Pesti Napló, 1911. december (62. évfolyam, 285–310. szám)
1911-12-21 / 302. szám
. , Budapest, csütörtöR PESTI NAPLÓ 191 december ?I. 302. szám. — Mire jó az? — kérdezte az őre?. — Mire? Vallásos meggyőződés ellen. — Az más! — felelte a quaker és aláírta a szerződést SZÍNHÁZ,MŰVÉSZEI (*) Téli rege. Négy évi pihentetés után a Nemzeti Színház ma új betanulással ismét játékrendjébe iktatta a „Téli regé“-t. A felújítással a színház szép és érdemes tradíciót követ, amennyiben a mi nemzeti színpadunkon is sok elérzékenyüléssel és derűvel teljes estének és számos jeles színművész nevezetes alakításának az emléke fűződik Shakespeare e darabjához és akikben a múltak képei nem viaskodnak a jelen benyomásaival, elegendően találhattak tetszésre valót a mai szinrehozatalban is. Az új díszletek között van egy — a pásztor tanyája — mely friss és élénk színeivel kellemesen ilditi a szemet és az előadók között is volt egy csomó, aki bőven kiérdemli az elismerést. Beregi Oszkár pompás Leontes, kinek szilajságán átérzik, hogy a mély fájdalom űzi a kegyetlenségekbe. Rózsahegyi Kálmán roppant szeretetreméltó a csaló Autolycus szerepében; Váradi Aranka elragadóan kedves Perdita; valamint sok dicsérettel kell említenünk Gál Gyulát (öreg juhász), továbbá S. Fáy Szerénát, Garamszeghy Sándort és Gyenes Lászlót. A nézőtér nem telt meg egészen, de akik ott voltak — köztük feltűnően sok a fiatal leány — sokat és lelkesen tapsoltak. * (*) Zenekari hangverseny. A szerdai negyedik filharmóniai hangverseny a jelentéktelenség és bágyadtság jegyében morzsolódott le. Mendelsohn „Szentivánl éji álom" nyitányával kezdték a műsort, mely még Beethoven VTI-ik szimfóniáját hozta egészen hevenyészett előadásban, két próbát talán mégis illett volna tartani belőle. A közönséget a nagy alkotás önmagában is annyira magával ragadta, hogy ezt a szomorú reprodukciót is megtapsolták. Képzeljük el gondos, jó előadásban a Hetedik derűs szépségeit! Az est vendége Soomer Walter drezdai kamaraénekes volt, a bayreuthi Wotan. Egy monstruózus megjelenésű,, igen kövér, rendjeles úr, orrán csiptetővel, arcán fáradt közömbösséggel. Nagy terjedelmű, imponáló erejű hangja van, fényben, melegségben talán többet is szeretnénk, de fölényes tudása, stílusa kárpótol ezért az alig észrevehető szépséghibáért Gyönyörűen énekelte a „Bolygó hollandi" nagy áriáját és Wotan búcsúját a „Walksir" végjelenetéből. Orgánuma ereje, előadóművészete megérdemelt méltánylást hoztak számára. Azt persze mondanunk is felesleges, hogy a „Tűzvarázs" hatásosságát a Vigadó-teremben kipróbálni művészietlen gondolat Itt a színpad hiánya úgy hat, mintha egyik hangszercsoport kimaradna az orkeszterből. Ami a filharmónia jelen időszakában egyébként meg is történhetik! (*) Knote az Operaházban. Knote Henrik, a müncheni Hoftheater híres tenoristája, karácsony után több estén át fog vendégszerepelni az Operaházban. A művész a többi közt két estén a „Lohengrin" címszerepét, egy estén az „Aida" Rada«neszét fogja énekelni. (*) Lakásművészeti kiállítás. Az Iparművészeti Társulatnak a Technológiai Iparmúzeumban rendezett lakásművészeti kiállításán egy állami nagydíj és négy iparművészeti érem került odaítélésre. A kereskedelmi miniszter ma értesítette a társulatot, hogy az illetékes bírálóbizottság javaslata alapján a kétezer koronás állami nagydíjat Mocsay József asztalosmesternek ítélte oda, az állami iparművészeti érmekkel pedig Héber Antal asztalosmestert, Pauncz és Kovács kárpitosmestereket, Majoros Károly üvegfestőmestert és Túri Viktor bőrdíszművest tüntette ki. (*) Az Erdészleány új főszereplője. A Városligeti Színházban ma este az Erdészleány főszerepét új szereplő játszotta: Hollós Teriké, a Rákosi Szidiféle színiiskola harmadéves növendéke. A fiatal, szép megjelenésű színésznő kiváló kvalitásait nagy siker jutalmazta. Nagy skálájú orgánuma pompásan érvényesült az operett érzelmes énekszámaiban s eleven mozgású, intelligens játéka sokban járult hozzá a darab élénkítéséhez. (*) Műsorváltozás az Operaházban. Az Operaházban holnap, csütörtökön az előre hirdetett „Téli rege" helyett Szemere Árpád közbejött megbetegedése miatt a „Bajazzok" dalmű s utána a „Csodaváza" balet kerül színre. Leoncarado dalművében Neddát Ambrusné Danidi Lunardi, Silviát Takáts, Toniót dr. Dalnoki, Beppót Kertész, a két párt Kárpát és Juhász éneklik. Vezényli ifj. Ábrányi Emil, rendezi Kiss Dezső rendező. A „Csodaváza" főszerepében Nirschy Emília, Smeraldi, Krammer Ilona és Pini lépnek föl. A balletet Szikla Adolf karmester vezényli és Guerra Miklós balletmester rendezi. (*) Echegaray és az aranygyapjas-rend Madridból táviratozzák. A kormány a legnagyobb kitüntetésre, az aranygyapjas-rendre terjesztette föl Echegarayt, a Nagy Galeotta világhírű szerzőjét. (*) Zenészsztrájk a Réjane-színházban. Párisból jelentik: A Theatre Réjaneban, ahol szombat este mutatták be a „Sans Géné" című revüt, közvetlen az előadás előtt sztrájkba léptek a zenészek. Este fél nyolckor egy küldöttségük kereste fel az igazgatót és követelték, hogya szervezetlen zenészeket elbocsássák. Az igazgató elutasította ezt a követelést, mire a kilenc „vörös muzsikus" nyomban távozott a zenekarból. Amikor kilenc órakor a színházban megjelent az elegáns premier-közönség, meglepődve látta, hogy egy zongorát emelnek a színpadra. Pont kilenc órakor Réjane asszony a lámpák elé lépett és a következő beszédet tartotta: „Hölgyeim és uraim! Mindég furcsa kalandjaim akadtak premierjeimnél. Önök emlékezni fognak rá, hogy a múlt évben a gépészek sztrájkoltak és a közönség férfi tagjai segítettek nekem a díszletek felállításában. Ebben az évben a zenekar urairól van szó. Remélem, holnap ismét teljes számú lesz az orkeszter. Amennyiben nem, úgy kénytelen leszek újból az önök segítségét igénybe venni!" A szerzők egyike, Boucquet úr a zongorához élt és ezzel megkezdődött az előadás.____ (*) Koszkol-képkiállítás Aradon. Koszkol Jenő festőművész müncheni két éves tanulmányútjából visszatérve, müncheni és tiszaparti képeiből kollektív kiállítást rendezett Aradon, melyet a város előkelőségeinek jelenlétében e hónap 18-án nyitott meg. A kiállítás iránti érdeklődés oly nagy, hogy a száz képből álló gyűjtemény legtöbb darabja már elkelt. (*) Párisi Opera. Párisból írják: Az Opera Comiqueben nem nagy sikerrel mutatták be Alberic Magnard „Tragedie musicale“-ját. A zeneszerző híres minták nyomán, melyeket muzsikájában nem tagad meg, maga írta a librettót is, még pedig prózában. A szövegkönyv Titus és Berenice élettörténetét tárgyalja és miként Racine, Magnard is a hősnő után nevezi el operáját. Szerencsésebb drámai helyzeteket, mint a híres klasszikus, a modern komponista sem talált. A zene nem elég gazdag ahoz, hogy elfelejtesse a helyzetek drámai egyformaságát. (*) Városligeti Színház. Vasárnap csak délutáni előadást tart a színház. Ez alkalommal Küry Klára felléptével délután fél 4 órakor, mérsékelt helyárakkal, Offenbach nagyszerű operettje, a „Párisi élet" kerül színre. Hétfőn délután Jean Gilbert népszerű operettje, „A lengyel menyecske", kedden délután pedig „A betyár kendője", kedvelt népszáma van műsoron. Mindkét este a „Párisi élet" operettet adják. Az összes jelzett előadásokon a főszerepeket Küry Klára játsza. A „Párisi élet" pénteki bemutatójára nagy érdeklődés mutatkozik. (*) A müncheni rendőrség kudarca. Münchenből írják: Mindenütt nagy feltűnést keltett annak idején, amikor a müncheni rendőrség egy napon a rendőrségre hurcolta Adorée-Villany meztelen táncosnőt és Róbert Jenő igazgatót. Miután kihallgatták és elbocsátották őket, panaszost kerestek, aki ellenük a vádat beadja. Mert vádló nélkül nincs vádlott. Erre mi történt? Az történt, hogy eddig egyetlen lélek sem akadt, aki a vádat magáévá tette volna. Pedig a kisasszony háromszor táncolt meztelen a nagyközönség előtt. A vádat ennélfogva el kellett ejteni. (*) Karácsony délutáni előadások. December 24-én, karácsony szentestéjén, rendes szokás szerint, a Király-színház és a Magyar Színház zárva marad. Ellenben délután mindegyik színházban, mint minden évben, úgy az idén is lesz előadás. Mindkét színházban olyan darab kerül szinre, hogy a szülőknek módjukban legyen gyermekeiket a karácsonyfa-díszítés előtt hova küldeni. A Király-színházban a „Leány vá sá r“ című operett kerül szinte rendes helyárakkal és ugyanabban a szereposztásban, mint az esti előadásokon. A két női fő,Szrepet Esáák Sári és Petráss Sári játszák. A Magyar Színházban a fővárosi gyermekvilág kedvenc darabja, Burnett Hodgson kedves és bájos életképe, a „Kis lord" van műsorra tűzve mérsékelt helyárakkal, a címszerepben Fényes Annuskával. A Magyar Színház személyzete teljesen elkészült Tristan Bernard a „Kis kávéház" című nagysikerű vígjátékával, amelynek pénteken, 22-én lesz a bemutatóelőadása. (*) Hangverseny: Carreno Teresa egyetlenzongoraestélyét holnap, pénteken rendezi a Royalteremten, a következő érdekes műsorral: Beethoven: Szonáta es-dur, op. 31; Chopin: Prelude, Polonaise fis-moll, as-dur; MacDowell: Barcarolle.Hexentanz, Etude de Conzert (először); Schubert: Impromtu; Schubert—Liszt: Soirée de Vienne; Schubert—Tausig: Marche militaire. SSj:-., ---------... --■.::r^--.' -----. FŐVÁROS. A költségvetés tárgyalása. — Közgyűlés. — (Saját tudósítónktól.) A ma délutáni közgyűlés a jövő esztendei költségvetést tárgyalta s este, negyedkilenc felé már be is fejezték a vitát. A költségvetést elfogadták s a vita során mindössze két nevezetesebb javaslat merült fel. Az egyik Ullmann Gyuláé volt, aki a főváros szerencsétlen szabályozását tette szóvá és megsürgette azt az általános szabályozási tervet, amelyet minden modern nagyvárosban elkészítenek, amely azonban Budapesten még egyre késik. És ebben a szabályozási tervben benne kell lennie az Andrássy-utat a Rákóczi-úttal összekötő „Avenue de l’Opera“-nak, az Erzsébet-sugárútnak, az Andrássy-út meghosszabbításának, a pályaudvarok kihelyezésének; az esetről-esetre való városfejlesztés helyébe előre meghatározott, programmszerű városfejlesztés lépjen. A közgyűlés végül elfogadta Ullmann indítványát,amely szerint a tanács tegyen jelentést a közgyűlésnek a nagy városszabályozási tervről s ennek költségeire már a jövő évi költségvetésbe nagyobb öszszeget vegyen fel. A másik indítványt, amely a költségvetés tárgyalása során nagy érdeklődést keltett, dr. Reichfeld szer tette. Arról beszélt, hogy a pesti lakosok micsoda nehézségekkel állanak szemben, amikor a gyerekeiket képzett iparosokká akarják nevelni. Ez a nehézség főképpen a polgári iskolai tandíjban van. Tizenkét esztendős korában a gyerek elvégzi az elemit, de a szegényebbeket a tandíj meggátolja abban, hogy tizennégy éves korukig, amikor inasok lehetnek, polgári iskolába járjanak s így képzettebb iparosok váljanak belőlük. A főváros, amely évente húsz milliónál többet áldoz iskolára, megtehetné, hogy jobban kiterjessze a tandíjmentességet. A felszólalást helyesléssel fogadta a közgyűlés. A közgyűlésről a következő részletes tudósításunk szól. (A király adománya.) Az ülést Fülepp Kálmán főpolgármester nyitotta meg, aki jelentette, hogy őfelsége a király 10.000 koronát adományozott azzal a rendeltetéssel, hogy abból a főváros szegényei részére tüzelőanyagot szerezzenek be. A közgyűlés a király adományát hódolatteljes köszönettel vette tudomásul. (A költségvetés.) A napirend első tárgya a főváros 1912. évi költségvetés volt, amelyet dr. Bódi Tivadar alpolgármester ismertetett. A költségvetés 119.821.935 korona egyenleggel zárul. Az általános vitát dr. Euenberg Salamon nyitotta meg, aki az idegenforgalom emeléséről s a követendő fürdőpolitikáról beszélt. E kettőt alkalmasnak tartja arra, hogy a főváros jövedelmét lényege-esen gyarapítsa. Ullmann Gyula szerette volna, ha az általá- nos végleges szabályozási terv elkészítésének költsé-geit a költségvetés tételei között találta volna. A mérnöki hivatal új szervezete azzal biztat ugyan, hogy ez a kérdés megoldást fog nyerni, mégis szükséges, hogy egy nagy végleges szabályozási terv már most készüljön. Budapest szabályozása szerencsétlen. Bizonyítéka ennek a tizenegyszer megtört Rákóczi-út, a Gellért-hegynek nekimenő hidak, a szűk dunai korzók és a négyemeletes házóriásokkal beépített budai hegylejtők. Berlin és Bécs példájára hivatkozik a szónok és kiemeli, hogy ott milliókat áldoztak szabályozásokra. Helyesli, hogy a főváros nagy telektömböket vásárol és az a reménysége, hogy lehetséges lesz egy külön alapot létesíteni telekvásárlá-