Pesti Napló, 1912. július (63. évfolyam, 154–179. szám)

1912-07-21 / 171. szám

zölte, hogy az obskúrus ifjú édesanyja egyik ottani penzió szakácsnője. Nápolyban egyébként leánykereskedés miatt büntetést is szenve­dett és bajba sodorta az ottani osztrák-magyar kon­zulátus egyik tisztviselőjét, akit hosszú ideig zsarolt titoktartásával, majd, minthogy több pénzt nem kap­hatott a szerencsétlen embertől, leleplezte közös bű­nüket. Ezek az adatok éppen elég súlyosak voltak­­ arra, hogy Charles Edwin Laytont a főkapitányság őrizetbe vegye és tovább kutasson a sötét múlttal bíró fiatalember viselt dolgai után. Nem tarthatják lehetetlennek, hogy az amerikai ifjú közelebbi felvilágosítást is adhat majd Vitái Ilona öngyilkosságának okáról. Addig is, amíg adatok után kutat a főkapitányság, Charles Edvin Laytont a­­ Mosonyi­ utcában lévő toloncházban helyezték el. Abadies~kora. '•wírf „Vedd egyenlő részben az após szilárdad­gát, a mandula­tej fehérségét, a méz enyheségét, az égető nap eioltha­-‘és kapsz­­isadie-szivarkapapiri­ss tarka krónika. (A becsületszó. — Népmondák. — Olimpiád.) Abban a kávéházban történt, ahová a színészek szoktak járni pikkolózni. Amikor az egyik színész fölállt és el akart menni, az egyik kollégája utána ment és megfogta: I' — Ugyan kérlek­, segíts ki a zavaromból. Vélet­lenül nincs nálam pénz... Ugyan adj kölcsön tiz ko­ronát... — Mikor adod meg? —­ Holnap. — Becsületszavadra? — Becsületszavamra! — Itt a tiz korona. Másnap délután újra találkozik a két színész a kávéházban. Mindenféléről beszélgettek, csak a tiz koronáról nem. Végre az egyik megszólalt: — Mi van a tiz koronámmal? — Igaz, kérlek, bocsáss meg, nem tudtam ma pénzt kapni. Holnap okvetlen megadom. Becsület­szavamra.­­ A másik színész egy pillanatig gondolkozott, az­tán így felelt: i — Jól van. De előbb­ ad a becsületszavadat arra, hogy megtartod a becsületszavad . ' ft Egy pesti professzor, aki nagy szeretettel foglal­kozik népmondák gyűjtésével, Tirolban nyaralt az idén. Valami kiránduláson egy kis faluba vetődött, ahol az első parasztot megfogta:­­ — Mondja csak, vannak itt, ezen a vidéken nép­mondák? ^ K — Nép... népmondák?... Hogyne, hogyne. — Hát maga tud egyet? •— Én nem, de vannak... — Hát valami rokona nincs, aki tudna? — Nincs, nincs De azért vannak. — Hát hol vannak? — Hol? A községházán, az idegenforgalmi hiva­talban, ott biztosan vannak. * Olimpiád. Ezen a héten ismét nagy dicsőséget arattunk a világ előtt. ’Stockholmban győzelmet győzelemre .— Hála istennek, csakhogy kint vagyok a víz­ből — ezzel a történelmi mondással szállottak ki de­rék úszóink a medencéből a verseny után. A magyar fiúk szerénységét bizonyítja, hogy nem kérkedtek a győzelmekkel. Hogy a zajos ünnepelte­­tésnek elejét vegyék a pályaudvaron, álszakállal és álruhákban érkeztek vissza. Persze, hogy míg az itthon maradtak lázas érdeklődéssel lesték a stockholmi híreket. Spronc úr, a kiváló váltólovas is egészen elmerült a sportban. Odakint ezalatt különben a marathoni futásban arattunk szép diadalt, sikerülvén biztosítani a magyar színeknek a harmincegyedik helyet, itthon új erőre kapva áldozzanak az igazi magyar nemzeti sportnak, ~ a bakkaratnak '**vr PESTI NAPLÓ 1912 Julius 21 18 Budapest, vasárnap 171­. szám. SZÍNHÁZ, művészet. (*) Budai Színkör. A Budai Nyári Színházhoz holnap, vasárnap, hétfőn, kedden és a jövő vasárnap a „Hedda hercegnő“ című új operettnek lesznek a folytatólagos előadásai. Szerdán és szombaton Feny­­vesi Emil, a Vígszínház művésze vendégszerepel a „Trilby“ és „A tanítónő" című darabokban. Csütörtö­kön a „Hercegkisasszony“, pénteken „Ábrahám a menyországban“ operettek vannak műsoron. A „Bőr­, egér“ holnap, vasárnap délután előadásán Adél sze­repét vendég, Szeghő Józsa fogja játszani. (*) Vidéki színházak. Az aradi nyári színházban hétfőtől kezdődőleg három estén át Király Ernő, a Királyszínház énekese vendégszerepel a „Luxem­burg grófja“, „Víg özvegy“ és a „Leányvásár“ című operettekben, telt házak előtt, a közönség tetszése mellett. Ugyanott szombaton és vasárnap, V­e­n­d­r­e­y Ferenc, a Vígszínház művésze vendégszerepel az „Ezred apja“ és „Aranykakas“ bohózatokban.­­ M­a­r­i­h­á­z­y Miklós, a kecskeméti színház igazgatója augusztus elején kezdi meg társulatával működését Orosházán a nyári színkörben.­­ A nagyváradi Szigligeti­ Színház az őszi szezont már az új erőkkel kezdi meg. Az előadó-személyzet sorában F. K­á r­o­­­l­y­­ Leona helyét Görög Olga, a pécsiek kedvenc primadonnája foglalja el. A férfi­ személyzet szereplői közé Tompa Bélát és Szarvassy Somát szer­ződtette az igazgató. A zenekar vezetését Kerner Jenő foglalja el, akinek Szegeden egy országos hírűvé lett Kossuth-nóta-afférje miatt ki kellett lépnie a had­sereg kötelékéből.­­ Az aradi színházban a hét fo­lyamán négy régi tag vett búcsút a közönségtől: Ladiszlay József, Wl­assák Vilma, Cseh Fe­renc és Vass Jenő; a közönség tüntető tapsokkal búcsúztatta kedvenceit, akiknek helyét most Szen­­drey igazgató aj tagokkal pótolja. — Komjáthy János kassai színtársulata a közönség meleg pártfo­gása és osztatlan tetszése mellett játszik Brassóban, ahol a hét folyamán „Cyrano de Bergerac“, „A princ“ és „Eszemadta“ operette kerültek színre zsú­folt házak előtt.­­ D­e­z­s­é­r­y Gyula, a kolozsvári Nemzeti Színház kitűnő jellemszínésze csütörtöktől kezdődőleg két estén át vendégszerepel a marosvá­sárhelyi színtársulatnál, a „Cornevillei harangok“ és „Ármány és szerelem“ című darabokban, van bejelenteni. 3. A néhai báró Rudics József ala­(*) A Duse-Moissi turné. Rómából Írják: A világ­sajtó megírta már, hogy Eleonora Duse és Alexan­der Moissi nagyobb együttes turnéra készülnek. Mint újabban kiderült, a turné csak Olaszország vá­rosaira szól és pedig Max Reinhardt vezetése alatt. Moissi tudniillik olasz eredetű, de most, hogy eredete aktuális lett, kiderült, hogy szülőhelyéről a legellentétesebb verziók tartják magukat. Az olasz sajtó mindeddig azt írta, hogy Moissi Roveretoból való, tehát voltaképpen — hiába a dolgot szépíteni — osztrák alattvaló. Egy más verzió szerint Velencéből való és az olasz nyelvet jellegzetes veneto-tájszólás­­sal beszéli. Viszont egy volt osztályársa nemrégiben cikket írt, amely szerint Moissi Durazzóból való és voltaképpen levantei török eredetű. (*) A Műcsarnok téli tárlatának díjai. Az Orszá­gos Magyar Képzőművészeti Társulat 1912—13. évi műcsarnoki téli tárlatán, amelyen kizárólag magyar honosságú művészek vehetnek részt, a következő díjak kerülnek kiosztásra: 1. két nagy állami művé­szeti aranyérem, illetve az egyik nagy aranyérem ki nem adása esetében egy nagy és két kis aranyérem. Az érmekre a kiállításon résztvevő művészek bár­mily fajtájú festészeti, szobrászati, építészeti, vagy metszet­művekkel pályázhatnak, amelyek még a Kép­zőművészeti Társulat kiállításain soha nem szerepel­tek. 2. Néhai Rökk Szilárd alapítványának kamatai­ból egy kétezer koronából álló jutalom, amelyre leg­alább fél négyzetméter nagyságú kész olajfestmények és legalább fél életnagyságú kész szoborművek szer­zői pályázhatnak, akik tartoznak ezt a kiállítás meg­nyitásától számított két hét alatt a titkárságnak K­ás­­pítványnak a kamataiból hatezerkilencszázötven­­egy koronából álló ösztöndíj, amelyre legalább hu­szonnégy és legfeljebb harmincnégy éves festő, szobrász és építőművészek pályázhatnak, akik ebbeli szándékukat közvetlen a kiállítás megnyitása után tartoznak a titkárságnak írásban bejelenteni. 4. A néhai Ráth György által a magyar képzőművészet fellendülésére tett alapítványból hatszáz, valamint az özvegy Ráth Györgyné által hasonló célra adomá­nyozott hatszáz, továbbá ugyancsak az özvegy által erre az alkalomra kivételesen adományozott nyolc­száz, összesen tehát kétezer koronából álló díj, amelyre a művészetükben már megállapodott, kész művészek pályázhatnak, még­pedig ezúttal csakis olajfestményekkel. 5. A gróf Esterházy Miklós Móric

Next