Pesti Napló, 1913. augusztus (64. évfolyam, 181–206. szám)

1913-08-22 / 198. szám

20 Budapest, péntek* PESTI NAPLÓ, 1913. augusztus 22. 198. szám. Ú­I­­ KÖZGAZDASÁG Az Országos Iparbank ügyei. Az Országos Iparbankra rendkívül súlyos csapást mért elnöké­nek, Schönborn­-Buchheim Ervin grófnak a lemondása. Az intézet kezelte ugyanis a Schönborn-féle uradalom ügyeit, azonkívül a gróf állandóan félmillió korona betétet tartott az intézetnél. Igen természetes, hogy a le­­mondot elnök ezt a pénzt nem fogja továbbra a cseheknél hagyni. Ma különben arról értesül­tünk, hogy Klein Berthold is lemondott már igazgatósági állásáról, de a vezetőemberek nagy titokban tartják ezt a demissziót. Mintha a nagy titoktartás segítene valamit az Országos Iparbankon. Klein Berthold lemondásával az igaz­gatóságban nem is marad már magyar ember. A direktórium most már kizárólag a Zivnostenka Banka cseh delegátusaiból áll. •• A­ vasúti fuvar újabb megdrágítása. Hosszas tár­gyalások után megegyezett a magyar és az osztrák kormány, hogy a magyar, osztrák és bosnyák vasúti vonalakon a mellékilletményeket ötven százalékkal fölemelik. Eredetileg az volt a terv, hogy az összes vasúti mellékilletékeket száz percenttel fogják emelni. De nemcsak a tarifa­­bizottságban, hanem a különböző érdekképviseletek körében is olyan nagy reszenzust idézett elő múlt esztendőben ez a javaslat, hogy a két kereskedelmi kormány jónak látta a követeléseit mérsékelni. Az új rendszabály már az ősszel, valószínűleg novem­ber elsején életbe lép. Ettől kezdve a fel- és le­adási illeték 1000 kilogrammonként két fillér helyett három fillér lesz, a mérlegilleték pedig vagyononként 1,20-ról két koronára emelkedik. A mellékilletékek fölemelésével rövid idő óta most harmadszor drá­gítják meg a vasúti szállítást. Emellett a legalkalmat­lanabb időt választották a vasúti mellékilletékek föl­emelésére. Az ipar és kereskedelem ezer bajjal küz­­ködik és hogy éppen ilyen nehéz időkben drágítja meg a vasúti fuvarozást,­­ nem vall valami sok bölcsességre.­­ Kimerült a szerb sertésbehozatali kontingens. Belgrádból jelentük: A napokban kimerült az osztrák és magyarországi kivitel részére szerződési­leg megállapított 50.000 darab sertéskiviteli kon­tingens. A most csütörtök óta exportált sertésekért már az autonóm vámtarifa tételét fizetik a magyar importőrök. • Hírek a sörkartel fölbomlásáról. A sörgyárakkal szoros összeköttetésben álló vendéglősök körében hire jár, hogy a sörgyárak kartelje az idén föl fog bomlani. Állítólag az az oka a föloszlásnak, hogy a Hazai Bank által alapított Fővárosi Serfőző rt. nem akar csatlakozni a kartelhez, sőt olyan erős versenyt készül támasztani a kartel ellen, ami annak fönmaradását egyenesen veszélyezteti. A mi értesü­­lésünk szerint azonban ezek a h­írek erősen tú­loznak, mert a kartelben egyesült Dreher-gyár, a Részvényserfőzde, a Kőbányai Polgári Serfőző és a Haggenmacher-féle sörgyárak olyan erős pozícióban vannak, melyet az új vállalat nem képes megdönteni. A Fővárosi Serfőző rt. igen kedvező üzleti kilátások­kal indul az útjára, de azért a kartelben egyesült nagy gyárak mellette is megtalálják majd a számí­tásukat. /■­­ M A konstanzi hajózási kongresszus. Konstanzból táviratoztak, hogy a N­é­m­e­t—O­sztrák-Ma­­g­y­a­r—S­vájci Belhajózási Szövetség tegnap kezdte meg több napra tervezett tizedik szö­vetségi gyűlését Stroineyer kereskedelmi kama­rai elnök elnöklésével. A gyűlés megnyitása után a gyűlésen nagy számmal megjelenteket sorban üdvö­zölte a német birodalmi, kancellár képviselője, to­vábbá a badeni és a porosz kormány, valamint Konstanz város képviselője. A gyűlés alelnökéül dr. T­ö­r­ö­k Emilt, a Magyar Hajósegyesület igazgatóját választották meg, jegyzőnek pedig dr. Bihari Ernő titkárt. Udranszky József földmivelésügyi minisz­teri osztálytanácsos előadást tartott a magyar­­országi f­o­l­y­a­m­s­z­a­b­ál­y­o­z­á­s­o­k jelenlegi állásáról, amelylyel nagy tetszést aratott. A kon­gresszuson tizennégy magyar delegátus vesz részt. A tanácskozás során a gyűlésterem­ben megjelent gróf Zeppelin, akit az elnöklő dr. Török Emil a jelen­­voltak tüntető éljenzése mellett üdvözölt. Gróf Zeppe­lin meghatottan mondott köszönetet a lelkes fogad­tatásért. Este ünnepi bankét volt a gyűlés összes tagjainak részvételével. . A tanácskozásokat holnap folytatják. Már a Ganz-gyár sem fizet? A hónapok­ óta tartó nehéz pénzviszonyoknak igazán eklatáns bizonyítéka, hogy még az olyan hatalmas ipar­­vállalat is, mint a G­a­n­z - g­y­á­r, p­ö­r­ö­l­n­i hagyja magát a hitelezőitől. Ugyan­ahhoz a trükkhöz folyamodik, mint a megszorult kis­kereskedő, amelyik vagy egyáltalán nem ké­pes most hitelt kapni, vagy csak igen drága pén­zen. Ezek szívesen hagyják magukat porolni, mert a bíróság csak 5%-os késedelmi kamatot ítél meg a tőkén felül, amit majd csak hónapok múlva, a jogerős ítélet után kell megfizetniök, míg most kétszer olyan magas kamatért is nehéz pénzt szerezni. Amit azonban a kis boltosok vég­szükségben megcsinálnak, azt nem szabadna utá­nozni az ország egyik legelső iparvállalatának. Egyik esti lapban azt olvassuk ma a Ganz-gyár­­ról, hogy a vele összeköttetésben álló iparosok­nak és kereskedőknek követeléseit nem fizeti ki azonnal, hanem háromtól hat hónapig terjedő fi­zetési határidőket kér tőlük. Ha pedig ebbe nem mennek bele, úgy perelteti magát a hitelezőktől a 2—3%-os kamatdifferencia kedvéért. Hihetet­lenül hangzik, de úgy látszik mégis csak igaz, hogy a rossz pénzügyi viszonyok már a Ganz­­gyárban is éreztetik nyomasztó hatásukat. A szeptemberi szelvény esedékesség. A nagyban­koknak megint sok millióra lesz szükségük, mert né­hány nap múlva itt van szeptember elseje, a januári után legnagyobb szelvényesedékesség. Szeptember elsején esedékesek egy egész sereg zá­loglevél- és kötvényszelvényen kívül, a 4%-os jára­­dékkölcsön és a főváros 1897. évi kibocsátású 4%-os kötvényei is. A bankok szelvénypénztárai ma már meg is kezdték a szelvények beváltá­­s­á­t. Mindjárt az első napon igen sokan váltották be a szeptember elsején esedékes szelvényeket, ami szintén azt mutatja, hogy nagy szükség van mindenütt a pénzre. Az iparfejlesztési törvény revíziója. A hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. t.-c. I. fejezete, mely az újonnan keletkező, vagy kibővülő gyáraknak állami kedvezményekben és segélyben való részesí­téséről szól, 1915. év végén hatályát veszti. Ez al­kalomból a kereskedelmi miniszter leiratot intézett a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségéhez, melyben megkéri, hogy a törvény I. fejezetének al­kalmazásánál észlelt előnyökről és hiányokról tapasz­talatait közölje, nemkülönben gyűjtse egybe és ter­jessze fel az érdekeltségnek az iparfejlesztésre vo­natkozó kívánságait. Az új törvény előkészítése te­kintetében a Szövetség már értékes anyagot gyűj­tött egybe, melynek alapján most körkérdéssel, for­dul tagjaihoz és ezek véleményét a törvény revíziója tekintetében begyűjti. A Szövetség azonban nem éri be a törvény I. fejezetének revíziójával. A törvény második, a közszállításokra vonatkozó fejezetére is értékes anyag gyűlt már egybe és szükségesnek látszik, hogy ennek alapjában helyes intézkedései bi­zonyos részletek tekintetében kiegészíttessenek és módosíttassanak. A Szövetség ezeket a munkálatokat is folyamatba teszi. A propellertársaság koncessziója. Mint többször megírtuk, a csavargőzös igazgatósága a Lánchíd el­zárását szeretné alkalmul felhasználni, hogy a jövő év végén lejáró koncesszióját meghosz­­szabbítsák. Minthogy erre a sok panasz után, mely a közönség köréből primitív berendezkedése ellen elhangzott, nem igen lehet reménye, a pénzügy­minisztériumnál mozgat meg mindent, hogy a fővá­ros mellőzésével adják meg neki az új koncessziót hosszú időre. A pénzügyminiszté­riumban azonban nem igen mutatnak hajlandóságot arra, hogy a Buda és Pest közötti forgalmat a pri­mitív eszközökkel dolgozó kis társaságnak szolgáltas­sák ki. Az idei rozsdakárok. A junius—julius havi foly­­tonos esőzés miatt ez idén a rozsda rendkívül módon elterjedt s igen számottevő károkat okozott nemcsak a búzában, de a rozsban s a tavasziak közül főleg az árpában is, amennyiben a szem összeaszott, megszo­rult, s a gazda nem egy helyt csak ocsut aratott. A rozsda elszaporodása következtében az áttelelő teleutosporák jövőre is nagy bajokat okozhatnak s csak kissé nedves időjárás esetén a jövő évben még nagyobb, rozsdakároktól lehet tartani. E növényi be­tegséggel szembeni védekezésről csupán annyit tu­dunk, hogy a foszforsav tartalmú trágyák akadá­lyozzák, a nitrogén tartalmú trágyák pedig elősegí­tik felléptét. Ez idén is csak ott jelentkezett rozsda, csak ott okozott nagyobb károkat, ahogy szuperfosz­fáttal nem trágyáztak. Vannak vidékek az ország­ban, igy a Bácska némely mélyebben fekvő területén is, ahol a búzatermelés már-már lehetetlenné vált a rozsda pusztítása miatt s csak azóta szűnt meg s kétszereződött meg a termés, amióta szuperfoszfátot rendszeresen használnak a búza alá. A nemzetközi közgazdasági tanfolyamon ma dr. Márki felolvasta dr. Máday Andor egyetemi tanár francia nyelvű­ előadását a magyarországi munkás­kérdésről. Varjassy Lajosnak a magyar kereske­delmi és iparkamarákról tartott értekezése után, Miklós Elemér olvasta föl dr. Wildner Ödön francia előadását Budapest székesfőváros szociál­politikai intézményeiről. A kassa-oderbergi második sínpárja. A kassa­­oderbergi vasút második sínpárjának építése, mint értesülünk, a legközelebbi napokban megkezdődik. Először a t­e­s­c­h­e­ndo­r­­­ó­i vonalrész második vá­gányát építik meg. E vonal közigazgatási bejárása a múlt héten fejeződött be és minthogy az összes érde­keltek között megegyezés jött létre, az építés meg-­­ kezdésének nincs többé semmi akadálya. Gabonaszállitás. A cs. kir. szab. Déli Vaspálya- Társaság üzletigazgatósága közli, hogy a kereskede­lemügyi minisztériumtól nyert engedély folytán fo­lyó évi augusztus 21-étől kezdve folyó év végéig tényleges szükség esetén, a tömeges szállítás beáll­tával a belforgalomban (Fiumét is beleértve), to­vábbá a magyar, osztrák és bosznia-hercegovinai forgalomban szállítandó kocsirakományi teherárukra nézve (élőállat, friss hús, friss gyümölcs, friss főze­lék és tojásküldemények kivételével) a felvétel és fuvarozási határidő tekintetében az üzletszabályzat 64. §-ának 2. pontja alkalmazható, míg a Fiuméba és a vámkülföldre rendelt gabonaszállítmányok és őrle­mények, eltérően az üzletszabályzat 67. §. 5., illetve a nemzetközi egyezmény 5. cikkének 3. pontjában foglalt általános h­atározmányaitól soronkivül fognak szállíttatni. Megcáfolt birtokeladás. A­­Magyar Tudósító*­ jelenti. Gróf Károlyi Mihályról az a hír jelent meg, hogy eladta egyik birtokát báró Gudenusznak. Ez a hír nem felel meg a valóságnak, mert gróf Ká­rolyi Mihály semmiféle birtokot nem adott e­l és báró Gudenusz semmiféle birtokot nem vásá­rolt tőle. Dunai hajózás. A Folyam- és Tengerhajózási rt. igazgatósága közhírré teszi, hogy hajójáratait Mitrovica és Bosna-Raca között e hónap 22-ével ismét megindítja. Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegy­let a következő fizetésképtelenségeket jelenti: Gründer R. és Társa Békéscsaba, Sebő Hugó Budapest, Salamon Jakab Déva, R­ó­t­h Antal Debrecen, Nagy József szücsm­ester Debrecen, Z­a­p­l­a­t­i­c A. Daruvár. A budapesti tojástőzsde árjegyzései, Augusztus 21. Tiszavidéki: eredeti 94—96 korona; selejtes: úszó 88 korona, kicsi piszkos 86 korona; kosáráru (14—14% darab egy korona) átszámítva 99—103. Irányzat: szilárd. Időjárás: esős. Megjegyzések: áru­hiány. Sertéskonzumvásári jelentés. (A székesfővárosi állatvásár és közvágóhíd igazgatóságától.) Előző napi eladatlan maradvány 1873 darab sertés, 78 da­rab süldő. Mai felhajtás 1711 darab sertés. Összesen 3590 darab sertés, 78 darab süldő. Eladatott 2345 da­rab sertés, 47 darab süldő. Mai maradvány 1249 da­rab sertés, 31 darab süldő. Árjegyzés: Zsírsertés: öreg I. rendű 350 kilogrammon felül életsulylevonás­­sal 128—132 fillér, öreg II. rendű életsulylevonással 126—130 fillér. Fiatal nehéz 300 kilogrammon felül életsulylevonással 136—140 fillér. Fiatal közép élet­sulylevonással 138—150 fillér. Fiatal könnyű 120 kilogrammig életsulylevonással 140—152 fillér. Süldőn 50 kilogrammig belföldi élősúlyban 140—150 fillér. A vásár irányzata élénk. Az Árak hanyatlottak. Budapesti vágómarhavásár. Augusztus 21. Fel­hajtás 2646 darab magyar, 27 darab boszniai, összesen 2673 darab nagy vágómarha, nevezetesen: 1222 da­rab magyar és tarka ökör, 1022 darab magyar é­­ tarka tehén, 26 darab boszniai ökör, 243 darab ma­gyar bika, 1 darab boszniai bika, 159 darab magyar bivaly. Minőség szerint: 15 darab elsőrendű hizott bika, 197 darab középminőségű bika és 43 darab alá­rendelt minőségű bika, 208 darab elsőrendű hizott ökör, 962 darab középminőségű ökör és 878 darab alárendelt minőségű ökör, 22 darab elsőrendű hízott tehén, 861 darab középminőségű tehén, 279 darab alárendelt minőségű tehén. A felhajtás 229 darabbal több, mint a múlt héten. Irányzat lanyha, az árak elsőrendű minőségeknél 1—2 koronával, gyengébb­ minőségeknél 3—4 koronával métermázsánként ha­nyatlottak. Eladatlanul vágóhídra: 55 darab. Követ­kező árakat jegyezték metremázsánkint, élősúlyban: Bika jobb minőségű 82—92 korona, kivételesen 100 korona, silányabb minőségű 60—90 korona; magyar hizott ökör jobb minőségű 90—99 korona, kivételesen 101 korona, közép minőségű 76—88 korona, aláridult minőségű 66—78 korona; magyar legelő paraszt marha jobb minőségű 76—84 korona, silányabb mi­nőségű 60—70 korona; boszniai ökör jobb minőségű 90 korona, magyar tehén 58—84 korona, tarka tehén 58—92 korona, kivételesen 96 korona, bivaly 40—66 korona, növendék 50—80 korona.

Next