledhetetlen emlékeket hagyott az ő nagy művé­szete. A zajos tapssal kísért érdekes visszaemléke­zést Jászai Mari remek szavalata követte. Ezúttal III. Rikárd első felvonásának nagy jelenetét sza­valta el a nagy művésznő , a közönség újból tom­boló tapssal üdvözölte érte. Végül Rákosi Jenő tartott szabad előadást Shakespeareről ötletesen és szeretetreméltóan. Ki­mutatta, hogy Shakespeare műveiben személyes ismerőseinknek egész tömege hemzseg, mert nincs az életnek olyan viszonylata, amelyben Shakes­­peare ne volna a legjobb alkotó, a legjobb tanács­­adó, a megnyugtató, a vigasztaló. A szellemes elő­adást élvezettel hallgatta és zajos tapssal kísérte a közönség. A legközelebbi Shakespeare-matiné a jövő va­sárnap lesz. * (A Petőfi-ház.) A Petőfi-ház ismét egy ér­dekes tárgygyal szaporodott. Bory Gyula hírlapíró a múzeumnak ajándékozta Petőfi Zoltán mellszobrát melyet Izsó Miklós mintázott. Ez a gipszszobor Petőfi Zoltán halálával az ötödik kerületi gimná­zium önképzőkörébe került, abba az intézetbe aho­­va Petőfi Zoltán járt. — A Bajza­ utca 26. szám alatti házban az első emeleten két szobát áldoznak Jókai Mór emlékezetének Feszty Árpádné jóvoltá­ból, aki a birtokában levő ereklyetárgyakat nagy­lelkűen ajánlotta fel a múzeum számára. Eleinte csak egy szobát szándékoztak Jókai ereklyetárgyai­val berendezni, de az anyag mennyiségére való te­kintettel kettőbe rakják el azokat. Az egyik dolgo­­zó­, a másik ebédlőszobája volt a halhatatlan mese­­szövőnek. Az ereklyék rendezéséhez már hozzá­fogtak. A nagyobbik szoba telisded teli van koszorú­­szalagokkal, több mint háromszáz selyemszalag bo­rítja a falakat. Ebbe a szobába jönnek Jókai ké­pei, szobrai, összes munkái, kéziratai és egyéb erkélyetárgyai, míg az egykor ebédlőnek használt szoba az intimusabb tárgyakat foglalja magában. Ott van az a nehéz, faragott faágy, amely Labor­­falvy Rózával való házassága idején­ szobabútorá­hoz tartozott. Itt van kopott régi kártyaasztala, az ablakban áll édesanyjának széke és kis íróasztala. A fal mellett két családi üveges szekrényben apró tárgyak, az egyikben Laborfalvy Róza színpadi kosztümjeiből és kellékeiből egynéhány. A Jókai­­ereklyemúzeum előreláthatólag gazdag lesz. Özvegy Jókainé,Nagy­ Bella ugyanis a művészeti örökség felét Keszty Árpádnénak adta, aki azonnal az erek­­lyemúzeum céljaira ajándékozta. Az ajándék nem­sokára megérkezik a múzeumba. A Petőfi-ház ve­zetősége ezúton is felhívja a nagyközönséget, hogy ha Jókai Mórra vonatkozó ereklyetárgyak vannak a birtokukban, a halhatatla iró emlékére emelendő múzeumnak ajándékozzák oda. * (A Magyar Tudományos Akadémia) III. osztálya ma ülést tartott, amelyen Daday Jenő is­mertette a Német-Keletafrika területéről megfigyelt kagylós rákokat. A fajuk mindannyian jellemző afrikaiak s más világrészekben nem tenyésznek. Az irodalmi adatok egybevetése azt bizonyítja, hogy Afrika kagylósrák faunája’ a többi világrészekétől teljesen elüt, úgy látszik, hogy önállóan f­ej .Uuj­­t, Ezsután Méhely Lajos tartott előadást a Prospa­­tax priscus fajról. Végül Kövesligethy Radó mu­tatta be a földrengéskutató nemzetközi államszövet­ség rendeletéből a strassburgi központi intézetben készült albumot, mely 140 táblán 78 állomásnak az 1906. évi augusztus 16-iki Valparaiso­ és a vele majdnem egyidejű Aleuták-beli földrengés seismo­­grammjait közli hű másolatban. * (Az Aquinoi Szent Tamás Társaság) szom­baton este a központi papnevelő-intézet dísztermé­ben dr. Székely István egyetemi tanár elnöklete alatt felolvasó ülést tartott, Dr. Mázy Engelbert kassai főigazgató felolvasott az isteni erények ne­velő hatásáról. Ezt igen élénk vita követte a mun­kaerő (energia) fenmaradásának és eutropiának törvényéről és ennek bölcseleti értékéről. A vitában részt vettek dr. Kiss János egyetemi tanár, dr. Han­­nauer István lelki igazgató, dr. S­chütz Antal ke­gyesrendi tanár, dr. Pécsi Gusztáv theológiai tanár, dr. Székely István elnök. )■­ ... II.­­ Farsang. Budapest, január 20.­­A Fővárosi Iparosok Köre szombaton este a­ Saskor helyiségeiben jól sikerült mulatságot ren­dezett. A mulatság társas vacsorával kezdődött, melynek folyamán Thék Endre elnök és Madary Gábor alelnök szólaltak föl. Vacsora után tánc­­mulatság következett, amely reggelig tartotta együtt a jókedvű társaságot. Jelen voltak asszo­nyok: Bartell­y Jánosné, Fischer Zsigmondné, Förstner Aladárné, Herbst Samuné, Haeuter Já­nosné, Laumann Róbertné, Prónay Istvánná, Rupprich Károlyné, Szokner Károlyné, Schmidt­­ Gyuláné, Szombathy Kálmánné, Tóth Imréné, Tóth Istvánná, Thék Endréné, Wintermantel Jó­zsef­né. Leányok: Ferenczy Nelly, Katzer Etelka, Pongrácz Sanyika, Tóth Gusztika, Krisztin Juszti, Madary Margit, Madary Anna, Madary Ilka, Ba­kács Viktória, Herlet Sarolta. Tűzoltók bálja. A Dréher Antal-féle sörgyári tűzoltóság szombaton este a kőbányai kaszinó he­lyiségeiben táncmulatságot rendezett. A négyest negyven pár táncolta. A mulatságon, amely a reg­geli órákig tartott, megjelentek a környékbeli gyá­rak tűzoltóságain kívül a gyárak műszaki vezetői családjukkal együtt. Műszaki és Építészi Rajzolók hangversenye. A Műszaki Építészi Rajzolók Egyesülete hangver­senyt rendezett szombaton este Rákóca­ út 30. szám alatt levő egyesületi helyiségében. A hang­versenyen közreműködtek Bános Árpád, aki né­hány francia pásztordalt énekelt, Marin Rózsi zongoraművésznő és Radó Sándor, akiknek min­den egyes számát megtapsolták. A sikerült hang­versenyt reggelig tartó tánc követte. Budai Tornász-bál. A budai Tornász-bál ja­nuár 25-én, szombaton este lesz a budai Vigadó­ban. A bál jegyei a borítékos mghívó előmutatása mellett megválthatók napokint este 6-tól 8 óráig az egyesület helyiségében (L. Attila­ utca 2.). A bál estéjén a pénztárnál csak személyjegyeket le­het váltani. A mulatság este 9 órakor kezdődik. A budapesti szerb kereskedők és iparosok ,JSzlogán dalegyesülete január 26-án, vasárnap este a Vigadó nagytermében dal- és táncestélyt rendez. A hangversenyen közreműködik a buda­pesti szerb egyetemi ifjúság és a „Szloga“ ve­gyes kara. A Magyar Tisztviselők, Országos Egyesülete. Február 6-án saját palotájában (VIII., Eszter­­házy­ utca 4. szám) este fél kilenc órakor társas vacsorával egybekötött táncmulatságot rendez. E mulatság jegyeit a meghívó előmutatása mellett február 4, 5. és 6 án délután 6—8 óra között adják ki. A résztvevők szándékukat legkésőbben február 1-ig jelentsék be az egyesület titkárságánál. Hangverseny: A Magántisztviselők Otthona január 26 án, vasárnap délután 5 órakor Turchányi Olga, Marosi Adél, Virátsh Jenő, Bálint Béla, Tarján Nándor és Hajós Károly közreműködésével délutáni hangversenyt rendez. E hangverseny je­gyeit az egyesület helyiségében (Royal-szálloda) lehet kapni. Széchenyi-bál: A február 15-én a Royal ter­meiben rendezendő fejdíszes, illetve virágjelmezes Széchenyi-bál iránt oly szokatlan érdeklődés nyil­­vánul országszerte, hogy a bál elnüksége a meghívá­sokat a Royal helyi méretei szerint korlátozta. Ér­dekes s a mulatság hangulatát előnyösen előmoz­­dító újítása lesz a bálnak, hogy a jegyek árába beleszámított szabad Gerbaud-buffet fog a részt­vevők rendelkezésére állani. A balanyai és a véd­nöki tisztségeket az arisztokrácia és a társadalom legelőkelőbb tagjai fogadták el. A „Jó Szív“ asztaltársaság február hó 8-án este a terézvárosi kaszinó helyiségeiben művész­­estélylyel egybekötött bált rendez. A Budapesti Torna Klub táncestéje február 22-é­n lesz a Tisztviselők Országos Egyesületének Eszterházy­ utcai házában. A rendezőbizottság dísz­­elnöke gróf Barkóczy Endre. Teknikus-bál. Az idei teknikus-bál iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Eddig ezerötszáz meghí­vót küldtek szét. Erre való tekintettel fölkéri a rendező­bizottság mindazokat, kik még meghívót nem kaptak, legyenek egypár napig türelemmel, míg az újonnan készült meghívók elkészülnek. Artisták mulatsága. A Magyarországi Artista­ Egyesület rokkantalapja javára e hónap 25-én, szombaton rendezi Tingli-Tangliját, amely iránt a közönség körében igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. A korlátolt számban kibocsájtott jegyek nagy részét már elkapkodták. A még meglévő je­gyeket a falragaszon jelzett elárusító helyeken le­het kapni. FARSANGI NAFTIK. Január 22. A VII. ker. Jóttékonysági Egyesület estéje a Royalszálllodában. Január 25. Protestáns bál a Royal-szálloda összes ter­meiben. — Tiszti Kaszinó bálja a Váci* Utcai saját helyiségében — Budai tornás*

Next