Pesti Napló, 1911. január (61. évfolyam, 1–26. szám)
1911-01-20 / 17. szám
Budapest, péntek PESTI NAPLÓ 1911 január 20. , 17. száza. 5 mást elnyomják, csak arra, hogy egymás mellett érvényesüljenek és más, különböző érdekcsoportokkal együttesen szolgálják azon érdekeket, melyek egyedül alkalmasak arra, hogy gazdag és boldog országban vagyonos és független állampolgárok élhessenek. Arra, hogy ezt elérjük az alapvető és biztosító eszköz az általános, egyenlő, titkos választójog megalkotása. A felolvasás után társasvacsora volt, melyen rendkívül sokan vettek részt s melyen marót! Fürst László köszöntötte fel a kiváló államférfiút. Berlin, Róma, Bécs. (A világ legnagyobb fourdosháza. — A pápa hangversenyen. — Hajdisz és legyező.) Budapest, január 19. Három nagy város, három világtörténeti jelentőségű ország székhelyének apró, de jellemző pillanatfelvételei következnek. Pillanatfelvételek, önmagukban jelentéktelen, messzi a szenzációk mögött meghúzódó eseményekről, amelyek azonban hozzátartoznak a város képéhez, szint visznek az alapos leírások, a nevezetes, az igazi nagy események közé. Az első Berlin. A nagy német birodalomnak rendben van a szénája kívül is, belül is. Épül, gyarapodik, erősödik, az izmai jól működnek, az étvágya kitűnő és legfőbb gondja most, hogy ezt az étvágyat kielégíthesse. Berlinben, ugyanazon a helyen, ahol a nagyoperát akarták építeni, egy óriási tömegszálló, Boardinghouse, vagy ahogyan az Amerikába szakadt magyarok mondják, burdos ház építését kezdik meg legközelebb. Hatalmas méretű, nagy tömegek igényeinek kielégítésére való vendéglő máris van Berlinben, ezt a monstre-vállalkozást azonban úgy tervezik, hogy igazán teljes ellátást adhasson, a lakástól kezdve, az ételen át egészen a manikűrig. Négy emeleten, hatszáz szobában hétszázötven ágyat foglalna magában a Boardinghouse, amelyhez hasonló méretű szálló nincs a kontinensen, óriási vendéglő, kávéház egészíti ki természetesen, de ezen felül American-bár, tea-terem, cukrászda, olvasóterem, dohányzó, hószoba, hölgyszalon. Tekepálya nyolc darab. A fürdők minden fajtája, a test és arcápolás intézetével kapcsolatosan. Céllövőhelyiség, téli kerékpár-pálya a sportolók számára. A négyemeletes épület tetején függőkert, nap- és levegőkúra számára való helyiség. Tornaterem, hangversenyterem és táncterem természetesen. És ha még ki lehet találni valamit, ami az ember testi jóvoltához, szórakozásához szükséges, az is meglesz az étel és ital és szállás e valóságos áruházában. Pénzben kifejezve mindez nyolc és félmillió márkába kerülne. Készpénz azonban aránylag nagyon kevés kell hozzá Az ötlet tulajdonosai ugyanis úgy vélik, hogy ötmilliót kapnak első helyen való betáblázásra, 1,5 milliót második helyre és csak a hátralevő kétmilliót kell a részvényeseknek összeadniok. Az üzlet már elég komoly stádiumban van és valószínű, hogy megépül a mesébe való burdos ház, a hihetetlen módon terjeszkedő, a saját bőrébe már nem férő Berlin egyik legjellemzőbb intézménye. Róma, az örök város legnevezetesebb személyisége az egyházi állam halála után is a pápa, akinek minden lépte az egész világot érdekli. A legnagyobb hír X. Pius pápáról az, hogy végighallgatott egy hangversenyt, amely nem volt a Vatikánban. Az „A u g u s t e u m“ amfiteátrális helyiségében minden vasárnap népszerű, olcsó hangversenyt tartanak. Ez az Augusteum városi intézmény, gróf San Martino alapította, amikor még a római polgármester helyettese volt. A legutóbbi vasárnapon Doni Lorenzo Perosi műveit adták elő. Perosi tudvalevőleg a Sixtini-kápolna karnagya, persona gratissima a pápa szemében, világhírű egyházi zeneszerző. Azonfelül pedig népszerű ember. A hangversenyen, amelyen maga dirigálta műveit, jelen volt Heléna királynő, Nathan polgármester, az antiklerikális római községtanács feje, jelen volt mind a két arisztokrácia, a fehér és a fekete és — amint már említettük — a pápa is végighallgatta a zenét. A szenzáció annyira nem terjed, hogy kedves zeneszerzője kedvéért a pápa elhagyta volna a Vatikánt. Ellenben telefonösszeköttetést létesítettek a hangversenyterem és a pápa lakosztálya között és a telefonhírmondó révén nálunk jól ismert módon a pápa élvezte a muzsikát anélkül, hogy szobájából kimozdult volna. A főpapok, bíborosok, a Vatikán belső emberei, akik tömegesen vettek részt a koncerten, referáltak azután a pápának, hogy a világi, sőt antiklerikális közönség is zajos lelkesedéssel tapsolta a gyönyörű egyházi zenét. Erről az eseményről beszél most egész Róma, ezt kommentálják, ezt adják tovább és vannak sokan, akik úgy vélik, hogy a telefonösszeköttetéstől már csak egy lépés az önkéntes fogság elhagyásáig. Míg Berlin bárdos házat épít, Róma a Vatikán ügyeit firtatja, Bécs, a régi szállóigének megfelelően, ha nem is ül éppen lakodalmat, de legalább mulat, bécsiesen, kideresen. A nagy mulatság, amely a legfinomabb bécsi köröket is lázba hozza, hamisítatlanul bécsi, sőt Alt- Wien-izűi ötleten épül fel. Hajdisz- és legyezőestélyt rendeznek január 25-én a zeneegyesület nagytermében. Hogy nem a jó polgárság, az egyszerű filiszterek mulatsága, annak bizonyítéka, hogy a kezdeményezők és a valóban, buzgón dolgozó rendezők között ilyen nevek szerepelnek: Croy-Sternberg Róza hercegnő, Sohns-Braunes Esperance hercegnő, herceg Trauttmansdorff Károly, H o h e no d'e Belli hercegnő és a Burg körül letelepedett egész arisztokrácia. Lényege pedig a mulatságnak az lesz, hogy a terem közepén kiállítás lesz modern legyezőkből. Minden résztvevő hölgy köteles lehetőleg kosztümben, de mindenesetre stílszerű hajviselettel megjelenni. Az urak tetszésük szerint jöhetnek frakkban, vagy jelmezben. Az estélyen szakértőkből, művészekből alakított jury működik s ez megállapítja majd, kiknek jelmeze, hajdisze, legyezője harmonizál a legszebben. A szerencsés hölgyek aztán díjakat kapnak. Előadják, élőképekben persze, a frizura történetét, a biblia idejétől kezdve napjainkig — amint történettudós komolysággal mondják. Lesz táncprodukció és végül egyszerű, hamisítatlan tánc is lesz. Ez a végső cél, de ezt komplikáltan, körülményesen csinálja meg a bécsi, még ha hercegi rangot visel is. Ezzel tartozik a híres kedélyességnek, amelyből — éppen ez a mulatság igazolja — kevés maradhatott meg a császárvárosban. Gentul is több világrészben tette ismertté. Közgazdasági tevékenységén kívül támogatója számtalan közhasznú és jótékonysági intézménynek, évtizedek óta részt vesz a főváros törvényhatósági bizottságában. A király már több ízben kitüntette, így 1886-ban a magyar nemesség, 1896-ban a vaskoronarend III. osztályát, 1904-ben a magyar bárói méltóságot kapta. — Klobusiczky János 1838-ban született Zsitvaujfalun. A katonai pályára lépett s a 7. császári és királyi vértesezredben hadnagy lett. 1862-ben kilépett a katonai szolgálatból s azóta Barsmegyében a népnevelés és a magyarosítás terén fejtett ki sikeres működést. Az ő agitációjának eredménye, hogy Zsitvaujfalun állami földművesiskolát alapítottak. 1892-ben az aranyosmaróti kerület szabadelvűpárti programmal képviselővé választotta s a kerületet egy cikluson át képviselte. Budapest, január 19. Uj főrendiházi tagok. A hivatalos lap mai számának első helyén négy új főrendiházi tag kinevezését jelenti. Az új főrendek, akikre a királyi elismerés a kinevezés alakjában száll, Barcsay Domokos nagybirtokos, volt országgyűlési képviselő, Bernáth Géza belső titkos tanácsos, nyugalmazott kúriai másodelnök, báró Herzog Péter nagykereskedő és Klobusiczky János nagybirtokos, volt országgyűlési képviselő, akiket a király élethossziglan a főrendiház tagjai közé sorozott. Az új főrendek közül Barcsay Domokost már másodízben éri az a kitüntetés, hogy a király a főrendiház tagjai sorába kinevezi. Az ő első kinevezése ugyanis később történt képviselővé választása miatt megszűnt Barcsay Domokos 1848. december 13-án született Nagyszebenben. Tanulmányait Nagyszebenben végezte, majd a katonasághoz lépett, de nem volt maradása. A polgári életben Kolozs megye társadalmi életében játszott nagy szerepet, melynek elismeréséül a király egyik erdélyi útja alkalmával a főrendiház élethossziglani tagjává nevezte ki. Az 1892-iki választás alkalmával a bánffyhunyadi kerületben pártonkivüli programmal képviselővé választották s még a múlt ciklusban is képviselte a kerületet. — Bernáth Géza, a Kúria nyugalmazott másodelnöke, másfél évvel ezelőtt hagyta el díszes állását, amelybe elsősorban kiváló jogi tudása és képzettsége helyezte. Állásában birótársainak és az egész Kúriának tisztelete és szeretete övezte, mely őszinte sajnálattal látta távozását. Királyi kegyben ismételten volt része, a többi között a király valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A harmadik kitüntetett báró Herzog Péter, több mint ötven éve cégfőnöke a Herzog M. L. és Társa cégnek. Kiváló szaktudásával a magyar kereskedelmet nemcsak Európában, különösen a Keleten, hanem tenge r bankügy Ausztriában. — Az osztrák bankbizottság ülése. — Budapest, január 19. Az osztrák képviselőház bankbizottsága mai ülésén kezdte tárgyalni az Osztrák-Magyar Bank új szabadalmáról szóló törvényt. A felszólalók természetszerűen mind élénken foglalkoztak Magyarország ügyeivel és nem a legszimpatikusabb módon. Sorra tiltakoztak — kevés kivétellel — a készfizetések felvétele ellen és kifejezést adtak annak a véleményüknek, hogy a javaslat ötödik szakasza, amely Magyarországon annyi támadásnak van kitéve, osztrák szempontból nyugodtan elejthető. A legélesebb és a legkíméletlenebb volt a támadásokban Kram az cseh képviselő, aki egyébként a bank paritását és dualizmusát alapjaiban megingató javaslattal is szolgált. Azt kívánta, hogy a csehek, mint olyanok, intézményesen, törvény szerint képviselve legyenek a főtanácsban. Az összes cseh képviselők, sőt a németek közül is néhányan pártolták ezt az indítványt, amely ellen természetesen éppen a dualizmus nevében kell a legenergikusabban tiltakozni. A javaslatot a bizottságban dr. Mayer, az új pénzügyminiszter képviselte, az ő felszólalásánál azonban érdekesebb volt Bilinski volt pénzügyminiszter beszéde. Bilinski bejelentette azt a tervet, hogy a közös bank a német birodalmi bankkal bizonyos megállapodásra szándékozik lépni a giroforgalom tekintetében. A bank szétválasztása helyett tehát inkább ki akarják terjeszteni bizonyos tekintetben hatáskörét, megerősíteni egy új szövetséggel, amely bizonyára sok kommentárra fog még alkalmat adni. Tudósításunk a bankbizottság üléséről a következő: Bécs, Január 19. A Reichsrat bankbizottsága ma megkezdte a Bankjavaslat általános vitáját. Dr. Mayer pénzügyminiszter a tárgyalás bevezetésénél beszédet mondott, amelyben elsősorban elnézést kér, amiért a javaslatot nem képviselheti olyan szaktudással, mint hivatali elődje. De teljes meggyőződéssel képviseli azt és teljes mértékben vállalja a felelősséget a javaslatért, amely nézete szerint minden méltányos követelésnek megfelel. A miniszter kéri mindenekelőtt annak tekintetbe vételét, hogy sikerült, anélkül, hogy az osztrák álláspontot a készfizetések kérdésében feladtuk volna, a jegybank közösségét és szervezetének kipróbált alakjait épségben tartani. Rendkívül sajnálatos és visszás állapot, hogy jegybankunk ügyének, valamint az érme és valutaügy terén Magyarországhoz való viszonyunknak törvényes rendezése nem a legutóbbi jegybank-privilégium és az érme- és értékszerződés lejárta előtt történt Törvényhozásunk ugyan az 1910. év végén fönnállott jogállapot ideiglenes meghosszabbításáról gondoskodott. Az az előfeltétel azonban, amelyhez ezen ideiglenes törvényhozási rendezés kötve volt, hogy t. i. Magyarországon analóg törvényes provizóriumot fognak teremteni, nem nyert beigazolást. A két kormány egymással és az Osztrák- Magyar Bankkal megegyezéseket létesített, amely az 1910. év végén fennállott állapot tényleges további fentartását célozza. E megállapodások azonban hiábán vannak határozott törvényes támasznak. Az a szükségesség, hogy helyükbe törvényes rendelkezések lépjenek, egészenvitán fölül