Pesti Napló, 1913. május (64. évfolyam, 103–128. szám)

1913-05-01 / 103. szám

4 Budapest, csütörtöi ________ PESTI NAPLÓ / 1913 május­­ 103. szám. A munkapárt békü­lni szeretne. (Mire volna jó a háború? — Treuga Dei! Együtt az ellenzék.) (Saját tudósítónktól.) Mialatt az egész ország aggodalommal gondol a háborús fordulat bekövetkezésére, a kormány és tábora abban bizakodik, hogy péntekre eldől a kocka s a monarkia elhatározza, hogy fegyverrel fogja Montenegrót Európa akaratának respektálására kényszeríteni. Örömhír volna Lukácséknak ez a fordulat és rózsás terveket építenek rá már jó­­előre. Ha háborúba keveredünk, azt hiszik, fordul az ő kockájuk is, hatalmuk újra megszilárdul és az ellenzék ostroma is gyengülni fog, sőt esetleg egészen meg is szűnik. Álpatetikus hangon sza­vakat már is a kormány lapjaiban arról, hogy a veszedelem órájában meg kell szüntetni min­den személyes ellentétet és Treuga D­e­i-t kell kötni. Tehát a háború örömére amellett, hogy bukásuk egyelőre eltolódik, mindjárt békét is szeretnének kötni az ellenzékkel, talán azt is remélik, hogy Désy Zoltán hirtelen megköveti Lukácsot és visszavonja vádjait, az ellenzék egyetemessége pedig köszönetet szavaz Tiszá­nak és a munkapártnak azért, hogy lábbal ti­porták az alkotmányt és erőszakot­ erőszakra halmoztak. A munkapárt mint látjuk, pompásan tudná gyümölcsöztetni a maga számára a hábo­rút, ha rajta múlna. Csakhogy, hála Istennek, nem rajta múlik, ők legfölebb annyit tehetnek, hogy a háborúra való hivatkozással bizonytalan időre elhalasztják a hétfőre hirdetett ünnepi la­komát, a nevezetes szolidaritási ölelkezést, ame­lyet a legnagyobb kudarc fenyeget. Más egyebet azonban nem tehetnek, mert a külpolitikai hábo­rús epizód az ország vérző sebeiről, amelyeket a Lukács—Tisza-éra ütött rajta, nem terelheti el a figyelmet, s a korrupció és erőszak rendsze­rének buknia kell, akár enged Montenegró a diplomáciai lépéseknek, akár nem. Olyan kap­csolatot a külpolitikai és belpolitikai válság kö­­­­zött, amely a munkapárt bűneit ekszpiálná, csak munkapárti agyvelők zavart álmai konstruálhat­nak meg.­­ A­ szövetkezett ellenzéki pártok tovább folytatják harcukat rendületlenül a mai rémura­lom ellen. Justh Gyula holnap délelőtt megérke­zik, s ezzel aktuálissá válik Károlyi Mihály ter­vének megvalósítása. Pénteken bizonyára be­ható tanácskozásokat fognak folytatni a vezé­rek egymással, hogy szombaton délelőtt az in­téző bizottság ülésén dönthessenek Károlyi kon­krét indítványáról. Ezen az ülésen egyébként arról is határozni fognak, hogy hétfőn bevonul­janak-e a parlament üléstermébe vagy sem. Ez irányban döntő súlylyal Justh Gyula állás­foglalása lesz. » Jellemző az ország népének hangulatára, hogy a köztársasági pártnak egyre több híve támad. Gyomán, Kovács Gyula örökében, jelöl­tet is állított a párt. Háromszék megyében a vár­megyei közgyűlésen jelentette be egy törvény­hatósági bizottsági tag a köztársasági párt meg­alakulását és alakuló gyűléseket terveznek az országnak több más vidékén is. Persze Luká­csék most már kénytelenek folytatni a játékot s a közigazgatási hatóságok szigorú utasításra lépten-nyomon karhatalommal akadályozzák­ meg a „republikánusok“ csoportosulását. Mai politikai híreink egyébként itt követ­keznek: Justh Gyula hazatérése. Justh Gyula, a függetlenségi és 48-as párt elnöke, holnap, csütörtökön délelőtt tíz órakor a Déli Vasút budai állomásán Budapestre ér­kezik. Az intéző bizottság ülése: A szövetkezett ellenzék intéző bizottsága szombaton, e hónap 3-ikán, délelőtt tizenegy órako az országgyűlési néppárt közhelyiségében értek, hetet tart. Nagyenyed Lukács ellen, Nagyenye­drel jelentik. Méreteiben is im­pozáns tesz az erdélyi polgárságnak az a megnyilat­kozása, m­elylyel a május folyamán Nagyenyeden tartandó népgyűlés keretében tiltakozni fog a Lukács-féle rendszer ellen. Első­sorban Nagyenyed város polgárai fogják kifejezésre juttatni a legteljesebb bizalmatlanságukat a kerület országgyűlési képviselője, Lukács László miniszterelnök iránt, határozati javaslatukban felsorolva kormányzásának bűnlajstro­­mát, utána az erdélyi vármegyékből összesereglett polgárság szögezi le bizalmatlanságát a kormány­­elnökkel szemben az erdélyi magyarság nevében. A népgyűlés előkészítése serényen folyik és az eddi­giekből ítélve, rendkívül nagyszabású lesz. A ren­dező­bizottsághoz már eddig is Erdélynek úgyszól­ván valamennyi vármegyéjéből jelentettek be kül­döttségeket. A szövetkezett ellenzéki pártok részé­ről gróf Apponyi Albert, Justh Gyula, gróf Ká­rolyi Mihály, gróf Zichy Aladár, Désy Zoltán és Egri Béla vesznek részt a népgyű­lésen számos kép­viselő társaságában. Megjelennek azonkívül az ösz­­szes­ erdélyi ellenzéki képviselők, valamint a kolozs­vári, marosvásárhelyi, kézdivásárhelyi, székelyud­varhelyi, csiksz­eredai, gyergyószentmiklósi, sepsi­szentgyörgyi, tordai, dési, gyulafehérvári és seges­vári függetlenségi pártok is. A rendező­bizottság a jövő hét folyamán állapítja meg a szövetkezett el­lenzék intéző­bizottságával a népgyülés időpontját. Miniszterek Bécsben, félhivatalosan jelentik: Teleszky János pénzügyminiszter ma délután Bécsbe utazott s hol­nap délelőtt külön kihallgatáson fog a király előtt megjelenni. — Gróf Serényi Béla fölmivelésügyi miniszter ma délután Bécsbe utazott, ahol holnap gróf S­t­ü­r­g­k­h osztrák miniszterelnökkel és Zen­ker osztrák földmivelésü­gyi miniszterrel fog tanács­kozni. személyes sértésnek fogta volna fel valamelyik kép­viselő beszédét és karddal meg pisztolylyal akarta volna megtorolni ott helyben a sértést, várjon akkor mi történt volna vele? Vájjon elenyészett volna-e a büntethetősége? !­s most? A képviselőház f­i­z­e­t­é­­ses őreit a kormány félhivatalosa útján arra uszítja, hogy kardafféreket rendezzenek az ország házában és sortü­zet adjanak ismétlő piszto­lyaikból személyes ügyeik elintézése végett, mert ezért nem büntethetők! A törökbecsei mandátum, A Bogdán Zsivkó halálával megüresedett tö­rökbecsei választókerületben megindultak a válasz­tási előcsatározások. A munkapárt minden valószí­nűség szerint J o a n­o v i­­­s nagybirtokost, Dun­­gyevszky Lázár vejét küldi a küzdelembe, míg vele szemben Manoilovits szabadkai ügyvéd áll je­löltként Justh-párti programmal. A választás a jövő hét vége felé lesz. Köztársasági jelölt a gyomai kerületben. A gyomai választókerületben erősen szervez­kednek a köztársaságiak, hogy jelöltjüknek, Já­nos­s­y Zoltán debreceni református lelkésznek zász­laját diadalra vigyék. Az ottani köztársasági agitá­ció élén dr. M­a­k­a­i Márton szeghalmi ügyvéd áll, kit a makói gyűlésen a rendőrség letartóztatott volt. A háromszék megyei republikánusok. Sepsiszentgyörgyről jelentik. Három­szék vármegye törvényhatósági bizottságának több ellenzéki érzelmű tagja elhatározta, hogy a várme­gyei közgyűlés után megalakítja a háromszék megyei köztársasági pártot. Rendkívül nagy érdeklődés kí­sérte e mozgalmat, melyre vonatkozólag báró Szent­kereszt­­y Béla főispán szigorú megha­gyást kapott a belügyminisztériumból a köztár­sasági mozgalom elfojtására. A köztár­saságiak nevében dr. Szacsvay Gyula törvény­­hatósági bizottsági tag jelentette be az alakuló gyű­lés megtartását. A rendőrkapitány a főispán utasí­tására nem vette tudomásul a bejelen­tést, a köztársaságiak ennek dacára meg akarták tartani a gyűlést, de a rendőrkapitány karhata­lommal szétoszlatta őket. A köztársaságiak a betiltó végzést megfelebbezik. Is Tisza fekete serege. Érdekes kis félhivatalos kommüniké látott ma napvilágot Tisza fekete seregének dolgában. Arra figyelmeztet ez a kommüniké mindenkit, akit illet, hogy a képviselőházi őrség tagjaira a katonai bün­tető törvényben a katonatisztekre vonatkozó jogok is irányadók. Majd így folytatja: A katonai büntető törvény 114. szakaszá­nak d) pontja szerint a katonatisztek bün­tethetősége egészen elenyészik, ha ők becsületükben, egy vagy több más sze­mély jelenlétében jogtalanul megtámad­­tatván, a sértések folytatásának megakadályo­zása céljából az őket megillető fegy­vert azonnal használják. Tudvale­vőleg az őrség minden egyes tagja karddal és Frommer-féle ismétlő­­pisztolylyal van felszerelve. Ez a kis kommüniké tehát, úgy látszik, azt akarja kijelenteni, hogy ha az ellenzék bevonulna a parla­mentbe , ott a palotaőr urakat úgy aposztrofálná, mint ahogy Pavlikot és rendőreit nem egyszer aposz­trofálta, akkor az őr uraknak joguk van ezt szemé­lyes sértésnek tekinteni és elnöki parancs nélkül is mint kardaffért kezelni a saját felelőssé­gükre, karddal és Frommer-féle ismétlőpisztolyok­kal.Mik is hát voltaképpen az őr urak, akik, úgy lát­szik, azt követelik, hogy a nemzet képviselői az or­szág házában alázatosan megsüvegeljék őket? A régi jó időben, amikor még volt magyar alkotmány, és a nemzet képviselőit szólásszabadság illette meg, ha­­ egy tiszt úr, aki karzati vendég volt a Ház ülésén. Budapest, április 30. A német hadügyminiszter újabb kudarca. Berlinből táviratozzák. A birodalmi gyűlés költ­ségvetési bizottsága ma folytatja a véderőja­vaslatok tárgyalását és pedig hat új lovasezred felállításáról esik elsősorban sok szó. A hadügyminiszter kijelenti, hogy a léghajók a lovasságot nem teszik fölöslegessé, mert előbbieknek nincsen csataértékük. A lo­vasságnak a jövendő háborúban nagy szerepe lesz az üldözésnél. A többi fegyvernem a tá­madás keresztülvitelétől annyira kifárad, hogy, csak a lovasság szedheti le a csata gyümöl­­cseit. Hosszabb vita után, melyben a hadügymi­niszter ismételten a kormányjavaslat megsza­vazása mellett foglalt állást, megtörtént a sza­vazás. A kormány javaslatát 16 sza­vazattal 12 ellen elvetették, épp úgy a nemzeti liberálisok pótjavaslatát 15 sza­vazattal 13 ellen elvetik. Ellenben a haladópárt indítványát, mely három lovasezred feállítását koncedálja, 16 szavazattal 12 ellen elfogadták. Az összes javaslatok ellen szavaztak a szociál­demokraták, a lengyel és az elszászi bizottsági tagok, valamint a centrum néhány tagja. A sza­vazás után a bizottság május 20-áig elnapolta üléseit. Ellenzéki beszámoló. Vasárnap tartotta beszá­molóját Huszár Károly néppárti országgyűlési képviselő a sárvári kerülethez tartozó R­é­p­c­e­­­szentgyörgy községben. A gyűlésen igen sok­ választópolgár vett részt Pósfa, Zsedény, Alsó- és Felsőszeleste, Hegyfalu, Goór és Vámoscsalád köz­ségekből. A képviselő visszapillantást vetett beszá­moló beszédében az 1910. évi választásokra, a véd­erőjavaslatra, a parlament erőszakos letörésére és a Lukács-féle rendszerre. Választói egyhangúlag b­i­zalmukat fejezték ki képviselőjük iránt

Next