Pesti Napló, 1911. április (62. évfolyam, 77–102. szám)
1911-04-22 / 95. szám
Budapest,szombat PESTI NAPLÓ Jgn aprils 95. szám. 9 — A francia vasutasokat nem fogadják viszsza. Megírtuk, hogy maga a francia parlament is közbelépett a vasúti sztrájk miatt elbocsátott vasúti munkások visszafagolása érdekében és utasította a kormányt, hogy tegyen ez irányban lépéseket a vasúttársaságoknál. Most azt jelentik Parisból, hogy az „Echo de Paris“ értesülése szerint a vasúttársaságok nem teljesítik Dumont közmunkaminiszter felszólítását és nem fogadják vissza az elbocsátott munkásokat. E határozatot az összes vasútigazgatók együttesen hozták meg a szombati kamaraülés után, amikor a képviselőház hozzájárult a miniszterelnök és közmunkaminiszter nyilatkozataihoz. — Öngyilkos színész. A hajnali órákban morfiummal megmérgezte magát Qabányi István színész, a Nemzeti Színház tagja és ma délután anélkül, hogy pillanatra és eszméletre ébredt volna, meghalt a Rókus-kórházban. Az öngyilkos, aki fia Gabányi Árpádnak, a Nemzeti Színház nagynevű művészének, tizennyolc éves korában nősült, feleségül vette a nála jóval idősebb Rápolfi Katinkát, akivel együtt pályázott vidéki városokban. Évek múltával a házastársak között való nagy korkülönbségnek nem maradtak el szomorú következményei, a fiatal férj kalandokba bocsátkozott, legutóbb pedig szerelmes lett egyik ismerősébe, aki válik az urától. Felesége, aki nagy önmegtagadással tűrte, hogy Gabányi léptennyomon vétsen a férfi hűség ellen, tudott az embernek e komoly érzéséről és azzal vigasztalódott, hogy végül mégis csak vissza fog térni hozzá. De nem így történt. A fiatal színész szívében mélyebben vertek gyökeret azok az érzések, amelyek szerelméhez fűzték és tegnap délután azt mondta az asszonynak, hogy elválik feleségétől, lépjen házasságra vele. Az asszony, aki nem tudott arról, hogy Gabányi szívét ennyire meghódította, őszintén válaszolt, megmondotta, hogy házasságukra gondolni sem lehet, mert válóperének befejezése után feleségül megy ahhoz, akinek kedvéért fölbontja házasságát. Ez a válasz nagyon lesújtotta Gabányit. Az egész délutánt és fél éjszakát távol töltötte otthonától, csak éjféltájban tért haza a Baross utca negyvenharmadik számú házban levő lakására. Az otthon miliőjében sem talált vigasztalást lelki bajára, sőt ellenkezőleg, a beteges feleség, aki hideg borogatásokkal, neuraszténiás bajjal feküdt ágyában, bántóan hatott feldúlt kedélyére. A gondos feleség szeme észrevette, hogy Gabányit lelki bajok gyötrik, fölkelt ágyából és betegen odavánszorgott a kétségbeesett emberhez és vigasztalta, szóval tartotta, amiközben hozzá akart férkőzni lelkéhez, hogy bizalmas nyilatkozásra bírja. A hajnal rájuk virradt, a gyönge asszonyt egészen kimerítették az éjszaka izgalmas és visszavánszorgott helyére. Csakhamar elnyomta őt az álom és úgy látszik, az elkeseredett ember csak erre várt. Abból a morfiumból, amelylyelfelesége gyógyította magát, olyan nagy mennyiséget hajtott föl, hogy eszméletlenül terült el a szoba padlóján. A zuhanásra fölriadt álmából Gabányiné és elalélt férje láttára mentőket hivatott. Az orvosok gyomormosást alkalmaztak, azután kórházba vitték az eszméletlen embert, akit a legodaadóbb orvosi ápolás ellenére sem tudtak megmenteni az életnek. Délután négykor az agóniát halál váltotta föl. Gabányi tragikus halála fővárosszerte megdöbbenést és őszinte részvétet keltett. — Négyszáz bányász életveszedelemben, Londonból jelentik. A nottinghami kőszénbányában egy vllamos kábel izzóvá lett s ennek következtében tűz támadt. A bányában négyszáz bányaműírás került életveszedelembe. A tárna nyílásán sürű füst gomolygott el, s asszonyok és gyermekek százai kétségbeesetten tördelték a bejárásnál kezüket is jajveszékeltek. A mansfieldi mentőállomás mentőcsapata füstfogókészülékekkel fölszerelve leszállt az égő tárnába és sikerült kihozni onnan valamennyi bányamunkást a földszinre, ahol megható jelenetek játszódtak le a halál torkából menekült bányászok és családjaik között. — A római etnográfiai kiállítás megnyitása. Rómából jelentik: Az etnográfiai kiállítás ünnepies megnyitása alkalmából a városban igen sok olasz és brit zászló leng. Még a közúti vasút és az omnibuszok is zászlódíszt viselnek. Az utcákon élénk élet uralkodik. A tanulóifjúság hazafias dalokat énekelve, a főbb utcákon vonul a kiállítás terére. A királyi pár és a connaughti herceg kíséreteikkel hat féldíszkocsiban hajtattak a kiállításra. Az út mentén a nagyszámú közönség mindenütt szívélyes ovációkban részesítette a királyi párt. Eközben a kiállítás területén miniszterek, a hatóságok fejei és a diplomáciai kar összegyűltek a connaughti herceg fogadására. Zeneszó mellett és a rendkívül nagyszámú meghívott vendég megújuló ovációi közben a királyi pár és a herceg megjelennek a kiállítás területén és a diszpavillonba vonulnak, hogy tanúi legyenek a kiállítás ünnepies megnyitásának. Miután gróf San Martino kiállítási elnök, Martini képviselő alelnök és Gordana, a piemonti osztály biztosa nagy tetszéssel fogadott beszédeket mondottak, Credaro közoktatásügyi miniszter a kiállítást a király nevében megnyitottak jelentette ki. Ebben a pillanatban a tüzérség sortüzet adott. A királyi pár és a connaughti herceg lelkes ovációk közben ezután elhagyták a kiállítást. A megnyitási ünnepnek pompás idő kedvezett. — Az Orleans herceg életveszedelemben. Madridból jelentik, hogy nagy veszedelem fenyegette vasárnap este Andujar mellett a madridi expresszvonatot. Beomlott az andujari vasúti alagút oldalfalának egyik része s csak néhány perccel a szerencsétlenség előtt robogott át az alagúton a madridi expresszvonat, amelynek Utasai közt volt Montpensier herceg és Fülöp orleansi herceg is. Azt hiszik, merényletet terveztek ellenük s ennek következté- iben omlott be az alagút. Mielőtt még az alagutat elzárhatták volna, a Sevillából érkező személyvonat átfutott rajta és a síneken fekvő törmelék következtében kisiklott. Több utas súlyosan megsebesült. — A nyugalmazott rendőr vérengzése. Szombathelyről jelentik: Németh János nyugalmazott budapesti rendőr, ki tizennyolc évig volt a rendőrség Szolgálatában, két évvel ezelőtt nyugalomba vonult és feleségének molnárszecsődi birtokára költözött, ahol azóta gazdálkodott. Az egykori fővárosi rendőrnek nagyúri passziói voltak, szeretett kártyázni, mulatni és emiatt feleségével és családjával többször összekülönbözött, ami tegnap véres tragédiát okozott. A felesége a rendőrt elhagyta és hazamentSzüleihez. Németh többször kérlelte feleségét a visszatérésre, de anyósa, Németh Ferencné ezt megakadályozta. Németh erre elhatározta, hogy elpusztítja a feleségét és családját s azután magát is megöli. Tegnap bepálinkázott és megjelent anyósánál, akire revolverrel közvetetlen közelből rálőtt és halálosan megsebesítette. Azután feleségét kereste föl a szántóföldön, hol apósával és sógornőjével dolgozott. Németh feleségére kétszer sütötte el revolverét, de a golyó nem talált. Sógornője, Németh Juliska közbelépett. Németh rálőtt és súlyosan megsebesítette a leányt. Apósa ekkor ösztökével fejbevágta Németh Jánost és behúzta a fejét. Németh véres fővel Körmendre menekült, ahol a csendőrség letartóztatta. Németh anyósa, kinek a golyó mellébe fúródott, ma reggelre meghalt. A garázda ember bevallotta, hogy előre készült a gyilkosságra és magát is meg akarta ölni, de kifogyott a töltése. A gyilkost bekísérték a szombathelyi királyi ügyészség börtönébe. — A francia botrányok. Parisból jelentik: A párisi rendjelszédelgés ügye, amelynek immár három áldozata van letartóztatva és pedig a Revue Diplomatique igazgatója, Meulemans, továbbá Varenzi ügyvéd és Crementi miniszteri hivatalnok, egyre nagyobb hullámokat ver. Mint a berlini Lokalanzeiger jelenti, a berlini társadalom számos előkelő tagja is áldozatul esett a szédelgőknek, amennyiben Valenzynek hat-hétezer frankot fizettek hamis külföldi rendjelekért. Hamburgban is letartóztattak egy Van Lange nevű embert, aki hamisított rendjeteket árult. Ez a Van Lange, aki összeköttetésben állott a párisi Meulemanssal, eladott egy altonai kereskedőnek egy külföldi rendjelet háromezerhétszázötven frankért. Mikor azután a kereskedő a berlini német külügyi hivatalnál kérelmezte a rendjel-elfogadás- és viselési engedélyt, nagy meglepetésére azt az értesítést kapta, hogy a rendjeladományozási okmányon úgy a pecsét, mint az aláírások hamisak. A letartóztatott Valenzi ügyvéd a francia főváros legnevesebb ügyvédeinek egyike és testvére Valenzi tábornoknak, Tunis katonai parancsnokának. Párisi táviratunk szerint Pichon volt külügyminisztert, aki most érkezett vissza Olaszországból, újságírók megkérdezték a külügyminisztérium botrányai felől. Pichon elmondta, hogy különféle körülmények rávezették őt a szabálytalanságok nyomára, mire megtette az első lépéseket, amelyek később utódja alatt a bűnösök leleplezésére vezettek. A Valenzia-Clementi-féle rendjelcsalásokra már január első napjaiban figyelmessé lett s nyomban megbízta a tuniszi francia főrezidenst a vádemeléssel; arra való tekintettel, hogy nagyobbrészt tuniszi rendjelek jogosulatlan viseléséről volt szó, a rezidens volt illetékes panaszosként fellépni. A külügyminisztérium pénztári osztályában felderített sikaksztásokról Pichon már tavaly decemberben értesült s mindjárt magához is hivatta az államrendőrség főnökét, Sienniont, hogy a nyomozásra utasítást adjon neki; azonkívül a pénzügyminisztertől könyvszakértőt kért, akinek átvizsgálás céljából rendelkezésére bocsátották a külügyminisztérium minden számadását. Pichon megjelölte Hennionnak azokat a helyiségeket, amelyekből az ellopott irományok kikerülhettek, s megbízta, hogy titokban nyomozzon. Minden szükséges lépés meg is történt már, amikor a kormányváltozás beállott , a távozó külügyminiszter közölt utódjával minden részletet s most elismeréssel említi fel, hogy Cruppi minden huzavona nélkül intézkedett a botrányügyben. — Párisból táviratozzák nekünk. Az ügyész a Chédanne részéről alapított villamossági társulat üzleti helyiségében tartott házkutatás eredményéből megalapítota, hogy ennek az ötvenezer frank tőkével alapított társulatnak Chédanne fivére az igazgatója, az igazgatótanács pedig Chédanne három nővéréből és a család két bizalmasából áll, akik egyenként kétezerötszáz frankkal járultak hozzá az alapításhoz. Ez a vállalat megkapta a brüsszeli és a lisszaboni követségek, a konstantinápolyi nagykövetség és több állami épület villanyszerelési munkálatait. Az ügyész most azt akarja kideríteni, hogy Chédanne fölvette-e az ő társaságának átadott munkálatok ellenőrzéséért a minisztérium részéről járó tiszteletdíjat s azonfelül a villamossági társulattal járó nyereséget is. Ebben az esetben félévtől két esztendeig terjedhető fogházbüntetés és nagy pénzbüntetés vár Chedannere. — Katonatiszt-csere. Prágából jelentik, hogy az ott megjelenő „Bohemiá“-nak írják Berlinből a következő hírt, mely természetesen még megerősítésre szorul. Elvi megállapodás jött létre Németország, Olaszország és az Osztrák-magyar monarkia közt arra nézve, hogy német tisztek mennek Olaszországba, illetve Ausztria-Magyarországba, viszont az olasz és az osztrák-magyar közös hadseregből egyes tiszteket vezényelnek Németországba, akiknek az lesz a feladtuk, hogy kölcsönösen pontos tájékozódást szerezzenek a hadseregek felől. — A rendőrségi cenzúra. Megírtuk, hogy a rendőrség a mulatók, dalcsarnokok, kabaretek műsorán cenzúrát gyakorol, mert arra kötelezi a szórakozóhelyek tulajdonosait, hogy programjukat mutassák be a főkapitányságnak. Dr. Boda Dezső a rendőri sajtóiroda útján hosszasabban cáfolni igyekszik azt,hogy a rendőrség cenzúrát gyakorol, de azt beismeri nyilatkozatában, hogy a dalcsarnokok és mulatóhelyek műsorának fokozottan való ellenőrzését szükségesnek tartja a főkapitányság. Természetesen az erkölcs nézőpontjából, mert a főkapitánynak csodálatosképpen még mindig gyengéje az erkölcsrendezés, amely lehetetlen vállalkozásával ismételten kudarcot vallott. A főváros közönsége éppenséggel megelégelte a főkapitány erkölcsreformáló törekvését, a gondolatszabadság hívei pedig jogosan utasítják vissza azokat a próbálkozásokat, amelyeket a jóízlés és az erkölcs hamis cégérével, a mulatóhelyek műsorszámai ellen követ el a cenzori jog egyenes bitorlásával. A sajtó egyhangúan állást foglalt a rendőrség ellen és ezek után igazán üdvös szolgálatot tenne a közérdeknek az az országgyűlési képviselő, aki a parlamentben szóvátenné a főkapitányságnak a gondolatszabadság ellenes cenzúrázó kedvét, hogy kormánynyilatkozatot provokáljon arról, miként vélekedik a belügyminiszter erről a rendőri önkénykedésről. Mert pillanatig sem fér kétség ahoz, hogy a főkapitánynak nincs joga műsorbemutatásra kötelezni a mulatóhelyeket és rendőri beavatkozásnak csak az esetben van helye, ha a színpadon trágárságok hangzanak el. — Égő láp, Londoni táviratunk szerint tegnap Yorkhire és Lincolnshire között a Thomelap, mely öt mérföldnyi szélességű s több mérföld hosszú, kigyuladt s egész járásnyi földterületet lángba borított. A félelmetesen szép tűzhöz automobilon, kocsin és gyalogosan rengeteg ember gyülekezett. A föld füstölgött és izzott s mindenfelől nyulak, kígyók s más állatok riadtan szaldgáltak elő, hogy a tűz elől meneküljenek.