Pesti Napló, 1909. március (60. évfolyam, 51–76. szám)

1909-03-02 / 51. szám

v V- 1­­­80 Budapest, kedd PES­TI N­A­PL 6. 1909. március 2­51. szám. Nemi betegség női bajok, bőrbetegség úgy gyengeségi állapot ala­pos gyógyítására, mint kiválóan képzett szako ■ - orvost legjobban ajánlható — v. kórházi, megyei és kór.­pénztári főorvos, a Medjídió rend lovagja stb. Rendel­i Budapest, Rákos lit fin esés* napon át. — Vegyi nímául ül UUj és görcsövi vizsgálat. Mérsékelt tiszteletdij. Levél utján is lelkiismeretes szaktanács. „Csavarrugós surlódó kötés“ cimű 1904. október 12 én kelt 33021. számú magyar szabadalom számára kerestetnek vették vagy engedményesed, Szives ajánlatok ¡C. 718.» jelige alatt küldendők J. RAFAEL, Wien, I , Graben 23. címre N­T n R I részletre! Olesén! U 1 y Kl S Mindan kamat nélkül! Nagy választék a legegyszerűbbtől a legfino­mabb kivitelig, Árjegyzék ingyen. Lakbe­rendezési vállalat - hitelfőnükség Budapest, VX. ker., Szered­en-utca 1/a* nisBiiBiBiniBiai f* I Alkalmi butoreladás!! ZjoHáxos&simh utón, felesszámn­ál mint» d»rabokni szolgáld mindennemű eszto­lon és karssítozott bútort, Háló- Ebédlő- Frl- és !? Kálón berendezéseket szilárd kivitel­ben és modern stylben, helyszűke intett S t hó végéig előállítási áron eladjuk, s kérjük, hogy ezen kedvező alkalmét a t.­hútorvásárló közönség igénybe vegye. PATTI TESTVÉREK vn., RÁKÓCZI-ÚT 7. (Pannónia szálloda mellett) . FIÓKÜZLETÜNK HŰTŐSEN. Hasonhang­­zása más czéggel össze nem tévesztendő, ■iBagBBBBtBIBBBBIfllBBIBBSaBBBBBlBBIBBIBBBBBBUIIB ' INNEN-ONNAN Köny. Ne peregj az arcon végig, Ne csillogj a szempillákon. Mit keresel tiszta f­ény még E világon ? Forró csepped ne ragyogjon, Rejtőzzék a szívbe mélyen, Hogy a gúnyos mosoly hozzád El ne érjen. Aki mostan könyet hullat, Azt mondják rá : ósdi, avult! A könyező szenvedésnek Divatja múlt. Ez a világ nem a tied, Fájdalmadat nincs ki értse, Galamb nem búg, tova szállott S vijjog vércse. Tél van mostan, zimankós tél, A kopár föld nem hajt rózsát. Megdermeszti a könyet a Zord valóság. Szunnyadj csak a szív fenéken. Észrevétlen jobb ott néked. Bár az el nem sirott könycsepp ,FÁ! és éget. Feleki Sándor: Az öv története. Az öv keletkezése az ős­idők homályában vész el. A klasszikus ókor szép asszonyai arra használták az övét, hogy a bokáig leomló peplum egyenes vonalaiba változatosságot hozzanak; az öv (cingulum) derékon megkötve, min­den idefolyó ráncot mintegy kettészelt és a derék, meg csipő körül keletkező görbületekkel emelte az esztétikai hatást. A Karolingok idejében asszonyok és férfiak egyaránt hordtak övét. Az övét akkor igen hosszúra készítették, úgy, hogy a két vége elől egészen a földig lelógott. A középkor, mint minden­ben, úgy az övben is nagy fényűzést fejtett ki. Aranynyal és drágakövekkel díszített övét ekkor viselték először. Az öv arany- és ezü­stszövetből ké­szült, amelyre gyémántból, drágakövekből, vagy gyöngyből virágokat, vagy más díszítést varrtak az asszonyok. Az öv alakja is megváltozott: elől le­felé megszélesedett, olyannyira, hogy egészen el­fedte a ruhát. A XVI. században az öv rendeltetése kibővült: több zsebbel látták el, amelyben különféle apró szükségleti tárgyat lehetett tartogatni és a le­gyező aranylánc segítségével szintén az övhöz volt hozzákapcsolva. Újabban a divat különösen az öv­csatban fejtett ki nagy fényűzést. E téren igen nagy a változatosság, mert készítésüknél föl lehetett hasz­nálni igen sok ókori és modern motívumot és sárga­rézből épp oly szép és tartós csatát készítenek, mint aranyból, vagy ezüstből. Tavaly a női divat terén az empire-ruha és a princessz-ruha vette át az ural­mat, amelyek nem tűrik meg az övét, így most mintegy kiszorult régi jogaiból, de száműzetése nem fog sokáig tartani, mert a divat alkalmasint rövi­desen visszajuttatja régi helyére. Manapság a leg­divatosabb öv — már amennyiben hordják — bőr­ből készül, elől és hátul is egy-egy csattal. + A női cipő. A nők báli cipőjének tulajdon­képpen olyannak kellene lennie, mint a ballerinák cipőjének, vagyis sark nélkül valónak. Ám erre a cipőre aligha fanyalodnak rá a nők. A szép női láb még mindig tetszik a férfiaknak és amíg ez így lesz, addig a nők mindig sarkos cipőt fognak hordani, mert csakis ez emeli a láb szépségét. Már túlhala­dott álláspont, hogy a legkisebb láb a legszebb, de azért még mindig áll a régi igazság, hogy a láb szépsége a kicsiségével bizonyos arányban van. A középeurópai nőknek többnyire kicsiny lábuk van. Ezeket a kis lábakat természetesen mutatni kell, így tehát akár esik, akár nem, a férfiaknak az utcán is bő alkalmuk nyílik a kicsi lábakban és mesés cipőcs­­kékben gyönyörködni. A táncmulatságok és bálok valóságos kiállításai a szép cipőknek. Fehér atlasz-, selyem-, szaffrán-, lakkos-, aranyos- és hímzett cipők egymásután cikkáznak el a néző előtt és e gyönyörű panorámát a nők éppenséggel nem rejtik el. Mind­amellett az ici-pici női cipőnek már elmúlt a fény­kora. A Lajosok korában a szép női cipők készítése egy-két cipész­művész kizárólagos monopóliuma volt és azok csak márkinéknak és ezeknél magasabb­­rangu asszonyoknak szállítottak cipőt. Charpentier és Bourbon cipészm­esterek neve a történelembe is bele­került. A sarkbéli cipő csak egyetlen egyszer volt divatban, akkor is csak nagyon rövid ideig, 1780 után. Rétif de la Bretone, az akkori idők leg­­erotikusabb írója, több költeményt írt a pied de Fanchette-hoz (Fanchette lábához), amelyben afelett kesereg, hogy a sarkos cipő kiment a divatból. Ám a sarkatlan állapot nem tartott soká, ismét sarkkal látták el a női cipőt és a sarkos cipő uralma manap­ság is tart. Már egész költészete is van a női cipő­nek. Minden valamire való operettben kuplét éne­kelnek róla és úgy látszik, ismét felderül a régi fény­kora, amelyet már örökre letűntnek hittek. A Makkabeus király pénze. A győri kereske­delmi iskola egyik tanára, dr. Nógrádi Jenő ritka és nagyértékü régi pénz birtokába jutott. Ez Makkabeus Simon zsidó királynak ezüst sékelje, mely a Pallas Lexikon 6. kötetében az antik érmek között meg is van örökítve. Makkabeus Simon tudvalevőleg a Krisztus előtt 143—135. években volt Judea királya, a szilusokat kiűzte országából és a függetlenség fe­léül zsidó pénzeket veretett. A nevezetes lelet e pénzek egyike: Krisztus előtt 143-ból származik, tehát több, mint kétezer éves­ ezüstből van, előlap­ján egy kehely látható, körötte pedig e fölirás ó­­héber nyelven és betűkkel: „Izrael sékelje, 2-ik év.“ A hátsó lapon Áron kivirágzott vesszeje körül e föl­­irás van: „A szent Jeruzsálem.“ Az értékes leletet dr. Nógrádi tanár a magyar nemzeti múzeumnak szándékozik ajándékozni. + A newyorki felhőkarcolók telefonja. Az égbe­nyúló newyorki „felhőkarcolók“ némelyike oly hatal­mas épület, hogy szinte városszámba megy már. Ez­zel megfelelően az ily rengeteg épületekben rend­kívül sok a telefon is, így például a Singer-gyár épü­letében 1300 telefonállomás van, a vezeték hossza pedig 400 kilométer. A City-Investing Buildingben a telefonállomások száma ezerhatszáz, a vezeték­­ hossza pedig 600 kilométer. Mindent felülmúl azonban­­ a Hudson Terminal Building a maga ezer kilométeres vezetékével és háromezer állomásával. •A Biblia-idézet a parlamentben. A porosz kép­­ képviselőház múltkori ülésén Hoffmann Adolf szociál­demokrata ezt kiáltotta oda egy konzervatívnak: „Gondoljon Sirák­­5. fejezetének 14. versére!“ Erre­­ a közbeszólásra senki sem felelt semmit, mert senki sem volt oly járatos a bibliában, hogy felelt volna. Aki azonban otthon utána lapozott, az említett helyen ezt találta: „Ha értesz a dologhoz, akkor tanítsd meg felebarátaidat is, de ha nem értesz, akkor fogd be a szádat!”

Next