Pesti Napló, 1910. december (61. évfolyam, 285–311. szám)
1910-12-01 / 285. szám
A Budapest, csütörtök ■ »» » i *, PESTI NAPLÓ 1910 december T. " 285. szám. Installáció, umei zavarok. —. Budapest, november 30. A horvátországi fejetlenséget követi a fiumei közigazgatás teljes felfordulása. A fiumei rapprezentanza ma ülést tartott, melyen arra való tekintettel, hogy a gróf Wickenburg István fiumei kormányzó kijelentette, hogy ünnepies installációt nem tart, elhatározta, hogy ellene tiltakozó írást küld a kormányhoz, fölkr a parlamenthez s passzív rezisztenciát szervez. Az új kormányzó ezzel szemben pedig úgy nyilatkozik, hogy az installáció csak udvariassági aktus volna, a rapprezentanza mostani többségének magatartása pedig nem kötelezi őt arra, hogy udvarias legyen. Ha szükség lesz reá, egész energikus is tard majd lenni. Egyben Fiuméból a rapprezentanza feloszlatásáról is érkeznek hírek. A fiumei felfordulásról, melyről vezércikkünkben is írunk, tudósításaink itt következnek: ■ (A rapprezentanza ülése.) Fiuméból jelentik a Magyar Távirati Irodának: A rapprezentanza ma rendkívüli ülést tartott. Az ülésen az ötvenkét tag közül harmincheten jelentek meg. Napirenden volt az új kormányzó installálásának kérdése. Zanella Rikárd indítványára a rapprezentanta egyhangúlag, a magyar képviselőkkel együtt elhatározta, hogy gróf Wickenburg István , kormányzónak az installálás kérdése körül való álllásfoglalása miatt, illetőleg mert a kormányzó az installálást szükségesnek nem tartja, a kormányhoz tiltakozó iratot küld és a parlamenthez is felér. Elhatározták továbbá, hogy a passzív rezisztenciát szervezni fogják. Az elnök a hozott határozatokat enunciálván, kijelentette, hogy a testületi határozat pontos teljesítéséről gondoskodni fog. — A határozatot plakátokon közölték a polgársággal. (A kormányzó nyilatkozata.) Gróf Wickenburg István fiumei kormányzó munkatársunknak a helyzetről ezt a nyilatkozatot tette:- Egyszerűen nem megyek el az installációs ülésre, mert erre semmiféle törvény sem kötelez. Ez egyszerűen előzékenységi kérdés és semmi okom udvariasságra azokkal az urakkal szemben, akik a rapprezentanza mai többségét alkotják. Én eskümet már letettem a miniszterelnök előtt. Bemutatkoznom sem kell, mert huszonnyolc éve élek Fiuméban. A mostani többség magatartására jellemző, hogy pártlapjuk, a Voce del Popolo mai számában már kisüti, hogy csak címzetes kormányzó vagyok. A paszszív rezisztenciával nem törődöm. Ha az urak kihívóan fognak viselkedni,én is igen energikus leszek. Különben a közönség rokonszenve mellettem van s holnap ötven küldöttséget fogadok. Ha más megoldást nem találok, kénytelen leszek feloszlatni a rapprezentanzát. (Az ellenzéki álláspont.) " Zanella Rikárd, a kormányzó ellenzékének vezére a következőket jelentette ki egy újságíró előtt: " Wickenburg hosszú ideje van Fiuméban,de egyetlen tényével se szerzett elismerést. Tudomásunk szerint már a képviselőválasztás óta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a rapprezentanzát feloszlassa és olyan testületet állítson össze, amely a kormánynak mindenre kész szolgája. Eddig nincs ok a feloszlatásra Az első ürügy, amibe Wickenburg belekapaszkodott, a fiumei tisztviselők fizetésrendezése volt. Ezt jóváhagyás végett felterjesztettük a kormányhoz, de a törvényes negyvennapi időn túl se érkezett jóváhagyás. Erre kiutaltuk a tisztviselők fizetési többletét. A kormány viszont beszüntette azt. Ez már Wickenburg műve volt. Megfelebbeztük az ügyet a közigazgatási bírósághoz és Edvi-111 és Károlyt biztuk meg a képviseletünkkel. Régóta tudjuk, hogy, Wickenburgnak az autonóm párt és jómagam szálka vagyunk a szemében. Boszupolitikát akar. Ami az esküt illeti, az 1836. évi törvénycikk szerint az installáció és az eskü kötelező. Fontos közjogi aktus, amit nem lehet egyházi szertartással mellőzni. (Lovaglás affér.) Gróf Wickenburg István kormányzó ma délután Zanella Richárd volt országgyűlési képviselőtől Trassier tábornok és Egan miniszteri tanácsos útján elégtételt kért. Zanella megbízottjaiként dr. Baccich alpolgármestert és dr. Brasich tiszti főorvost nevezte meg. A két fél képviselői holnap ülnek össze. , A belügyi költségvetés. — A pénzügyi bizottság ülése. — Budapest, november 30. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután gróf Héderváry Károly részvételével és Láng Lajos elnöklete mellett ülést tartott. A bizottság ez ülésén kezdte meg az 1911-iki költségvetés tárgyalását a belügyi tárcával. Beöthy László előadó ismerteti a belügyi költségvetésre vonatkozó javaslatot és általánosságban való elfogadásra ajánlja a bizottságnak. Désy Zoltán: A miniszterelnök kormányralépése idejében kilátásba helyezte a községi adminisztráció rendezését skéri, hogy erre nézve a miniszterelnök tájékoztassa a bizottságot. A státus , rendezés időpontjára nézve is felvilágosítást kér a kormányerőktől. Mivel a javaslatban a megelőző kormány által lefektetett alapelveken való haladást látja, a költségvetést általánosságban elfogadja. Báró Lévay Lajos foglalkozik a kivándorlás kérdésével. Az 1909. 2. t.-c. a kivándorlást lehetetlen feltételekhez kötötte. A törvény túl szigoru intézkedéseinek reparációját kívánatosnak tartja. A kivándorlás-ügy három különböző fórum előtt kezeltetik, ami az ügy hátrányára van és ezért kívánatosnak tartaná, hogy e szervek szerves összefüggésbe hozassanak. A kivándorlók külföldi védelmének fokozását nagyon szükségesnek tartja és ezért javasolja, hogy több konzulátus és kirendeltség 16- tesittessék. Felhívja a kormány figyelmét arra, hogy a kilépő állomásokon szükséges berendezések igen hiányosak. Különösen sürgősnek tartja Csacán egy nyilvános jellegű kórháznak felállítását A határrendőrségnek az elsőfokú közegészségügyi hatáskörre való felruházása okvetlen szükséges. A közigazgatás reformjára nézve kijelenti, hogy a miniszterelnök nyilatkozatát melyet a vármegyei tisztviselők küldöttsége előtt tett, teljesen kielégítőnek tartja. A vármegyék mai alakulata nem megfelelő, mert a nagyobb területű és lakosságú vármegyék leginkább amagyarlakta Vidéken vannak. Megnyitandónak tartja a.k központi miniszteri hivatali állásokat a vármegyei kiváló tisztviselők részére. A javaslatot általánosságban elfogadja. Szebeny Antal sürgeti az 1872-ikre és a főváros szervezetére vonatkozó törvény reformját, amely ma már teljesen elavult. Fejtegeti a virilizmus hátrányait. A főváros életfejlesztése terén a kormányra igen sok feladat vár. Helyesnek vélné, ha a hidak építésénél azt az elveket követnék, hogy felépíttessenek mindazok a hidak, melyek bevétele a befektetett tőke kamatait behozzák és ne várják be,hogy a hidjövedelem az egész befektetési összeget törjeszsze. Sürgeti a kórházügy rendezését. Sürgős szükségét látja a Tabán rendezésének. Kívánatosnak tartaná, hogy egy fejlesztési terv készíttessék a főváros egységes és tervszerű fejlesztésének lehetővé tételére, mert ma ez csak ötletszerűleg történik. A javaslatot általánosságban elfogadja. Kossuth Ferenc kijelenti, hogy a javaslatot nem fogadja el. A kormány különös figyelmébe ajánlja a gyermekvédelmet. A kivándorlás kérdésében utal arra, hogy mint miniszter, igyekezett mindinkább megnehezíteni a kivándorlást. A kivándorlási ügynökök ellen szükségesnek látja a legerélyesebb és gyors eljárást. A közigazgatás reformja elé a legnagyobb bizalmatlansággal tekint, mert fél, hogy azt a vármegyék autonómiájának sérelmével oldja meg, holott ő ezt inkább fejlesztendőnek véli. Magyarország különleges helyzeténél fogva nagyon káros irányzatnak tartaná a központi kormányzati rendszer erősítését. Gróf Apponyi Albert utal arra, hogy a kivándorlás kérdése kapcsolatba lett hozva népességünk szaporodási procentuációjának csökkenésével Igaz, örvendetes tény, hogy az országban a statisztika adatai szerint éppen a fajmagyar vidékek bírnak a legnagyobb szaporodási képességgel, ennek várható kedvező eredményét azonban igen rosszul befolyásolja egyrészt a kivándorlás, másrészt az az eléggé el nem ítélhetővisszaélés, amit az „egyke“ néven szoktak nevezni. Megbotránkozását fejezik azon, hogy a közegészségügyi tanács egy nyilatkozatában védelmére kevezen káros és mindenképpen elítélendő népszokásnak és okvetlenül szükségesnek tartja, hogy e nyilatkozat rossz hatására ellensúlyozására a miniszterelnök a közegészségüli tanács nyilatkozatát valamely formában dezavuálja A közigazgatás reformjára nézve kijelenti, hogyha azalatt a praktikus irányú javítást, mint például :a pragmatika létesítését gondolja a miniszterelnök, az a legnagyobb örömmel fogadja. De ha e reform alatt olyasvalami lappang, ami e nagyfontosságú kérdés megoldását nemzeti egységünk és függetlenségünk rovására tervezi, az ellen kénytelen a legerélyesebb, a legkíméletlenebb harcot bejelenteni. Közigazgatásunk sokkal jobb, sem- hogy rászolgált volna arra a sok lekicsinylő nyilatkozatra, melyet oly gyakran hallunk. Mivel ellenzéki álláspont kifejezésére nem egyedüli a költségvetés el- vagy el nem fogadása, e tekintetben nem is kivár ezúttal nylatkozni, azt azonban hangsúlyozza, hogy a kormánynyal szemben politikai bizalommal nem viseltetik. Gróf Batthyány Tivadar: Szükségesnek véli elsősorban a községi igazgatás ügyét rendezni és a közigazgatás helyes reformját annak egyszerűsítésében látja, mert ma egészen helyesen lehet agyonadminisztrálásról beszélni. A közigazgatás reformja köréből kiemeli a közigazgatás mostohagyermekét, s a rendezett tanácsú városokat, amelyek súlyos anyagi terheket kénytelenek viselni, nevetségesen csekély hatáskör mellett. Sürgeti a városi és vármegyei tiszt-viselők státusrendezését. A virilizmus intézményét a nagyobb városok, de főleg a fővárosban okvetlenül eltörlendőnek tartja. Foglalkozik a kivándorlás kéríetésének helyes kezelésével. Mivel a kormány iránti politikai bizalommal nem viseltetik, a javaslatot általánosságban sem fogadja el. Gróf Apponyi Albert kérdést intéz a minisz-terelnökhöz, mit szándékozik tenni a két ház kilakoltatott szerencsétlen hajléktalanainak sürgős elhelyezésére, mert a főváros szégyenének tartja, hogy ily rettenetes időben és veszedelmes időszakban egész családok hajléktalanul legyenek kénytelenek hoszszabb időt tölteni. Gróf Héderváry miniszterelnök kijelenti hogy már jelentést tétetett magának az ügyről é s holnap abban a helyzetben lesz, hogy érdemben is nyilatkozhasson.* A bizottság a belügyi költségvetés általánosságban való folytatólagos tárgyalását holnap délután tartandó ülésére halasztotta. Budapest, november 30. Új főispánok. A király Kürthy Lajost, Bars ét Komárom és Zólyom vármegyék, valamint Komárom szabad királyi város főispánját Bars és Zólyom vármegye főispáni állásában való meghagyása mellett Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város főispáni állásától saját kérelmére felmentette, Kürthy István országgyűlési képviselőt pedig Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város főispánjává kinevezte. Sümegi Vilmos mandátuma. A képviselőház fő bíráló bizottsága Márkus József elnöklésével ma délután fejezte be Sümegi Vilmos választása ellen benyújtott panasznak tárgyalását. Dr. Nagy Dezső folytatta tegnap megkezdett védőbeszédét. Utal arra, hogy a munkapárti dr. Hervey már fellépésének kezdetén ártott magának azzal, hogy ellenfelét , pártját szidalmazta és korrupt bandának nevezte, sőtt az erkölcstelenséget a maga táborában kereshette volna. Kétórás beszéde végénarra kéri a bizottságot, hogy a panaszt utasítsa el. Hajdi Imre előadó kérdést intéz a védőhöz, valjon a hatósági jelentésekre való hivatkozással elismeri-e ezek hitelességét és milyen volt a szavazati arány? De Nagy Dezső tagadásba veszi a jelentések hitelességét és előterjeszti, hogy a kerület 1738 választója közül 951 szavazott Sümegire és 371 Herveyre, úgy hogy 416 választó nem gyakorolta szavazati jogát. Dr. Balázs Elek, mint a Sümegi-párti választók védője, beszédében kijelenti, hogy az országos munkapártot nem téveszti össze a gyergyószentmiklósi munkapárttal, amely 250.000 koronáját prédálta el jelöltjének anélkül, hogy számbavehető eredményt produkált volna. Dr. Gábor Illés, mint a panasztók képviselője kimerítően felel a választástvédőknek és hangsúlyozza, hogy a hatósági okiratoknak beszerzése a bizottság feladatát képezi. Kéri a vizsgálat elrendelését. Gál Sándor bizottsági tagnak kérdése és Nagy Dezső rövid viszonválasza után a bizottság beható tanácskozás után meghozza és kihirdeti ítéletét, amely szerint a vizsgálat mellőzésével a panaszt visszautasítja azért, mert a panasz igazolására beterjesztett hatósági iratmásolatok és magántanúsítványok a szabályszerű hitelesítéssel ellátva nem lévén, a házszabályok 70. §-a értelmében mé£ a vizsgálat elrendelésére sem voltak figyelembevehetők. A pata-