Pesti Napló, 1911. március (62. évfolyam, 51-76. szám)
1911-03-03 / 53. szám
10 Budapest, péntek _________PESTI NAPLÓ f 1911 március 3. 33. szám. (*) A „Rosenkavalier“ megbukott Milanóban, Milánóból jelentik. Tegnap este volt a Scala-szinházban Strauss Richárd új operájának, a „Rózsagavallér“-nak bemutató előadása s általános az a vélemény, hogy a darab megbukott, mert csak a lírikus énekrészek tetszettek, a komikus zeneszámokat a szó szoros értelmében kifütyülték. Az első felvonás után még sikerült négyszer a lámpák elé hívni a komponistát, a második felvonás után már alig tapsott valaki, a felsőbb régiók lábdobogással és fütyüléssel adtak nemtetszésüknek kifejezést. Mikor a függöny legördült, furcsa tüntetés játszódott le. Állítólag fiatal komponisták rendezték. A karzatokról kis röpiratokat dobáltak nagy lárma közben. A papirsaeleteken szidták a Scala vezetőségét, amely hazai tehetséges szerzők műveit háttérbe szorítja „tehetségtelen külföldi reklámhősök kedvéért“. A harmadik felvonást hűvösen hallgatta a közönség s csak az utolsó duett tetszett, ezért ismét négyszer szólították lámpák elé Strauss Richárdot. (*) A vezeklő színésznő, Larsen Anna, a nemrégiben még Zajosan ünnepelt kopenhágai színésznő, másfél évvel ezelőtt megvált a színpadtól, mert lelkiismereti furdalásai voltak. Meghasonlott a színházzal, a közönséggel, önmagával, az egész világgal, visszavonult és belépett az egészségimádók szektájába. Mostanában , mint Kopenhágából jelentik az exművésznő szakítani kezd eddigi különös és megmagyarázhatatlan életmódjával és az utóbbi hónapokban több felolvasói estélyt tartott Kopenhágában és a nagyobb dán vidéki városokban, amelyeken drámarészleteket és, költeményeket adott elő, óriási közönség jelenlétében. A felolvasások jövedelmét Larsen Anna asszony mindig jótékony célra fordította. A közönség egy része abból a jelenségből, hogy a művésznő ismét szerepel a nyilvánosság előtt, arra következtet, hogy Larsen Anna valami középutat keres a színpadra való visszatérésre, egy másik része pedig és ezt a részét különösen férfiak alkotják, arra az örvendetes tapasztalatra jött rá, hogy a gyönyörű vezeklő Larserj Anna, vezeklése alatt feltűnően megszépült. A művésznő ezzel szemben a legerélyesebben kijelentette, hogy esze ágában sincs visszatérni a „bűnbe“ (így nevezi a színpadot) és undorodik a színháztól is, ,a kulisszáktól is, mert mindkettő az ördög birodalma. És hogy bebizonyítsa, menyire bűnbarlang a festett világ, elhatározta, hogy legközelebb hozzáfog memoárjai megírásához és azokat nyilvánosságra is bocsátja. Larsen Anna emlékirataiban külön részt szentel majd annak a kérdésnek, hogy mily erkölcstelen szelmek folynak a színjátszás ürügye alatt és művének egy másik részében bele akar világítani a kopenhágai „társaság“ erkölcsi életébe. A könyv elé adán közönség nagy érdeklődéssel s bizonyos körök némi aggodalommal néznek. A könyvben állítólag igen kompromittáló dolgok lesznek különösen Peterssen Frigyes kopenhágai színházigazgatóról. (*) A brüsszeli művészeti kiállítás magyar kitüntetettjei. Az ezsidei brüsszeli nemzetközi művészeti kiállítás díjkiosztó zsűrije Nadler Róbert festőművésznek, a Képzőművészeti Főiskola tanárának a magyar csoport szervezéséért és rendezéséért elismerő oklevelet és a rendezésért járó legnagyobb kitüntetésszámból menő érmet adományozta. A kiállító művészek közül ezüst érmet kapott Perlmutter Izsák festőművész és bronzérmet kapott Szentgyörgyi István szobrászművész, aki azonban nem a magyar csoportban állított ki, hanem mint belga kiállító művész szerepelt. (*) Tüntetés a színházban. Meranból táviratozzák. Tegnap este lépett fel vendégként a városi színházban Bellincioni Gemma kamaraénekesnő. A „Traviatá“-t adták. Német nacionalisták nyomban, mihelyt a vendégművésznő elénekelte belépő áriáját, nagy zenebonát csaptak, fütyültek és tomboltak, amiért Bellincioni Gemma olasz nyelven énekelt. A színház közönsége főleg a fürdőző vendégekből került ki, akik ellentüntetést rendeztek és lelkesen tapsoltak a művésznőnek. Az előadás aztán zavartalanul végződött. (*) A kék madár Párisban, Parisból táviratozzék. Tegnap este mutatták be a Réjane-színházban Maurice Maeterlinck mesejátékét, „A kék madár“-t. A párisi előadáson a nagy művet teljes terjedelmében adták elő. De ,bár az előadás hosszúra nyúlt, a közönség nagy lelkesedéssel fogadta a darabot és ovációkban részesítette a jelenvolt szerzőt. (*) Gorki új darabja. Moszkvából Írják: A Nexlobin színházban a napokban bemutatták Gorki „Wassa Jelesnavna“ című új drámáját. A darabnak nem volt sikere. Sötét koloritja van a műnek, amelyben bűntény bűntényre halmozódik; a történt dolgok a büntető törvénykönyv valamennyi paragrafusát érintik; csalások, hamis tanúvallomás, hamis eskü, gyilkosság, mérgezés satöbbi a bűnök, melyek a mesét tarkítják. A mértéktelen pesszimizmus, mely a különös drámai alkotásnak oly vigasztalanul komor jelleget ad, elkeseredett visszatetszésre akadt a nézőtéren, a közönség felháborodása tetőpontját érte el, amikor a darab hősnője egyik gaztettet a másik után követi el, anélkül, hogy ez pszichológiailag motiválva volna. (*) Fehér kabarét. Vasárnap, március 5-én délután négy órakor Nagy Endre fehér kabaret-előadást rendez a Modern Színpadon. E délutáni előadás keretében szinre kerülnek az új márciusi műsor új számai, természetesen csupa fehér szám. Előadásra kerül a többek között a „Madártragédia“ című daljáték, amelynek zenéjét Nádor Mihály szerezte, továbbá Lengyel Menyhért új színművének a paródiája, amelynek „A próféta“, avagy „Nem vagyunk az erdőben“ a címe. A műsor egyik mulattató vidámsága lesz a „Közéleti panoptikum“ című színpadi tréfa, ezenkívül előadják a Csokonai-kabaret című poétikus ciklust, amely Csokonai Vitéz Mihály verseit foglalja össze Lavotta zenéjére. A magánszámok mind újak lesznek, a konferencier tisztét pedig Nagy Endre tölti be. A jegyek ára 4, 3 és 2 korona. Tarka krónika (A vaskorona. — A perspektíva. — A kötőszó.) A vaskorona-rend harmadosztályú alfajával tüntette ki a király egyik nagyiparosunkat. A családban már hetekkel előbb a bekövetkezendő nagy eseményről álmodoztak. A házikisaszszony, egy lipótvárosi körökben bőven megforduló hölgy, mindenütt a papa kitüntetéséről beszélt. Az ügy azonban sokáig késett. Egy délben lihegve érkezik haza a nagyiparos. Arca majd kicsattan az örömtől. — Fiaim — kiáltja — jön a vaskorona!... Holnap benn lesz már a hivatalos lapban. A kisasszony boldog és izgatott. — Igazán papa — mondja — akkor Jó lesz még ma beküldeni a kabinetirodába a felmértékedet! Mi a színpadi perspektíva? A „Próféta" három utolsó felvonásában egy kráter is szerepel . . . A diszletpróbák megkezdődvén, bevitték a színpadra a krátert is. Alacsony volt és ezt bejelentik Faludy Gábor igazgatónak. A direktor nyomban maga elé rendeli a díszletmestert. — Azt hallom szól Hozzá ,— hogy a tűzhányó alacsony. Hát nem tudja, hogy kétezer méteres hegyről van szó? «— Tudom — feleli adiszletmester — ma is megigazítjuk. — Milyen magas most? — Háromszáz méter. *— És mennyivel emelik, hogy kétezer méteres legyen? A diszletmester gondolkozik, majd felel: — Úgy körülbelül harminc centiméterrel . . . * Egyik történeti nevű mágnásunk fia a napokban egy fővárosi gimnáziumban magánvizsgát tett a harmadik osztályból. A fiatal gróf a hozzá intézett kérdésekre hallgatással felelt, mindamellett a tanár úr hódolattal fejezte ki elismerését a fiatalember mélységes erudiciója felett. Nyelvtanból a következő kérdéssel lepte meg a tanár a gróf urat: — Mondjon nekem egy kötőszót. A fiúnak felcsillan a szeme. — Kötőszót, azt tudok! — mondta örvendezve, *— Na halljuk. — A spárga, FŐVÁROS, * A főváros építkezései. A főváros építkezései az idei enyhe tél miatt gyorsabban haladnak előre. A hat új bérház, amelyekben 411 lakás lesz, már tető alá került s a lakásokat augusztus elsejére kiírják, de tető alatt vannak a kislakásos bérházak is, úgy hogy már májusra 870 kislakást adhatnak bérbe. A bérházak a harmadik kerületben a Miklós-téren, a hatodik kerületben a Váci-úton és a Frangepán-utcában, a nyolcadik kerületben a Simor-utcában, a kilencedik kerületben a Mester-utcában, a tizedik kerületben pedig a Jászberényi-úton épülnek. A hat bérház összes építési költsége három millió korona. A lakások bére az előirányzat szerint így kezdődik: Ez az alap, de a nagyobb szobák s a kedvezőbb fekvés valamivel drágábbá tesznek néhány lakást. A legdrágább és a legnagyobb utcai háromszobás lakás 1200 koronára van előirányozva, ugyanilyen kétszobás lakás pedig 700 koronára. A kislakásos bérházak, amelyekben már májusra készen lesz 870 kislakás, a hetedik kerületben a Százados-utca és a Hungária-út sarkán, a kilencedik kerületben a Gubasi-út és a Kén-utca sarkán, a tizedik kerületben pedig az Üllői-út, Ceglédi-út és a Zágrábi-út sarkán épülnek. A költség két millió korona. Ezenkívül épül még tizenhat új iskola is tíz millió korona költséggel s nyolc iskola már készen is lesz júniusra. Itt említjük meg, hogy az iskolák építésénél nagyon pazarlóan jár el a főváros. A kültelken olyan pompás, olyan ragyogó palotákat emel, amelyek egyáltalán nem látszanak szegény gyerekek látogatottá elemi iskoláknak. Amikor az osztrák delegáció tagjai megnézték az építkezéseket, a Lehelutcai elemi iskola láttára így kiáltott föl az egyik delegátus: — Mennyi pénzük van önöknek! Hiszen ezzel a költséggel nem egy, hanem négy elemi iskolát lehetett volna építeni... Az építőprogramm keretében egyébként 1910. őszéig 3065 új lakást épített a főváros, * Bizottságok megalakítása. A tanács ma elhatározta, hogy a közgyűlésnek előterjesztést tesz az 1911. évi sorozóbizottság és az ugyanerre az évre szükséges leavató-bizottság megalakítása iránt. * Japán professzor Budapesten. Dr. Ogowa, a kiotói egyetem tanára a főváros szociálpolitikai, gyermekvédelmi és statisztikai intézményeit kívánja tanulmányozni. A japán tudós ma megjelent Widner Ödön főjegyzőnél, aki azonnal intézkedett, hogy dr. Ogowa minden felvilágosítást megkapjon s tanulmányait akadálytalanul végezhesse. * A temetés rendje. A budai temetők igazgatója panaszt tett a tanácsnál, hogy a pesti oldalon meghaltak közül nagyon sokat visznek a farkasréti temetőbe. A tanács ma tartott üléséből felhívta a kerületi elöljárókat, hogy a pesti oldalról a halottat csak akkor engedjék a farkasréti temetőbe, ha hozzátartozói igazolják, hogy az elhunyt valamelyik közeli hozzátartozója már a budai temetőben pihen. * Kevesebb csöngetést! A kereskedelmi miniszter egy most érkezett leiratában a villamosok csöngetésével foglalkozik. A leirat a villamos társaságokhoz érkezett s arra hívja fel a figyelmüket, hogy a jelzőkészülékek ellenére is nagyon sok a baleset. Minthogy pedig — mondja a miniszter — vannak olyan jelzőkészülékek is, amelyek mellett el lehet kerülni a baleseteket, gondoskodjanak a társaságok arról, hogy átalakítsák ezeket a nem célszerű készülékeket. A városi villamos már húsz kocsiján ki is próbálja a Dobiás-féle szabadalmazott szerkezetét, amely arra szolgál, hogy a kocsivezető a fék, fogantyújának kezelésével egyidejűleg kezelhesse a csengőt is. A villamosok csöngetése ellen is van kifogása a miniszternek s a tanács is elérkezett már ahoz a ponthoz, hogy legalább a villamosok csöngetését meri kifogásolni. Arra figyelmeztették a társaságokat, hogy utasítsák a kocsivezetőket: csal akkor csöngessenek, ha nagyon szükséges s különösen kora reggel, meg késő éjszaka ne verjék föl tánkájukkal a, .csöndes utcákat. Egy szobás 300 korona • » Két szobás 500 „ Három szobás 800 „