Pesti Napló, 1912. június (63. évfolyam, 129–153. szám)
1912-06-11 / 137. szám
, Budapest, Kedd pesti NAPLÓ 1912 junius 11 137. szám. Gyulává az élükön, eltávoztak a haderővel körül, sáncolt parlament épülete elől. (Tüntetés a Justh-pártkör előtt.) Az ellenzéki képviselők közül közel húszan gyalog tartottak a Rákóczi-úton lévő Justh-párt közhelyisége felé, elöl Justh Gyulával, akit mindenütt, egész útjában lelkesen és zajosan ünnepelt az utca. Egészen a kör ablakai alá követte a tömeg a képviselőket, akiket még azután is, hogy eltűntek a kapu mélyében, addig éljeneztek, amíg azután meg tena jelentek az ablakokban. •- Iialljuk Justh Gyulát! Éljen az ellenzék! — Veszszen a kormány! — Abcúg Tisza! * — Lámpavasra a gazemiberekkel! Percekig tartott a zajos demonstrálás, amíg végül ovascsendőrök és rendőrök szétoszlásra kényszerítették a tüntetőket. A késő esti órákban zavargás volt az Aréna-után is, de a fegyveres erő csakhamar métszórta a tüntetőket. A katonaság este hatig ott tartózkodott a parlament épülete előtt, ahol holnap reggel nyolc órakor Ura kordonokat állítanak föl. A képviselőházban. A kordonon átkerült képviselők közt volt Ráth Andre is. Alig ért azonban a képviselőház első emeletére, elébe állott Kosztka rendőrfelügyelő. — Kérem a képviselő urat — szólt — tessék elhagyni a Házat. Ráth elpirult dühében. •— Micsoda beszéd ez?, kérdezte. •— Kinek a rendeletére? Én nem vagyok kitiltva. A rendőrfelügyelő egy gépírásos lapot mutatott: — A mentelmi bizottság határozott így... Ráth erre felkapta a fejét: — Éppen most ülésezik, ugye, a mentelmi bizottság? — kérdezte a képviselőházi szolgáktól. — Igen! — volt a válasz. Ráth percig sem habozott, hanem benyitott abba a terembe, ahol Tisza vészbírósága dolgozott. A fején a kalappal, köszönés nélkül bekiáltott a terembe: — Micsoda eljárás ez? Beidézve nem vagyok, te ítéletet nem hozott a Ház és mégis kivezetnek? Terezői József idegesen hebegett valamit: — Még nincs határozat! — mondta. Ráth erre sarkon fordult s bevitte a bizottság elé a rendőrtisztet, ahol felvilágosították, hogy — csak tévedés a dolog. Kenedi Géza mindjárt meg is kérdezte a képviselőtől:— Elő akarja adni talán a képviselő úr a mentségét? Rátti vádat von: — Eszembe sem jut! — mondta. Ezzel távozott a Házból, ahonnét Apponyi felszólítására azok a képviselők is elvonultak, akik átkerültek a kordonon. Ezután összeült ismét a munkapárt. Tisza elfoglalta az annyira lealacsonyított elnöki széket s elmondta a szokásos beharangozóját arról, hogy most már rendszerré vált a házban „a rendzavarás“. — Úgy intézkedtem — mondta — hogy a kizárt képviselők ezután be se eresztessenek a Házba. Ha azonban a Ház más intézkedést tart helyesnek, kérem, tessék indítványozni. Ki tartott volna más intézkedést helyesnek, ha Tisza így akarja? Ezután tehát kitűzött szuronya katonaság fog állni a Ház előtt. A munkapárt egyébként „megszavazta“ a bor-, hús-, cukor- és sörfogyasztás megadóztatásáról szóló 1887. évi XLVII. törvénycikk 3. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatot, a magyar királyi államvasutak alkalmazottai számára létesítendő lakóház-telepeiről szóló törvényjavaslatot s elintézte az országgyűléshez intézett királyi leiratoknak a főrendiházhoz késedelmesen történt átküldéséről szóló főrendiházi üzenetet. Végén — méla akkordnak — a mentelmi bizottság előadója a mai ülés visszhangjaként a következő javaslatot tette. A bizottság elé utasított képviselőket hat kategóriába osztjuk. Az első kategóriába tartoznak azok, kik a Ház régibb határozatával már kizárattak a Házból és ennek dacára ide bejövén, a Ház határozatával és az elnöki rendelkezéssel szemben „engedetlenkedtek“, így név szerinti Ábrahám Dezső, Batthyány Pál, Beck Lajos, Benedek János, Bikádi Antal, Bosnyák Géza, Egry Béla, Eitner Zsigmond, gróf Esterházy Mihály, Fernbach Károly, Horváth Gyula, Huszár Károly (sárvári), Ivánka Imre, Justh János, Justh Gyula, Kállay Ubul, gróf Károlyi József, Kelemen Béla, Kun Béla, Palugyay Móric, Polónyi Géza, Polónyi Dezső, Sümegi Vilmos, Szabó István (nagyatádi), Szalay László, Szmrecsányi György, Veszprémy István és Zboray Miklós képviselő urak. A mentelmi bizottság azt javasolja, méltóztassék ezeket a képviselő urakat kitiltásuk lejártát közvetlenül követő újabb 15 napra a Házból kizárni. A második kategóriába tartoznak azok, akiket a Ház ma délelőtti ülésében zárt ki a Háznak üléseiből 15 napra, tehát ők még joggal voltak itt, azonban itt oly mértékű rendetlenkedést és az elnökkel szemben való engedetlenséget tanúsítottak, hogy e miatt javasolja a bizottság, hogy név szerint gróf Benyovszky Móric, Bernáth Béla, Bizony Ákos, Csermák Ernő, Nadányi Gyula, Ostffy Lajos, Pap Zoltán, Urmánczy Nándor és Vertán Etele képviselő urakat a ma kiszabott kizárásuk lejártát közvetlenül követő újabb 15 napra méltóztassék a Házból kizárni. Harmadszor Ráth Endre képviselő úr, akinek a Házból való kizáratási határideje lejárt, ma itt megjelent és olyan viselkedést tanúsított, amely a Ház méltóságával nem egyezik és amely egyenesen a Ház határozathozatalának lehetetlenné tételére Budapest, június 10. (Saját tudósítónktól.) Kegyelemdöfésre készül az elvakult szenvedéllyel tomboló kormánypárt. A kegyelemdöfés az alkotmánynak, a parlamentarizmusnak szól. Ma már feltűzött szuronyok kergették vissza az ellenzéket és holnap e szuronyok árnyékában az egyedül maradt munkapárt meg akarja szavazni a házszabályrevíziót. Napokon át dögönyöztek, kínoztak minden törvénytiszteletet. Most egyszerűen megölik, kitörlik az élők sorából az igazságot és a jogot. Most előkészítik a jövőt minden valaha bekövetkezhető abszolutizmusnak, amely az új házszabályok segítségével rövid néhány óra alatt akár a Peichsrathba viheti be a magyar képviselőházat. Ez a példátlan merénylet megmozdítja az országot, tiltakozásra kényszeríti azokat is, akik eddig nem voltak a parlamenti harc mellett. Andrássy Gyula is azok közt van, akik élesen és határozottan tiltakoznak a karhatalommal való törvényhozás ellen, amelyet akrobatapolitikának bélyegez. Sorra megszólalnak az ország jogtudósai, az ügyvédi kamarák. A legnevezetesebb, a legfontosabb azonban, hogy megkezdik a harcot az alkotmány védőbástyái, a vármegyék. Két vármegye foglalkozott ma a kormány bemutatkozó iratával: Pest vármegye és Heves megye. Ősidők óta a lelkiismereti szabadság, a független politika védelmezői. Mind a kettő hű maradt régi hagyományaihoz és nagy többséggel bizalmatlanságot szavazott a kormánynak, óriási a jelentősége ennek az állásfoglalásnak. Ez csak a kezdet. De azt jelenti, hogy mindenütt, ahol független, meg nem félemlíthető elemek intézik a közügyeket, ott kíméletlenül nyilatkozik meg a közvélemény haragja, felháborodása. Az ország szava ez, és az ország szava a legsúlyosabb ítéletet mondja mindazokra, akik részesei az utóbbi napok parlamenti bűncselekményeinek. Az ország szava fenyegetően, félelmesen jelzi, hogy nem fog elmaradni a megtorlás. Míg vadul tombol az erőszak és a munkapárti törvénygyártókat annyi katona őrzi, irányul. A bizottság javasolja, méltóztassék Ráti Endre képviselő urat azonnal foganatba veendő és a mai nap beszámításával újabb 15 napra a Házból kizárni. A negyedik kategóriába tartoznak Bakonyi, Samu, Faragó Antal, Hauer István, Köbösi Kornél és Valensik Ferenc képviselő urak, akik eddig a Ház ünnepélyes megkövetésére köteleztekek, de akiknél most már a tett ismétlése szintén beállott, mert a ma délelőtti nagy zajongásban ők is részt vettek, méltóztassék őket azonnal foganatba veendő és a mai ülés beszámításával 15 napig terjedő időre a Házból kizárni. Az ötödik kategóriába tartoznak: Jaczkó Pál, Jeszenszky Ferenc és Verán Endre képviselő urak, akik még nem voltak a mentelmi bizottság elé utasítva. Miután ezeknél a tett ismétléseinek esete nem áll fenn, ma voltak először a mentelmi bizottság előtt, méltóztassék őket a Ház ünnepélyes megkövetésére ítélni. A hatodik kategóriába tartozik Szabó István (zsámolyi) akire nézve a mentelmi bizottság semmiféle javaslatot nem tett. Ezeket a javaslatokat természetesen lelkes örömmel elfogadta a munkapárt, úgy hogy ma már az ellenzék fele ki van zárva a Házból. Justh Gyula például hatvan napra. Az ülés végén Lukács László visszavonta az összes javaslatokat s holnap délelőttre kitűzték napirendre a házszabályrevíziót, amennyi egy kisebb hadjárathoz elegendő volna, a munkapárt csüggedten, növekvő aggodalommal várja a fejleményeket. Holnap, a házszabályrevízió keresztülerőszakolása után rögtön végre akarják hajtani a Ház elnapolását. De mi lesz azután? Az ország népe impozáns egyöntetűséggel fordul ellenük és bonyodalmak fenyegetnek felülről is. Egy kétes sorsú, kétségtelenül törvénytelen határozat el-,fogadottnak mondja a véderőjavaslatokat. De hiányzik a főrendiház szavazata, hiányzik a szentesítés és az osztrák parlament obstrukciót tervez. A rendőrök nem segíthették át a kormányt a legnagyobb nehézségeken. Kezükben lesznek a törvénytelen határozatok, de nem tudnak velük mit kezdeni. Természetes tehát, hogy miután meggyalázták a törvényhozás termét, rongygyá tépték a mentelmi jogot, most mindennek elsimításáról, kiegyenlítéséről, a békéről ábrándoznak. De még természetesebb, hogy ezzel a társasággal ez az ellenzék többé semmi módon szóba nem áll. És ezt már a munkapárton is tudni kell. Vasárnap megkezdték ugyanis a puhatolózást, tudakozódtak, milyen módon lehetne a rendes tárgyalásokat biztosítani. A válasz a legenergikusabban visszautasító volt. Az egész ellenzék megingathatatlan meggyőződését fejezte ki Polónyi Géza, amikor ezeket mondotta: — Mi sem a kormánynyal, sem a munkapárttal ebben az életben többé szóba sem állunk. Ha a király küld valakit, aki tárgyalni akar velünk, tárgyalunk, de ettől a társaságtól minket egy élet és egy tenger választ el. Ez a tiszta helyzet. A jelent, néhány nyomorult napot magához kaparithatta a többség, de saját jövőjét ölte meg. Már a jövő emberét találgatják, már az új alakulást vázolják és ez természetes, mert ha minden bizonytalan is e pillanatban, a munkapárt szörnyű, végső züllése felől nem lehet semmi kétség. Lukács és Hazai a királynál. Lukács László miniszterelnök vasárnap reggel Bécsbe érkezett. A miniszterelnök a magyar, házban szállott meg. Reggeli nyolc óra után Schön ... .....—" Fgajaan. ■.jl" ... . A kegyelemdöfés. (Elnapolás előtt. — Sí íidzszabársrevizfő. — megszólalnak a rdrraegék.)