Pesti Napló, 1911. december (62. évfolyam, 285–310. szám)
1911-12-01 / 285. szám
Budapest, 1911. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Podmanicky utca 12. Péntek, december 1. Újonc-csempészés. Budapest, november 30. (Százegyezer újonc helyett Százharmincnégyezeret fognak kérni a mayar törvényhozástól. Ekkorára szabják a a jutalékot, még pedig már a év esztendőre. A uj véderőreform 39 ,20 fővel akarja emelni az eddigi lét- 52..nit, a mi nyereségünk tehát ötezer lé így gondolkozik a hadvezetőség é; is várja, hogy Magyarország féljek találja az ötletet s örvendjen sőségnek, melyhez a hadvezetőség reményessége segítette. Mert ugye , a napnál is világosabb, hogy mi embert nyerünk, amikor a legúíbb katonai körök megengedik, hogy ere ne az uj véderőreformban konptált 139.000, hanem az 1912. évi nőjavaslatba beállított 134.000 közöst szavazzuk meg a hadseregnek. Ez nagylelkűség szinte komikus, mert a tdvezetőség a magunkéból ajánloz nekünk ötezer embert. Ez az ember még nem a hadvezető, hanem a mienk s ha a hadseregnek ajándékozni való kedve van, százegyezer emberből, de nem a 139.000-ből, akiket még nem ott meg s demokratikus ellenszoltatások nélkül nem is fog megkapni agyar törvényhozástól. Semmi okunk tehát, hogy örvendezve jók az ötletet, melyet Bécsben oly málisnak tartanak. Magyarország nem szertadi gondolkozik a hadvezetőség agyával s nem érez az ő szivével, tehát nem is ujjong, ha a hadvezetőség ráragasztja erre az ötletére a megváltó eszmék vignettáját. A Lajtán innen jól tudja mindenki, hogy a felemelt újoncjutalék voltaképpen nem egyéb, mint a megakasztott véderőreformnak kerülő utakon való átcsempészése azon az állomáson, ahol a javaslatok megrekedtek. A hadvezetőségnek a hadsereg fejlesztésére több katona kell, mint amennyit a törvény eddig megszavazott. A többlet dolgában az új véderőreform rendelkezik, minthogy azonban ebből a reformból egyhamar nem lesz törvény, a hadvezetőség más után akarja biztosítani magának azt, aminek szükségét érzi. A hadvezetőség nem válogatós. Neki mindegy, hogy a legénységet milyen törvény alapján kapja meg. Ha a véderőreform nem segíti célhoz, beéri az újoncjavaslatokkal. A katona akkor is katona, ha a az újoncjavaslatok útján jut hozzá a hadügyminiszter. És 134.000 katona akkor is 134.000 katona marad, ha nem is a véderőreformban adott jogok alapján sorozzák be őket. A lényeges, hogy harmincháromezer katonával többet kapjanak, amit nem kaphatnának meg, ha a véderőreform tárgyalásának befejezésére kellene várniuk. A hadvezetőség törekvései tehát nyilvánvalók. Ne csodálkozzanak Bécsben, ha nálunk e törekvések célját sokkal kevesebb zsenialitással is felismerték, mint amennyi az eszme fogantatására szükséges volt. A háborúban jól beválhatnak a kerülő utak, néha sikerrel járnak a politikában is, de ez egyszer a kerülő út oly közel esett a harcok ösvényéhez, hogy nem volt nehéz észre venni az ellenség mozdulatait. Látjuk, hogy az újoncjavaslatba a véderőreform van belegöngyölve s miután az ellenzék komoly és elszánt harcot vív a véderőreform ellen, ugyanilyen komolysággal és elszántsággal visszaver minden kísérletet, mely a véderőreformmal egyértékű és azonos célú javaslatokat akar törvényerőre emelni. Ez a harc nem szavakba, nem címekbe, hanem életbevágó érdekekbe kapcsolódik s minden a legridegebb visszautasításra talál a magyar törvényhozásban, ami ezeket az érdekeket kijátszsza vagy alattomosan megkerüli. Az ellenzék harca a hadsereg fejlesztése, a nemzet túlzásba vitt megterhelése ellen irányul s ez a harc kiterjeszkedik minden ilyen célú törvényjavaslatra. Nincs játék a szavakkal, ha az ellenzék kimondotta, hogy küzd a hadsereg oktalan fejlesztése és a nemzet túlságos megterhelése ellen, akkor a kimondott szó nemcsak a véderővel szemben kötelez, de kötelezi minden olyan törvényjavaslattal szemben is, amely lényegében azonos a véderőreformmal. A hadvezetőség tehát nemcsak abban tévedett, hogy rövidlátónak hitte a harcoló ellenzéket, de tévedett abban is, hogy feltételezte, hogy az ellenzék el ilágyi Dezső barátkozásai. Irta: Ábrányi Kornél. (Utánnyomás tilos.)Szilágyi Dezső keresztül tudót látni az ereken. Analízise olyan volt, mint a várrvsz. Egy pillanat alatt megkülönböztette igazit a hamistól. Ismerte a magi hipnotikus jét és élt, is vele. Viszont ő maga minden lótikus hatásnak, jött , légyen nőtől vagy Ilitől, ellenállott. Nem imponált neki a vizion semmi, csak a tudás, a bátorság erő. De ezekben a mértélet önmagáról ee. Tudás dolgában csak Pulszky Guszti non áll neki, bátorság dolgában mindenki közt fegkább gróf Kegevits István és testi erő jobban a pár nap előtt Bécsben elhunyt gróf Záik Sándor. De ahoz, hogy Valakihez Szita Dezső ne csak vonzódjék hanem hogyrá barátkozzék is, e három tulajdonságon liv, már egy negyedik is szükéges volt. Az,őt az illető a Szilágyi Dezső fölényét őszinelismerte. Ennek azonban minkövetkezményeit voltak mindkik pályáztak s Szilágyi Dezső meg is nyerték. Mert Sziszabadságát is függetlenségét í, Szerelem kizárókövetelte meg a Szilágyi végzete filé, aki a szerelyis az abszotesen soha fel szilágyi éppen olyan difficilis, magyarán mondva: féltékeny volt, mint a Bolygó hollandi volt a szerelem terén. Ezért nem tarthatott a Szilágyi Dezső barátsága senkivel soká. Egyetlen kivételnek látszott Pulszky Guszti. De valójában ez sem volt kivétel. Mert a Pulszky Gusztival oly sokáig fennállott barátság is, a mézesheteket leszámítva, csupa veszekedésből, zsörtölődésből, sőt gyűlölködésből állt. A világon senki nem tudta volna ezt oly sokáig kitartani, mint Pulszky Guszti, aki mindig bevárta, mig a Szilágyi dühe elpárolgott s aztán megint visszakullogott, mintha semmi sem történt volna. És éppen ezzel a kutyahűségével tudta Szilágyit kiengesztelni. És mikor véglegesen beállott a szakadás közöttük, egyik sem élte túl sokáig. Előbb Szilágyi Dezső költözött el s néhány hónap múlva Guszti is utána ment. Azt a barátságot is, mely kezdetétől végéig harmonikus maradt s mely csak külsőleg szakadt meg, anélkül, hogy bensőleg elmúlt volna ,azt a barátságot is, mely a nagy korkülönbség dacára kifejlődött Szilágyi Dezső és gróf Hadik Sándor közt, Fa nagy Dezső szintén a Pulszky ismeretségének köszönhette. Mert a gróf Hadik-család egyik őse Hadik András tábornagy, híres ember volt ugyan és nagy történelmi alak a Mária Terézia és a II. József korában, de utána jóformán egy századnak kellett leperegnie, míg a magyar közéletben a Hadik név újból a közvélemény ajkára került. Ez a különös jelenség is abban az elfogadott hipotézisben lelheti magyarázatát, hogy a kiváló emberek a tehetséget nem az apától, hanem az anyától öröklik. Ezért fordul csak nagy ritkán elő, hogy a nagy emberek fiai apjukra üssenek. A Göthe fia iszákos semmi ember, a Bonaparte fia csak egy puhány, a „nagy hallgató“ hercegnek, Orániai Vilmosnak első házasságából született fia spanyol renegát, ellenben a harmadik házasságából, a Colligni leánytól született fia nemzeti hős és később angol király. A Hadik András ivadékai is a katonai pályán szolgálva élték le napjaikat szárazon és vizen, mindaddig, míg egyszer egy gróf Hadiknak, aki kontraadmirális volt, az a szerencse jutott, hogy a dúsgazdag báró Barkóczyágnak utolsó női sarja, aki fia fittatván, a Barkóczy-családnak örököse lett, beleszeretett és feleségül ment hozzá. Ez a nő nemcsak anyagi javakban volt gazdag, hanem szellemiekben is. Az asszonyi mértéken magasan fölülemelkedve rajongott a tudományokért és a művészetekért s ezekért vagyonához képest áldozott is. Festészet, zene, archeológia voltak legfőbb paszsziói s a világ összes múzeumaiban sokkal több időt töltött, mint a rangbeliek szalonjaiban. Mint „fiusitott“ leány, a maga életmódjában is sok férfiszabadságot engedett meg magának s amilyen példás hitves és anya volt, — egyéni szabadságában és szokásaiban oly független is. Ez a nagy tudomány és művészet szárma vonzotta őt az élő tudományos encyklopédiának Pulszky Ferenchez családjához s a Pulszy Ferenc családi körében ismerte meg Hadikné azt a Szilágyi kultuszt, mely a Pulszky Guszti révén ott „bevett vallásfelekezet“ lett. Gróf Hadiknénak öt fia volt s mind az öt már serdülő korától kezdve a Szilágyi-kultuszban nőtt fel. És nem csoda, ha Szilágyi Dezsőnek sok oka volt várni, hogy a Hadik-fiuk mikor rázzák Mai számunk 28 oldal. ------------------------r /