Pesti Napló, 1909. szeptember (60. évfolyam, 206-231. szám)

1909-09-28 / 229. szám

-----—----------? WB •' Budapest, keaa PESTI NAPLÓ 1909 szeptember 28. 229. szám. 17 _^_r * (A Petöfi-Társaság felolvasó ülése.) A Petőfi- Társaság a nyári szünet után vasárnap délelőtt tar­totta első felolvasó ülését Her­cz­eg Ferenc elnök­lésével. Az elnök sajnálattal jelentette, hogy a tár­saságot a nyári hónapokban veszteség érte. Abafi Aigner Lajos, a társaság régi tagja meghalt. Ezután V­á­r­a­d­i Antal főtitkár jelentette, hogy L­á­­zárné Kasztner Janka, az állami Erzsébet nő­iskola igazgatója a Petőfi-család közös sírjának gon­dozását magára vállalta. A Társaság a nemes aján­latot köszönettel vette tudomásul. Közölte továbbá Váradi Antal, hogy Bécsben legközelebb hat nagy díszes kötetben megjelennek Petőfi Sándor összes művei, német fordításban. Az első felolvasó Lam­­p­é­r­t­h Géza volt, aki „úti könyvemből“ címen több sikerült költeményét mutatta be. Utána Berczik Árpád olvasta föl „Házasság Bohémiában“ című új vígjátékának első fölvonását. A harmadik fölolvasó P­a­l­á­g­y­i Lajos volt, aki két szép költeményét ol­vasta föl. Végül L­ő­r­i­n­c­z­y György mutatta be „Nadine testőrei“ című elbeszélését. A fölolvasó­­ülést zárt ülés követte, amelyen elhatározták, hogy a Petőfi-házat október hónapban megnyitják. FŐVÁROS • Az utcaseprők ruhája. A holnaputáni közgyű­lésen többi közt az utcaseprők téli egyenruhájáról is szó lesz egy felebbezéssel kapcsolatban. Az eset ez: Az utcaseprők számára új egyenruhát rendelt a főváros a Budapesti Szabóiparosok Hitel- és Ter­melőszövetkezeténél A szabóiparosok szövetkezete azonban sokkal rosszabb minőségű és egészen más­­szintű vászonból szállította a ruhát, mint amilyenből elvállalta. Ezt az ügyet a köztisztasági bizottságban szóvá is tették és igen erős kritikát mondtak a szabók hitelszövetkezetének a megbízhatóságáról. Később a főváros téli ruhát akart csináltatni az utca­seprőknek. Ismét pályázatot hirdetett és a pályáza­ton a legolcsóbb ajánlat 23.278 korona volt; a leg­drágább ajánlatot pedig a Budapesti Szabóiparosok Hitel- és Termelőszövetkezete tette, mely 24.126 ko­ronáért akarta szállítani az utcaseprők egyenruháját A köztisztasági bizottmány azt ajánlotta, hogy fo­gadják el a legolcsóbb ajánlatot de semmi esetre se fogadják el a Szabóiparosok Hitelszövetkezetének az ajánlatát, nemcsak azért mert a legdrágább, ha­nem — mint a Jelentés mondja — .A köztisztasági hivatal által bemutatott jegyzőkönyvből kitűnőleg, valamint a m. kir. Technológiai Iparmúzeum hivata­los bizonylatának tanúsága szerint ugyanis a szö­vetkezet által a folyó évben szállított nyári ruha­­neműek eltérő színűek és a ruhák anyaga lénye­gesen rosszabb minőségű volt a ver­senytárgyaláson bemutatott és a szé­kesfőváros által elfogadott ruhamin­tánál s a szállított ruhaneműek csak az előállott kényszerhelyzet folytán vétettek át A ruhák silány volta miatt azonban nemcsak a h. köztisztasági hivatali főnök és a fu­vartelep jelenlegi üzemvezető igazgatója emeltek panaszt ( a fuvartelep a személyzet részére szüksé­ges nyári ruhákat szintén a szövetkezettől szerezte be), hanem arról alulírott bizottmány egyes tagjai­nak is módjában állott időközben meggyőződést sze­rezni.“ A köztisztasági bizottmány javaslatát magáévá tette az V-ik (köztisztasági) osztály is. És erre az történt, hogy a tanács félredobta a két szakbizott­ság javaslatát és a legdrágább ajánlatot fo­gadta el, kimondván, hogy „a tanács a köztisztasági bizottmány és a közlekedési ügyosztály javaslatával szemben, bár az előterjesztett iratokból és a vonat­kozó szóbeli jelentések nyomán a tanács maga is konstatálva látja, hogy a szövetkezet által a köz­­tisztasági személyzet részére legutóbb szállított ruhaneműek minősége nem felelt meg minden tekin­tetben a kívánalmaknak, a szóbanforgó szállítást ki­vételesen, ezúttal próbaképpen egy évre, a Szabó­iparosok Szövetkezetének adja vállalatba.“ Így szól a tanácsi határozat. Hiszen nem nagy dologról, mind­össze huszonháromezer koronás szállításról van szó, de mégis nagyon jellemző, hogy miképpen bírálják el a városházán az árlejtéseket. Jellemzők és érde­kesek ezek az akták, amelyekben arról van szó, hogy ki csinálja az utcaseprők és szemetesek egyen­líti^ V v- $f- ^ u 1 ’ ^ * Kinevezés. F­ü­­l­e­p­p Kálmán főpolgármester dr. L­a­s­s­á­n­y­i Aladárt kórházi alorvosnak ne­vezte ki. * Személyi hírek. Müller Kálmán miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, a dunabalparti kórházak igazgatója átvette hivatala vezetését. — F­a­r­k­u­s­­­h­á­z­y Lajos helyettes tanácsos, a főváros tanácsa katonai ügyosztályának vezetője szabadságáról visz­­szatért s átvette az ügyosztály vezetését. * Az adókivető­ bizottság új elnöke. A pénzügy­miniszter dr. Parányi István helyébe a Budapest VI. kerületi adókivető első bizottság elnökévé Hoff­mann M. Mihály királyi tanácsost, az Adóügyi Szaklap szerkesztőjét nevezte ki. * A lóvásár-jog bérbeadása. A székesfőváros jövő évi munkaprogrammjának egyik nagyfontosságú pontja tudvalevőleg a Tattersall R. T. megváltásá­nak kérdése is. A közgazdasági ügyosztály, amely­nek hatáskörébe ez a kérdés tartozik, eredetileg azt a javaslatot tette a tanácsnak, hogy a Tattersall Részvénytársasággal fennállott szerződést három évre hosszabbítsa m meg. De már ebben az előterjesz­tésben is kifejezést adott az ügyosztály annak a véleményének, hogy a lóvásárjognak házi kezelésbe vétele sem okozna nagyobb nehézséget, mert eb­ben az esetben a Budapesti Állatvásárpénztár Rész­vénytársaság hivatásszerűen vehetné át a lóvásárok rendezését, kezelését és a főváros lóvásárjogának hasznosítását. A főváros tanácsa ez év júliusában kimondotta, hogy a Tattersall Részvénytársasággal, amely legutóbb újabb szerződési ajánlattal lépett a főváros elé, a szerződést megkötni nem hajlandó és a lóvásárjogot házi kezelésbe veszi. Egyúttal fel­hívta a Budapesti Állatvásárpénztár R.­T.-ot, hogy tegyen ajánlatot az iránt, milyen módozatok és fel­tételek mellett volna hajlandó a főváros lóvásári jogát bérbe venni. A vásárpénztár ennek a felhí­vásnak megfelelt és julius havában beterjesztette ajánlatát. A közgazdasági ügyosztály most készí­tette el erre az ajánlatra vonatkozó előterjeszté­sét, amelyben egyúttal beszámol azokról a tapasz­talatokról is, amelyeket a Tattersall R.­T. harminc éves működéséből meg lehet állapítani és kifejti, hogy a bérlet két első évtizedében a Tattersall mű­ködését nem sok siker koronázta s fellendülni csak attól az időtől kezdve tudott, mikor minden erejét budapesti telepének és a budapesti lóvásár fejlesz­tésének szentelte. Az ügyosztály azután, előbbi ál­láspontjának megváltoztatásával és a tanács hatá­rozatának megfelelően azzal az előterjesztéssel for­dul a tanácshoz, illetve a közgyűléshez, hogy a ló­vásárjogot a főváros által alapított és az érdekelt körök bevonásával létrejött Budapesti Állatvásár­­pénztár Részvénytársaságnak adják bérbe. A bérlet főbb feltételei a következők volnának: a vásárpénz­tár a lóvásárjogért és az épületekért évenként 10.000 koronát fizet a főváros pénztárába. Köteles a bér­összegen felül mutatkozó tiszta nyereségnek 50 szá­zalékát az épületek és berendezésének fentartására, célszerű átalakítására fordítani. A főváros ezzel szemben kötelezi magát, hogy a főváros területén sehol más helyen lóvásárt tartani nem lehet. Az évi mérleget a vásárpénztár a főváros tanácsának be­mutatni köteles. Jogosítva van lóvásárdíj címén egy korona húsz fillért, illetve negyven fillért szedni. Az ügyosztálynak ezt az előterjesztését holnap tár­gyalja a közélelmezési és közgazdasági ügyosztály. * A honvédkórház kibővítése. A honvédhelyőr­ségi kórház kibővítésére a főváros 6752 négyszögöl területet engedett át nyolcvan évre. A kincstár a területért az úri jog címén évenként ötven darab húszkoronás aranyat fizet. A honvédelmi miniszter ma tudatta a fővárossal, hogy a közgyűlés határoza­tát köszönettel veszi tudomásul. * Eladó telkek. A közgyűlés júliusban tudva­lévően elhatározta, hogy eladja a főváros telkeit. A közgyűlési határozat értelmében kiírták a nyilvános árverést, amelynek eredményeként eladták a Krisz­­tina-körúti 8—10., a Kun-utca 7., Baross-utca 98., Ba­­ross-tér 7., 8., 10. és a Wesselényi- és Rombach­­utcák sarkán fekvő őrvárosi telekeket. Gróf A­n­­­d­r­á­s­s­y Gyula belügyminiszter a fővároshoz érke­zett mai leiratában jóváhagyta a közgyűlésnek a telkek eladására vonatkozó határozatát. A kiírt, de eddig még el nem adott telek eladására a tanács a jövő héten újabb árlejtést ir ki. * A budai katonai temető. A mostani budai ka­tonai temető már megtelt s a kincstár új helyet kért a várostól. A főváros, a pénzügyminiszter és a had­testparancsnokság kiküldötteiből alakított bizottság keresett s a budai uj temető mellett talált is alkalmas területet. A bizottság megállapodásait a belügymi­niszter ma jóváhagyta. * Ragadós betegségek. A főváros tiszti főorvosi hivatalának kimutatása szerint a ragadós betegsé­gek állása a múlt héten a következő volt: megbete­gedés: hasi hagymáz 60, hólyagos himlő 3, kanyaró 43, skarlát 59, szamárhurut 12, roncsoló torok- és gégelob 28, bárányhimlő 12, járványos fültőmirigy­­lob 2, trachoma 20. Halálozás: hasi hagymáz 3, ka­nyaró 4, roncsoló torok- és gégelob 1. " ‘"II* V­­ * TÖRVÉNYSZÉK Kragujevics Spázó. A budapesti kir. ügyészség a mai napon vád­iratot adott be Kragujevics Spázó 25 éves, görögkeleti vallású, iraki származású, budapesti la­kos, végzett joghallgató ellen, aki 1908. évi szeptem­ber 5. napjától előzetes letartóztatásban volt, 1908. évi szeptember 17. napjától pedig vizsgálati fogság­ban van. A kir. ügyészség vádolja Kragnjevics Spázát lopás büntette cimén azzal, hogy, 1907. évi május 20-án Budapesten lakásadónéjának­, Kis Tamásnénak, szül. Petrovics Teréznek, Ráday­ utca 7. sz. alatt levő lakásából lopott kulcs használatával több mint száz korona értékű ékszert és pénzt lopott el. Vádolja ugyancsak lopás bűntet­tével azért, hogy 1907. évi május 26-án ugyanannak nyitva lévő lakásából szintén száz korona értéket meghaladó ékszert lopott el Vádolja továbbá ugyan­csak lopás büntette cimén azzal, hogy 1907. évi július 1. és 2-a közötti éjjelen a Majna melletti Frank­­furtban S­­­n 1r­e Károly birtokából hatezer korona értékű ékszert lopott el. Vádolja szándékos emberölés és rablás bűntette cimén azért, mert 1908. évi július 20-a és 21-e közötti éjjelen Berlinben a Denthvner-Strasse 26. száza alatt lakó Engel Gyulát zsinegelés utján való megfoj­tással megölte és tőle több száz korona készpénzt rabolt el Vádolja a kir. ügyészség gyilkosság és rablás bűntettének kísérletével azért, mert 1908. évi szeptember 2-a és 3-a közötti éjjelen Bécs­ben a Schleifmühl-Gasse 6. szám alatt lakó Reisz Edét zsineggel meg akarta ölni azért, hogy pénzét és értéktárgyait megkaparinthassa. Vádolja őt vé­gül a Btk. 241. §-ába ütköző két rendbeli termi­é­szet elleni fajtalanság vétsége címén az­zal, hogy 1907. évi június havában Frankfurtban Stutte Károlylyal és 1908. év tavaszán, valamint 1908. szeptember havában Bécsben Reitz Edével fajtalanságot követett el. A kir. ügyészség a vádak tekintetében illetékesnek a budapesti büntető tör­vényszéket jelölte meg. A főtárgyalásra a kir. ügyészség tanúként a következőknek beidézését kéri: Dirner Béláné szül. Kis Teréz, Kis Tamásné szül Petrovics Teréz mint sértettek, továbbá Rónay György, Marosi Árpád és Mikolics Sándor. Kéri továbbá az ügyészség, hogy dr. Aj­tay, dr. Minich és dr. Schäffer törvény­­széki orvosokat idézzék be a tárgyalásra. A kir. ügyészség vádiratát dr. Szia­vek vizsgálóbíró már kézbesítette a vizsgálati fogságban lévő Kragu­jevics Spázónak. Az ügyészi vádirat terjedelmes indokolása rész­letesen elmondja ennek a züllött fiatalembernek pá­lyafutását. A fővárosban, ahová egyetemi tanulmá­nyait végezni jött, rokoni összeköttetéseinél, meg­nyerő modoránál és csinos külsejénél fogva, csakha­mar előkelő társaságokba jutott be Kragujevics Spázó. Ezekben a társaságokban olyan élvezetekkel ismerkedett meg, amelyeknek kielégítésére az ő sze­gényes pénzforrásai korántsem voltak elegendők.­ Nem riadt vissza semmiféle erkölcstelenségtől és a bűntől sem, csakhogy a költséges élvezetekről, ame­lyekbe belekóstolt, lemondania ne kelljen. Pénzszer­zési vágyból csakhamar összeköttetésbe lépett az úgynevezett homoszexuális férfiakkal. Legelső bűne az volt, hogy 1907 év május 20-án este, amikor Kiss Tamásné lakásadónője és ennek leánya, Dirner Béláné a színházban voltak, Kragujevics az előszo­bában lévő éjjeli szekrényben elrejtett kulcscsal ki­nyitotta háziasszonyának zárt lakását s onnan 274 korona értékű készpénzt és ékszereket ellopott. A­ károsult asszony nem merte tisztességesnek vélt la­kóját meggyanusitani. A lopás fölfedezése alkalmá­val Kiss Tamásnénak első dolga volt megnézni, hogy íróasztalának titkos fiókjából nem lopták-e ki érté­kesebb ékszereit. Kragujevics jelen volt mikor házi­asszonya ezt a titkos fiókot fölnyitotta. Pár nap múlva, május 26-án, mikor lakásadói ismét távol vol­­­tak, Kragujevics Spázó kinyitotta ezt a titkos fiókot, s ebből mintegy 550 korona értékű ékszereket lopott el. A gyanú ekkor már Kragujevicsre irányult, aki, Kiss Tamásné egyik ismerőse, Rónay György, rendőrdijnok előtt be is ismerte mind a két lopást s a kár megtérítése tekintetében kötelező ígéretet tett. Ezt az ígéretet be is váltotta Kragujevics, amennyi­ben rövid idő alatt kártérítés címén mintegy 900 ko­ronát fizetett Rónay György kezeihez. Ezt a 900 koronát pedig Kragujevics ismét bűnös úton szerezte meg. A pénzt Stute Károly majna-frankfuti keres­kedőtől lopta, akinek 1907. év június és július hónap-

Next