Pesti Napló, 1908. szeptember (59. évfolyam, 209–234. szám)

1908-09-23 / 228. szám

22 Budapest, szerda PESTI­NA­PI­O, 1908. szeptember 23. 228. szám.­ ­ tavaszán jelennek meg ezek az eddig nagyobbrészt ismeretlen mű­vek két nagy kötetben, mintegy ezer oldalon. Az első kötetben prózai munkák vázlatai és költemények lesznek, közöttük egy sereg ismeretlen vers a költő diákéveiből. A má­sodik kötet drámai vázlatokból telik ki. Ez külö­nösen érdekes lesz, mert a vázlatok bepillantást engednek Ibsen drámaírói műhelyébe és fokoza­tos fejlődését mutatják. A két kötet egyidősben norvég és német nyelven fog megjelenni.­ ­­­ Az alsóbbrendű vasutakról szóló törvény. Az alsóbbrendű vasutakról szóló törvény tervezetét, a­me­lyet a kereskedelemügyi miniszter a parlament elé való terjesztés előtt e célra egybehívott szak­értekezleten is tárgyalás alá fog vétetni, a magyar magán­vasutak együttes értekezlete, mely az alsóbb­rendű vasutak érdekeltségeiből és igazgatóságaiból alakult, augusztus és szeptember hónap folyamán már letárgyalta és tanácskozásainak eredményeit most terjedelmes emlékiratban terjesztette a ke­reskedelemügyi miniszter elé. A magánvasutak említett egyesült értekezlete általánosságban cél­szerűnek és üdvösnek tartja a törvényt az alsóbb­rendű vasutak fejlesztése érdekében, de a törvényt igen jelentékeny mértékben kiterjeszteni kívánja azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az önálló kezelésben álló helyiérdekű vasutak érdekében szükségeseknek tart. De az emlékirat tanulmá­nyozása bárkit is meggyőzhet arról, hogy a tör­vénytervezetben túlságos mértékben előtérbe nyo­mul az államfinanciális érdek érvényesítése, amint ezt az önálló kezelésben levő vasutak szabályozásán temvü­l főleg a jegyadóra és a helyiérdekű vasutak adóztatására vonatkozó intézkedések is nyilván­valóvá teszik. Igen jó gondolatnak tartjuk a szál­lítási adónak progresszív alakját is, amely mellett a magánvasutak emlékirata szintén állást foglal. Behatóan foglalkozik végül az emlékirat az új gazdasági vasutak kérdésével, de rámutat arra, hogy megfelelő kedvezmények nyújtása nélkül az új­ gazdasági vasutak éppen ellenkezően meg is akaszthatják a vasútépítés fellendülését. Magyar Kereskedelmi Csarnok. A Magyar Kereskedelmi Csarnok választmánya ma tartotta a nyári szünet után első ülését, amelyen folyó ügyeik elintézése és nagyszámú új tagok felvétele után mindenekelőtt örvendetes tudomásul vette, hogy a kereskedelemügyi miniszter értesíti a Csarnokot, hogy abbeli felterjesztése folytán, hogy a délutáni órák tömeges áruforgalmának gyorsabb lebonyolít­­hatása érdekében az árufelvételi helyek szaporittás­­­anare, a Budapest nyugati pályaudvar állomásaira nézve, ahol a darabáruforgalom zöme bonyolíttatik le, miután az erre irányuló kérelmet indokoltnak találta, az árufelvételi helyek szaporítása iránt a szükséges intézkedéseket megtette. A Csarnok a szilvaforgalom akadálytalan lebonyolíthatása érde­kében annak idején felterjesztést intézvén, a mi­niszter terjedelmes leiratban ismerteti azon intéz­kedéseket, melyek e téren megtehetők, kijelentvén, hogy minden lehetőt elkövet a jogos igények kielé­gítése érdekében. A Csarnok annak idején felhívta a kereskedelemügyi miniszter figyelmét arra, hogy a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszéknél veze­tett cégjegyzékbe több szövetkezeti alapon álló bank és takarékpénztári cég van bejegyezve, melynél a cégszöveg más, korábban bejegyzett bank- és taka­rékpénztári rézsvénytársaságok cégszövegével majd­nem megegyez, vagy attól csak csekély és a félre­vezetésre alkalmas módon tér el. Ezen feliratra értesíti a miniszter a Csarnokot, hogy ezen kérdést az igazságügyminiszternek a kereskedelmi törvény revíziója keretében való megfontolás végett figyel­mébe ajánlotta. Titkár jelentést tett a Prágában tartott nemzetközi kereskedelmi kongresszus lefo­lyásáról, amit a választmány tudomásul vett azzal, hogy az ezen kongresszuson hozott határozatok tár­gyában­ egy legközelebbi ülésén fog intézkedni. Hirschfeld Mór választmányi tag indítványára az egyesület fel fogja hívni az Államvasutak igazga­tóságát a vasúti küldeményeknél sűrűn előfordulni szökött hiánylatokra. Ezen kérdéssel kapcsolatosan és több oldalról felhangzott panaszok folytán ismé­telten szóba kerültek a vagyonhiányból és a pálya­udvarok jelen állapotából kifolyó sérelmek, melyek lehető gyors orvoslása a forgalom egyik legelső­­rangú követelményeként jelezhetett. Végül intézke­dett a választmány a családi otthonról és az új vasúti üzletszabályzatról szóló tervezetek szaksz0?!*­­tárgyalása iránt. •" A zománc­edénygyárak európai szövetsége. Berlinből jelentik, hogy a nagyobb kontinentális zománcedénygyárak elhatározták, hogy szövetséget létesítenek, mely jövő év elején lép életbe. A szö­vetségre lépett gyárak képviselői jövő hó közepén Bécsben ismét összejönnek, hogy megállapítsák a kiviteli árakat. Egyelőre a nettó eladási árakat öt százalékkal felemelték. Gróf Dessewffy Aurél lemondása. Gróf Dessewffy Aurélnak, az O. M. G. E., valamint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége elnök­ álaisáról való lemondása országszerte élénk vissz­hangot keltett a gazdák körében. A vidéki gazda­sági egyesületek egymásután hívják össze rendkí­vüli közgyűlésre is tagjaikat, hogy a lemondással foglalkozva, gróf Desse­­wffy Aurélt lemondási szán­dékának megmásítására bírják, így a már felsorol­takon kívül az „Esztergommegyei Gazdasági Egye­sület“ a legnagyobb sajnálattal és megdöbbenés­sel vette tudomásul gróf Dessewffy Aurélnak az O. M. G. E. elnökségéről való lemondását. Mi­után pedig a várható gazdasági és társadalmi át­alakulások s a közel jövő nagy gazdaság­politikai feladatai megkívánják, hogy az O­­M­­G­­E- kor­­mányrudja mellől gróf Dessewffy Aurél kipróbált erős keze ne hiányozzék, a választmányi ülés egyhangúlag elhatározta, hogy az orsz­­g öszes gazdasági egyesületeit felkéri arra, hogy indítsa­nak legszélesebb körű akciót gróf Dessewffy Aurélnak az O­ M. G. E. elnöki állására való új­bóli tüntető megválasztása mellett. Az Udvarhely­vármegyei Gazdasági Egyesület nevében Ugrón Zoltán elnök távirattal fordult az egyesület nevé­ben az O. M. G- E-hez, melyben sajnálattal veszi tudomásul az elnök lemondását és arra kéri az O. M- G. E.-et, hogy mindent kövessen el ennek a lemondásnak visszavonása érdekében. A földművelésügyi minisztérium erdővásárlá­sai. Ismételten felmerült az a hír, hogy a földmű­velésügyi miniszter a Felvidéken egy nagyobb erdőuradalmat szándékozik vásárolni. Illetékes helyről annak kjelentésére kértek bennünket, hogy miután az erdőbirtokok vásárlására szánt erdővá­sárlási alap ezidőszerint ki van merítve, a föld­­mivelésügyi miniszter sem a Felvidéken, sem egyebütt nagyobb értékű erdőbirtokok vásárlásának tervével nem foglalkozik. A minisztert a takar­­mányinség foglalja el és­ az, hogy a Magyar Mező­gazdák Szövetkezetének miként lehetne valami jó szállítási üzletet juttatni. A bortörvény revíziója. A bortörvény tervbe­vett revíziója érdekében­ megindult mozgalom or­szágszerte mind nagyobb hullámokat ver. E hónap 2-án, szom­baton mintegy kétszáz sopronvárosi és megyei bortermelőkből álló moniste deputáció fog a fővárosba érkezni. A küldöttséget a sopron megyei országgyűlési képviselők vezetik Darányi Ignác földművelésügyi miniszter és Mezőssy Béla állam­titkár elé. A küldöttség kérni fogja, hasson oda a kormány, hogy a borhamisítás meggátlására vonat­kozólag közrebocsátott reform-tervezetet a törvény­­hozás mielőbb törvényerőre emelje. A küldöttség ezután a parlamentet, a­z óbudai vincellériskolát, a budafoki állami pincészetet fogja megtekinteni, délután pedig meghallgatja dr. Drucker Jenő borá­szati igazgatónak a borfogyasztási adó leszállítása tárgyában az O. M. G. E. nagytermében megtar­tandó előadását. A Vinea szubvencióját nem kérel­mezik a soproniak. A juta­termés. Kalkuttából jelentik: Hiva­talosan 6,310.800 bálra becsülik az idei jutatermést a tavalyi 9,800.000 bállal szemben. Az Országos Iparegyesület ma este az új ipartörvény tárgyában Matlekovits Sándor elnök­lete alatt megkezdte ankétéinek sorozatát. Az ülésen a törvényjavaslat 1. és 2­ fejezete került megvitatás alá. Többek hozzászólása után álta­lában az az óhajtás jutott kifejezésre, hogy a tör­vényjavaslaton kívül történjék intézkedés, hogy az oktató- és fegyintézetek a képesítéshez kö­tött iparoknak versenyt ne támaszthassanak. Az 5. szakasznál felmerült az az óhajtás, hogy a külön telepengedélyhez kötött iparok a felsorolás­ból mint önálló csoport vézessenek ki, minthogy a telepengedély adott esetekben úgyis külön ké­relmezendő. Kívánatosnak tartja az értekezlet, hogy a kézműiparosok özvegyei az ipart üzletve­zető alkalmazása nélkül is folytathassák. Az an­két, mint teljesen új intézkedést, kívánja az ipar­­törvényben megvalósítani, hogy az elhalt atyának ipara ne csupán a érvényes, törvényesített és örökbefogadott, hanem törvénytelen gyermekei ja­vára is teljes jogon folytatható legyen. A képesí­téshez kötött iparokra vonatkozólag kétféle óhaj­tás merült fel. Első­sorban, hogy az iparágak fel­sorolása egyáltalában mellőztessék, másodsorban, hogy az egyes iparágak ne külön-külön, hanem csoportonként foglaltassanak össze. A többség az utóbbi véleményt tette magáévá és az ankét az iparegyesület tisztviselői karát felkérte, hogy a következő ülésre e tekintetben javaslatot készít­sen. Még egyéb kívánalmak felsorolása után az ankét folytatását a jövő keddre, e hónap 29-én esti fél hat órára tűzték ki­ Az O. M. K. E. az új vasúti üzletszabály­zatról. A kereskedelemügyi miniszter felhívása folytán az Országos Magyar Kereskedelmi Egye­sülés a tagjai körében gyűjtött anyag nyomán megállapította és a miniszter elé terjeszti azokat a kívánságokat, amelyeknek az új vasúti üzletsza­bályzatban való érvényesülését az egyesülés a ke­reskedelem jogos érdekeire való figyelemmel szük­ségesnek tartja. Az előterjesztés hibáztatja, hogy a tervezeten végigvonul az az irány, amely a keres­kedelmi törvényünkben a vasutak részére biztosí­tott speciális jogokat teljesen kimeríteni igyek­szik. Kifogásolja továbbá, hogy az üzletszabály­zat számos fontos rendelkezést nem a maga ré­szére foglal le, hanem a díjszabásban rendel elin­­tézendőnek, mint amint a fuvardijpótlékok be­szedésének mellőzése, vagy csökkentése, továbbá a fuvardijak kiszámításának alapelvei, valamint a vasutak által szedett mellékilletékek meghatáro­zása. Az egyes szakaszokhoz előterjesztett főbb kí­vánságok ezek: Oly póthatározmányok, amelyek az üzletszabályzatban a feleknek biztosított jogokat korlátozzák, ne legyenek érvényesíthetők. A pót­­határozmányok tekintetében hallgassák meg az érdekképviseleteket és a póthatározmányokat hoz­záférhető módon hirdessék ki. Az a rendelkezés, a­mely szerint állatküldeményeket gyorsáru-fuvar­­levéllel kell felvenni, elejtendő. Élőállatoknál ne a szállítási határidőt követő harmincadik napon te­kintethessék a küldemény elveszettnek, hanem meg­felelően rövid határidőn belül. A fuvardíj-pótlék a kocsi túlterhelése esetén a terhelési kárt megha­ladó súlynak csupán háromszorosában, nem pedig hatszorosában legyen megállapítható. Fuvardíj- pótlék egyáltalán nem, vagy csak leszállítot­tan kö­vetelhető, ha a feladót vétkesség nem terheli. A fuvarlevél másodpéldánya ruháztassék fel a rak­­jegy jellegével. A feladó jogosíttassék fel arra, hogy a szállítási útirányt nemcsak gyorsáruknál, hanem egyéb küldeményeknél is előírhassa. A fu­vardíj előrefizetésének feltétele mellett érvényes kivételes díjszabás alkalmazása csupán az esetben legyen mellőzhető, ha a feladó az előrefizetést a felhívás dacára nem teljesítette. Az utánvételek kezelése és lebonyolítása gyorsítandó. Romlott áruknál a vasút szállítási akadály esetén azonnal köteles a feladót rendelkezésre felszólítani, bárha segély-útirány áll is rendelkezésére. A tervezetben fen­tartott eddigi túlságosan hosszú szállítási ha­táridők rövidítendők és a romlandó áruknál még a gyorsárunál is rövidebb szállítási határidő álla­pítandó meg. A rakodási idő rövidebbre szabására és a fekbéridő korlátozására vonatkozó jogosultság tekintetében a régi tervezet rendelkezése fen tar­tandó. Az áru elveszésének c­semgsérülésének meg­állapítása jgyzőkönyvileg végeztessék és a tanuk s szakértők, valamint a rendelkezésre jogosult is mindenkor meghivassanak. Kártérítési igényeknél a vasút köteles valószínűsíteni azokat a körülmé­nyeket, amelyek a vasutat a felelősség alól mentesí­tik. Gabonaneműeknél a megengedett súlyhiány maximuma legfeljebb 14, esetleg azonban állapít­tassák meg. A kártérítésnél ne a feladási, hanem a rendeltetési hely értékjegyzése vétessék irány­adóul. A szállítási határidő túllépése miatt a kár­térítési igény ne 14, hanem 30 napon belül legyen érvényesíthető. A hiányok megállapítása ne csak az átvételi elismervényben, hanem a fuvarlevélen is kötelezővé téhessék. Vétkes gondatlanság esetén a kártérítési igény elvülési ideje, úgy mint eddig­­három esztendő legyen. Meghiúsult talpbőr-kartel. A talpbőr-kartel létesítésére irányuló törekvések nem vezettek ered­ményre. A magyar és osztrák, talpbőrgyárak­ megbízottai Bécsben tartott értekezletén kiderült, hogy nem sikerült megnyerni a kartel eszméjének az összes gyárakat, mire az értekezlet elhatározta, hogy fájó szívvel bár — de most nem alakítja m­eg a kartelt. A kaposvári városi tanács és a Kereskedőn­. A kereskedelemügyi miniszter Kaposvár város taná­csának is meg­küldötte a vasár- és ünnepnapi mun­kás?".mnerről szóló törvénytervezetet, hogy szerezzen te elá vonatkozólag szakvéleményt és azt terjesz­­sze föl. A tanács erre iparos és kereskedő meghall­gatása nélkül, kizárólag az ő saját bölcsességére támaszkodva, röviden úgy „szakvéleményezte“ a Művezető’’, hogy az a kereskedők, alkalmazottak, közönség, kultúra, humanizmus követelményeinek­ megfelel; a tervezet jó és sikerült. A városi köz­gyűlésen a kereskedők sorra tiltakoztak ez eljárás ellen és vezérszónok indítványát, hogy a tanács ezen otromba­i kvalifikálatlan eljárása fölött a köz­gyűlés jegyzőkönyvileg fejezze ki megbotránkozá­sát! — elfogadták és végül h­atározatilag mondotta ki a közgyűlés, hogy azt a legerőteljesebben és fel­háborodással ítéli el.

Next