Pesti Napló, 1909. november (60. évfolyam, 259-283. szám)

1909-11-02 / 259. szám

Budapest, kedd PESTI NAPLÓ 1909 november 2. 259. szám. 3 tották. Szapáry, akit küldöttség hozott a terembe, azonnal kifejtette programmbeszédét. — Magyar vagyok és keresztény — mondta. — Magyarországon kizárólagos, de igazi keresztény hitvallásom elvei szerint türelmes vagyok minden más hitfelekezet iránt és azokat törekvéseinek elérésében szívesen fogadom be egyen­jogú társaknak. Épp úgy elismerem azoknak az idegenajkú polgártársaimnak jogait és ragaszkodását anyanyelvükhöz, akik e hazának hű fiai voltak és azok is maradnak. Iskoláinkban a kötelező magyar nyelv tanítását követelem. Ott azonban, ahol a la­kosság számbavehető része más nyelvet beszél, anyanyelvüknek kötelező tanítását is óhajtaná. A felekezeti iskolák föntartását pártolom. A községi kérdéseket ez idő szerint feladatainkból kikapcsolandóknak tartom. Annál inkább kívánom a gazdasági kérdések gyors és üdvös meg­oldását az egész vonalon. A politikai egyenlőség híve vagyok, azért követelem: az általános, titkos, egyenlő, községenkénti válasz­tási jogot, a szabad gyülekezési és gyülésezési jognak világos és precíz meghatározását törvény útján, a teljes sajtószabadságot politikai téren, de egyszersmind behozatalát a helyreigazítási kényszer­nek. Sürgősen követelem az autonómiát a római ka­tolikusok számára is a párbér és stóla szabályozá­sával együtt. A jogi téren több reformra van szük­ségünk, így példának okáért a végrehajtásoknál a le nem foglalható minimum kiterjesztését és a szegé­nyekre az ingyenes jogvédelmet kívánom. A köz­adóztatás terén a progresszív adónak híve vagyok, és elsőrendű szükségnek tartom a fogyasztási cik­kekre kivetett s már elviselhetetlen adóknak sürgős leszállítását. Ezek államháztartásunkban részben a fényűzési adó behozatalával és a már meglevők eme­lésével ellensúlyozandók. A gazdasági téren kívá­nom, kisbirtokosainknak törvényes intézkedésekkel való védelmét, illetőleg nagyobb támogatását; bér­let­­rendszerüknek kiterjesztését közös vagy közsé­genkénti bérletekre; a birtokos és munkásai között való bérviszony tüzetesebb szabályozását; az el­adásra kerülő földbirtokoknak parcellázását állami felügyelet mellett. Közegészségi téren oda kívánok hatni, hogy az egészségtelen lakásokat megszüntes­sék, az élelmiszerhamisítókat kérlelhetetlenül üldöz­zék, a szeszes italok fogyasztását pedig korlátozzák. Ezek az én programmomnak hitelvei, amelyeket nemcsak vallok, de azok keresztülvitelére egész mun­kásságomat szentelni fogom. Zászlónkra legyenek felírva ezek az arany szavak. Haza, vallás, csa­lád és szabadság. Gróf Szapáry Pál éljenzéssel fogadott beszéde után beszéltek még Apsay János, Radnay Jó­zsef és Szalánczy Andor. Az utóbbi a plurális választói jog ellen kelt ki. Ezután fölolvasták a meg­választott pártvezetőségi tagok névsorát Ez a kö­vetkező: dr. Lakatos Géza, Szalánczy Andor, Apsay János, Radnay József, Moravecz Lajos, B­o­z József, Huszár János, L­asz­lon­s­z­k­y Kálmán, K­m­e­t­y­k­ó Károly és Bihari Géza. A népgyűlés ezzel véget ért. Hétfőn délelőtt a társadalmi szervezetek tartot­tak ülést, amelyen szakkérdéseket tárgyaltak. A trónörökös köszönete. Éjjel jelentik: Gróf Szapáry Pál ma éjjel Eckartsonból Ferenc Ferdinánd trónörökös­től a következő magyar n­yelvű táviratot kapta: — A gróf urnák és a keresztény-szocialista párt tagjainak szívből köszönöm a nagygyűlésükről kül­dött üdvözlő táviratot és nagyon örülök az ural­kodóházhoz való hűség és a hazaszeretet érzései megnyilvánulásának. Ferenc Ferdinánd, amit a választók helyesléssel fogadtak. — Farkas­­házy Zsigmond tegnap tartotta beszámolóját Éles­­den. Beszédében ismertette a balpárt küzdelmeit és kimutatta, hogy a balpárt volt az első, mely hátat fordított a koalíciónak és harcot indított az önálló bank mellett. A koalíció — úgymond — miután min­den ellenzéket felfalt, most önmagát is elemésztette és a legteljesebb válságba sodorta az országot. Újab­ban a függetlenségi párt egy részében felébredt a lelkiismeret és nem enged az önálló bank nélkül. Mi ezeknek a férfiaknak a küzdelmét támogatjuk, de amíg csak szavakkal és nem tettekkel folyik a har­cuk, teljes bizalmunkat függőben tartjuk. Végül Far­­kasházy az általános, egyenlő és községenkénti vá­lasztói jog hívének vallotta magát. Utána Molnár Jenő, Nagy György, Csépány, Bozóky és Schriffert képviselők beszéltek nagy tetszés mellett. Budapest, november 1. Briand a klerikálisok ellen. Párisból jelentik. A közoktatásügyi liga banketjénél B­r­­­a­n­d miniszter­­elnök rendkívül nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott, melyben kifejtette, hogy a klerikálisok, amidőn a választások előtt támadásokat intéznek a világi iskolák ellen, a valóságban a köztárs­as­ág ellen vonulnak harcba. A kormány kívánja a megnyugtatást, de a republikánusokkal erélyesen és törvényszerűen fogja az iskolát védeni, anélkül, hogy erőszakosságokat követne el, amelyeket pro­vokálni akarnak, hogy a francia köztársaságot disz­­kreditálják. A katolikusok maguk sohasem hallgat­nak a kívülről jövő parancsokra, amelyek az ország berendezése ellen irányulnak. Beszámolók: Barcsról táviratozzák. Szabó István, a nagyatádi kerület képviselője Barcson tegnap beszámolót mondott. Szabó a kisbirtokosok helyzetének javítását és ezzel kapcsolatban a vár­megyék ósdi rendszerét fejtegette, majd az egyenlő, titkos szavazásra­­vonatkozólag fejtette ki nézetét. A szalamiszi puccs. — Tibaldosz elmenekült. — Budapest, november 1. A görög kormánynak nagy nehezen ugyan, de sikerült a romantikus izó szalamiszi pucscsot leverni. A fölkelést meghiúsították. Tévedés volna azonban ebből már azt következtetni, hogy most már a kormány a helyzet ura. Ellen­kezően, T­i­b­al­doszt, a kudarccal végződött szalamiszi pucscs hősét nem sikerült elfogni, ő elmenekült és vele együtt több társa. Nem le­hetetlen, hogy Krétára szöktek, hogy az ottani lakosságot inzulgálják, aminthogy a mostani egész tiszti forrongásnak gyökere a krétai kér­désben keresendő. De a kormány nem igen mer a kézrekerült zendülökkel sem elbánni. A főállamügyész már is kijelentette, hogy a bűnö­sök egyikét sem érheti halálbüntetés. Esküdt­szék elé kerülnek és így az sincs kizárva, hogy fölmentik őket. Ha ugyan ez a dinasztia és ez a kormány pörbe foghatja őket és nem ők lesz­nek már akkor a helyzet urai. Távirati tudósításunk ez: A pucscs története. Athén, november 1. Az athéni távirati ügynökség részleteket közöl az elfojtott lázadásról a letartóztatott ten­­geréskatonák elbeszélései alapján. Ezek szerint Tibaldosz, akinek beteges becsvágya köz­ismert volt, úgy adta elő a dolgot a fiatal tisz­teknek, hogy általános mozgalomról van szó, amelyben a szárazföldi hadsereg is részt vesz és hogy oly kormányt akarnak kine­vez­t­e­t­n­i, amely képes volna megragadni a kezdeményezést radikális reformok megvalósí­tására. Amidőn azonban a hajólegénység látta, hogy a páncélos hajóraj a lázadó flotilla ellen vonul fel, hogy a Svendoni torpedó­­zu­z­ó tüzel a Pszara tengernagyi hajóra, amelynek parancsnoka M­i­a­u­r­i­s­z, viszonozta a tüzelést és hogy a Szvendoni kazáncsövei a Pszara lövegeitől találva, darabokra tör­­­t­e­k, rögtön megváltoztak és a lázadó tisztek ellen vonultak. Utóbbiakat kényszerítették, hogy az arzenálnál a hajókat hagyják el és menekül­jenek, különben a csalás miatt felbőszült le­génység megölte volna őket. Athén, november 1. Tibaldosz célja a kormány megbuktatása és új kormány alakítása volt, amelyben dik­­tátori szerepet játszott volna. Mikor a katonai liga csütörtökön éjjel megtudta tervét, főbe akarta lövetni Tibaldoszt, de utóbb elállott szán­dékától. Az arzenálparancsnok elmondta, hogy megjegyzéseire Tibaldosz ezt válaszolta: — Egyszer és mindenkorra vé­gezni kell. Okkupálni fogom a flot­tát és az ágyúimat a Pireuszra irányzóm. Úgy látszik azonban, hogy Tibaldosz nem közölte terveit a többi tisztekkel. Állítólag po­litikusokat és újságírókat is meg akart öletni. Két lázadó tengerésztiszt, akik könnyen megsebesültek és menekültek, Merlin angol alattvaló Gypseliben, Athén külvárosában lévő házában keresett menedéket. A csendőrök a há­zat körülfogták, melynek tulajdonosa kitűzte a brit z­á­s­z­l­ó­t. A két tiszt erre önként elhagyta Merlin házát és megadta magát. Ez idő szerint kilenc lázadó tiszt van letartóztatva. Tibaldosz több tiszttel állítólag a Paine-hegy közelében van, hol csendőrök fogják körül. A városban nyugalom van. A tengerésztisztek körében állí­tólag bizonyos izgalom uralkodik, de azt hiszik, hogy megnyugodnak. A Svendoni torpedózutó a bombázás következtében nem sérült meg erő­sen. E torpedón négyen estek el. A lázadó tor­­pedózuzak legénysége megadta magát a ható­ságoknak.­­ Két újabb angol hadihajó érkezett most a phaleroni kikö­tőbe, ahol most négy angol és egy orosz hadi­hajó horgonyoz. A bombázás által megölt mat­rózokat tegnap temették el. Tibaldosz szökése: Athén, november 1. Tibaldosz és négy főbb tisztjének tar­tózkodási helyét eddig nem lehetett kikutatni. Azt hiszik, hogy elmenekültek. Athén, november 1. (Saját tudósítónktól.) Tibaldosz még nincs elfogva. Állítólag azt tanácsolta a lázadóknak, hogy röpítsék levegőbe az összes lőszerraktárakat Leros szigetén, e tervéről azonban lebeszélték. Athén, november 1.­­ Az a hír, hogy a lázadó tisztek Krétára szándékoznak menni, teljesen alaptalan. A­ vizsgálat világosan mutatja, hogy kizárólag belpo­litikai terveket tűztek maguk elé. Mintegy tíz lázadó tisztet már elfogtak. Athén, november 1. , (Havas.) Erősen tartja magát az a hír, hogy, mintegy nyolcvan tengerészaltiszt, akik Tibaldosz követeléseit támogatták és vagy nem tudtak, vagy, nem akartak az arzenálhoz jutni, elhatározták, hogy, valamennyien lemondanak, ha egyes magasabb tisz­teket nem helyeznek nyugalomba, mint azt Tibaldosz is követelte. A király a helyzetről. Athén, november 1. , Nikolaidész újságíró még a legújabb ese­mények előtt kihallgatáson volt a királynál, aki azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a vesze­delem elmúlt. — Nem akarok senkit sem vádolni, — foly­tatta a király, — ez a végzetem és tü­relmesen alá­ja rendelem magamat, de a gyermekeimet ettől a csapástól megkímél­hették volna. A király azután azt mondta, hogy fölál­dozta gyermekeit. Mindig elfogadta és aláírta a kormány programmját, amennyiben az alkotmány keretében volt. A belső helyzet most kielégítő, de a külső politika szemhatárát még számos felhő takarja el. A krétai kérdés kedve­­­zőtlenül alakult, mert a nagyhatalmak nem vál­tották be ígéretüket. A király végül azt a remé­­­­yét fejezte ki, hogy már most meg fog kez­dődni a nyugodt és eredményes munka. A megtorlás. Athén, november 1." Tegnap minisztertanács volt, amelyen a fő­államügyész is megjelent. Véleménye szerint a láz­adó­k­at mint politikai bűntette­seket, polgári bíróság elé kell ál­lítani. Minthogy pedig büntettük politikai ter­mészetű, a halálbüntetés kizártnak tekinthető. Meggyőződése, hogy az es­küdtszéki tárgyaláson az esküdtek tudni fogják­ kötelességüket. A védőhatalm­ak flottatüntetése. Berlin, november 1. (Saját tudósítónktól.) Párisból jelentik. A­ védőhatalmak k­ormányai közt tárgyalások foly- A helyzet Athénben.­­ Athén, november 1. Több vidéki ezred a fővárosba érkezett, hol az éj folyamán élénk katonai tevékenység volt észlelhető. A tegnapi harc folyamán a torpedó­­zuzak golyói állítólag a Hydra páncélos hajón két embert megöltek, kettőt megsebesítettek.

Next