Pesti Napló, 1912. február (63. évfolyam, 27–51. szám)

1912-02-23 / 46. szám

Budapest, péntek PESTI NAPLÓ 1912 február 23. 46. szám. 13 Hajdú József, Kurucz János, Loblovitz Béla, Rózsa­hegyi Kálmán, Somogyi Mór és Tarnay Alajos. )( A Ferencvárosi Polgári Kör február 24-ikén saját helyiségeiben hangversenyes zártkörű családi estélyt rendez. )( Az Erzsébetvárosi Munkásgimnázium Egye­sület iskola fentartási alapjának gyarapítására e hó­nap 25-én, vasárnap este 9 órakor az Erzsébetvárosi Kaszinó összes termeiben művészhangversenyt ren­dez, amelyen az Operaház, a Népopera tagjai és más kiváló művészek működnek közre. A hangver­senyt táncmulatság követi. Jegyek előre válthatók az Erzsébetvárosi Kaszinó irodájában naponta 6—8-ig és a hangverseny színhelyén. )( A Kereskedelmi Akadémia hallgatói február 28-ikán az akadémiai segélyalap javára zártkörű táncestélyt rendez a Pesti Lloyd Társulat díszter­mében. )( A hetedik kerületi Erzsébetvárosi Kör március 2-án, szombaton este a Royal-szálló összes termei­ben tánccal egybekötött elite hangversenyt rendez a kerület napközi otthona javára. A hangverseny este fél tíz órakor kezdődik. )( Sportkedvelők Köre e hónap 24-én szombaton este az Ügyvédi Kamara helyiségeiben tartja hang­versenynyel egybekötött nagy táncestélyét, amely az eddigi rendkívüli érdeklődés után ítélve fényes sikerűnek ígérkezik. FŐVÁROS. A pesti aszfalt. A pesti aszfalt — ez majdnem egészen bizo­nyos — Európa legrosszabb aszfaltja. Sehol annyi süppedés, annyi nagy lyuk nincs az aszfalton, mint éppen nálunk. Csak végig kell nézni egy aszfalto­zott kocsiúton, különösen azokon, amelyeken vil­lamos is jár s meg lehet állapítani a következőket: A villamos sinek mentén mindenütt besüppedt az aszfalt, úgy, hogy a sínek négy-öt centiméternyire is kiáltanak az utca szintjéből. Néhol csak harminc centiméteres a süppedés, de van olyan is, amelynek másfél méter a hossza s a szélessége is kitesz jó háromnegyed métert. A sínektől távolabb pedig gödrök állanak. Egyik kisebb, másik nagyobb, de gödrök, még­pedig olyanok, hogy némelyiknek öt­hat centiméter a mélysége. Ha végignéz az ember az utcán, olyankor, amikor kevés rajta a kocsi, meg a gyalogjáró, nem lát mást, mint gödröket és süppedéseket sűrűn egymás után. Ha gyalog megyünk át a kocsiúton, nemcsak arra kell vigyáznunk, hogy valamelyik kocsi, au­tomobil, vagy villamos el ne gázoljon, hanem arra is, hogy meg ne botoljunk a kiálló sínekben, vagy a besüppedt gödrökben. Folyton a lába elé kell nézni az embernek, különben nem bizonyos abba, mikor vágódik hanyatt a gondozatlan aszfaltozás miatt Ha kocsin megyünk, akkor valóságos kín­szenvedés az ilyen utcákon végighaladni. A konflis úgyis ráz, de az ilyen után, ahol a kerék egyik süppedés után a másikba esik, nem egyéb a ko­csin való út, mint folytonos rázás. Ez a kocsiút. De a gyalogjáró sem jobb. A gya­logjárón — nem kell erre más példa, mint a kör­utak aszfaltozott gyalogjárói — szintén egymást kö­vetik a süppedések. De itt már nem olyan feltűnőek, mint a kocsiúton. Itt nincs egyszerre való esés. Itt nem lehet szemlátomást rögtön kiszámítani a mélységeket, mert ezek a süppedések lejtősek. Szép időben, amikor száraz az aszfalt, nem járnak semmi­féle kellemetlenséggel, de essék csak egy kis eső, a körutak gyalogjáróin rögtön egész tavak képződ­nek. Tavak, még­pedig elég tekintélyes tavak, ame­lyekről az ember nem hisz mást, minthogy ott is nedves az aszfalt és nyugodtan belelép. Ezek a ta­vak valamennyi körút és valamennyi aszfaltozott utca gyalogjáróján megvannak. Néhol a szélén, né­hol a közepén, de mindenütt határozott süppedé­sekben képződtek, úgy, hogy csak akkor tűnnek el, ha a víz elpárolog belőlük. Ilyen rossz aszfalton kell járnunk állandóan. Pedig ezt az aszfaltot gyakorta felbontják. Nincs is talán olyan budapesti utca, amelynek fel ne bon­tanák meglehetősen rövid időközökben a gyalog­járóját, vagy a kocsiútját. A felbontásnak legalább azzal az­ előnynyel kellene járnia, hogy a­­­­szaggatott részen jó aszfaltot csinálnának a rossz helyébe, de e helyett azt kell folytonosan tapasz­talnunk, hogy fél esztendőre az új aszfaltozás után újra süpped az aszfalt. Ha elkezd esni az eső, az újonnan aszfaltozott részen is megjelennek a kis ta­vak s a kocsiúton a gödrök. A gyalogjárók és a kocsiutak ellen mindig van kifogás. Ezen a téren meglehetősen sok a tenni­való, a városból legalább is el kell távolítani a ma­­kadam­ kocsiutakat s megszüntetni a felemás gya­logjárókat amelyeknek különben nem lehet más a céljuk, minthogy minél több sár legyen a városban. De mindennél fontosabb, hogy az aszfalt jó legyen. A főváros sokat költ útburkolásokra és aszfaltozá­sokra s a vállalkozók annyi pénzt kapnak a város­tól, hogy szigorúan meg lehetne követelni tőlük a tisztességes munkát. Nemcsak a forgalom az oka az aszfalt süppedésének. De akkor, amikor arról van szó, hogy a vállalkozók számláit kifizessék, bi­zottsági tagok sürgölődnek-forgolódnak, indítvá­nyoznak, interpellálnak, egyszerűsítik a közigazga­tást, csakhogy a vállalkozók minél hamarább meg­kaphassák a pénzüket. Mert nincs meg ez a buzgó­­ság akkor, amikor arról van szó, hogy ellenőriz­zék a vállalkozók munkáját? * Elöljárók áthelyezése. A polgármester Ben­­cze Benő III. kerületi elöljárót a IX. kerületi elöl­járóság élére, Toperczer Péter IX. kerületi elöl­járót a VI. kerületi elöljáróság élére és Eszláry Sándor elöljárót a III. kerületi elöljáróság élére he­lyezte át. * Énektanítás a Pedagógiai Szemináriumban. A szakfelügyelők előterjesztést tettek a tanácsnak, hogy a Pedagógiai Szemináriumban április 1-től jú­nius 15-ig énektanítói továbbképző tanfolyam keret­­ében heti öt órában módszeres előadásokat tartsa­nak. A tanács az előterjesztéshez hozzájárult és a tanfolyam vezetésével Sztojanovits Jenő ének­­szakfelügyelő-igazgatót bízta meg. * A hitoktatók fizetésrendezése. A közoktatás­ügyi osztály előterjesztést tett a főváros iskoláinál alkalmazott katolikus hitoktatók fizetésrendezése ügyében. A pénzügyi bizottság azonban ezt az elő­terjesztést visszaadta a tanácsnak azzal, hogy vala­mennyi hitoktató segítségének dolgát együtt tárgyal­ják. Kifejezte egyúttal azt a kívánságát is, hogy indít­sák meg a tárgyalást az egyházmegyei főhatósággal, hogy a főváros a hitoktatókon bizonyos fegyelmi jogokat gyakorolhasson. Ez a fegyelmi jog különösen a hitoktatók beosztására és áthelyezésére vonatkoznék. A tanács legutóbb tartott ülésén foglalkozott a pénzügyi bizottság ja­vaslatával és kimondta, hogy a maga részéről szin­tén helyesnek tartja a hitoktatói segítségek együttes tárgyalását és elhatározta, hogy a jövőben a segítségkéréseket együttesen, még­pedig a költség­­vetéssel kapcsolatosan fogja tárgyaltatni. Ami a hit­oktatókon való fegyelmi jog gyakorlását, továbbá a hitoktatók beosztását és áthelyezését illeti, a tanács utasította a közoktatási ügyosztályt, hogy ebben az irányban az egyházmegyei főhatósággal indítsa meg a tárgyalást. Minthogy azonban nem volna méltá­nyos, hogy a tárgyalások befejezéséig is, a hitokta­tók fizetésének emelése függőben maradjon, a tanács elhatározta, hogy egy átmeneti fizetésren­dezésre vonatkozó előterjesztést fog a közgyűlés elé terjeszteni s az erre vonatkozó javaslattétel cél­jából az iratokat a pénzügyi bizottságnak adja ki. * Tanulók monstre­ hangversenye. A tanács ma tartott ülésében hozzájárult, hogy február 28-án és március egy napján a fővárosi zenetanfolyamok nö­vendékeivel a régi képviselőház termében­ monstre­­hangversenyt rendezzenek. * Orvosi kinevezés. A főpolgármester dr. Mar­tos Istvánt a duna-balparti közkórházakhoz segéd­orvossá nevezte ki. KÖZOKTATÁS. (A nyugdíjtörvény és a polgári iskolai tanárok.) A polgári iskolai státusban nagy nyugtalanság mu­tatkozik most, mert a pénzügyminisztériumból az a hír szivárgott ki, hogy a polgári iskolai tanárok szol­gálati ideje az új nyugdíjtörvényben is negyven év marad és csak annyi kedvezményt tartalmaz, hogy a lakbér 50 százalékát beszámítják a nyugdíjba, de ennek ellenében az évi járulék magasabb lesz. A központi vezetőséghez nagy számban érkez­nek tudakozó levelek, de míg a vezetőség a törvény­nek minden részletével nincs tisztában, elhamarko­dottságnak tartaná valami erélyesebb akció megindí­tását. (Kinevezések a katolikus főgimnáziumoknál.) Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi mi­niszter kinevezte: a VII. fizetési osztály 3. fokoza­tába Gálié Gábor eperjesi, Blanár Ödön ungvári, Mikus László budapesti II. kerületi, Laky István po­zsonyi, Bajzáth Lajos besztercebányai, dr. Jenscher Mihály nagykárolyi, dr. Laudon István ungvári, Schöber Emil szatmárnémeti, Koválik József buda­pesti II. kerületi, Bakó István besztercebányai, Hal­mos Béla pozsonyi, Jákobéi Dezső eperjesi, dr. Fech­­tel János szatmárnémeti, Maruch Ede ungvári, Krom­­paszky Béla szatmárnémeti, Fülöp Árpád ungvári, Besze Mihály újvidéki, Szörényi József budapesti II. kerületi, Hoffmann Mátyás újvidéki, Nendwich Jakab budapesti II. kerületi, Uhlmann Miklós pozsonyi, dr. Janicsek József eperjesi, Löffler József trencséni, Zsitvay János Selmecbányai, Tittel Lajos lőcsei, Fa­­buss Alajos és Gaál Lajos besztercebányai, Richter László ungvári, Treszkény János trencséni, Deák Miklós lévai és Pethe Ferenc eperjesi kir. katolikus főgimnáziumi rendes tanárt; a VIII. fizetés osztály 3. fokozatába Madáchy István miskolci, Bal Jero­mos lőcsei, Márton Nándor ungvári, dr. Szőke Lő­rinc pozsonyi, Szontagh Tibor miskolci, Klatt Román pozsonyi, Keller Lajos trencséni, dr. Hinkovich Nán­dor újvidéki, Kletz Gábor eperjesi, Gerő János besz­tercebányai, Kronberger Béla miskolci és Govrik Sándor eperjesi kir. katolikus főgimnáziumi rendes tanárt. (Református főiskolai internátus Budapesten.) A dunamelléki református egyházkerület dr. Darányi Ignác főgondnok és dr. B­a­k­s­a­y Sándor püspök vezetésével református főiskolai internátus szerve­zését határozta el, hogy némileg enyhítse azt a nagy diáknyomort, amely a folyton növekvő drágaság miatt a fővárosi egyetemi és más főiskolai hallgatók körében évről-évre elviselhetetlenebbé válik. A főis- Ui „Osram** lámpa! * Az előbbi préselt fémszál helyett az uj „Osram" lámpánál ma egy húzott tömör huzal­tdrót­ használtatik. Ezen uj lámpa sokkal nagyobb ellenállással bír rázkódtatásokkal szemben. Azon állítás, hogy a fémszálas lámpa a közönség kezében könnyen eltörik, az új tömör fémhuzallal (dróttal) ellátott „Osram" lámpánál megcáfoltatik, 75% árammegtakarítás és az „Osram" lámpa mind a többi előnye, dacára ezen fontos ujjításnak változatlan. Kérjük izzólámpa beszerzésénél mindig határozottan új húzott lámpát ,dróta kérni. Minden hamisítatlan „Osram" lámpa kell hogy az „OSRAM* névvel ellátva legyen. Mindenütt kapható. Deutsche Gasgíühíicht Actiengeseííschaff Akt. „Osram" Berlin. Képviselet­­és raktár Magyarország részére I­linger és Fia, Budapest VL Hajós utca 41.

Next