Pesti Napló, 1911. december (62. évfolyam, 285–310. szám)
1911-12-21 / 302. szám
14 Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1911 december 2Г. 302. szám. mauzóleumok, sirftélyek, stb. dolgával. Egészen csinos uj intézmény keletkezhetik még ebből. Az összehasonlitó szobrászatban. És ami a fő, magyar. Egészen magyar. . KÖZOKTATÁS. (Kinevezések a polgári iskoláknál.) A vallás- és közoktatásügyi, miniszter Pilisi Sándor nagyszőllősi állami, Aczélné Sebe Zsuzsanna kaposvári államilag segélyezett községi, •Péntekné Sziszek Gizella zilahi állami polgári iskolai r. tanítót, illetve tanítónőket, továbbá Győry Ignác nagyszebeni és Leitner Ferenc soproni állami polgári iskolai igazgató-tanítókat és Koncs Sándor miskolci állami polgári iskolai t tanítót a Vili fizetési osztályba: Homoki István abonyi, Hints Sándor marosvásárhelyi és Werner Gyula kisvárdai állami polgári iskolai igazgató-tanítókat, Cserényi István kisvárdai, Huszár Károly miskolci és Mosonyi Béla győri állami polgári iskolai rendes tanítókat a I X. fizetési osztályba; Haraszti Sándor miskolci polgári iskolai r. tanítót, Fodor János kézdivásárhelyi állami polgári iskolai igazgatótanítót, Szirotka Szilárd kisvárdai és Augusztini Gyula pozsonyi állami polgári iskolai r. tanítókat a X. fizetési osztályba; az állami és államilag segélyezett községi polgári iskoláknál Latzkovitsné Bárkányi Izabella salgótarjáni, Földes Ferenc oravicabányái, Barabás Ferenc szenicei, Heverdle Margit kecskeméti, Orbán Gyula abrudbányai, Haller Stefánia miskolci, Wessely Lajos homonnai, Veres Gábor báni, Pelle László kismartoni, Weyward Vilmos abrudbányai, Mészáros Ödön halmi, Bernhardt Anna szigetvári, Sugár Imre kevevárai, Racsmán József szigetvári, Majorovics Lajos oravicabányai, Kálmán László zilahi, Fligler Iván pancsovai, Hanel Béla karánsebesi, Tóth József breznóbányai, Kovács Albert báni, Illés Árpád palánkai, Fejér Gyula szombathelyi, Csélpány Margit szarvasi, Hegedűs Richárd kőszegi, Mittler Katalin mohácsi, Fros Gizella pozsonyi, Barabás József körmendi, Láng Gyula brádi, Varga István mohácsi, Lóránt Gyula kőszegi, Szabó Ferenc topolyai, Bodrogi Irén apatini, Lerchenfeld Mária belényesi, Káplány Dóra és Szathmáry Mária kézdivásárhelyi, Szentirmay Aranka erzsébetfalvi, Bokor Mária Ilona belényesi, Bodor Mária Anna abonyi, Polónyi György zsombolyai, Palugyay Mária alsókubini, Piller Jolán fehértemplomi, Hijek Izabella meóri, Orbán Viktória belényesi, Megyercsy Andor szilágycsehi, Valkó János mezőberényi, Barkász Ernő liptószentmiklósi, Migály Irén breznóbányai, Sarkadi Sándor besztercei, Belodratzky Gedra Gyula Csáktornyai, Sziemeiszter János zólyomi, Kósa Vince mátészalkai, Kárpáti Elemér nagyszőllösi, Meskó Györgyike huszti, Schuster Amália somorjai, Bauer Dorottya zalaegerszegi, Faludy Jolán dobsinai, Somogyi Gizella szoksibathelyi, Rohn Hona szilágysomlyói, Varga Ibolya orosházi, Unger Károly breznóbányai,Horváthné Schlezák Mária zólyomi, Kelecsányi Oppletz Jolán és Zdeborszkyné Sándorfi Ágnes kapuvári, Medgyesy Margit magyaróvári, Grósz Kálmán törökbecsei, Kontratovich Jolán nagyenyedi, Sípos Jolán orsovai, Theisz Vilma fogarasi, Thuránszky Eszter szászvárosi, Kiss Irén turkevei, Szeness Imre abonyi, Nitseh Anna karánsebesi, Pozsár Katalin hosszúfalusi, Fábry Vilma turkevei, Laitin Dániel felsővisói, Göndör Rezső lippai, Dirner Adél túrkevei, Tóth Gizella körmendi, Iván Júlia nagykikindai, Matics Anna szombathelyi, Pauer Ilona fiumei, Babits Angyalka szekszárdi és Hubert Erzsébet ceglédi segédtanítókat, illetve segédtanítónőket a X. fizetési osztályba állami polgári iskolai rendes tanítókká, illetve rendes tanítónőkké. Az állami és államilag segélyezett községi polgári iskoláknál kinevezte Schöbitz Mária tordi Alexay Julianna ungvári, Csápes Tivadar pancsovai, Adorján Márton kispesti, Papp János szatmárnémeti, Minay Lajos túrkevei Magdó István marosvásárhelyi, Hám József kismartoni, Deák Sándor újszentannai, Vas Erzsébet liptószentmiklósi, Szabó József győri, Zöld Gábor karánsebesi, Schweighoffer Tamás nagytapolcsányi, Szlamka Antal gyergyóal-falvi, Helcz Edit szászvárosi, Kondor József moóri, Rencz Ilona fehértemplomi. Schorenszki János brádi, Deák Ernő somorjai. Most Gyula topolyai és Peskó Rezső késmárki helyettes tanítókat, illetve helyettes tanítónőket a XI. fizetési osztályba állami polgári iskolai segédtanítókká, illetve segédtanitónőkké kinevezte. (Egyetemi beiratások.) A budapesti királyi magyar tudományegyetmen a beiktatások és beiratások az 1911—12. tanév második félévére 1912. évi január 7-én kezdődnek és, bezárólag 18-ig tartanak. Akiknek valamely elháríthatatlan akadály miatt a január 7-ike és 18-ika közti rendes behatási időben beiktatás és beiratás végett lehetetlen személyesen jelentkezniük, alaposan megokolt és elháríthatatlan akadályoztatásukat igazoló hiteles okmánynyal felszerelv a az egyetem Rector Magrificusához intézett folyamodványban az utólagos behatásra, illetve beiktatásra engedélyt kérhetnek. Az engedélyezhető határidő a második félévben február 18-án túl nem terjedhet. A tandíjmentességet kérelmező folyamodványok azon kar tanártestületéhez intézve, melynél a folyamodó beiktatva van, 1912 január 7—18-ika közt a kvesztinánál adandók be. Tandíj fejében a rendes hallgatók és a gyógyszerészhallgatók félévenként Hetvenöt koronát fizetnek. A rendkívüli hallgatók, ha csak egy tárgyra (collegiumra) iratkoznak be és ezen tárgynak (collegiumnak) heti óraszáma a kötelezett heti óraszám felét felül nem haladja, félévenként húsz koronát, ha pedig felülhaladja, félévenként harminc koronát fizetnek. (A hajdúnánási református gimnázium nyilvánossági joga.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter megadta a hajdúnánási református gimnázium VII és Vili. osztályának a nyilvánossági jogot, úgyszintén a nevezett középiskolának az érettségi vizsgálatok tartásának jogát az 1911—12. tanévre. TUPOMAW,IRODAION. • (A Földtani Társulat) ma délután Schafarzik Ferenc műegyetemi tanár elnöklésével szakülést tartott. Az első előadó dr. Kormos Tivadar állami geológus volt, aki ez év tavaszán az állam és Semsey Andor főrendiházi tag támogatásával nagyobb tanulmányutat tett a Balkánon és Kisázsiában. Ugyancsak dr. Kormos másik előadásában értekezett a Jáván Trinit mellett talált Pithecantropus maradványok koráról. Dubois hollandi katonaorvos, aki Trinilben ezeket a maradványokat annak idején felfedezte, azokban az ember harmadkon ősét látta, amely az összekötő kapocs lenne az ember és az emberszabású majmok között. Újabban e kérdés tanulmányozása végett több expedíció fordult meg Jáva szigetén, amelyek arról hoztak hírt, hogy a Pithecantropus maradványokat tartalmazó rétegek nem harmadkoriak, hanem fiatalabbak, dituviálióak. Minthogy erre bizonyítékok vannak és ebben az időben ember már Európában is élt, kétségtelen, hogy a Pithecantropus az ősemberrel egykorú és így mint annak őse, aligha szerepelhet. A második előadást dr. Schreter Zoltán geológus tartotta, aki a krassószörény megyei Komárnik falu közelében felfedezett barlangról értekezett. * (A Néprajzi Társaság) ma délután Szalay Imre elnöklése alatt felolvasó ülést tartott, amelyen dr. Binder Jenő és dr. Szegedy Rezső tartották meg székfoglaló értekezésüket Dr. Binder Jenő „Polyphemos a népmesékben" című értekezésében ismertette a Polyphemos-mesékre vonatkozó kutatásainak eredményét, a magyar változásokat is belekapcsolva. Utána dr. Szegedy Rezső „Hunyadi János rigómezei csatája a régi horvát népköltészetben" címen értekezett. NYILT-TER. fenn rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget WESTNVQHOUSG ^infomobil-garage és laslic milfielű raktárnak vagy műhelynek alkalmas azonnal kiadó VI., Podmanitzky-u. 12. KREULER 0. Upest, IV., Károly-listrus 24. félemelet. 1g. filmi arany- és ezüst art TÖRVÉNYSZÉK. A potyafráter. (Saját tudósítónktól.) Régóta garázdálkodik már Budapesten egy komoly külsejű férfiú, aki mindenütt tekintélyes újságírónak adja ki magát és nagyon is élni szeret a sajtónak kijáró jogokkal, sőt az olyan kedvezményekkel is, amelyeket zaklatások révén próbál megszerezni. Ezt a pápaszemes, vörhenyes szakálú férfiút Székely Gyulának hívják, de mint Guido Seccheli olasz zsurnaliszta is föl szokott lépni azzal, hogy ő a „Giornale di Italia" budapesti tudósítója. Pár évvel ezelőtt amikor a pazar Ex -es sérszálló megnyílt a Lidőn, Székely Gyula bekvártélyozta magát oda családostól és mint befolyásos magyar szerkesztő ígérkezett, hogy „meggyúrja" az egész magyar sajtót. Velencébe tudvalevőleg sokan járnak tőlünk, az Excelsior igazgatóságának tehát fontos volt a gyúrás — annál is inkább, mert a szállóban játékbarlangot is rendeztek be. A budapesti sajtó azonban akkoriban leleplezte Székelyt s egy ideig meghúzódott a homályban, de csakhamar újra szerepelni kezdett ünnepi lakomák állandóvendége lett, aki a sajtót felköszöntő ovációkra szokott felelni. A hivatásos újságírók sokáig nem tudták, hogy ki ez a sajtó nevében szereplő úr, amig végre nagy utánjárással megállapították, hogy Székely Gyula s állítólag államvasúti hivatalnok. Erre azután figyelmeztették arra, hogy a sajtó nevében csak annak van joga fölszólalni, akit ezzel megbíznak, de a figyelmeztetés ellenére továbbra is ő képviselte a sajtót ily alkalmakkor. A múlt év augusztus elsején a főváros a Margitszigeten lakomát adott a látogatóban lévő amerikai gyárosok és kereskedők tiszteletére s a lakomán természetesen megjelent Székely Gyula is. Sőt amikor elhangzott a sajtót illető hivatalos felköszöntő, nyomban fölállott, hogy arra válaszoljon. Salgó Ignác hírlapíró, aki már ismerte Székelynek azt a szokását, hogy a sajtó nevében beszél, ingerülten fölugrott helyéről és rászólt: — Ha beszélni mer, fölpofozom! Székely a kínos zavarban, amelyet az incidens keltett, leült, de becsületsértés miatt tett panaszt Salgó ellen. Ma tárgyalta ezt a panaszt a büntető járásbíróságon dr. Baumann járásbíró. A bíró fölhívására Salgó Ignác kijelentette, hogy nem hajlandó az ügyet békés nyilatkozattal elintézni, mert igazolni akarja, hogy jogos fölháborodásában használta az inkriminált kifejezést a panaszossal szemben, mert ez jogosulatlanul tolta föl magát a magyar sajtó képviselőjének. Már régóta rossz szemmel nézték a fővárosi sajtó hivatásukat teljesítő tagjai Székely Gyula szereplését, holott erre neki megbízása nem volt és nem is lehetett, mert nem volt soha tagja egyetlen egy budapesti lap szerkesztőségének sem. Azután kihallgatta a bíróság Székely Gyula panaszost. Azzal kezdte, hogy ő a „Giornale d’Italia1” budapesti levelezője. Ezt az állítását egy gépírásos levéllel akarta a bíró előtt igazolni azzal, hogy ez a szerződése a nevezett lappal. Elmondotta, hogy a magyar újságírók irigykednek rá azért, mivel folyékonyan beszél több nyelvet. Az amerikai vendégekkel ő még Bécsben ismerkedett meg és velük együtt jött Budapestre. A bíróság azután Salgó Ignác kérelmére elrendelte a beidézett tanuk kihallgatását arra nézve, hogy csakugyan jogos felháborodással használta-e a panaszossal szemben az inkriminált kifejezést. Az első tanú Harrer Ferenc székesfehérvári tanácsos volt, aki azonban lényegtelen vallomást tett. Utána Vukvári Albertet a Pester Lloyd munkatársát hallgatta ki a bíróság. A tanú elmondotta, hogy Székely már a hűtőipari kongresszus tagjainak tiszteletére rendezett díszlakomán is a magyar sajtó nevében szónokolt Hiába figyelmeztették őt, hogy ezt ne tegye, Székely rájuk sem hederített