Pesti Napló, 1908. augusztus (59. évfolyam, 184–208. szám)
1908-08-01 / 184. szám
Budapest, szombat PESTI napizó, 1908. augusztus T. 184. szám . vezettnek lemondó levelét, melyben azt írja, hogy azért mondott le, mert lehetetlen a parlament összeülése előtt a szultán bizalmát elnyerni. A jelenlegi minisztérium nem tesz semmit az alkotmány alkalmazása terén s ez a hazára és a nemzetre nézve kellemetlen következményekkel járhat. A jelenlegi kormány nem képes megfelelni az ország sürgős szükségleteinek. Konstantinápoly, juuneni, az új kormány pénzzavarban van, mert aparlament engedelme nélkül sem kölcsönt, sem előleget nem akar fölvenni, új módon a kormánynak novemberig nem lesz pénze. Egyetlen jövedelmi forrása a vámbevétel, amelylyel azonban nem tudja fedezni az összes kiadást , különösen miután a tisztek és a hivatalnokok most már rendes fizetést követelnek. A palota számára legalább ezer fontot kell számítani naponként. Ily körülmények között a kormány mégis kényten lesz más jövedelmekről gondoskodni, amiben csak az a vigasztaló, hogy az állami pénzt most már az eddiginél becsületesebben kezelik. A titkos rendőrség eltörlése. Konstantinápoly, julius 31. Hivatalosan kijelentik, hogy a szultáni íródot bocsátott ki, melyben szentesíti a minisztertanácsnak a titkos rendőrség eltörlésére vonatkozó határozatát, amely rendőrség káros működése nyilvánvaló. Visszaélés az amnesztiával. Konstantinápoly, julius 31. Az amnesztia következtében eddig tizenhatezer örmény és tizennyolcezer mozlim menekült érkezett ide. Tegnap nagyon sok közönséges bűntettest bocsátottak szabadon. E miatt az intézkedés miatt a régi minisztereket vádolják, akik a közönséges bűntettesek szabadon bocsátását semmivel sem tudják megokolni. A portán emiatt nagy az ijedelem Konstantinápoly, julius 31. Nagy nyugtalanságot kelt a volt kormánynak az az intézkedése, hogy szabadon bocsátotta az összes bűntetteseket, gyilkosokat, tolvajokat és pénzhamisítókat, arra való tekintet nélkül, várjon már tíz év óta, vagy néhány nap óta vannak-e börtönben. A szabadonbocsátottak között vannak gyilkosok, kikről a bíróság még ítéletet sem mondott. TAsuj-törökök tiltakoznak ez ellen az intézkedés ellen, amelyeket a körülmények nem tesznek szükségessé. Választási rendelet. - Szaloniki, július 31. Egy császári krádé elrendeli, hogy ezúttal az idő rövidsége miatt a választás oly módontörténjék, hogy a képviselőket az egyes vilajetek közigazgatási tanácsai válaszszák meg, amelyeknek tagjait amúgy is a nép választotta. A török parlament 160 képviselőből fog állani. 'Ezek közül negyvenet a szultán fog kinevezni. 'Az uj-törökök központi bizottsága nem fogadja el ezt az irádét, hanem kiírni paca útján táviratoztatott a portának, hogy ragaszkodik az alkotmány rendelkezéseihez. Az uj-törökök'. Konstantinápoly, julius 31. Az új-török bizottság céltudatosan és fokozatosan akkarja a reformokat megvalósítani , kijelentette, hogy egyelőre beéri eddigi sikereivel : a parlament összehívásával, a sajtószabadsággal, a politikai amnesztiával, a kémkedés megszüntetésével és a kamarilla elbocsátásával. A további intézkedéseket a parlamentre akarja bízni. Ez a mérséklés örvendetes biztosítékát nyújtja a nyugalmas fejlődésnek. Azúj-törökök célja még az asszonyok emancipációja és a felekezetek egyenjogúsítása. Reméli, hogy mindezeket a célokat elérheti, ha egyelőre nem látott dolgok nem jönnek közbe. Konstantinápoly, július 31. A hangulat megváltozását és a helyzet javulását megkönnyítette az, hogy a szalonikai török komité küldöttsége, amely kétes szándékokkal szándékozott ideutazni, a kormány hazafias felszólítására elállott utazási szándékától. Ezenkívül az tegnapi elmozdítások és kinevezések kedvező hatást tettek-- Azonfelül, hogy további kiváló személyiségek kinevezését helyezték kilátásba, más erőik és eszközök hatottak közre abban, hogy a csillapító konzervatív áramlat jutott túlerőre, ami további haladást tesz lehetségessé. Szófia, július 31. (Saját tudósítónktól.) Konstantinápolyból táviratozzék, hogy az ottani új-török bizottság a napokban várja haza Páriából a mozgalom fővezéreit és aztán a jakobináusok klubjának mintájára nagy társaságot fognak alapítani. Az eddigi példás rend Konstantinápolyban azzal magyarázható meg, hogy mindeddig még nem képződött semmiféle nagyobb ellentábor, de egyre-másra alakulnak kisebb pártcsoportok, és bizonyos tervek számára híveket toboroznak. Szaloniki, július 31. (Saját tudósítónktól.) Az új-törökök azt követelik, hogy a szultán engedje át nekik egy klubház építésének céljaira a városban lévő telkeinek egyikét , azzal fenyegetőznek, hogy ha a szultán nem teljesíti kérésüket, akkor erőszakkal a sajátjuknak nyilvánítják a kérdéses telket és felépítik rá a klub házát. Konstantinápoly, július 31. (Saját tudósítónkétól.) A bizalmatlankodó újtörökök nagy tüntetésre készülnek, hogy kényszerítsék a szultánt a nép előtt nyilvánosan megesküdni az alkotmányra. Az új török bizottság tegnap gyászünnepet rendezett az örmény áldozatok közös sírja fölött*. Szandanszki és Panica, Szaloniki, julius 31.Szandanszki és Panica tegnap ideérkeztek. Panica egy hirlapiró előtt a következőket mondta: — Szandanszki és én azért jöttünk Szalonikiba* hogy az Ottoman bizottsággal az alkotmányra vonatkozó összes kérdéseket megvitassuk. Szandanszicinak bolgár-macedón organizációja egyelőre megmarad. Ez a szervezet a bolgárok és a macedónok legnagyobb részének bizalmát bírja. A reformakció semmiféle hasznot sem hozott. A bolgárok meg lesznek elégedve, ha a törökök becsületesen megvalósítják az alkotmányt. A külföld reformmissziója most már fölösleges lesz. Szaloniki, július 31. Szandanszki ma az egybegyült nép előtt a következő beszédet mondta: «— Nincsen ház Macedóniában, ahol anyák ne siratnák gyermeküket. A szultán ártalmas kormányzása miatt elkerülhetetlen volt köztünk a harc. A kisebb államok azt hitték, hogy hasznot húzhatnak abból, ha az európai diplomaták áskálódását támogatják , azt remélték, hogy így megkaphatják egész Macedóniát, vagy annak egy részét Bulgáriának pedig csak a csontokat engedik át. Azért jöttünk el, hogy az ország összes nemzetiségeinek érdekei dolgában megállapodjunk s hogy az alkotmány erős és felbonthatatlan legyen. India és Egyiptom öröme. London, július 31. (Saját tudósítónktól.) A Daily Mail értesülései szerint Indiában és Egyiptomban nagy örömöt keltett a török alkotmány helyreállítása, mert abban bizakodnak az egyiptomi és indiai népek, hogy a szabadelvű Anglia nem fogja megtagadni Egyiptomtól és Indiától azt, amit a szultán megadott népének. Új szabadsághimnusz. Konstantinápoly, július 31. (Saját tudósítónktól.) Az alkotmányi helyreállítása alkalmából Korisiopulo egy óda szövegére gyönyörű himnuszt komponált, amelyet már mindenütt játszanak a zenekarok. A reformakció. Szaloniki, július 31. (Saját tudósítónktól.) Enver bey tegnap beszédet tartott, amelyben azt hangoztatta, hogy remélhetőleg lesz annyi tapintat a nagyhatalmakban, hogy visszahívják a reformképviselőke, mielőtt felszólítanák őket arra. Beszélik, hogy az új-török bizottság a szultánnál lépéseket tett a külföldi reformakció megszüntetése céljából, várgott ki hír. A holnapi pátriárka választás elé az egész szerb nemzeti egyház nagy várakozással tekint. A kongresszus holnap délelőtt kilenc órakor ül össze. A megnyitás után küldöttség megy a királyi biztosért, aki megérkezve hosszabb beszédben megadja az utasításokat a választásra. Ezután a templomba vonulnak, amely előtt a díszszázad zászlóval és zenével foglal helyet. A királyi biztost a templom főbejárata előtt a püspöki kar és a fungáló lelkészség élén Bogdanovics Lucián adminisztrátor fogadja és az ő számára fentartott díszhelyre vezeti. Az istentisztelet alatt a kivonult díszszázad szabályszerű dísztüzeket ad és esteket a tüzérség átveszi. Az egyházi szertartás után a pontifikáló adminisztrátor a püspöki karral és a fungáló papsággal a templom főbejáratáig kiséri. A királyi biztos díszfogatján a díszszázad tisztelgése mellett távozik. A templomból a kongresszus üléstermébe térnek vissza, ahol kezdetét veszi a választás. A választás a kongresszus világi elnökének elnöklésével zárt ülésben történik. A választás befejeztével a kongresszus rögtön elkészíti az ülés jegyzőkönyvét és hitelesíti azt. Elkészíti egyben az ő felségéhez intézendő felterjesztést, is, amelyben a legfelsőbb megerősítést kérelmezi. Ezután küldöttség megy a királyi biztosért, aki p. gyűlésen megjelenve, átveszi a felterjesztést , az ülés hitelesített jegyzőkönyvével és az eredeti szavazati ívekkel együtt. Budapest, július 31. A szerb pátriárka választása. Karlócáról táviratozzék. Az önálló párt ma délután négy órakor értekezletet tartott, amely este hat órakor ért véget. Az értekezleten történteket, a legnagyobb titokban tartják és megállapodásaikról semmit sem hoztak nyilvánosságra. Este kilenc órakor a radikális párt tartott értekezletet, de erről sem szi hamis értékek. * A társadalomszervezeten az enerváltság tünetei mutatkoznak. Fáradtak vagyunk s az erkölcsi ideáloknak nincs többé, az az erejük, hogy felfrissítsék energiánkat. Az anyagiasság kultusza elhatalmasodott s az idealizmus már csak az iskolás könyvekben kap helyet. Ami mostanában a mi társadalmunk testén kifakadt, az már nem is szimptomája, de rettentően szomorú bizonysága annak, hogy az egész szervezet valami undok nyavalya lázában ténfereg. Ez a nyavalya, a munkaviszony. Kaszinóinkban a szerencsejáték szenvedelme tüzeli egymás ellen az embereket, hogy a kártyaasztalnál egymást fosztogatva is máról holnapra meggazdagodjanak. Kisvagyonu emberek banküzletet nyitnak s tőkéjük nagyobb részét az a tervbe vett gonoszság teszi, hogy a jámbor hívőket megcsalják és kifosztják. Szülők vásárra viszik egyetlen leányukat, hogy annak bájait kamatoztassák. Államhivatalnokok otthagyják tisztes állásukat, s részvénytársaságokat alapítanak. Mindez a munkától való undornak s a gyors meggazdagodás vágyának a jele. A munka csak a mindennapi kenyeret biztosítja, de a spekuláció, ha sikerül, egy egész élet gondtalanságát szerzi meg néhány, hét vagy hónap alatt. A császárváros római grófja, aki tulajdon leányával kereskedett, három esztendő alatt ötvenezer koronát szerzett ebből az üzletből. Az öngyilkossá lett bankár százezreket gyűjtött rövidesen s a bányagründolók is milliókhoz jutottak volna máról-holnapra, ha közben egy kis baleset nem éri őket. Ha e nagy számokat egymás mellé állítjuk, agyunkat megkapja a gondolat, hogy hány esztendei munkával tudnánk mi ekkora pénzösszegeket szerezni. Évszázadokig kellene élnünk, hogy e rengeteg összegek egy kicsi hányadát összekuporgathassuk. Pedig mi belevisszük a munkába minden erőnket. A testünk és szellemünk szenved a munkától, mely éppen csak annyit hajt, hogy napról-napra újból munkaképessé tudjuk tenni szervezetünket. És mit kockáztat a szédelgésre alapított vállalkozás? Legfeljebb a személyi szabadságát. Ha balul üt ki vállalkozása, pár hónapra bevonul a börtönbe, s e pár hónapi szenvedéssel megszerzi magának azt, amit a becsületes munka egy egész életen át képtelen elérni. Mi előnyösebb hát: pár hónapig szenvedni százezrekért, vagy egy egész életen át gyötrődni semmiért ! Persze, hogy a szabadsággal együtt kockára teszik a becsületet is. De éppen az a végzetes baj, hogy ez a sokat emlegetett becsület nem marad a fegyházban. Állítsunk egymás mellé két egyént: az egyik becsületes munkával tengette életét, de szegény maradt; a másik hónapokig élt raibkenyéren, de szédelgéseivel, uzsoráskodásával meggazda