Pesti Napló, 1913. október (64. évfolyam, 232–258. szám)
1913-10-23 / 251. szám
IB Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ__________ 1913. október 23. 251. szám. 1906-ban a közgyűlés egyhangúlag tanácsnokká vált fosztotta. A néhány héttel azelőtt polgármesterréválasztott Bárczy a pénzügyi osztály élére állította Bódyt, aki itt szerezte legnagyobb érdemeit a főváros pénzügyeinek megszilárdításával, ő hozta rendbe Budapest háztartását s mint a pénzügyi osztály vezetője vetette alapját a többek között a hirdetővállalatnak, a központi anyagszerraktárnak s az állatkertnek. 1912 októberében a király magyar nemességgel tüntette ki, ugyanez év novemberében pedig az alpolgármesteri címmel és jelleggel felruházott tanácsnoki állásra választotta meg a közgyűlés. _____ * Az új angol főkonzul a polgármesternél. Max Müller Grenfell, Angliának újonnan kinevezett budapesti főkonzula, szerdán délelőtt megjelent Bárczy polgármesternél, hogy hivatalának elfoglalása alkalmából nála tiszteletét tegye. * Kettős kocsik a zugligeti vonalon. A Közúti Villamos Társaság a zugligeti vonalon is kettős kocsikat akar járatni, hogy a forgalmat le tudja bonyolítani. Ezért kibővítteti a mostani végállomást és egy új rendező-vágányt épít. A tervek alapján szerdán tartották meg a közigazgatási bejárást, melyen a fővárost dr. Köncs Boldizsár alügyész, a társaságotpedig Széll Árpád igazgató képviselte. TUDOMÁNY. Kulturmúzeum Budapesten. — Érdekes reformok. A tudományos világban régi már az a panasz, hogy múzeumi gyűjteményeink nincsenek a modern tudományos rendszernek megfelelően elhelyezve, mert a nagyon megszaporodott anyag immár össze van zsúfolva, másrészt pedig úgy szét van osztva különböző helyeken, hogy sem a kutató, sem az ismeretek szerzésére vágyó közönség nem igazodhatik el elegendő könnyűséggel a különböző csoportok és tárgyak megkeresésében, sohasem tudhatja, hogy mit hol keressen. A Magyar Nemzeti Múzeum vezetősége már régóta panaszkodik a túlzsúfoltság miatt, mely nem engedi meg, hogy a tudományos kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló tárgyakat kellő módon helyezzék el, úgy ahogyan a külföldi múzeumok cselekszik. A néprajzi tárt már egészen el kellett szakítani a Nemzeti Múzeum épületében levő gyűjteményektől, mint tudjuk, külön helyisége van a Városligetben. Gyűjteményeink pedig valóban megérdemlik, hogy szeretetteljes gondoskodással igyekezzenek megfelelő helyet találni számukra, mert gazdagok, gyönyörűek és a külföldi szakemberek elismerését is megérdemlik. . Mostanában különösen a Nemzeti Múzeum régiségtárának ügyével foglalkozott a tudományos világ és pedig a Hampel József helyének betöltése alkalmával. Mint már jelentettük, a közoktatásügyi miniszter dr. Varjú Elemért, a Kassai Múzeum igazgatóját nevezte ki a múzeumi régiségtár új osztályigazgatójává s ez a kinevezés nagy meglepetést, a régészek között pedig keserűséggel teljes megütközést keltett, mert a régészeti tudomány több jeles, régi munkása vágyott erre az állásra, melyet most — úgy mondják panaszaikban — nem is valódi régészszel, hanem bibliográfusia töltöttek be. A kinevezés okát sokféleképpen magyarázták s az okok sorában most egy uj merült föl, mely egészen új világításba helyezi az egész ügyet. Régen fölvetette már azt az életrevaló eszmét dr. Majorszky Pál miniszteri osztálytanácsos, a kultuszminisztérium szépművészeti osztályánal a vezetője, hogy olyan múzeumot kellene létesíteni, mely a régészeti tárgyak rendszeres elhelyezésére lenne alkalmas. Most ugyanis az Iparművészeti Múzeum is, a Nemzeti Múzeum régiségtára is, sőt némileg a néprajzi osztály is ugyanabba a tudományos körbe tartozó tárgyakat gyűjt s ilyen módon hol ide, hol oda kerülnek olyan tárgyak, amelyeknek az egyöntetűség kedvéért a számára jobban megfelelő gyűjteményben volna a helye. A kérdést most már csak úgy lehet megoldani, hogy a három, hasonló gyűjtési körrel foglalkozó múzeum anyagát együvé kellene csoportosítani. Fölmerült tehát az a terv, hogy Kulturmúzeum létesüljön Budapesten s a tudomány modern szempontjainak megfelelően együvé helyezzék benne a mai Iparművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Nemzeti Múzeum régiségtárának egyforma tárgykörű anyagát. A terv megvalósítására a szakemberek véleménye szerint legalkalmasabb volna az Iparművészeti Múzeum 011 . i-úi palotája, melynek nagy részét most az Iparművészeti Iskola foglalja el. Ezt az iskolát — a terv szerint — kitelepítik egy azután építendő modern, új iskolapalotába, mely a mostaninál sokkal alkalmasabb volna a tanítás céljaira. E szerint az Iparművészeti Múzeum alakulna át Kulturmúzeummá. Arról is beszélnek már tudományos körökben, hogy a Kultur-palota igazgatásával Radisics Jenőt, az Iparművészeti Múzeum igazgatóját fogják megbízni. Mellette az egyes osztályokat dr. Semayer Vilibald, dr. Csányi Károly és dr. Varjú Elemér vezetnék. A Kulturmúzeumban a művészeti korszakok szerint lehetne rendezni a tárgyakat, amelyeknek tanulmányozását ilyen módon nagyon megkönnyítené az egyöntetűség. A múzeumi osztályokat kiegészítené egy hatalmas művészeti könyvtár, melynek dr. Varjú Elemér volna a vezetője. Itt csakugyan kiváló bibliográfusra van szükség s nagyon valószínűnek látszik, hogy a Kulturmuzeum tervével van összefüggésben dr. Varjú Elemérnek a Nemzeti Múzeum régiségtári igazgatójává történt kinevezése is. A Kulturmúzeum az ismeretek szerzésére vágyó közönség számára szemléltető és érdekes módon tárná föl a kultúra fejlődésének valamennyi fokozatát, a primitív őskori szerszámoktól kezdve a legújabb iparművészeti remekekig. Külön osztálya volna a Kulturmúzeumban a magyar iparművészetnek is, melynek gyűjtésével már behatóan foglalkozik dr. Csányi igazgató-őr. * (Orvostudományi pályázók eldöntése.) A Budapesti Királyi Orvosegyesület most tartott nagygyűlésén hirdették ki a pályázatok eredményét. A Szenger-pályadíjat, amelynek összege 800 korona dr. Némai József „Anatómiai vizsgálatok a malmoknak és az embernek hangszerűén“ című dolgozata kapta. A bírálóbizottság a Balassa-jutalomdíjat, amelynek összege 600 korona, Bálint Rezsőnek, az 1600 koronás Mészáros-jutalomdíjat pedig Tang Ferencnek ítélték oda. Az új pályázatok összeállítása és a pályakezdések kitűzése most van folyamatban. Az orvosok tanácsolják, hogy egészségünk fenntartása érdekében elsősorban a gyomorra ügyeljünk, mert még a bőr megbetegedéseinek egy jó része sem egyéb, mint az emésztés csatornájában előforduló zavarnak oly külső megnyilatkozása, melyet helyi kezeléssel legfeljebb ideig-óráig elrejteni, de kigyógyítani semmiesetre sem lehet! Egy pohár természetes Ferenc József-keserűvíz, melyet reggelenként felébredéskor megiszunk, a baj gyökerét támadja meg, mert rendbehozza az emésztést és a vér tisztátlanságait eltávolítja! Ha a hölgyek tiszta és szép arcbőrt kiránnak, ne dobják ki pénzüket a többnyire haszontalan divatszerecskékre, hanem igyanak időközönkint s mindig néhány napon át valódi budai „Ferenc József“-vizet, melyet az összes gyógyárakban, drogériákban, ásványvizüzletekben és jobb vegyeskereskedésekben oly csoda olcsón árusítanak az egész világon, hogy szegény asszony, szegény leány is megveheti! KÖZOKTATÁS. (A debreceni egyetem alapkőletétele.) Debrecenből jelentik: Az egyetemi bizottság az egyetem ünnepélyes alapkőletételét október 31-ére tűzte ki. Minthogy azonban a város még nem fizette be az állampénztárba az ötmillió koronát és ezért az építkezést még nem kezdették meg, a bizottság ma kimondotta, hogy az alapkőletételt bizonytalan időre elhalasztja. Kenézy Gyula indítványára a bizottság kimondotta, hogy közbenjár a kormánynál aziránt, hogy az egyetemi kórházépítés munkáját viságmunkának jelentse ki és ezáltal segítsen a debreceni nagymértékű nyomoron és munkanélküliségen. (Az orvoskar egyetem hallgatói.) A budapesti egyetem orvosi karán az idei tanévben 842 új hallgató iratkozott be. Ezek közül 767 rendes és 75 rendkívüli hallgató. A hallgatók száma ez idén jóval több mint a múlt iskolaév ugyanezen szakában. TÖRVÉNYSZÉK. A Wohl-milliók bűnügye. — Dr. Frátert és társait elítélték. — (Saját tudósítónktól.) A törvényszéken ma hirdették ki az ítéletet dr. Fráter Sámuel és társai ügyében, akik azzal vádolták meg dr. Wohl Aladárt, dr. Jáhn József bírósági vegyészt, dr. Barcs Béla közjegyzőt és dr. Felletár Emil vegyészt, hogy meghamisították Wohl Herman milliós végrendeletét, illetve a „hamis“ végrendeletet valódinak tüntették fel. A tegnapi főtárgyalásról két vádlott elmaradt. Az egyikre, Lecker Józsefnére, született Fráter Ilonára vonatkozólag tegnap ilyenfélét mondottak: — Ó, az külföldön van állandóan, most is talán Paksban van, vagy hol... A biróság köröztetését rendelte el, mire ma Leckerné váratlanul megjelent és rövidesen kiderült, hogy itt tartózkodik Budapesten, a „Róza néninél“ — Schlesingerné, született Fráter Rózánál —, aki valahol a Bástya utcában lakik. Fráter Lajos rimaszombati ügyvédjelölt — tegnap halálos beteg — szintén megjelent. A vádlottakon különben nem látszik meg, hogy egy család tagjai és a legkülönbözőbb típusokat képviselik. A „bácsi“ — Fráter Sándor losonci korcsmáros — hegyesre kiment, őszülő bajuszává kedélyes urambátyám-képű ember. Mellette különösen hat Fráter Ilona, szürke szvetterben és ródlisapkában. Az ügyvédjelöltnek rövid zöld karibátja volt és kék nadrágja, Fráter Márton budapesti kávéházi üzletvezető elegáns hölgy kíséretében jelent meg... Az ügyész vádbeszédében részletezte a vádlottak rosszhiszeműségét s elmondotta, hogyan tévesztették meg Hasurát, hogy tőle oly értelmű szakvéleményt csikarjanak ki, mely a végrendeletet hamisnak mondja. Vádlottak a milliók utáni törtetőjükben elmulasztották súlyos vádjukat és felhozott adataikat megvizsgálni, mielőtt azokkal a nyilvánosságra lépnek. Szigorú büntetést kért. Mialatt a bíróság ítélethozatalra vonult vissza, a vádlottak kivonultak az előszobába és ott meghányták-vetették a dolgokat. Fráter Márton még mindig valamilyen port emleget: — Ohne weiteres pöröljük... tizennégyévi kamatok... a felit te kapod... De megszólal a „bácsi“: — Gyerekek, csönd! A biróság visszatért és bűnösnek mondotta -sa Fráter Sámuelt kétrendbeli hatóság előtti rágalmazás vétségében és ezért ezer korona pénzbüntetésre, nem fizetés esetén ötven napi fogházra ítélte. A többi vádlottat egyenként ötszáz korona pembtt fvtetésre, illetve huszonöt napi fogházra ítélte a törvényszék. ■— A milliók csábos hatalma kocsmatárta valaki. (§) Schuhmeier gyilkosának megkegyelmeztek. Bécsből jelentik: Kunschak Pálnak, akit Schuhmeier képviselő meggyilkolásáért halálra ítéltek, a király megkegyelmezett. A legfelsőbb törvényszék Kunschakot húsz évi súlyos börtönre ítélte. (§) Kolozsvári ügyvédek memoranduma. Az egységes ügyvédi és bírói vizsgáról szóló törvényjavaslat a vizsgálóbizottságok székhelyéül Budapestet és Marosvásárhelyt jelöli meg. Ezzel szemben a kolozsvári ügyvédi kamara és az Országos Ügyvédszövetség kolozsvári osztálya memorandummal fordult az igazságügyminiszterhez, amelyben azt kéri, hogy a második vizsgáló bizottságot Kolozsvárott szervezze, illetve ide helyezze. A memorandum szerint Marosvásárhely mellett csupán az az egy argumentum szól, hogy az ügyvédvizsgáló bizottság első szervezésekor Kolozsvárott még királyi tábla nem volt. A magyar ügyvédségnek egyetemleges érdeke — mondja a memorandum — hogy a második vizsgáló bizottságot Kolozsvárott szervezzék. A memorandumot támogatás végett megküldték az Országos ügyvédszövetség központi elnökségének, a képviselőháznak és Kolozsvár törvényhatósági bizottságának