Pesti Napló, 1909. szeptember (60. évfolyam, 206-231. szám)
1909-09-28 / 229. szám
-----—----------? WB •' Budapest, keaa PESTI NAPLÓ 1909 szeptember 28. 229. szám. 17 _^_r * (A Petöfi-Társaság felolvasó ülése.) A Petőfi- Társaság a nyári szünet után vasárnap délelőtt tartotta első felolvasó ülését Herczeg Ferenc elnöklésével. Az elnök sajnálattal jelentette, hogy a társaságot a nyári hónapokban veszteség érte. Abafi Aigner Lajos, a társaság régi tagja meghalt. Ezután Váradi Antal főtitkár jelentette, hogy Lázárné Kasztner Janka, az állami Erzsébet nőiskola igazgatója a Petőfi-család közös sírjának gondozását magára vállalta. A Társaság a nemes ajánlatot köszönettel vette tudomásul. Közölte továbbá Váradi Antal, hogy Bécsben legközelebb hat nagy díszes kötetben megjelennek Petőfi Sándor összes művei, német fordításban. Az első felolvasó Lampérth Géza volt, aki „úti könyvemből“ címen több sikerült költeményét mutatta be. Utána Berczik Árpád olvasta föl „Házasság Bohémiában“ című új vígjátékának első fölvonását. A harmadik fölolvasó Palágyi Lajos volt, aki két szép költeményét olvasta föl. Végül Lőrinczy György mutatta be „Nadine testőrei“ című elbeszélését. A fölolvasóülést zárt ülés követte, amelyen elhatározták, hogy a Petőfi-házat október hónapban megnyitják. FŐVÁROS • Az utcaseprők ruhája. A holnaputáni közgyűlésen többi közt az utcaseprők téli egyenruhájáról is szó lesz egy felebbezéssel kapcsolatban. Az eset ez: Az utcaseprők számára új egyenruhát rendelt a főváros a Budapesti Szabóiparosok Hitel- és Termelőszövetkezeténél A szabóiparosok szövetkezete azonban sokkal rosszabb minőségű és egészen másszintű vászonból szállította a ruhát, mint amilyenből elvállalta. Ezt az ügyet a köztisztasági bizottságban szóvá is tették és igen erős kritikát mondtak a szabók hitelszövetkezetének a megbízhatóságáról. Később a főváros téli ruhát akart csináltatni az utcaseprőknek. Ismét pályázatot hirdetett és a pályázaton a legolcsóbb ajánlat 23.278 korona volt; a legdrágább ajánlatot pedig a Budapesti Szabóiparosok Hitel- és Termelőszövetkezete tette, mely 24.126 koronáért akarta szállítani az utcaseprők egyenruháját A köztisztasági bizottmány azt ajánlotta, hogy fogadják el a legolcsóbb ajánlatot de semmi esetre se fogadják el a Szabóiparosok Hitelszövetkezetének az ajánlatát, nemcsak azért mert a legdrágább, hanem — mint a Jelentés mondja — .A köztisztasági hivatal által bemutatott jegyzőkönyvből kitűnőleg, valamint a m. kir. Technológiai Iparmúzeum hivatalos bizonylatának tanúsága szerint ugyanis a szövetkezet által a folyó évben szállított nyári ruhaneműek eltérő színűek és a ruhák anyaga lényegesen rosszabb minőségű volt a versenytárgyaláson bemutatott és a székesfőváros által elfogadott ruhamintánál s a szállított ruhaneműek csak az előállott kényszerhelyzet folytán vétettek át A ruhák silány volta miatt azonban nemcsak a h. köztisztasági hivatali főnök és a fuvartelep jelenlegi üzemvezető igazgatója emeltek panaszt ( a fuvartelep a személyzet részére szükséges nyári ruhákat szintén a szövetkezettől szerezte be), hanem arról alulírott bizottmány egyes tagjainak is módjában állott időközben meggyőződést szerezni.“ A köztisztasági bizottmány javaslatát magáévá tette az V-ik (köztisztasági) osztály is. És erre az történt, hogy a tanács félredobta a két szakbizottság javaslatát és a legdrágább ajánlatot fogadta el, kimondván, hogy „a tanács a köztisztasági bizottmány és a közlekedési ügyosztály javaslatával szemben, bár az előterjesztett iratokból és a vonatkozó szóbeli jelentések nyomán a tanács maga is konstatálva látja, hogy a szövetkezet által a köztisztasági személyzet részére legutóbb szállított ruhaneműek minősége nem felelt meg minden tekintetben a kívánalmaknak, a szóbanforgó szállítást kivételesen, ezúttal próbaképpen egy évre, a Szabóiparosok Szövetkezetének adja vállalatba.“ Így szól a tanácsi határozat. Hiszen nem nagy dologról, mindössze huszonháromezer koronás szállításról van szó, de mégis nagyon jellemző, hogy miképpen bírálják el a városházán az árlejtéseket. Jellemzők és érdekesek ezek az akták, amelyekben arról van szó, hogy ki csinálja az utcaseprők és szemetesek egyenlíti^ V v- $f- ^ u 1 ’ ^ * Kinevezés. Fülepp Kálmán főpolgármester dr. Lassányi Aladárt kórházi alorvosnak nevezte ki. * Személyi hírek. Müller Kálmán miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, a dunabalparti kórházak igazgatója átvette hivatala vezetését. — Farkusházy Lajos helyettes tanácsos, a főváros tanácsa katonai ügyosztályának vezetője szabadságáról viszszatért s átvette az ügyosztály vezetését. * Az adókivető bizottság új elnöke. A pénzügyminiszter dr. Parányi István helyébe a Budapest VI. kerületi adókivető első bizottság elnökévé Hoffmann M. Mihály királyi tanácsost, az Adóügyi Szaklap szerkesztőjét nevezte ki. * A lóvásár-jog bérbeadása. A székesfőváros jövő évi munkaprogrammjának egyik nagyfontosságú pontja tudvalevőleg a Tattersall R. T. megváltásának kérdése is. A közgazdasági ügyosztály, amelynek hatáskörébe ez a kérdés tartozik, eredetileg azt a javaslatot tette a tanácsnak, hogy a Tattersall Részvénytársasággal fennállott szerződést három évre hosszabbítsa m meg. De már ebben az előterjesztésben is kifejezést adott az ügyosztály annak a véleményének, hogy a lóvásárjognak házi kezelésbe vétele sem okozna nagyobb nehézséget, mert ebben az esetben a Budapesti Állatvásárpénztár Részvénytársaság hivatásszerűen vehetné át a lóvásárok rendezését, kezelését és a főváros lóvásárjogának hasznosítását. A főváros tanácsa ez év júliusában kimondotta, hogy a Tattersall Részvénytársasággal, amely legutóbb újabb szerződési ajánlattal lépett a főváros elé, a szerződést megkötni nem hajlandó és a lóvásárjogot házi kezelésbe veszi. Egyúttal felhívta a Budapesti Állatvásárpénztár R.T.-ot, hogy tegyen ajánlatot az iránt, milyen módozatok és feltételek mellett volna hajlandó a főváros lóvásári jogát bérbe venni. A vásárpénztár ennek a felhívásnak megfelelt és julius havában beterjesztette ajánlatát. A közgazdasági ügyosztály most készítette el erre az ajánlatra vonatkozó előterjesztését, amelyben egyúttal beszámol azokról a tapasztalatokról is, amelyeket a Tattersall R.T. harminc éves működéséből meg lehet állapítani és kifejti, hogy a bérlet két első évtizedében a Tattersall működését nem sok siker koronázta s fellendülni csak attól az időtől kezdve tudott, mikor minden erejét budapesti telepének és a budapesti lóvásár fejlesztésének szentelte. Az ügyosztály azután, előbbi álláspontjának megváltoztatásával és a tanács határozatának megfelelően azzal az előterjesztéssel fordul a tanácshoz, illetve a közgyűléshez, hogy a lóvásárjogot a főváros által alapított és az érdekelt körök bevonásával létrejött Budapesti Állatvásárpénztár Részvénytársaságnak adják bérbe. A bérlet főbb feltételei a következők volnának: a vásárpénztár a lóvásárjogért és az épületekért évenként 10.000 koronát fizet a főváros pénztárába. Köteles a bérösszegen felül mutatkozó tiszta nyereségnek 50 százalékát az épületek és berendezésének fentartására, célszerű átalakítására fordítani. A főváros ezzel szemben kötelezi magát, hogy a főváros területén sehol más helyen lóvásárt tartani nem lehet. Az évi mérleget a vásárpénztár a főváros tanácsának bemutatni köteles. Jogosítva van lóvásárdíj címén egy korona húsz fillért, illetve negyven fillért szedni. Az ügyosztálynak ezt az előterjesztését holnap tárgyalja a közélelmezési és közgazdasági ügyosztály. * A honvédkórház kibővítése. A honvédhelyőrségi kórház kibővítésére a főváros 6752 négyszögöl területet engedett át nyolcvan évre. A kincstár a területért az úri jog címén évenként ötven darab húszkoronás aranyat fizet. A honvédelmi miniszter ma tudatta a fővárossal, hogy a közgyűlés határozatát köszönettel veszi tudomásul. * Eladó telkek. A közgyűlés júliusban tudvalévően elhatározta, hogy eladja a főváros telkeit. A közgyűlési határozat értelmében kiírták a nyilvános árverést, amelynek eredményeként eladták a Krisztina-körúti 8—10., a Kun-utca 7., Baross-utca 98., Baross-tér 7., 8., 10. és a Wesselényi- és Rombachutcák sarkán fekvő őrvárosi telekeket. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a fővároshoz érkezett mai leiratában jóváhagyta a közgyűlésnek a telkek eladására vonatkozó határozatát. A kiírt, de eddig még el nem adott telek eladására a tanács a jövő héten újabb árlejtést ir ki. * A budai katonai temető. A mostani budai katonai temető már megtelt s a kincstár új helyet kért a várostól. A főváros, a pénzügyminiszter és a hadtestparancsnokság kiküldötteiből alakított bizottság keresett s a budai uj temető mellett talált is alkalmas területet. A bizottság megállapodásait a belügyminiszter ma jóváhagyta. * Ragadós betegségek. A főváros tiszti főorvosi hivatalának kimutatása szerint a ragadós betegségek állása a múlt héten a következő volt: megbetegedés: hasi hagymáz 60, hólyagos himlő 3, kanyaró 43, skarlát 59, szamárhurut 12, roncsoló torok- és gégelob 28, bárányhimlő 12, járványos fültőmirigylob 2, trachoma 20. Halálozás: hasi hagymáz 3, kanyaró 4, roncsoló torok- és gégelob 1. " ‘"II* V * TÖRVÉNYSZÉK Kragujevics Spázó. A budapesti kir. ügyészség a mai napon vádiratot adott be Kragujevics Spázó 25 éves, görögkeleti vallású, iraki származású, budapesti lakos, végzett joghallgató ellen, aki 1908. évi szeptember 5. napjától előzetes letartóztatásban volt, 1908. évi szeptember 17. napjától pedig vizsgálati fogságban van. A kir. ügyészség vádolja Kragnjevics Spázát lopás büntette cimén azzal, hogy, 1907. évi május 20-án Budapesten lakásadónéjának, Kis Tamásnénak, szül. Petrovics Teréznek, Ráday utca 7. sz. alatt levő lakásából lopott kulcs használatával több mint száz korona értékű ékszert és pénzt lopott el. Vádolja ugyancsak lopás bűntettével azért, hogy 1907. évi május 26-án ugyanannak nyitva lévő lakásából szintén száz korona értéket meghaladó ékszert lopott el Vádolja továbbá ugyancsak lopás büntette cimén azzal, hogy 1907. évi július 1. és 2-a közötti éjjelen a Majna melletti Frankfurtban Sn 1re Károly birtokából hatezer korona értékű ékszert lopott el. Vádolja szándékos emberölés és rablás bűntette cimén azért, mert 1908. évi július 20-a és 21-e közötti éjjelen Berlinben a Denthvner-Strasse 26. száza alatt lakó Engel Gyulát zsinegelés utján való megfojtással megölte és tőle több száz korona készpénzt rabolt el Vádolja a kir. ügyészség gyilkosság és rablás bűntettének kísérletével azért, mert 1908. évi szeptember 2-a és 3-a közötti éjjelen Bécsben a Schleifmühl-Gasse 6. szám alatt lakó Reisz Edét zsineggel meg akarta ölni azért, hogy pénzét és értéktárgyait megkaparinthassa. Vádolja őt végül a Btk. 241. §-ába ütköző két rendbeli termiészet elleni fajtalanság vétsége címén azzal, hogy 1907. évi június havában Frankfurtban Stutte Károlylyal és 1908. év tavaszán, valamint 1908. szeptember havában Bécsben Reitz Edével fajtalanságot követett el. A kir. ügyészség a vádak tekintetében illetékesnek a budapesti büntető törvényszéket jelölte meg. A főtárgyalásra a kir. ügyészség tanúként a következőknek beidézését kéri: Dirner Béláné szül. Kis Teréz, Kis Tamásné szül Petrovics Teréz mint sértettek, továbbá Rónay György, Marosi Árpád és Mikolics Sándor. Kéri továbbá az ügyészség, hogy dr. Ajtay, dr. Minich és dr. Schäffer törvényszéki orvosokat idézzék be a tárgyalásra. A kir. ügyészség vádiratát dr. Sziavek vizsgálóbíró már kézbesítette a vizsgálati fogságban lévő Kragujevics Spázónak. Az ügyészi vádirat terjedelmes indokolása részletesen elmondja ennek a züllött fiatalembernek pályafutását. A fővárosban, ahová egyetemi tanulmányait végezni jött, rokoni összeköttetéseinél, megnyerő modoránál és csinos külsejénél fogva, csakhamar előkelő társaságokba jutott be Kragujevics Spázó. Ezekben a társaságokban olyan élvezetekkel ismerkedett meg, amelyeknek kielégítésére az ő szegényes pénzforrásai korántsem voltak elegendők. Nem riadt vissza semmiféle erkölcstelenségtől és a bűntől sem, csakhogy a költséges élvezetekről, amelyekbe belekóstolt, lemondania ne kelljen. Pénzszerzési vágyból csakhamar összeköttetésbe lépett az úgynevezett homoszexuális férfiakkal. Legelső bűne az volt, hogy 1907 év május 20-án este, amikor Kiss Tamásné lakásadónője és ennek leánya, Dirner Béláné a színházban voltak, Kragujevics az előszobában lévő éjjeli szekrényben elrejtett kulcscsal kinyitotta háziasszonyának zárt lakását s onnan 274 korona értékű készpénzt és ékszereket ellopott. A károsult asszony nem merte tisztességesnek vélt lakóját meggyanusitani. A lopás fölfedezése alkalmával Kiss Tamásnénak első dolga volt megnézni, hogy íróasztalának titkos fiókjából nem lopták-e ki értékesebb ékszereit. Kragujevics jelen volt mikor háziasszonya ezt a titkos fiókot fölnyitotta. Pár nap múlva, május 26-án, mikor lakásadói ismét távol voltak, Kragujevics Spázó kinyitotta ezt a titkos fiókot, s ebből mintegy 550 korona értékű ékszereket lopott el. A gyanú ekkor már Kragujevicsre irányult, aki, Kiss Tamásné egyik ismerőse, Rónay György, rendőrdijnok előtt be is ismerte mind a két lopást s a kár megtérítése tekintetében kötelező ígéretet tett. Ezt az ígéretet be is váltotta Kragujevics, amennyiben rövid idő alatt kártérítés címén mintegy 900 koronát fizetett Rónay György kezeihez. Ezt a 900 koronát pedig Kragujevics ismét bűnös úton szerezte meg. A pénzt Stute Károly majna-frankfuti kereskedőtől lopta, akinek 1907. év június és július hónap-