Pesti Napló, 1908. szeptember (59. évfolyam, 209–234. szám)
1908-09-23 / 228. szám
11 20 Budapest, szerda PEST! NAPLÓI 1908. szeptember 25. 228. szán elnöke képviseletében mondott nagy figyelemmel hallgatott és helyenként teim ízben tetszéssel fogadott megnyitó beszédet, amelyben többek között ezt mondotta angol nyelven:• Nemcsak a hagyományos vendégszeretet okozza azt az örömet, amelyet az egyesület jövetele felett érzünk, hanem az önzés értelme is belevegyül ebbe az örömbe, minthogy ettől a konferenciától reméljük, hogy a gyakorlati tudomány fejlődésére kedvező impulzust fogunk nyerni. Ezenfelül az egyesület működése a jövő fejlődést jelképezi. A nemzetköziség a jog terén következménye a gazdasági élet szoros kapcsolatainak, amelyek a civilizált népek között fennállanak. Igaz ugyan, hogy a nemzeti jogoknak hasonlóvá válta megszorítja a sajátképpeni nemzetközi jognak a fejlődését. De folyton gyarapodó forgalom új viszonyokat teremt, a tökéletesedő közlekedési, eszközök új érintkezéseket hoznak létre, amelyek ma még nem is sejtett módon vannak hivatva, a nemzetközi jogot fejleszteni. Általános feszült figyelem és várakozás közben kezdett beszélni mr. Justice Phillimore elnök, aki mindenek előtt a szives fogadtatást köszönte meg s azt a páratlan érdeklődést, melylyel a nemzetközijogi egyesület munkája a magyar jogászközönségnél találkozott-Mint angol ember szólt ezután a magyarokhoz. Nem emlékszik, hogy valaha a világtörténelemben angol és magyar ellenség gyanánt állottak volna egymással szemben. És ez nagy szó évezredes történelmi múlttal bíró nemzeteknél. Ez is és más is érthetővé és indokolttá teszi rokonszenvüket a magyarok iránt, akiket tisztelnek és becsülnek,és átértik, amikor a magyar büszkén hivatkozik arra, hogy magyar. Megadja erre nekik a jegeimet mindenkor példás szabadságszeretetük és igazi történelmi alkotmányukhoz való elszánt ragaszkodásuk. [A magyarok minden barátja csak osztozhatik abban i8 kívánságban, hogy Isten segítse e nemzetet, hogy nagy és dicső legyen. Dr. Nagy Ferenc ny. államtitkár, egyet, tanár tartott ezután előadást a magyar jogról. Mindenek előtt megemlíti azt a nagy tájékozatlanságot és azokat a tévedéseket, amelyek hazánk viszonyai felől a külföldön el vannak terjedve és amelyek kétségen kívül abból a sajátságos közjogi viszonyból fakadnak, melyben Magyarország Ausztriához áll s amely egyszersmind Magyarország nemzetközi helyzetére is kihat. A fejedelem közössége alapján fennálló bizonyos kormányzati közösségből azt magyarázzák, hogy Magyarországnak nincs is külön állami szuverenitásai, hanem csak alárendelt s legfölebb bizonyos Öttkormányzattal felruházott tartománya a monarkiának.Az előadó e téves felfogással szemben utal mindenek előtt arra, hogy Magyarországnak és Ausztriának nincs közös állampolgársága, továbbá, hogy Magyarországnak és Ausztriának nincs közös törvényhozása és ahogy a törvények alkotása különkülön történik a két országban, úgy a törvények végrehajtása is, akár a bírói hatalom, akár a közigazgatás útján külön történik.. Az természetes, hogy egymással közösségben álló két államban bizonyos egyenlőség és kölcsönösség fejlődik ki a jogintézményekben is; vannak bizonyos ügyek, melyekre nézve megegyeztünk Ausztriával, hogy azok bár nem is közösek, mégis a kölcsönös forgalom érdekében célszerű, ha azok a két államban közös egyetértéssel, egyenlő elvek szerint szabályoztatasik. A magyar törvényhozás önállóságát azonban ez annál kevésbbé érinti, mert a közös egyetértés Ausztriával nem foglal magában közös törvényt, hanem csak azt jelenti, hogy a magyar és az osztrák kormány a törvényjavaslatok beterjesztése előtt mint egyenlő faktorok megegyeznek. Ezután felolvasták a távollevő lord Justice Kennedynek, a londoni felebbviteli bíróság királyainak a tengerzárról való tanulmányát. A Nemzetközi Jogi Egyesület délutáni ülésén elsőnek dr. W. Evans Darby, a Békeegyesület londoni titkára tartotta meg előadását a nemzetközi békebíráskodásról, beszámolva a múlt évben a békemozgalom terén elért eredményekről. Az előadáshoz Zippernovszky Károly műegyetemi tanárés de Gassano herceg szóltak hozzá. Sir ThomaBarclay (Paxis) tartotta meg ezután előadását a nemzetközi zsákmánybíróságok kérdéséről. Előadását zajosan megéljenezték. Dr. Darby indítványára az előadó értékes fejtegetéseit jegyzőkönyvi köszönettel honorálták, majd figyelemmel hallgatták Banyovics Lajos törvényszéki bírónak francia nyelven az előadáshoz fűzött megjegyzéseit. Az idő előrehaladván, a mai napirend utolsó pontját, a kiadatási szerződések kérdését a holnapi ülésre halasztották. A kongresszus hölgyvendégei délután három órakor Hampel Józsefné Pulszky Polyxéna és a Magyar Hölgybizottság kalauzolás® mellett hajón kirándultak a Margitszigetre, ahol a Magyar Atlétikai Klub viadalát nézték végig A nemzetközi jogi egyesület tiszteletére ma este 300 terítékes bankettet rendezett a jogászegylet, a budapesti ügyvédi kamara és ügyvédi kör a Royal-szálloda hangversenytermében. Az asztalfőn az elnökségen kívül a kormány képviselői: Meskó, Tőry és Imling államtitkárok, továbbá a jogi egyesületek elnökei foglaltak helyet. A díszvacsorán a kongresszus elnöke, Sir Philimore emelte poharát egyhosszabb angol nyelvű teastban Magyarország királyára. A társaság, amely e toastot állva hallgatta végig, éljenzéssel fogadta a Philimore szónoklatát. Ezután Meskó államtitkár francia nyelven üdvözölte a vendégeket és poharát emelte az összes külföldi uralkodókra, kiknek nemzetei itt képviselve vannak. Dr. Brüll Ignác üdvözölte, ezután a vendégeket angol nyelven, majd utána Rieser tanár titkos tanácsos Budapest székesfőváros fejlődésére emelte poharát. (1) Kragujevics. Kragujevics Spázó ügye egyre érdekesebbé kezd lenni és napról-napra nagyobb hullámokat ver az a botrány, amelynek központja Kragujevics. A Kragujevics-ügynek egyre több a szereplője, aki valamilyen nexusba kerül ezzel a fiatalemberrel, az tisztán nem marad. Egyébként a vádtanács határozott ma Kragujevics sorsa felett. Úgy döntöttek, hogy fentartják Kragujevics vizsgálati fogságát. A világot járt kalandort nagyon lesújtotta ez a határozat. Védője az igazságügyminiszterhez készül audienciára, hogy panaszt tegyen Nasse berlini detektív perrendellenes szereplése miatt. A vádjánács határozatát Szlavek vizsgálóbíró hirdette ki Kragujevics előtt. Kragujevics a napokban sürgősen magához kérette minden két védőjét, akiket arra kért, járjanak közbe előkelő barátainal, hogy ezeket pénzbeli segítségben részesítsék. — Egy krajcárom sincs, — mondotta — és a rabkosztot nem bírja el a gyomrom. Egyben üzenetetküldött menyasszonyának is. A védők el is jártak megbízásukban, de eredmény nélkül. Az előkelő ismerősök hallani sem akarnak többé a veszedelmes bűnösről és még azt is letagadták, hogy valaha ismerték. Nem adtak egy fillért sem s igy a finom, úri élethez szokott gavallérnak mégiscsak meg kell szoknia a rabkosztot. A fogság és a folytonos kihallgatások nagyon kimerítették Kragujevics energiáját. Tagad rendületlenül, de boszut akar állani barátain, akik cserben hagyták. Jelentette ugyanis védőinek, hogy a fogházban beadványt készít, amely az egész világon nagy feltűnést fog kelteni. Felsorolja ebben a főváros legelőkelőbb társaságának azokat a pederasztáit, akik az ő megrontását előmozdították. Ezekközött, sok mágnás, képviselő , egy a tárfán is ismert tekintélyes nagykereskedő neve is szerepel. Világot akar vetni a főváros társadalmi életének rettenetes romlottságára és züllöttségére s hangoztatni fogja, hogy ő csak vak médium volt. A védők elkeseredve panaszolták ma, hogy megtiltották nekik a Kragujevicscsel való beszélgetést. Szerintük a büntető perrendtartás jogot ad arra, hogy védencükkel bármikor beszélhessenek, tehát a tilalom sérelmes. Emiatt panaszt is fognak emelni s kérni fogják a vádtanácsot, hogy utasítsa a vizsgálóbírót a tilalom visszavonására. Kragujevics Spá-'a sorsa iránt nemcsak nálunk nyilvánul óriási érdeklődé®, hanem a külföldön is, mégpedig a legmagasabb körökben. A veszedelmes gonosztevő ügyvédei egymásután kapják a leveleket, amelyek írói érdeklődnek az ügy minden fázisa iránt, így Chmel Gusztáv porosz gárdakapitány, aki Vilmos császár közvetlen környezetében él, szintén irt hasonló kéréssel levelet, továbbá részletes jelentéseket kért Kragujevicsről és peréről. E., egy Bécsben élő magyar herceg is. Az előkelő uraknak ez a rendkívüli, meleg érdeklődése mindenesetre különös egy kicsit. Bécstől telefonálja tudósítónk, Reich Ede könyvvezető ügyében, akit tudvalevőleg természetellenes üzelmek miatt tartóztattak le és akiről kiderült, hogy Kragujevics típuzával ismeretségben volt, védője kérte, hogy rendeljék el elmeállapotának megvizsgálását, mert atyja, Reich Ede vezérkari alezredes az őrültek bázában halt meg és nagyatyja is őrült volt. Az államügyészség még nem határozott afölött, várjon megindítsa-e a kiszolgáltatási eljárást Kragujevics esetében, mert még nincs tisztázva, hogy a berlini gyilkos milyen alattvaló. (§) A büntetőtörvénykönyv reformja. A büntetőtörvénykönyv novellájának I., III. és IV. fejezete most október elsején, a II. fejezet pedig, amely a fiatalkorúak bűnügyeiről intézkedik, 1910. évi január elsején lép életbe. Zsitvay Leó, a budapesti büntetőtörvényszék elnöke ma ebből az alkalomból rendeletet bocsátott ki, amelyben meghagyja, hogy a törvényszék iktatóhivatala és perkönyvezetője minden beérkező ügynél, melynél fiatalkori bűnös vagy vádlott szerepel, ezt a körülményt az iktatókönyvben, illetve perkönyvben kitüntesse. A fiatalkorú terheltek bűnügyére nézve külön vizsgálóbíróul dr. Kendi Elemér vizsgálóbírót rendelte ki s külön főtárgyaló tanácsot is alakított a fiatalkorú vádlottak bűnügyeinek tárgyalására. A tanácsnak elnöke dr. Bakonyi Kálmán táblabiró, bírái Madarassy Béla és Bartha László birák. Ez a tanács minden héten szerdán és szombaton délután tárgyal a IV. számú főtárgyalóteremben. Ugyanez a tanács mint felebviteli tanács fog ítélkezni a járásbíróság által kiskorú bűnösök bűnügyeiben hozott ítéletekben. (§) Mozgalom az ügyvédi díjszabás érdekében. A súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel az ügyvédi kar zömét élénken foglalkoztatja az alkotandó díjszabás kérdése. Az ügyvédi párt, a budapesti Ügyvédi Kamara ellenzéki pártja most magáévá tette a kart érdeklő ezen fontos kérdést, amelylyel e hónap 23-án este fél kilenc órakor a Magyar Világkávéház külösi termében tartandó értekezletén fog behatóan foglalkozni. A párthoz tartozó ifjú ügyvédi elem főleg két irányban vár orvoslást a megalkotandó díjszabástól. Először ettől reméli az érdemleges ügyvédi munkának a blankéta munkadíjazástól való megkülönböztetett és nagyobb díjazását, másodsorban az új díjszabástól várja azon anomália megszüntetését, hogy éppen a nagy értékeket tárgyazó nagyérdekű ügyekben díjazza a bíróság aránytalanul mostohán az ügyvéd munkáját, holott ezen ügyek rendszerint nagyobb tudást, fáradságot, időveszteséget igényelnek és a perben álló felek vagyonosságai is éppen ezen ügyekben indokolná azt, hogy az ügyvéd megérdemelt díjazáshoz jusson. Különösen a társas és felsőbíróságok szűkös díjszabásai ellen nagy az elkeseredés az ügyvédek között. Az értekezlet iránt az ügyvédek között nagy az érdeklődés. (§) Gróf Vay Lajos halála. Egy motorosbiciklit próbált ki augusztus huszonharmadikán Mikolai Pál tizenhét esztendős mechanikus inas s e közben elütötte gróf Vay Lajos vivómestert, aki harmadnap a sérüléseibe belehalt. Gróf Vay Lajos szimpatikus alakja volt a fővárosi társadalmi köröknek. Majdnem egy negyedszázadon át mint vivómester kereste kenyerét s iskolája a legjelesebbek közül való volt. Néhány év előtt vívás közben egy vasszilánk röpült a szemébe. E miatt vagy ötször operációnak kellett magát alávetnie, anélkül, hogy a szembaja teljesen meggyógyult volna! E fogyatkozása miatt hagyta abba régi mesterségét a beállt napidijasnak a fővároshoz, melyet halála napjáig becsületesen szolgált. Gróf Vay az édesanyjánál, özvegy gróf Vay Józsefnénél lakott a Havas-utcában. Éppen haza akart menni a kritikus napon, amikor a Váci utcában a halálos szerencsétlenség érte. Mikolai Pál önként jelentkezett a rendőrségen, amely letartóztatta. Ma gondatlanságból okozott emberölésért állott törvényt a budapesti büntetőtörvényszéken. Az ítélőtanácsban Sárkány Lajos elnökölt. A fiatal vádlott kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. A Turul-udvar előtt ült a biciklire, hogy kipróbálja a előbb a Duna-parton hajtott végig vele, majd letért a Váci-utcába s mérsékelt sebességgel haladt. Látta, amint egy öregebb úr a Szerb-utcából jövet át akart menni a Havas-utcába, miközben elmélyedve olvasott egy újságot. Vagy harminc lépésnyire lehetett Vay gróftól, amikor erősen tülkölt s fékezni is akart, de a fék megtagadta a szolgálatot, így történt a szerencsételnség. A gép a bal karjánál érte a grófot, aki hanyatt vágódott. A törvényszék kihallgatta gróf Vay Lajos édesanyját, özvegy gróf Vay Józefnét, aki azt mondta, hogy annak a félszem® hibás volt ugyan, de azért jól látott, ő tehát nem lehetett oka a szerencstelenségnek. Az sem való, hogy az elméje zavaros lett volna. Csak egy rögeszméje volt, de annak semmi befolyása sem volt a viselkedésére vagy az óvatosságára. A védő kérésére kijelenti még a grófné, hogy fia hátgerincsorvadásban két esztendeig ágyban fekvő beteg volt. A bíróság egy hónapi fogházra és ezer korona kártérítésre ítélte a vádlottat és a vizsgálati fogságból huszonkilenc napot beleszámított a büntetésbe. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Az ítélet kihirdetése után Mikolai Pált szabadlábra