Pesti Napló, 1909. december (60. évfolyam, 284-309. szám)
1909-12-05 / 288. szám
T telban lakott, a minap költözött át Maud Bryannek a 36 West 59 Str. alatti lakására. Kijelentette, hogy a télen még Newyorkban maradnak, a tavaszszal azonban Budapestre fognak költözni. A montecarlói bank szerződésének meghoszszabbítása. Nizzából táviratozzák, hogy a montecarlói roulette-bank szerződését tíz évre meghosszabbították, a feltételek azonban most sokkal súlyosabbak, mint eddig voltak. E szerint évi fizetési kötelezettsége egymillió frankkal nagyobbodott, amely összeg egész sereg állami célt lesz hivatva fedezni Monaco köztársaság javára, így elsősorban új báltermet és színházat építenek belőle a condaminei kerület lakói számára. — Istentisztelet a római katakombákban. Rómából írják, hogy fényes ünnepség volt a múlt hónap 22-ikén Szent Callixtusról elnevezett katakombákban, amely az idegenekre nagy vonzóerővel bír. A lépcsőbejáratok, falmélyedések és boltozatok ki voltak világítva, ezenfelül ünnepies nagymiséket is mondottak benne, amelyeknek zenés kísérete azokra, akik a földalatti kápolnától eléggé távol állottak, úgy hatott, mint valami égi ének elhaló visszhangja. Aznap volt ötven éve, hogy először mondottak misét a Callixtuskatakombákban, amelyet tíz évvel azelőtt fedezett fel de Rossi arheológus a S. Sebastianohoz közelfekvő Ammendola-kertben, ahol egy csonka föliratot talált: „Nelius Martyr“ szavakkal. A föliratból tehát okvetlenül az következett, hogy ott Cornelius pápa sírjának kellett lenni és ezért rábeszélte IX. Piust, hogy a kertet vegye meg. És két évvel később csakugyan sikerült is neki Szent Cecilia kápolnáját fölfedezni. Ezt ünnepelte meg a római papság tulajdonképpen ezzel az első mise ötvenéves évfordulóján rendezett ünnepséggel, amely Resphigi bíboros-vikárius reggel fél kilenckor megtartott miséjével kezdődött és az ünnnepies nagymisét Merry del Vall, mint a Collegii cultorum martyrum magisztere celebrálta s amely alkalommal úgy ő, mint a segédkező, antik módon díszített miseruhát öltöttek magukra, a schole cantorum pedig Müller vezetése mellett énekelt. Utána a római állami egyetem új tanára, Marucchi tartott előadást a katakombák fölfedezésének történetéből, délután pedig Tedeum volt, amely végül az ünnepségeket be is fejezte. — Sztrájk az órásiskolában. Csütörtök délután négy órakor a Tavaszmező utcai órásipar-szakiskola harmadik évfolyambeli növendékei sztrájkba léptek. A diáksztrájkra az szolgáltatott okot, hogy Puskás József szolga a folyosón arculütött egy Fonyó János nevű harmadosztályú növendéket azért, mert állítólag a folyosón fütyörészett. A növendékek erre panaszra mentek Karnovicz László műhelyfőnökhöz, de az nemhogy pártjára állt volna a növendékeknek, hanem még ellenük fordult. Minthogy a tanulók az inzultusért nem kaptak elégtételt, az igazgatóhoz fordultak, akinek egy memorandumot adtak át. Az igazgató sem adott nekik elégtételt. Erre a harmadik évfolyam összes növendékei, szám szerint tizennyolcan, sztrájkba léptek, csütörtök délután négy órakor el is távoztak az előadásról és azóta vissza sem tértek az intézetbe. Hárman, akiket a szüleik kényszerítettek rá, visszatértek az intézetbe, a többiek, tizenöten, sztrájkban állanak. Szegedi Árpád, az órásipar-szakiskola igazgatója ma kijelentette, hogy úgy áll az ügy, hogy a növendékek rakoncátlankodtak és az egész sztrájk oka nem is a panaszlott aktuális eset, hanem az, hogy a műhelyfőnök szigorúsága ellen akartak a növendékek demonstrálni. A szolga nem ütött pofon egy diákot sem. Egy növendék fütyörészett a folyosón, a szolga a hátát megfogta és figyelmeztette, hogy ne fütyükészszen, mert ez tilos Ez tehát nem lehet a sztrájk oka Karlovics műhelyfőnök szigorúsága miatt csinálták a diákok az egészet, a szigorúság pedig nagyon is jogosult és elsősorban a diákok érdekében áll, mert egy műhelyben, ahol nagy gépek állanak működésben és egy rossz lépés életveszélyes lehet és egy szíj körmen elkaphatja a növendék karját, katonás szigorúságnak kell uralkodnia. A tanári testület tegnapi konferenciáján megvizsgálta az ügyet. Valószínű, hogy a vezetőket kizárják, a többieket, akik ártatlanok és jó magaviseletű derék fiuk, visszafogadják. Egyébként az ügyet felterjesztették felettes hatóságukhoz, a kereskedelmi minisztériumba. Az államtitkár hétfő délelőttre ígérte a döntését. — Tűz Radu püspök kastélyában, Belényesről táviratozzák. Radu Demeter püspök kastélya az éjjel itt kigyuladt és a nagy, tűz az egész várost ,veszedelemmel fenyegette, de szerencsére nagy erőfeszítéssel sikerült a tüzet lokalizálni. Az oltásnál a püspök személyesen is intézkedett. A kár nagy. — A cankális főhadnagy. Bérnből jelentik. Egy montreuxi gyógyszerész a berni osztrák-magyar követnek tudomására hozta, hogy okt. 23-án Vorarlbergből névtelen levelet kapott, amelynek küldője arra kérte, hogy a levélben megjelölt címre nagyobb mennyiségű ciankálit küldjön. A gyógyszerész a kérelmet nem teljesítette, hanem a levélhez mellékelt válaszborítékot visszaküldte a címzettnek. — Linzi tudósítónk jelenti: Tegnap és ma arról beszéltek, hogy Hofrichterre kedvező fordulat állott be, de ezeket a híreket kétkedve fogadták. A hírek onnan eredtek, hogy a 14. gyalogezred harmadik századának tisztjeit szolgálati ügyben a várkaszárnyába hívták. A rendőrség délelőtt kihallgatta Prösl és Wiestner cselédleányokat, akik semmi gyanúsat nem láttak Hofrichter viselkedésében. 12-én és 13-án otthon volt a főhadnagy, de nem tudják, hogy mit csinált. Velük mindig jól bántak. Prösl szobaleány emlékszik arra, hogy a katonai bizottság megjelenése sem okozott izgalmat a házban. A főhadnagy fényképezéssel az utóbbi időben nem foglalkozott és vegyszerei el voltak rakva egy kosárba. — Brüsszel újjáépítője meghalt. Brüsszelből írják, hogy Henry Maquet, Lipót király kedvenc építésze meghalt. Igen rokonszenves, túl szerény ember volt, aki a nálánál sokkal alacsonyabb rangú embereknek is a legalázatosabban köszönt, sőt még az udvari fogatok kocsisait is megsüvegelte. A legmesszebbremenő tervekkel foglalkozott. Dolgozószobájának a falán függött Brüsszel átalakítására vonatkozó tervezete. Harminc esztendővel ezelőtt fogant meg agyában a város átalakításának gondolata s hetven éves lett, mire megérte, hogy a városnak majdnem összes régi épületeit egymásután rombolják le, hogy az ő tervei szerint hatalmas boulevardoknak engedjenek tért. Tervei mindjárt kezdetben megnyerték Lipót király tetszését. Együttesen szőtték terveiket a régi Brüsszel rombadöntésére és egy új, modern város felépítésére. E tervének végrehajtásában nem kímélte meg Maquet a művészi szépségű ódon épületeket, a gót stílben épült remek Salazarpalotát is leromboltatta más becses ódon emlékekkel együtt. Brüsszel átalakítása rengeteg sok költséget emészt fel, de Maquet halála után sem szűnik meg és az ideális építészt a rombolás tompa hangjai kísérik sírjába. A japán cukorpanama. Tokióból jelentik, hogy a Dai Nipon cukorgyár részvénytársaság panamáját, amely néhány hónappal azelőtt egész Japánban olyan nagy megbotránkozást idézett elő, most tárgyalják a tokiói kerületi bíróság előtt. November 10-én ez ügyben szenzációs fordulat történt Zsomára, a részvénytársaság igazgatója, ugyanis a következő töredelmes vallomást tette: — Mi az üzemet ki akartuk bővíteni, mert az volt a szándékunk, hogy a kereskedelmet a keleten monopolizáljuk s ezzel használjunk a hazának. Legnagyobb meglepetésünkre azonban a kormány a Formoza-cukorgyár részvénytársaságnak különös kedvezményeket nyújtott, elengedte a társaság adóinak egy részét, míg minket nem részesített semmiféle segélyben. A kormánynak ez a magatartása még nemzetközi viszályra is szolgáltatott alkalmat. A hollandiai követ nyíltan tiltakozott a hatóságok ilyen eljárása ellen, minthogy ezáltal a jávai cukoripar is károsodott. Báró Sibuszava által akkor a kormányt sürgősen fölszólították, hogy változtassa meg a poltikáját. Ugyanebben az időben azonban a Formoza-társaság másfélmillió tonna cukrot dobott a piacra Hogyan maradhattunk volna akkor tétlenül? Hogyan nézhettük volna ölbe tett kézzel, mint halad társaságunk a csőd felé? A Formoza-társaság a kormány bő támogatása folytán évi 1.200.000 font nyereséget tudott fölmutatni és ebből az óriási öszszegből Sok tábornok államférfi, miniszter és magasrangú hivatalnok kapta meg a maga részét Gondolják meg hogy az ilyesmi fényes nappal történhetett Japánban egy alkotmányos államban! Aki mama igazgatótársam és én csikorgattuk a fogunkat és elhatároztuk hogy valami rendkívülit csinálunk. Elhatároztuk, hogy megvesztegetjük az alsóház tagjait, hogy így megakadályozzuk a hatóságok törvénytelen eljárását. Tervünk nem sikerült és így nagy botrány lett belőle. Isomura azzal végezte vallomását, hogy fölszólította a bíróságot: büntesse meg őt magát, mint főbűnöst a törvény teljes szigorával, vádlotttársával szemben azonban legyen elnéző. — Nagy viharok Franciaországban, Párisból táviratozzák. Egész Franciaországban heves viharok voltak, amelyek nagy károkat okoztak. Több bárka elsülyedt, de a személyzetet mindenütt megmentették A telefon- és táviratösszeköttetés a külfölddel, különösen észak felé igen megnehezedett. Az őrnagy balesete. Ma reggel nyolc óra tájban Budán, a Lenke utca közelében egy üres telken eszméletlenül találták Bajna Mózes nyugalmazott őrnagyot. Az arra járó rendőr akadt rá s mindjárt a mentőket hívta, akik bevitték a Rókus-kórházba. Bajna őrnagy a kerítésen át mászott be a telekre, de hogy tulajdonképpen mit akart, azt egyáltalán nem tudta vagy nem akarta megmondani. A hozzá intézett kérdésekre igen zavaros feleleteket adott, úgy hogy a mentőorvos nyomban látta, hogy a szerencsétlen ember nem egészen normális. Bajna Mózes, aki most ötvenhat esztendős, már évekkel ezelőtt nyugalomba vonult, mert idegbaj gyötörte. A katonai hatóság, hogy a megélhetést öreg napjaira megkönnyítse neki, mint napidíjast alkalmazta fönt a Várban a hadtestparancsnokság hivatalában. Ott dolgozgatott az őrnagy, de ahogy teltek a napok, egyre rosszabbul lett. Sok furcsa szokása volt, így például nem tudott nyugodtan megmaradni mint lakó sehol. Az utóbbi hét-nyolc hónap alatt ötször változtatott lakást. Legutóbb a Fortulla utca 13. számú házában bérelt egy hónapos szobát, de elsején ezt a szállását is elhagyta. — Külföldi újságírók lakomája Parisban. Pichon francia külügyminiszter ma délben reggelit adott a Párisban élő külföldi lapképviselők tiszteletére, amelyen a francia külügyminisztérium számos főhivatalnoka, köztük Bapst, a politikai osztály igazgatója, Herba 1te, a sajtóosztály főnöke vettek részt. A lakomán a lapoknak Párisban élő valamennyi képviselője megjelent. Ez alkalommal történt először, hogy az osztrák és magyar hírlapírókat különkülön hívták meg. — Japán! kémek orosz földön. Pétervárról jelenti tudósítónk. Az Amur kerület kormányzója elfogatott egy álöltözetes japán tüzértisztet, aki Kamcsatka félszigetről és a tengerpartról csinált térképeket. Az esetről Tokióba jelentés ment és a kormányzó tiltakozott Oroszország nevében Japán ez eljárása ellen. Házasság: Törzs Jenő, a Magyar Színház ismert nevű művésze eljegyezte Forrai Rózát, a kitűnő művésznőt, aki ugyancsak a Magyar Színház tagja. Mautner Pál eljegyezte Löffler Károly nagykereskedő leányát, Dagmárt, Budapesten. Dr. Kiss Ferenc kerületi elöljáró Erzsike Franciska leányát december 4-én vezette oltárhoz Békéssy Károly. Jakabfi György pilisi evangélikus körlelkész és lestényei és domanoveci Zmeskár Margit házasságot kötöttek. Spitzer Gizella kisasszonyt Schmelzer Jakab eljegyezte Budapesten. Dr. Fasching Antal pénzügyminiszteri főmérnök a kir. Műegyetem meghívott előadója eljegyezte Korblly József nyug. Már. főfelügyelő és neje született Bujtor Gizella leányát Ilonát — Zára helyett Raguza. A legutóbb fölállított tizenhatodik hadtest parancsnokságának Zárából Raguzába való áthelyezését tervezik; ide kerül még a negyedik hegyi dandár törzse is. Raguzának mostanáig csupán Landwehr helyőrsége volt s csak ebben az évben helyezték a városba a hatodik hegyi tüzérezred két ágyütegét és a 22. gyalogezred egy zászlóalját. A Budai Polgári Kör ma tartotta ez idén első családi estélyét Az estélyt hangverseny előzte meg, amelyen Komjáthy Clarisse Schumann Intermezzoját és Grieg Scherzoját adta elő. Utána Báthoryné Kertész Tullia Verdi Rigolettojának és Del’acqua Villanelljének egy-egy áriáját interpretálta. Hauser Emil Wieniavszky II. hegedűversenyét adta elő. Megjelentek: B. Axmann Gyuláné, Almássy Béláné, Báthory Györgyné, Báthoryné Kertész Tullia, Bánáss Lászlóné, Csengery Jenőné, Csarvassy Lászlóné, Endrényi Béláné, Filó Jánosné, Glatz Jánosné, Horváth Béláné, Hranitzky Istvánné, Havas Károlyné Jäger Oszkárné, dr. Kluzsinszky Károlyné, dr. Kertész Abáné, Komjáthy Miklósné, dr. Klamberger Józsefné, Kallina Oszkárné, Radnár Károlyné, Lipthay Jánosné, Müller Imréné, dr. Németh Imréné, Nagy K. Gézáné, özv. Orosz Péterné, Petheő Miklósné, Rupp Jenőné, özv. Rybár Istvánné, Szernád Istvánné, Szikszay Elekné, Szalay Lászlóné, Tabermann Gusztávné, Udvardy Miklósné, Veres Ernőné, Weimness Marianne, dr. Weinek Károlyné, Wirth Gyuláné, Zsarkó Józsefné, Zsolnay Lászlóné, Almássy Márta, Báthory Erzsike, Bánáss Manci és Margitka, Csengery Mici, Darvassy Mici, Endrényi Livia, Filó Rózsika, Glatz Annus, Horváth Cilia, Hranitzky Ilonka, Komjáthy Márta, Clarisse és Zelma, Kramberger Valéria, Kailina Margit, Radnár Mici, Lipthay Manci, Nagy Vali, Oltóssy Mimi (Esztergom), Orosz Jolánka, Petheő - -------------------------------------------------- 10 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1909 december 6. 288. szám.