Pesti Napló, 1909. május (60. évfolyam, 103-127. szám)

1909-05-19 / 117. szám

­Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 1909. május 19. 117. szám. l, hogy a nagy béremelés miatt el volt keseredve. A biróság a vádlottat hatvan korona fő- és negyven korona mellékbüntetésre ítélte rágalmazás miatt. Az ítélet jogerős. (§) Csődkérés Haverda Mária ellen. Megírtuk, hogy a Budapesti Hitelbank mint szövetkezet kép­viseletében dr. Pólyák Béla fővárosi ügyvéd nem­régiben csődöt kért egy 4000 koronás követelés miatt özvegy Haverda Boldizsárné meggyilkolása ügyében Szabadkán letartóztatott Haverda Má­ria ellen. A budapesti törvényszék e csődkérés alap­ján május 11. napjára tűzte ki a tárgyalást. A fogva levő Haverda Mária képviseletében dr. Klein Má­tyás szabadkai ügyvéd jelent meg a tárgyaláson s bejelentette, hogy alapos reménye van arra, hogy az összes hitelezőkkel nyolc nap leforgása alatt 50%-os egyezséget tud kötni. A csődöt kérő szövet­kezet jogi képviselője, dr. Pólyák Béla hozzájárult dr. Klein Mátyás azon kérelméhez, hogy ezen egyez­ség megkötése céljából a tárgyalás nyolc napra el­­halasztassék. Dr. Bothos bíró mára tűzte ki a foly­tatólagos csődtárgyalást. Haverda Mária ügyvédje bejelentette, hogy a hagyaték leltározása még nin­csen befejezve s az egyezkedési tárgyalások is fo­lyamatban vannak s reménynyel kecsegtetnek. Kérte, hogy a biróság adjon még halasztást. Miután a csődöt kérő szövetkezet jogi képviselője is mél­tányosnak találta ezen kérelmet, a bíró a folytató­lagos csődtárgyalást június 2. napjára halasztotta el. EGYESÜLETEK­ ­* A Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége csütörtökön, május 20-án délelőtt féltizenegykor tartja rendes közgyűlését a Pesti Lloyd­ Társaság dísztermében. A közgyűlés tárgysorozata a követ­kező. Elnöki megnyitó. A titkár évi jelentése. A pénztári jelentés. Zárószámadás és költségvetés be­mutatása. A tisztikar és a választmány megválasz­tása. A hirlapbélyeg árának leszállítása. Indítványok. A közgyűlést lakoma követi. •* A Békeegyesület közgyűlése. A Magyar Szent Korona Országainak Békeegyesülete ma dél­után hat órakor tartotta rendes évi közgyűlését az új városháza közgyűlési termében. A közgyűlést Zi­­pernovszky Károly alelnök nyitotta meg, ki beszé­dében utalt arra, hogy tíz évvel ezelőtt éppen ezen a napon ült össze legelső alkalommal a hágai béke­kongresszus, amely a békemozgalom alapját képezi. Ajánlja, hogy a leköszönt Zsilinszky Mihály v. b. 1.1. elnök helyébe dr. Diesswein Sándor kanonok, orsz. képviselőt válaszszák. Javasolja, hogy Zsilinszky Mihály és dr. Farkas Pál vezetésével küldöttség menjen az új elnökért Dr. Giesswein Sándort Ziper­­novszky Károly fogadta az egyesület nevében és fel­ajánlotta neki az egyesület elnökségét. Zipernovszky szavaira Giesswein hosszabb beszédben válaszolt. Ezután Gergely Ede terjesztette elő évi jelentését, amelyben részletesen beszámolt az egyesület múlt évi működéséről Bejelentette, hogy nagyfokú elfog­laltsága miatt a főtitkári tisztet tovább nem visel­heti. A pénztári és számvizsgálói jelentések után a választásokra került a sor. A tisztikar a következő­képpen alakult: alelnökök: Zipernovszky Károly és dr. Lers Vilmos, főtitkár: dr. Farkas Pál, titkár: dr. Proszvimmer Béla, jegyző: dr. Halmos István, szám­­vizsgálók: Rév Zsigmond és Barthos János. ** Mérnökök nyugdíjintézete: Ödönfi László mérnök a Magyar Mérnök- és Építészegylet választ­mányához javaslatot nyújtott be, amelyben indítvá­nyozza, hogy az egyesület tagjai alapítsanak nyug­díjintézetet. A választmány Pompéri Elemér minisz­teri tanácsos, Rácskay Gyula és Hoszpotzky Alajos pártoló hozzászólása után a javaslatot egyhangúlag elfogadta és Kajlinger Mihály elnök vezetése mellett bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására. A bizottság tagjai lettek: Pompéry Elemér igazgató, Gálocsy Árpád, Gerster Béla, Hanszmann Alajos, Hoszpotzky Alajos, Jakabffy Ferenc, Kohányi Zoltán, Kopeczek György, Maurer Vilmos és Tolnay Kornél, valamint a vidéki osztályok egy-egy kiküldendő tagja. A választmány egyúttal felhatalmazta a bizott­ságot, hogy tanácskozásaihoz szakértőt hívhasson meg. ** A Corda Fratres Amerikában. A nemzetközi egyetemi szövetség most Budapesten székelő bizott­sága, nagyarányú tevékenységet fejtett ki aziránt, hogy a szövetség eszméjének minél nagyobb terü­letet hódítson meg és hogy különösen Amerikára is sikerüljön működését kiterjeszteni. A már évek óta folytatott munka eredményre is vezetett s amint a szövetség konzulátusai Dél-Amerika területén már régebben megalakultak úgy a középponti bizottság­nak most jelenti amerikai megbízottja, Georg Falk, az amerikai egyetemek békeegyesületének főtitkára, hogy úgy, amint a Corda Fratres Európában szer­veződött, annak megfelelően az amerikai szervezés is sikerre vezetett s már nemcsak délen, hanem egész Észak-Amerikában is — több ezer taggal — megkezdi működését. ♦* Diszgyinés. A Klotild szeretetház egye- | sület özvegy Tirschel Jánosnénak, a Klotild­­ szeretetház egyesület felvirágoztatása körül szer­zett érdemei és harmincéves tevékenységének meg­ünneplése céljából május 20-án, délelőtt 11 órakor, az intézet helyiségében I., Budakeszi­ út 8. szám alatt díszgyű­lést tart. ♦* Felolvasás és társasvacsora. A VI. kerületi függetlenségi és negyvennyolcas körben 19-án, szerdán este dr. Visontai Soma udvari tanácsos, or­szággyűlési képviselő felolvasást tart az 1848-iki ön­álló nemzeti bankról. A felolvasást társasvacsora követi. ISSDOillY ÉS IRODALOM * (A Magyar Nyelvtudományi Társaság) ma Szily Kálmán elnöklésével felolvasó-ülést tartott. Elsőnek Tolnai Vilmos olvasta fel „Fa-fa*” című értekezését. Kimutatta, hogy a „fűhöz-fához kapkod“, „fűtői-fától kérdez“ szólásban régi hitvilági elemek vannak, amelyek talán a pogánykorba nyúlnak vissza. Utána H­o­r­g­e­r Antal ismertette Udvarhely vármegye székely nyelvjárásáról szóló munkájának az ö-zés kérdését tárgyaló részét. A helyszínen vég­zett nyelvjárás földrajzi tanulmányai alapján kiderí­tette, hogy az ö-zés és e-zés határvonala (például ember és ember, töszöm és teszem) vízválasztó hegygerincek mentén halad és hogy az ö-zés a Nagyküküllő völgyében keletkezve, legyező formá­ban terjed el a vizek folyásával ellenkező irányban mindaddig, míg el nem érte a vízválasztó hegyge­rincet. Nyelvjárás-földrajzi megfigyelések alapján sikerült megmagyaráznia az ö-zésnek eddig isme­retlen okait is. M­e­r­­­c­h János bemutatta ezután a készülő magyar szófejtő szótár cikkei közül a nép­nevekre vonatkozókat, így ismertette a lengyel, besenyő, rác, szász és török népnevek eredetét. Az előadásokat tetszéssel fogadták. M­­ILT-TÉR Leui rovat alatt közléttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. az üzlet teljes feloszlása miatt az összes elsőrendű hazai és külföldi mesterektől szár­mazó festmények naégyen Beszállított árban adatnak el. Az eladás csak igen rövid ideig tart. — fgfgwg ipfP műkereskedése, ■ IstenílB Bpests V., Dopottya­ u. 5. Mi üzletet átvenni, vagy eladni akar, aki birtokot, házat betanul, vagy bérbeadó óhajt, célját leghamarabb eléri. •­ím szándékát a PESTI­­HPLÓ apróhirdetési rovatában köz* zéteszi* naponkint több százezer embar olvassa, azért min­dig skasé megfelelő az ára.! Is: ©zo Az apróhirdetések közlési dija nagyon olcsó: egy lo szóig terjedő apróhirdetés egyszeri közlési dija csak 40 fül. Ennél nagyobb terjedelmű hirdetésnél egy szó 4 fillér, vastagabb betűvel 8 fillér. — A hirdetés dija levélbélyegekben is be­küldhető. — A legcélszerűbb azonban a hirdetési dijat postautalványnyal be­küldeni, m.iegy esetben a hirdetés szö­vege az utalvány szelvényére irható. Milyen a vetés? — Hivatalos vetésjelentés. — Talán soha olyan lázas izgalommal nem várta az ország a hivatalos vetésjelentést, mint most. En­nek igen érthető oka van. És­pedig az, hogy már hetek óta a legkiáltóbb vészhírek vannak forgalomban, melyek fagykárokról és arról szólnak, hogy a vetés egyharmadát, sőt sok helyen a kéthar­madát is ki kellett szántani. E hírek hatását első­sorban a börze érezte meg, melynek lázas hangula­tát az ijesztő mértékben emelkedő kurzusok mutat­ják. Évtizedek krónikáját kell emlékezetünkbe idézni, hogy május közepén 25 korona 40 filléres októberi búzaárakra bukkanjunk. A földmivelésügyi miniszter hivatalos jelentése, ha nem is igazolta teljesen a vészhíreket, annyit mindenesetre közöl az országgal, hogy a vetések állásától nincs okunk elragadtatva lenni és hogy a terméskilátások bizony nem a legró­­zsásabbak. Valamivel kedvezőbb, mint hittük, de azért elég kedvezőtlen ahoz, hogy az idei termésbe vetett reménységünk szertefoszoljon. Ez pedig mér­hetetlen kára az országnak, mely egy rossz termést, a jelenlegi nyomorúságos gazdasági viszonyok mel­lett, már-már alig bír el. Mert az igen gyenge viga­szul szolgálhat, hogy ezzel szemben a börzén emel­kednek és talán még emelkedni fognak a gabona­árak. A hivatalos jelentést, mely a május 15-iki ál­lapotról számol be, teljes szövegében itt adjuk: Május hónap első élében az időjárás annyiban kedvezőbb volt, hogy a csapadék hiányát és az ál­landóan hűvös, szeles időt megsínylett ősziek és tavasziak bő nedvességhez (esőhöz) jutottak. A bő esőnek a növényzet nagy hasznát is látta, csakhogy az időjárás váratlanul és hirtelen ismét annyira le­hűlt már május hónap 6-án, hogy az esőt igen sok helyen havazás, ezt megelőzőleg pedig számtalan helyen jégverés váltotta fel, aminek kapcsán a kü­lönben is sok megpróbáltatáson átment zsenge, több­nyire fejletlen növényzet napokra terjedőleg újólag visszamaradt fejlődésében, sőt mert fagyok is voltak (május 7., 8., 9. és 10-én), azok egyes vidékeken kárt is szenvedtek. A fagyos szenteket megelőző napokon nem remélt hideg időjárás főleg a szőlők terméskilátását mód felett csökkentette, de csökken­tette a gyümölcsfélék várható hozamát, sőt néhol úgy az egyiket, mint a másikat jóformán egészen megfosztotta a várható terméskilátásoktól, azonbe­­lül pedig kárt okozott a kapásnövényekben, így ne­vezetesen a tengeriben, burgonyában és egyes kerti veteményekben. Kisebb mértékben károsodott a ko­rai rozs kalászában, a zsenge tavaszi kalászosféle és végül a virágzásban állott repce, amely már ezt megelőzőleg is, a hosszantartó telet nagyon meg­sínylette. A késői tavaszi fagy aránylag a legna­gyobb kárt okozta a Duna-Tisza közén, a Tisza- Maros szögén és a Királyhágón túli részeken. Eléggé tetemes mérvű a károsodás a Duna jobbpartján, kevesebb az ország többi vidékein, bár itt még az utóbbi napokban nagy jégverés pusztított. A hideg idő tehát a vetéseket fejlődésükben egy időre érzé­kenyen megakasztotta, azonfelül, hogy emiatt a gaz mértéktelen módon elhatalmasodott nemcsak az ősziekben, hanem még a tavasziakban is, noha a tavasziak általában eléggé sűrűen és szép egyenlete­sen keltek. Az időjárás tehát május hónap első felében, bár csapadékban nem volt hiány, inkább abnormális volt, sőt, mert az eső néhol türbó volt, valószínű az is, hogy emiatt lépett fel oly nagy mértékben a gaz, amelynek irtása országszerte elég nagy gondot okoz a gazdáknak. Az eső után hirtelenül jött hideg időt éppen olyan hirtelen (május 12-én) meleg idő váltotta fel és egyik szélsőségből a másikba átcsapó rendellenes időjárás bizonyos aggodalmakat is kelt, bár vita tárgyát nem képezheti, hogy a mostan uralkodó melegebb idő a vetés fejlődésére sokkal al­kalmasabb, mint az előző hideg, amikor a vetések nemhogy fejlődtek volna, hanem még színükben is változtak. Az egész országban mintegy látha­tóan nyilvánul meg a vetéseken a ked­vezőbbre fordult időjárás hatása, amely ugyan ma sem kifogástalan, mert — sajnos — az utóbbi napokban beállott forróság után ismét elég sok helyen jégeső volt. Bizonyos ugyan az, hogy úgy az ősziek, mint különösen a nagyobbára jól kelt tavasziak javultak,­­ viszont bizonyos az is, hogy a javulás nem olyan­­ mértékű, hogy az az országban általában megelé­­­­gedést kelthetne. Az ősziek közül igen sok vetés , a hosszas tél után annyira gyenge volt, sőt némely

Next